Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-08 / 334. szám

2002. DECEMBER 8. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Jól megvagyok a bőrömben Amikor Csiszár Jenő hátat fordított közszereplői pályafutásának, még „beszólt”: a magyar média piti ka­kasok piti szemétdombja. Elképzel­hető-e ilyen nyilatkozat után televí­ziós műsort készíteni? M - Lassan két éve, hogy kiszálltál a mókuskerékből. Sokan azért döbbentek meg, mert nem tudták elképzelni, hogy abbahagyod, so­kan pedig a beszólásodon akadtak ki. Még mindig ez a véleményed?- Szerintem azóta még szarabb a helyzet, de ezt már mint néző mon­dom. Annak idején olyan emberek szimpátiáját is kivívtam ezzel a be­szólásommal, akik nem kedveltek, sem a munkámat, sem azt, ahogyan csináltam a műsoraimat, és mégis! Azt mondták, jó, hogy végre valaki kimondta azt, amit szinte mindenki érez, csak nem beszél róla. Ezt nem gondolták volna pont rólam...- Segítettél a rádióhallgatók­nak, a televíziónézőknek, bárki­nek, hogy jobban megismerjenek?- Éltem az életemet utcán, rádió­stúdióban, tévékamera előtt. Jól, rosszul, a pillanatnyi állapotomnak megfelelően. Az Apukám világában állandóan sztoriztam az életem­ről, teljesen kiadtam magam. A Csiszár.hu-ban a földi és földöntúli élethez való viszonyulásom is benne volt: ott voltam kiterítve minden adásban, vegyék, vigyék, ami kell be­lőlem, vagy kapcsoljanak egy másik csatornára. Nem hiszem, hogy bárki­nek vájtfülűnek kellett lennie ahhoz, hogy megtudja, mit gondolok, mi­lyen vagyok.- Milyen vagy?- Figyelj, jó hosszú mondatot mondok! Rettenetesen zavar, hogy azok az emberek, akik az én korosz­tályom, vagy egy kicsivel idősebbek, tehát ismerem őket, nem is olyan ré­gen még a társadalom jobbítását aka­Csiszár Jenó ró, politikailag érzékeny kortársaim, a művészeteket megalkuvás nélkül óvó-védő, a minőségi tévézést, rádió­zást célul tűző, velem együtt ábrán- dozók mostanra, hogy egyikük-mási- kuk vezető pozícióba, döntéshozó helyzetbe került, szinte minden pozi­tív tulajdonságukat elveszítve, mint­ha szerződést írtak volna alá az ör­döggel. Valami ilyesmit: „Szívemről, lelkemről, józan gondolkodásomról, tisztességemről lemondok, mostan­tól az íróasztalomat szorongatva csak az önös érdekeimet veszem figye­lembe, buta, sunyi, hazug és korrupt leszek!” Lelkem mélyén ezért lettem tele a médiával! És ezért nem hiszek a politikának. Miért kell a tisztesség és a minőség ellen harcolni? Miért kötelező műanyag középszart gyár­tani és ebben élni? Ebben nekem részt kell vennem?! Én egyfélekép­pen szeretek élni, úgy, hogy a hét­köznapi Csiszár nem különbözik a közszereplőtől. Nem hazudik, nem alkudozik és nem képmutató. Ha így nem megy, ki kell szállni a dologból! Én ezt tettem.Tizennégy éves korom óta dolgozom. Nekem a munka nem büdös. Megszoktam, hogy mindig azt csináltam, amihez kedvem volt. Amikor már nem volt kedvem a mé­diához, kiszálltam. A média előtt és után is van élet! Nem tagadom, a mostani helyzetem nem annyira sta­bil anyagilag, de mentálisan fantasz­tikus! Zilált szellemmel, nyomasztó lelki problémákkal nem lehet dolgoz­ni. Megszokásból, csak a pénzért nem szabad csinálni semmit.- Régi munkatársaiddal hatal­mas televíziós munkába fogtál. Szinte hallom a kérdést: újra ka- pirgálsz a szemétdombon?- Folytatásról vagy újrakezdés ről szó sincs! Elkezdtem a sa­ját szakállamra egy do- kumentumfilm-so rozat előkészíté­sét a magyar szubkultúrá­ról. Szándé­kosan nem küldtem el egyetlen magyar tele- víziónak sem, mert úgy érzem, van annyi erő a dologban. A mostani áldoku mentum-cuccok- kal ellentétben ez valódi emberek valódi életéről szól egy 21. századi bar iangrajz, hanggal. Az első nyolc részt saját zsebből is megcsinálom így méltó helyre forga tóm Vissza a kereske­delmi múltammal keresett pénzt- És ha mégis érdekelni fogja valamelyik tévét?- Csak akkor fogom odaadni, ha leadják a második nyolcat is! A DVD- valamint videoforgalmazásra már ta­láltam partnert, de ezt már csak ba­bonából sem akarom el­kiabálni. G. H. P. Születési hely, Idő: Fertőszéplak, 1959. 09. 05. Legmagasabb Iskolai végzettség: öt év a szege­di bölcsészkaron Pályafutás: (Csiszár szavaival élve) tíz év kő­kemény médiagenyaság Családi állapot: permanens együtt élő HÍREK „Le kell lépni a Nobel-díjhoz?...” | Czeizel Endre Tudósok, gének, dilemmák című könyvében a magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése alapján természeti és társadalmi j gyökereiket vizsgálja. A genetikus 14 magyar szár- | I mazású Nobel-díjast elemez. Kertész Imre a kézirat nyomdába adása után nyerte el az irodalmi Nobel­I díjat, így ő már nem kerülhetett bele az értékelésbe. A szakember szerint mégsem beszélhetünk 15 ma- I gyár Nobel-díjasról, mert csak Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Kertész Imre kapta meg a kitünte- tést magyar állampolgárként. Tánccal a képernyő felé! II Baló Júlia megfogadta éjszakai műsorában néző- inek adott jó tanácsát: letargia ellen legjobb gyógyszer a tánc, ezért elvégzett egy salsatánc- | tanfolyamot. A brazil kedély tréningjét is elsajátí­totta, ami jól jön az ml-en vezetett beszélgetős | műsorában. A rivális RTL Klub Barta Sylviája vi- j szont inkább alakja formálására választotta a ke- | I leti hastáncot. 250 ezer pokoli történet | ■ Vujity Tvrtko Az utolsó pokoli történetek című j könyve vezeti a könyvtoplistákat. A riporter há­rom Pokoli történet könyve pedig már 250 ezer példányban elfogyott, amely a mai magyar könyvpiacon kivételes rekord. Jövő héten a ne­gyedmilliomodik kötet alkalmából egy exkluzív, f különleges könyvet ad át a kiadó és a szerző egy | kisfiúnak, de hogy ki ő, és miért éppen ő kapja, | azt nekünk sem árulta el Tvrtko. Markőék, Rajkóék: Romantiáda j ■ Markó Iván tizenöt évvel ezelőtti álma valósul meg a napokban. Akkor hallott egy cigányprímást Bac- hot előadni a Zeneakadémián. A tündérmese idén | vált valóra, amikor megkeresték az 50 éves Rajkó | Zenekartól, volna-e kedve egy közös munkához, mert ők meg végre balettosokat szeretnének... | „így született az a táncrapszódia, amelyet a Nem­zetiben adunk elő. A Magyar Fesztivál Balett és a Rajkó Zenekar a cigányság nagy útjáról Indiától f Magyarországig, hiszen az maga a Romantiáda” - vallja Markó. Az élő zene mellett felvételről meg­idézik Ravi Shankar és Menuhin játékát is. ■..... .................. • ... • ....... ■ ■ Si rkó tanár úr Film a 2-es villamosról ■ Sirkó László kecske­méti színész nevéhez számtalan klasszikus énekes főszerep fűződik, Mágnás Miskától Seres Rezsőig. Kollégái szava­zata alapján többször el­nyerte Az Év kecskeméti színésze címet, ezúttal a város legmagasabb ki­tüntetésével, a Katona József-díjjal is­mertékel. A ka­rácsony előtti Gyermekek a gyermeke­kért jóté­kony- sági előadásokat hét éve szer­vezi: 5-600 gyereket is meghallgat az iskolák­ban. Közülük gyűjti a vá­rosi tévében a fiatal te­hetségeket bemutató műsorához az ígéretes alanyokat. Nyolc éve ve­zet színitanodát, s már a nagyszínház részeként működik a Gyerekszín­ház. Az évadot az ő bemutatójukkal, Weber Kristóf gye­rekoperájával, Az ólomkatona és a papírlánnyal kezdték. ■ Vámos Miklós mos­tanában azon gondol­kodik, hogy mit is csi­nálna a jövő televíziójá­ban. Mondja: a Magyar Televízió nagyon sze­retné, ha hetente, két­hetente felbukkanna a képernyőn, de ezt meg ő nem szeretné. Úgy ér­zi, elmúlt az az idő, amikor olyasfajta be­szélgetésekkel le lehe- -tett kötni a nézőket, amilyeneket ő szokott csinálni. „Van száz nagy népszerűségű ember, s azok mint egy ván­dorcirkusz, műsorról műsorra járva mondják történeteiket. Ehhez már nincs kedvem.” Külö­nösebb tévés tervei sose voltak, mindenbe csak úgy belesodródott, ám - tartja - ha a köztévé ve­zetése mégis ragaszkodna hozzá, s megteremte­né a feltételeket, akkor most már filmeket szeret­ne készíteni. „Például a kettes villamosról. Mi­lyen az útvonal, s a járat, kik utaznak rajta, milye­nek a vezetők, ellenőrök, hol alszik a villamos?” Straub kapitány elhárítja a katasztrófát Bábibin ■ Bábibi egy hold mö­gött található bolygó, ahová Straub Dezső vagy fia, az RTL televí­zió Kölyökklub című műsorából ismert Dodó madár, Straub Péter irá­nyításával utazhat min­denki, aki részt vesz a Puppet Show Company győri, szolnoki, szegedi, debreceni, pécsi vagy budapesti show-ján. „A világturnéjuk ma­gyarországi állomásain ugyanúgy el fogják káp­ráztatni a közönséget, ahogyan azt Párizsban tették - mondja Straub Dezső, aki a nálunk hall­ható kerektörténetet ír­ta. - Ebben a műfajban ilyen nagyszabású produkciót még sohasem láttam: százötven óriás báb, némelyik két-há- rom méter magas professzionális show-járól van szó, amely a gyerekeknek izgalmas mese, a felnőtteknek pedig % szemkápráztató revü”. A show-ban rendkívü­li képességekkel megál­dott táncosok, akro­baták, illuzionisták és bűvészek szerepelnek. Bábibi bolygó lakói, akikről sok hátborzonga­tó esemény után kiderül, hogy ugyanúgy a szépsé­get, a barátságot, a sze­retet keresik, mint mi, itt lenn a Földön. A félreér­tések tisztázásához per­sze szükség van a galak­tika legbátrabb, legoko­sabb Kapitányának köz­reműködésére is. Milyen szerencse, hogy eddig még minden országban, ahol a Puppet Show Company bemutatta műsorát, megtalálták azokat a művészeket, akik meg tudták akadá­lyozni a Bábibin, az űrben és a Földön fenye­gető katasztrófát. P. H. G. Szendrő József reménytelen szerelme A kövér Szendrő című könyvében Szigethy Gábor idézi a legendás szí­nészt és színigazgatót, Szendrő Józsefet, s Ruttkai Évához fűződő be­teljesületlen szerelmének történetét is elmeséli. „Egy Szendrő József-szerű férfi halálosan szeret egy Ruttkai Éva-szerű nőt, aki kegyetlenül elbánik vele, és inkább Latinovitsot választja” - ezekkel a mondatokkal ismertette egy készülő tévéfilmjének történetét Szendrő József Latinovits Zoltánnal, akit szereplésre is felkért. A le­gendás színész, színidirektor Szendrő maga is bevallja, hogy 1948- tól szerelmi rajongás fűzte Ruttkai Évához. Hofi, Ruttkai, Latinovits és a Szendrő házaspár a Fészekben ■ A kövér Szendrő című könyvé­ben részletesen ír e reménytelen szerelmi kapcsolatról Szigethy Gábor. Szendrő olyannyira komo­lyan vette az akkor már ismert és népszerű ifjú színésznőhöz fűző­dő kapcsolatát, hogy versben ud­varolt neki. A színésznő azonban csupán kedves mosollyal hálálta meg a szenvedélyes közeledést. Szigethy úgy fogalmaz, hogy a szerelmes színésznek legfeljebb Ruttkai Éva udvartartásában jutott hely, nem a szívében, ahová már Gábor Miklós kezdett belopózni. Ám Szendrőt nem tántorította el a távolságtartó fogadtatás, és újabb versekkel próbálkozott. A könyv szerzője idézi Szendrő József 1954-es naplóbejegyzését is: „Még mindig valahogyan szere­tem Ruttkai Évát, mert ő megőrzi egykori szerelmünk intenzitását. ... Kisleányát is úgy mutatja, mint­ha az enyém lehetett volna.” Majd azt is felidézi naplójában, amikor Ruttkai Évának felolvasta leg­újabb, hozzá írt versét, és megem­líti, milyen kedvesen mosolygott rá akkor az imádott színésznő. Való igaz: Ruttkai bájosan fogadja a lovagi hódolatot, de a verses kö­zeledés ezúttal is viszonzatlan marad. Midőn Szendrő Debrecen­be kerül színházigazgatónak, még kevesebbet találkoznak, elveszítik egymást szem elől. Érdekes, hogy ebben az időben, 1958-59-ben, amikor Ruttkai még nem ismeri Latinovits Zoltánt, Szendrő direk­torként pátyolgatja a szépremé­nyű induló színészt a debreceni Csokonai Színházban. Szigethy Gábor leírja azt is, hogy amikor 1980 'nyarán először ka­pott nyilvánosságot Szendrőnek az a naplórészlete, amelyben a Ruttkaihoz, Latinovitshoz fűződő kapcsolatáról írt, ismerve a két művész közötti bizalmas viszonyt is, Ruttkai Éva csak mosolygott mindezen. 1970. december 6-án Szendrő fele­ségül vette Lantos Zsuzsát - kette­jüknek összesen ez a hatodik há­zassága - (Szendrő első felesége Máté Erzsi volt), és Ruttkai Évát és Hofi Gézát kérték fel tanúnak. A könyvből megtudjuk, hogy az esküvőn részt vett még Bilicsi Ti­vadar, Pécsi Sándor, Iglódi István és Latinovits Zoltán is. A Fészek Klubban megrendezett vacsorán megjelent Honthy Hanna, önálló számmal rukkolt elő Hofi, és a színházi közéletről beszélt Lati­novits. Pécsi Sándor pedig ekkor ígérte meg, hogy nászajándékként letör egy darabot a Sztálin-szobor általa őrzött bronzkezéből, amit lakása mellékhelyiségében tárolt. Latinovits egy régi feszülettel ajándékozta meg a párt, amiért Szendrő levélben is köszönetét mondott: „ A gyönyörű ajándékot sok köszönettel bámuljuk: ez a kis Jézus Karácsonykor is igen nagy sztár lesz... és továbbra is!” Alig több mint egy évvel esküvő­je után, 1971. október 21-én Szendrő Józsefet otthonából kór­házba vitték, ahol meghalt. Hat nappal később temették el. Latinovits Zoltán búcsúztatta, miközben Ruttkai Éva fekete ka­bátban és fekete kalapban ott állt mellette. Egy rózsaszállal a ke­zében. y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents