Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-17 / 16. szám

2003. Január 17., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Középkori egyetem: új lendület Százötvenmillió forintra len­ne szükség a pécsi Székesegy­ház mögött feltárt középkori egyetem befejezéséhez. Meg­léte esetén két éven belül át­adhatnák a nagyközönség­nek a létesítményt. A Középkori Egyetem Alapít­vány alapító ok­iratának módo­sítására került sor tegnap dél­előtt, tájékoztat­ta lapunkat dr. Font Márta egyetemi tanár, az egyetem bölcsészkarának dé­kánja, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke. Minderre azért volt szükség, mert a város által több mint tíz év­vel ezelőtt létrehozott alapítvány eredeti céljai és feladatai pontosí­tásra szorultak többek között azért is, mert a városi segítségen kívül pályázniuk kell a Székesegyház mögött húzódó, páratlan értékű kö­zépkori épület befejezésére. Az ere­detileg 2000-re tervezett átadás an­nak idején nem sikerült, a teljes el­készüléshez még százötvenmillió­ra lenne szükség. Gondot okoz a le­endő kiállítás már elkészült anya­gának tárolása is. Azért is fontos a minél koraibb és színvonalasabb megvalósítás, hangsúlyozza Font Márta, mert a középkori egyetem frekventált he­lyen, világörökségi területen fek­szik, a város számára tehát kiemelt jelentősséggel bír. Az alapítvány kuratóriuma bízik abban, hogy hat­hatós segítséget kaphatnak a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­mától, s abban, hogyha különböző helyekről összejönne a szükséges pénz, akkor két éven belül befejez­hető lenne a beruházás. cs. l. ÉS-TÁRLAT. Az Élet és Irodalomban már találkozhattunk azokkal a munkákkal, amelyeket most személyesen is megtekinthetünk Pécsett, a Művészetek Házában. A tegnap nyílt kiállításon Szikszai Károly, Gaál József, Klimó Károly, Roskó Gábor és drMáriás képeiből láthatunk vá- logatást. A tárlat január 23-ig látogatható. ________________________________________________________________ fotó: müller ahprea El ső lett az egyenlők között Ivasivka Mátyás tanár úr 70 éves. Mint mondja, ez nem érdem, csak állapot. De azért akad jócskán érdemből is hosszú zenepedagógusi pályáján, ami az éveket tekintve pedig rekord: 46 esztendeje a Nagy Lajos Gimnázium tanára (és amire külön büszke: egyszer sem volt táppén­zen!). Megpróbáltunk egy kis leltárt ösz- szeállítani - a teljesség igénye nélkül.- Sok minden a véletlenen múlott az életemben - kezdte az emlékek felelevenítését Ivasivka Má­tyás szeretett gimnáziumának cserkészszobájá­ban. - Kezdve azon, hogy ugyan Miskolcon szü­lettem, de-13 hónapos koromban már pécsi lakos lettem. Édesapám könyvkötő volt, de leégett a műhelye, és ezek után olyan helyre akart költöz­ni, ahol sokat kirándulhat a természetben. Fehér­vár és Pécs közül az utóbbit választotta. Jóma­gam 14 évesen láttam először a szülővárosomat.- Voüak-e pedagógusok, zenészek a család­ban?- Senki. És én is véletlenül lettem zenei em­ber. Ugyan beadtak hegedülni, tetszett is, de iga­zából orvosnak készültem. Ám 1951-ben, „ma­szek” famíliából származva esélyem se volt az orvosegyetemre. Viszont a hegedűtanárom, Ma­ros Rudolfné azzal kecsegtetett, hogy itt helyben is lehet zenetanári oklevelet szerezni, menjek oda. Ezt kerekperec visszautasítottam, és otthon el is meséltem apámnak. Aki viszont azonnal visszazavart a tanárnőhöz, hogy legalább ezt a lehetőséget ragadjam meg.- Az if)á zenetanár megjárta Zalaegerszeget, de végül is visszakerült Pécsre, ahol nagyon ko­molyan belevetette magát a zenei életbe.- Megtehettem, szerencsére, mert sose voltak szélsőséges igazgatóim, sőt, úgy mondanám, jó értelemben véve iskola-soviniszták voltak. Az új kezdeményezéseket szakmai alapon mindig is támogatták. Az persze nem volt kérdés, hogy el kellett vezényelni a mozgalmi nótákat, de az em­berek azért humoruknál voltak akkor is, bár nem volt veszélytelen: a „sződd a selymet, elv­társ” helyett egyszer, hallom ám, valaki azt fújja „ződ a tested, elvtárs”. De tény, hogy elkezdődött a kórusok szervezése, a Lajosban a fiú, a Janus Gimnáziumban a lány, továbbá a zenekarok. 1959-től vezettem a Mecseki Szénbányák Kodály Kórusát, olyan emberekkel, akik nem hogy a kottát nem ismerték, de sokszor olvasni alig tud­tak. Fülhallás után tanultak, roppant lelkesen, volt aki éjszakai műszakba indult, hozta a kis elemózsiáját, de előtte végigülte a kétórás pró­bát. Közben megalapítottam a Janus Pannonius Női Kórust is - amit velük kétszer próbáltunk, a bányászokkal tízszer kellett, de megérte.- Miképp jutott a gimnázium az Orff-hangsze- rekhez1- 1963-ban írtam egy levelet a világ hét legna­gyobb zeneszerzőjének: Sztravinszkijnak, Brit- tennek, Orffnak, Hacsaturjánnak, Hindemith- nek, Sosztakovicsnak és Auricnak. Ez utóbbi ki­vételével mindegyikük válaszolt, támogatta mű­veivel és kottáival a kórusaimat, de Orff volt az, aki az általa kifejlesztett hangszerekkel meg is ajándékozott minket. 1965 tavaszán érkeztek meg a xilofonok, harangjátékok, metallofonok, és ősszel megalakult az első Orff Zenekar. A ta­nulók versengtek, hogy bekerülhessenek, és ez még ma is így van.- Diákok generációját oktatta zenére. Hogyan lehet megszerettetni velük?- Minden a csomagolástól függ. Azt kell elfo­gadtatni mindenkivel: csak értékes és értéktelen zene van. Egy szimfónia is lehet vacak, míg a Beatles, az Illés együttes dalai már-már klasszi­kusok. A zene is egy nyelv, meg kell tanulni ér­teni, kell egy kis műveltség hozzá, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Ami meg a nevelést illeti, mindig azt vallottam, amit magam is a cserkészettől kaptam: a vezetés - példa. Ám a fiatalok fölött atyáskodni nem szabad. Egy ta­nár legfeljebb csak első lehet az egyenlők között. __________________ M. K. „Véletlenül lettem zenei ember” FOTÓ: MÜLLER A. Jegyzet „Soha nem voltam kritika nélküli híve senkinek” Online-interjú dr. Deák Péterrel, a MIÉP lehetséges elnökjelöltjével A Dunántúli Napló online-szerkesztőségének volt vendége teg­nap este dr. Deák Péter, a Magyar Igazság és Élet Pártjának Baranya megyei elnöke, a párt elnökségi tagja és lehetséges el­nökjelöltje. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban közöljük.- Ön szerint miért van szükség Csutka távozására? (oruoff) Dr. Deák Péten Csurka István rendkívül tehetséges ember, azon­ban az elmúlt évek bebizonyították, hogy nehezen tud csapatban dol­gozni, szereti maga intézni a dolgo­kat, így viszont óhatatlanul nő a hi- bázás lehetősége. Már két-három éve a párt örökös tiszteletbeli elnöke kéne hogy legyen.- Nem tart attól, hogy a MIÉP-ben az elnök elmozdítására elindult kezdeményezések a párt szétzilá­lódásához vezetnek? (@rgoszölő) D. P: De igen. Mégis remélem, hogy a józanság fog felülkereked­ni, és a volt elnök belátja, hogy a javítást és megújítást célzó gondo­latok nem ő ellene születtek, ha­nem a MIÉP által képviselt értékek jobb érvényesíthetőségét szolgál­ják.- Igaz-e, hogy Csurka el akarja tá­volítani a MIÉP-ből? (fém) D. P: Igen, igaz, de nemcsak en­gem, hanem más potenciális elnök­jelölttel szemben is elég durva lejá­rató kampány indult. Fontos leszö­gezni, hogy a változást szorgalma­zók a MIÉP keretein belül, zárt ajtók mögött szerették volna ezt a kérdést rendezni, de Csurka István erre nem adott módot.- Ha ön lesz a MIÉP elnöke, elkép­zelhetőnek tartja, hogy Pécsről irá­nyítja majd a pártot? (Bódis) D.P: Ez csaknem lehetetlen, eh­hez sajnos Budapestre kell költözni.- Melyek azok a reformok, ame­lyekre szüksége lenne pártjának a megújuláshoz? (gizyy) D. P: Teljes arculati és retorikai váltásra volna szükség. Az oktalan és megbotránkoztató nyilatkozatok helyett komoly szakmai munkára, a programkidolgozás befejezésére. A párton belüli valódi demokrácia megteremtésére és az anyagi ügyek átláthatóvá tételére. Ehhez tartozik az új, nem elhasználódott emberek bemutatása a választóknak.- Az ön politikai pályafutása Csurka István személyes szimpá­tiájának köszönhető. Hogyan egyezteti össze az elnöktől éveken át kapott támogatást ezzel a dur­va hátbatámadással? (palack) D.P: Az eddigi politikai pályafu­tásomban valóban szerepe volt Csurka István szimpátiájának, azonban a tisztségeket nem úgy kaptam, hanem úgy választottak meg. Soha nem voltam azonban kri­tika nélküli híve senkinek, talán ez is volt az oka annak, hogy nehezen viselték el néhány észrevételemet. Csurka Istvántól semmiféle támoga­tást nem kaptam, sem anyagit, sem másmilyet. Ez nem hátbatámadás, ezek tények.- Medgyessy-féle kormány megál­líthatatlanul a „szakadék” felé ta­szítja a gazdaságot. Ön hogy lát­ja ezt? (fero) D. P: Medgyessynek elvileg érte­nie kell a gazdasághoz, azonban az is látszik, hogy a választási ígéretek betartása rendkívül sokba kerül, aminek a gazdaság egyéb területei láthatják a kárát. Valóban tapasztal­hatók ellentmondások, de nem le­hetünk ellendrukkerek, függetlenül attól, hogy más politika nézeteket vallunk, hiszen ennek az ország lát­ná kárát. Amit Medgyessyéknek si­kerül elérni, azt el kell ismerni, ami­vel viszont adósak maradnak, azt kíméletlenül szóvá kell tenni.- Orbán Viktor egy Unió Párt létre­hozását tervezi. Mi az ön és párt­ja véleménye ezekben a kérdések­ben? (Hámori) D. P: Egy CDU típusú néppártra valóban nagy szükség lenne Ma­gyarországon. Személy szerint vetkezetes partner, aminek egyik fő oka valószínűleg Csurka Istvánban keresendő. ________________________________________B.CLA. (Az online-interjú teljes egészében a www.dunantulinaplo.hu címen olvasható.) Dr. Deák Péter: Teljes arculati és retorikai váltásra van szükség messzemenőkig egyetértek a gon­dolattal. Ténykérdés, hogy volt jó néhány nyilatkozat a jobboldali pár­tok vezetői részéről is, amelyek bánthatták a MIÉP szavazóinak az érzékenységét. Sajnos azt kell hogy mondjam, a MIEP nem volt sem eléggé megbízható, sem eléggé kö­Kinek való ez a világ? Kedvenc műsorom volt a „Legyen Ön is milliomos!” Szórakoztatott Vágó István sajátos szellemisége és az a tény, hogy karosszékem­ből részt veszek a játékban. Fel­mérhetem, mit tudok, mit felejtet­tem. Bár ez a játék nem intelli­genciaverseny, arra mindenkép­pen jó, hogy tájékozódjunk, va­jon milyen ismeretekkel rendelke­zik egy olyan réteg, amely saját tudására igényes. Kiváló képet nyújtott hazánk „tanult” rétegé­nek műveltségéről, érdeklődési köréről. Meglepődve tapasztal­tam, hogy egy-két imponáló tu­dással rendelkező egyén kivételé­vel a nagy átlag szerény képesség­gel bír számos területen. Irodal­mi, képzőművészeti, zenei, törté­nelmi, földrajzi ismereteik alap­szinten hiányosak. „Pihen a komp, kikötötték” - válasz híján benne hallgat a sötétség (a sze­replőben). Nem tudják merre van Kaposvár, Szekszárd, s leghosz- szabb folyónk, a Rába. Slágerope­rákról (Carmen, Aida, Rigoletto) mit sem tudnak. Híres költők, fes­tők, zeneszerzők esetében nem­egyszer az a válasz - „hallottam már róla”. Ugyanakkor az Anjou- dinasztiát nem ismerő versenyző pontosan tudja, melyik színésznő mikor, miért kapott Oscar-díjat, mi volt Blockhead Joe popsztár legismertebb száma és hány stop- li van Maradona futballcsukája talpán. A mi generációnknak tu­domásul kell venni, hogy húsz­harminc év múlva a világot érte­lemszerűen a megfelelő korosz­tály lakja és irányítja, melynek már más az érdeklődése, másban járatos és szellemi tornájuk tár­gya is a felgyorsult változó világ­hoz alkalmazkodik. Az informa­tika, a világűrkutatás, az inter­net jelesei merőben más kifor­rásból merítenek a jövőben. Amíg a fentieken meditálok, egy csapásra megváltozott a hely­zet. Letörölték Vágó műsorának óriási részét. Helyét elfoglalta a legnézettebb kulturális műsor, melynek szemmel láthatóan uj­jongva örvend a nyolcévesektől a százéves nézőig számtalan sok ember. Mozart, Bach zenéjét fel­váltották az alkalmi böfögések, durrantások és olyan nívós társal­gások, amit apró sípjelek szakíta­nak meg, letörölve azokat a sza­vakat, melyek a fentebb említett hangforrások eredetét képezik. Ez kell a magyarnak! Hadd nevelőd­jön ifjúságunk. A Vágó-műsorral kapcsolatos észrevételeim okafo- gyottá váltak. Sajnos. Most már azt is elfogadnám válasznak, hogy a „Hajnali részegség" egy rendőrségi tudósítás címe és Van Gogh az Ajax kapusa volt. Azért nekünk is marad nézni­való: a Tom és Jerry, meg az idő­járás-jelentés. Örülünk, ha kék az ég, mert az még adómentes. Ami a jövőbeni és a mi mércénk sze­rinti kulturális szórakoztatásun­kat illeti, jómagam és a velem egy húron pendülő barátaim elolvas­suk Babits Mihály legszebb versét (Ősz és tavasz között) és tudomá­sul vesszük, hogy ami ezután jön, az már nem nekünk való világ. Dr. Szalai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents