Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-15 / 14. szám

2. OLDAL Hírek SZILI KATALIN mától három napig Párizs vendége. Az Or­szággyűlés elnökét francia kol­légája, Jean-Louis Debré, a nemzetgyűlés feje és Christian Poncelet, a szenátus elnöke hívta meg. Öt év után először tesz látogatást a francia tör­vényhozásban a magyar parla­ment legmagasabb rangú képviselője, mti MAGYARORSZÁGNAK job ban figyelembe kell vennie az EU véleményét a kedvezmény­törvény módosításának ügyé­ben - jelentette ki Kovács Lász­ló. A külügyminiszter az Erdé­lyi Riport című nagyváradi heti­lapnak adott interjújában hang­súlyozta: a törvény szándéka tisztességes volt, ezért a Medgyessy-kormány sem akar változtatni a célokon. Elkerül­hetetlenné vált azonban a jog­szabály módosítása, mert kiéle­ződött Magyarország viszonya Romániával és Szlovákiával, to­vábbá az európai intézmények is jelezték kifogásaikat, mti BRÜSSZELBEN az Európai Bizottság csalódást keltőnek ér­tékelte az EU gazdaságpolitiká­jának tavalyi végrehajtását. A márciusi csúcsra készített je­lentésben az uniós politikusok szóvá tették, hogy 2002-ben sem nőtt a szerkezeti reformok lendülete. Ez annál is aggasz­tóbb, mert a korábbi hasonló reformok éppen mostanában kezdik éreztetni kedvező hatá­saikat. MTI CIPRUSI TÖRÖKÖK 50-70 ezer fős tömege gyűlt össze teg­nap Nicosia északi részében, és a megosztott sziget egyesítésé­ért, Rauf Denktas lemondásáért tüntetett. A felvonulással a cip­rusi török vezetőre kívántak nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy fogadja el az ENSZ ciprusi rendezési tervét, és tárgyaljon mától a görög szigetrészt elnöklő Gláfkosz Kleridesz államfővel, mti SZLOVÁKIÁBAN elkezdődött a NATO-tagsággal kapcsolatos népszavazást szorgalmazó or­szágos aláírásgyűjtés. Dzurinda kormányfő a tagság ellenzőit rejtő aláírásgyűjtés kezdemé­nyezőit az ország érdekeinek ártó csoportnak nevezte, mti AMERIKAI KATONÁK több mint 300 rakétát foglaltak le Af­ganisztánban, nem messze egy olyan támaszponttól, amelyet az utóbbi időben többször ért támadás. A hadsereg közlése szerint 107 milliméteres lövedé­kekre bukkantak a Paktia tarto­mányban fekvő településnél, mti KÍNA szívesen vendéglátója lenne egy amerikai-észak-kore- ai tárgyalásnak. Közben auszt­rál kormányküldöttség utazott Phenjanba, hogy megpróbálja rávenni Észak-Koreát nukleáris programjának feladására, mti OROSZORSZÁG kész együtt­működni az Egyesült Államok­kal az amerikai rakétavédelmi program megvalósításában- mondta Szergej Ivanov. Az orosz védelmi miniszter mind­emellett hangsúlyozta, hogy Moszkvának komoly - főként nemzetbiztonsági és gazdasági- feltételei vannak, mti AUSZTRÁLIÁBAN személyzet nélkül sodródó fantomhajóra bukkant a parti őrség. A tajvani bejegyzésű, indonéziai zászló alatt közlekedő vízi járműről először azt hitték, illegális be­vándorlókat szállít, de a fedélze­tén és raktereiben embert nem, csupán bomlásnak indult hala­kat fedeztek fel. A hajón semmi nem utal katasztrófára, a térség­ben vihart napok óta nem jelez­tek, a felszerelés és műszála be­rendezések kifejezetten jó álla- potban vannak, mti ________________■ VI LÁG TÜKÖR 2003. Január 15., szerda ÚJÉVI FOGADÁS. „Őszintén bízom abban, hogy az iraki kérdés az ENSZ keretein belül rendezhető, mindannyiunk érdeke, hogy elkerüljük a fegyveres konfliktust” - mondta kedden az Országházban Mádl Ferenc köztársasági elnök, amikor újévi fogadást adott a Budapesten akkreditált nagyköveteknek, misz- szióvezetőknek. Az államfő képünkön Kovács László külügyminiszter társaságában Judit Varnay- Schoner izraeli nagykövet jókívánságait fogadja.__________________________fotó, europress/kallus györgv Német nem a háborúra Mielőtt a nemzetközi közösség katonai lépésre szánná el magát Irak ellen, új határozatot kell hoznia erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Németország azonban ez esetben sem vesz részt az akcióban - jelentette ki Gerhard Schröder. Berlin Német politikusok úgy vélik: há­ború nélkül kell elérni, hogy Bag­dad együttműködjön a civilizált világgal, és békés úton kell meg­történniük a szükséges változá­soknak a közép-ázsiai országban. A kancellár szerint a németek ak­kor is el fogják utasítani a hábo­rúban való részvételt, ha e tekin­tetben „más döntések születnek” a világszervezetben, illetve a Biz­tonsági Tanácsban. Külpolitikailag az iraki kérdést illetően Berlin főként Párizzsal kíván együttműködni, és a két ország igyekszik azonos állás­pont kialakítására az ENSZ-ben is. A kisebbik német kormány­párt osztja a szociáldemokraták felfogását az iraki konfliktusról. A Joschka Fischer vezette Zöldek minapi vezetői értekezlete felhí­vást fogadott el, amelyben sürge­tik a válság békés megoldását, és béketüntetéseket helyeznek kilá­tásba. Az Egyesült Államokban sincsenek többségben a héják - érvel az említett határozat, amely támogatásáról biztosítja a szom­batra tervezett háborúellenes wa­shingtoni demonstrációt. Jürgen Trittin nem érti, miért alkalmaz­nak Bushék egészen más mércét Észak-Koreával szemben. „Nem világos, hogyan akarnak tekin­télyvesztés nélkül kikeveredni a bonyodalmakból a térségben nagy erőkkel felvonuló amerikai­ak, ha Szaddám Húszéin lefegy­verzése mégis megoldható harci cselekmények nélkül” - nyilat­kozta a zöldpárti környezetvédel­mi miniszter. A parlamenti elnök is a szoci­áldemokraták elutasító álláspont­ját hangsúlyozta az esetleges ira­ki háborúval kapcsolatban. Sajtó- nyilatkozatában Wolfgang Thier­se hangsúlyozta: semmi sem iga­zolja, hogy a problémát csakis katonai támadással lehetne meg­oldani. Az ellenzéki uniópártok­nak ugyanakkor változatlanul más az álláspontjuk, és arra ösz­tönzik a kormányt, hogy nyújt­son hathatós támogatást a Bag­daddal szemben tervezett kato­nai csapáshoz, ha a Biztonsági Tanács ilyen értelmű határoza­tot hOZ. TORONYI ATTILA Új utakon a terrorelhárítás A csúcstechnológia világméretű alkalmazásával kívánja az Egyesült Államok fokozni a terrorizmus elleni harc hatékony­ságát - és akarja kiszűrni a lehetséges elkövetőket. Washington A Big Brothemak (Nagy Testvér­nek) keresztelt program az adat­bányászat módszerével kutatja fel a terroristákat és azok kapcsolata­it. Ezzel a költséges akcióval elem­zik a számítógépes hálózatokat, az elektronikus levelezést. Az „elektronikai csillagháború” lényege: ha terrorszervezetek tá­madást készítenek elő az Egyesült Államok ellen, akciók sorozatát kell végrehajtaniuk, s közben az informatikai térben árulkodó nyo­mokat hagynak maguk után. A program elemeit már élesben tesztelik az Egyesült Államokban - és az ország határain kívül. Wa­shington máris együttműködik egy sor európai országgal, s ezek illetékes szervei jelzik, ha bármi­lyen gyanús adatra vagy személy­re bukkannak. Az „eTrust 20/20" nevű számítógépes szoftver példá­ul már a nagyobb munkahelyeken kiszűri a rendkívülinek minősített jelenségeket, elemezni egy-egy gyanúsnak ítélt alkalmazott szo­katlan magatartásjegyeit is. Az Egyesült Államok űrkutatá­sát irányító szervezet, a NASA azt a feladatot kapta, hogy az erre a célra kifejlesztett különleges érzé­kelőkkel „belessen az emberek agyába is”: vagyis anélkül, hogy az érintettek észrevennék - repü­lőtereken vagy bárhol másutt - el­lenőrzik a vérnyomásukat, szív-, sőt agyműködésüket. A berende­zés jelzi a feltűnő eltérést, majd néhány pillanattal később beazo­nosítja az érintett minden fontos adatát, családfájától utazási szo­kásain keresztül például büntetett előéletéig. kocsis tamás F. TÓTH BENEDEK Cirkusz és cirkusz Megint a Terror Háza. Mert először is: Gál J. Zoltán kor­mányszóvivő aznap, amikor a kormány plusz 100 millió fo­rintot adományozott a múzeumnak a költségvetés terhére, azt mondta, a XX. századi magyarországi terror valamennyi vonatkozásának hiteles bemutatása érdekében megvizsgál­ják az intézmény kibővítésének lehetőségét; és hogy szüksé­ges módosítani a közalapítvány alapító okiratát, és ki kell egészíteni a kuratóriumot. Schmidt Mária múzeumi főigazgató pár napra rá fölolvasta a Terror Házát fenntartó kuratórium közleményét, mondván: „úgy tűnik, a diktatúrák időszakához hasonlóan ma újra a kormány szeretné meghatározni, hogy ki a jó történész, s ki az alkalmatlan; melyik a jó múzeum, s melyik a rossz; s hogy miként kell értelmezni a múltat, a történelmet”. Nekem más­ként tűnik. Mert egyrészt: Schmidt Mária nem azzal kezdte a felolvasást, hogy köszönjük szépen, hogy a parlament által megítélt 180 millióhoz plusz 100 millió forintot kap a Terror Háza. Másrészt: nem emlékszem, hogy bárki szóvá tette vol­na, hogy bár az Országgyűlés csak 180 millió forintot adott a múzeumnak, a Medgyessy-kormány a parlament döntése ellenére plusz 10Q millió forintot adott a Terror Házának. Lehet, Schmidt Máriának joga van tiltakozni. Lehet, a kor­mány akkor is adhat pénzt valakinek vagy valamire, ha a par­lament erről egyébként másként dönt. Lehet, ezt a játékot hívják demokráciának. Nekem inkább cirkusznak tűnik. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 ___________________ÁLLÁSPONT_____________________ CS ÁK ELEMÉR Érdekek vagy értékek ? A német kancellár kategorikusan közölte: országa nem vesz részt egy Irak elleni katonai beavatkozásban. Ezzel szinte egy időben az amerikai elnök ismét tudatta: az ENSZ-ellenőrök jelentésétől függetlenül is elkerülhetetlennek tartja Szaddám Húszéin lefegyverzését. Az újságolvasó nehezen tudja követni a záporzó nyilatkoza­tokat és a különféle árnyalatok „üzeneteit”: a brit kormányfő csapatokat ígér, de bízik a háború elkerülhetőségében, a pá­pa szerint a háború mindig a humánum vereségét jelenti, má­sok bizonyítékokra és ENSZ-határozatra várnak ahhoz, hogy esetleg csatlakozzanak az invázióhoz. Mindeközben ameri­kai hadihajók és katonák tízezrei tartanak a térségbe, s (kiszi­várogtatott?) információk szerint február közepén megkez­dődhet a háború. A hadüzenet gyakorlatilag megtörtént, Irak megszállása elkerülhetetlennek látszik. A magyar értelmező szótár szerint a háború „fegyveres vagy más erőszakos eszközökkel vívott küzdelem” országok kö­zött; a Webster úgy fogalmaz, hogy „nyílt katonai konfliktus, amit fegyveres erőkkel hajtanak végre”; a jó öreg Pallas Lexi­kon konkrétabb magyarázatot kínál: „Minthogy államok fö­lött bírói hatalommal felruházott hatóságok nincsenek, az ál­lamok között felmerült jogvitának csak egyetlen megoldási módja van, a fegyveres önbíráskodás.” A Pallas idejében nem volt még Hágai Bíróság és nem volt ENSZ, de a közelmúlt ta­pasztalatai szerint ez sem változtat a meghatározás lényegén: a nagyhatalmak a legtöbbször csak akkor hívják segítségül a nemzetek feletti testületeket, ha azok felvállalják és támogat­ják egyéni érdekeiket. Érdekek vagy értékek? Jogszerű fellé­pés vagy önbíráskodás? Az Irak elleni háborúval kapcsolatos megnyilatkozások valójában abban különböznek, hogy ki minek tekinti a tervezett inváziót. Hogy az USA által szorgal­mazott fellépés értékek (a demokrácia, a terrorizmus elleni küzdelem) védelmét, támogatását jelenti-e, avagy az egyetlen szuperhatalom önbíráskodása, jövőbeni érdekeinek (a térség és az olaj feletti ellenőrzés) megalapozása van napirenden. A 19. század elején egy porosz tábornok és hadtudós, Carl Clausewitz azt mondta: „A háború a politika folytatása más eszközökkel.” A fő kérdés Irak esetében most az, hogy kinek a politikájáról van szó, s hogy kimerült-e a politika teljes eszköztára. EGYETÉRTEK: 06-90330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj _______________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._______________ „V örös fokozatú” készültség Izraelben magasabb fokozatú riadókészültséget rendeltek el és az elmúlt napokban több száz amerikai katona érkezett az országba közös hadgyakorlatra. Operálják a japán császárt Tokió Jeruzsálem A „vörös fokozatú” készültség szerdától lép életbe Izraelben a készültség - jelentette ki Zal­man Sóval, Ariel Sáron minisz­terelnök tanácsadója. Mint fo­galmazott, ez a felkészülés egy új, hosszú távra szóló szaka­szát jelenti. Arról nincs szó, hogy Izraelben bármit is tudná­nak az Irak elleni támadás idő­pontjáról, ám minden eshető­ségre fel kell készülni. A kato­nai vezetés előre meghatározott menetrend szerint dolgozik - tette hozzá a tanácsadó. Hivatalos izraeli források kedden elmondták: Izrael fel­készül arra a lehetőségre, hogy Irak - amerikai támadás esetén- rakétákat lő ki a zsidó állam területére, mint 1991-ben az öbölháború idején. A rakéták akkor károkat okoztak, de sze­mélyi sérülés kevés volt. Az amerikai katonák Patriot típusú rakétákat vittek maguk­kal. Közös hadgyakorlatot tarta­nak az izraeli hadsereggel az ország déli részén, és az esetle­ges háború végéig maradnak. Már a hétvége óta Izraelben tar­tózkodik Charles Simpson tá­bornok. A háború elleni felké­szüléssel függ össze az is, hogy a lakosság körében gázmaszko­kat osztanak ki. Rádión és tele­vízión keresztül tájékoztatják az embereket arról, hogy mit kell tenni vegyi vagy biológiai támaszpont esetén. Amerikai diplomáciai forrá­sok megerősítették, hogy bőví­tik a két ország közötti együtt­működés csatornáit. A Egyesült Államok nagykövetségének lét­számát felemelik. A palesztin küldöttség tá­vollétében is megtartják a londoni Közel-Kelet konfe­renciát. A brit kormány még tavaly jelentette be, hogy nem­zetközi értekezletet tart a pa­lesztin vezetés reformjáról. A tanácskozáson az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ képviselteti magát. A palesztin delegáció kiutazását Izrael a 24 halálos áldozattal já­ró Tel Aviv-i kettős merénylet után megtiltotta. A palesztin politikusok így csak videotele­fonon keresztül kapcsolódhat­nak be a londoni értekezlet munkájába. Prosztataműtétre kórházba fekszik csütörtökön Akihito japán császár, hivatalos fel­adatainak ellátását jó időre a trónörökösre, Naruhito her­cegre bízza. A 69 éves Akihito az első japán uralkodó, aki komolyabb orvosi kezelésre elhagyja a császári palotaegyüttes területét. A mű­tétre a tokiói orvostudományi egyetem vadonatúj - tavaly át­adott - klinikai épületében kerül sor. Akihito rendelkezésére 150 négyzetméteres, naponta 2100 dollárba kerülő lakosztály áll, ki­váló kilátással Japán fővárosának egészére. Akihitónál decemberben álla­pítottak meg prosztatadaganatot, rákos áttétet azonban más szer­ven nem találtak. Most kétórás műtéttel eltávolítják a beteg miri­gyet, majd egy hónapig még a kórházban tartják megfigyelés alatt a neves pácienst, aki ezt kö­vetően várhatóan több hónapos pihenéssel folytatja a lábadozást. A császár 1989-ben, apja, Hirohito halála után vette át a trónt. Akihito uralkodása alatt lassú változás kezdődött a világ egyik legrégebbi monarchiájának életében, ennek jele az orvosi kezelésekkel szembeni - ahogy maga a császár mondta - prag­matikus megközelítés. Ugyan­csak változásnak számít, hogy a palota területén kívüli műtéthez Micsiko császárné és Szajako hercegnő - az uralkodópár lánya - is beleegyezését adta. Akihito egyébként már 1959- ben megtörte a merev császári hagyományokat, amikor - még trónörökösként - feleségül vette az alacsonyabb sorból származó Micsikót. i í i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents