Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-06 / 332. szám

8. OLDAL E L L E N D BEMUTATKO Z I K 2002. December 6., péntek IIB Hird . Mtftonfa Szilágy Bogád Perek?St T°'~cltomimya Nagykozár Befkesdö ELLENDŐ Magyaréaciós, Kozamiisieny A község gazdái Polgármester: Homung György (61 éves) nyugdíjas. Alpolgár­mester: Ott Mihályné (51) postahivatalvezető. Képviselők: Illésné Pesti Edit (49) boltvezető, Kovács László (54) gépszerelő, Németh József i41) vasúti szak­mérnök, Hahner József (50) szobafestő és mázoló. Hivatalse­géd: Hardi Jánosné (54) ápoló­nő és csecsemőgondozó. Temp­lomgondnok: Lang József (67) nyugdíjas. Az elvándorlás megszűnt A mostani lélekszám 250. A hó­doltság ideje alatt volt némi ma­gyar lakossága. A török kiűzése után ismét magyarok lakták. A XVIII. század első évtizedeiben néhány szerb család is élt itt, de 1730 táján végleg elköltöztek a délszlávok. A XIX. század köze­péig a települést magyar ajkúak lakták. 1930-ban 414 magyart, 89 németet és 4 horvátot tartot­tak nyilván, míg 1970-ben 295 magyar lakott a faluban. Az utóbbi években abbamaradt a korábbi években megszokott je­lentős elvándorlás, sőt mind többen költöznek ide a megye- székhelyről. A Pécs felé tartó tu­ristákat vonzza a halastó, a lo­varda, valamint a falubelső sok, színesre festett ódon háza. Eilend szennyvízhálózata A községvezetőség azon fáradozik, hogy saját erőből biológiai tisztítással működő szennyvíztelepet és csatornahálózatot építsen. Az említett megoldás alkalmazása révén olcsóbb a be­ruházás. A későbbiekben, ahogy sikerül elég pénzt előterem­teni, új játszóteret, valamint építési telkeket alakítanak ki. A bevándorlók, főként a pécsiek körében mind népszerűbb a tele­pülés, amely egy mély völgyben bújik meg és főutcájában szép ré­gi gazda- és polgárházakat fedez­hetünk fel. Az épületek magas fa- lazatúak, utcai frontjukon nép- művészeti díszítőelemek látha­tók. Mindegyiket gondosan óvják és különféle színekben meszelik le. A népi építészet emlékeinek és az erdőben gazdag tájnak vonz­ereje van. Érthető, hogy a volt is- kötöttek be és alapokat erősítet- kolában az önkormányzat közre- tek meg. A volt tejcsarnokot is ta- működésével egy pécsi oktatási tarozták. Még nem tudni, hogy intézmény kulcsos turistaházat közcéllal mit alakítanak ki benne, rendezett be. Emellett megújult a Hangulatos kis házra emlékeztet községháza és a kultúrház is. Új az új buszváró. A szőlőhegyre két például a tetőcserép-borítás, gázt kövezett út vezet, amelyek kivite­Ott Mihályné alpolgármester lezési összegéhez a gazdák is hozzájárultak. Készült egy hűtő­vel ellátott ravatalozó a temető­ben. A templomban szintén je­lentős községi anyagi segítséggel megszüntették a talaj és falak nedvesedését. A belterületen át; vezető patak medrét kikotorták, a folyás így most már nem fenyeget kiöntéssel. Az utcákban csaknem két kilométeres hosszúságban be­tonlapokkal bélelték ki a megmé­lyített vízelvezető árkokat. A vi­lágháborús emlékműre turulma­dár került, a régi magyarságjelkép ugyanis eltűnt. Érdeme még a községvezetésnek, tudtuk meg Ott Mihályné alpolgármestertől, hogy 12 év óta a gyerekek ingyen tankönyvet és buszbérletet kap­nak. A nyaralásuk költségét is a község vállalja. Elérték, hogy dr. Hiti Zalán berkesdi körorvos, aki gyógyszert árusít, hetente három­szor rendel. ■ _____________A FALU TÖRTÉNELME______________ Tö rténelmi iratban először 1407-ben említették Eilend for­mában. Származhat az alapszó a német eredetű Elend sze­mélynévből, de a régi magyar Elenus vezetéknévből is. Ilyen nevű személy birtoka terült el erre. Egyesek szerint a középkori helység a maitól északkeleti irányban húzódott, akkori neve Geresd, ami nem azonos a mai Geresdlakkal. Innen a XIV. század elején költöztek be a lakók a jelenlegi helyre. A régészek sírokat tártak fel már Szent István korából is, Dombay János például ásott még a Pereked és Romonya felől érkező patakok találkozásánál, a Pusztánál, valamint a Misés út mentén. Az archeológus ezeken a részeken kö­zépkori falunyomokra lelt. Feltehetően ősi lakott helyet je­leznek az alábbi dúlok, így Bekefa, Sútrő, Hódos, Göse és a Harang-part. Az említett patakösszefolyástól északnyugat­ra gyakorta vet ki az eke a földből törött római kerámiadara­bokat. A jobbágyfalu hosszú időn át a pécsváradi apátság­hoz tartozott, bár feltehetően egy bencés kolostor is műkö­dött a határában. A török alatt gyéren lakták. A hódoltság után rácok jelentek meg, gyér népességet alkotva. A szer- bek aztán 1730 körül végleg elvándoroltak. A németek elő­ször a XVIII. században jelentek meg, de a számuk ekkor csekély volt. Betelepítésüket II. József kezdeményezte. A XIX. század vége felé azonban mind több német ajkú tele­pes költözött be. Kovácsmesterek és bronzöntő ’ Számos szokatlanul díszes ková­csolt kapu és kerítés látható, Bátai József telkén például kettő is. A legtöbbet a romonyai eredetű Kó­sza István népi kovácsmester, va­lamint Kardos István pécsi műla­katos alkotta. Az utóbbi személy kovácsolt remekműve Szabóék ut­cai telekhatárát ékesíü. Kránicz Árpád a háza elé kovácsolt fémdí­szeket rakott ki, de kapuját és az udvari pihenőt is fémekből szer­kesztette. Bakó Ferenc nyugdíjas öntödei munkás finoman kidolgo­zott fémszobrai emberi alakokat örökítenek meg. Néprajzi értékű ritkaságokat is felfedezhetünk, így Bátaiék és Bakóék kertjében lába­kon álló évszázados fa sertésólak sorakoznak. Bátaiék most is használják ezeket. ___________■ A VOLT TEJCSARNOK felújításával az önkormányzat közösségi ház kialakítását kezdte el, amelyben feltehetően helyet kap az ifjúsági klub is. Képünkön ez látható. Ezenkívül például a Simon-, a Gyenis-, Kovács-, Kiss-, Bakó-, Farkas-, Müller-, Sáfrány- és a Bátai-portán is mutatós családi házat, illetve gazda- sági egységeket fedezhetünk fel. A néprajzi értékű létesítményeket gondosan óvják a lakók.__________■ Lo varda és tavak A település északi végében lo­vardát és papagájneveidét alakí­tott ki Gyenis László, aki majd lovasturizmussal is foglalkozik. Biztos abban, hogy mind több turista kirándul a faluba. A Sza­bó-porta patakparti részén ma­gán halastó készült, míg az Al­só-rétek helyén Kele János újít fel egy halas-, valamint egy hor­gásztavat. Büfé és horgászbolt is nyílik.______________________■ eilend, dunantulinapb. hu Az összeállítás az ellenéi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János TEKLAFALU B E MUTATKOZIK Teklafalu 30 milliója A település vezetősége az elmúlt egy évtized alatt csaknem 30 millió forintot költött arra, hogy küllemében csinosodjon a fa­lu és a szolgáltatások színvonala javuljon. A későbbiekben helyiséget biztosítanak a nyugdíjasoknak és a fiataloknak. El­készül a községrendezési terv és létrejön egy szabadidőpark. Szép eredményt értek el a rend­szerváltás kezdete óta nemegy­szer a közösségi munka vállalásá­val. Nagy Géza, aki a kezdettől el­látja a polgármesteri teendőket, elmondta, hogy továbbra is a fa­lukép vonzóvá tétele legfonto­sabb feladatuk. A későbbiekben sem mondanak le arról, hogy az idelátogatók hangulatosnak és látványosnak tartsák főként a fa­luközpontot és környékét. Nem véletlen, hogy lelkes lokálpatrió­ták faluóvó egyesületet alapíta­nak. A múlt értékelése kapcsán megtudtuk, hogy felújították az egészségügyi rendelőt és a szol­gálati lakást, valamint belül a pol­gármesteri hivatalt. Megszervez­ték a védőnői és gyermekjóléti szolgálatot, amelyet Kovács Krisz­tina irányít. Kommunális szilárd Nagy Géza polgármester és folyékony hulladéklerakó épült Endrőccel együttműködve. Az utcai villanyhálózatot energia- takarékossá alakították át. Egy másik eredmény, hogy 1996-ban körjegyzőséget hoztak létre. Kör­bekerítették a temetőt, amelyhez új út vezet, a ravatalozót hűtővel látták el. Betonjárdát fektettek le négy kilométeres hosszban la­kossági segítséggel. Parkosítot­tak, virágosítottak, épült egy ját­szótér. A háborús emlékmű obe- liszkjét megmagasították és egy új kőfelületbe belevésték a máso­dik világháborúban elesettek és az elhurcoltak névsorát. A jövő­ben, ha lesz elég pénz, a kultúr- házat tatarozzák, ahol három, internet-lehetőséggel ellátott szá­mítógépet kötnek be. Kialakíta­nak egy buszöblöt, külsőleg is ta­tarozzák a községházát, alapíta­nak egy helytörténeti gyűjte­ményt. Célul tűzték ki, hogy le­gyen egy kisüzem, mobiltelefon- hívásokat erősítő antenna, s veze­tékes gázhoz jusson a község. A szerkesztőségünk által írt honlap mellé szerkesztenek egy kistérsé­git is. Kisdobsra Tótszentgyörgy dMolváfiy r Nemeske c Hóból /Kistamási Pettendci Gyöngyösmellék Dencsl®ar-Várad Szörény Kétfalu — zádor élEKLAFALU b Szentegát Nagypeterd Rózsafa: Katádfa o ■ O z Bánfa teklafalu. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a teklafalui önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Nem költöznek el A mostani lélekszám: 377, ami 1939-ben 739, míg 1970-ben 438 volt. A csökkenést az is okozta, hogy külterületi részek, mint Tótí- puszta, Vitézi-puszta, Onté-major szűntek meg. A rendszerváltás után egyre több embert bocsátot­tak el a munkahelyéről. Jelenleg félszázan vannak az állástalanok. A faluban 80 fiatal és 100 nyugdíjas él. A legidősebb lakók: Juranics Károly (93 éves), Pucsli Jánosné (91) és Muthig Jánosné( 87). Ör­vendetes, hogy az utóbbi eszten­dőkben megállt az elvándorlás. Az összlélekszámból 80 százalékot tesznek ki a német vezetéknevű családok, németül azonban már csak néhányan beszélnek. A falu­tábla a település régi német meg­nevezését is jelzi. A török utáni korban letelepült horvát famíliák­ról is tudni, mint például a Jura­nics. Neves régi családok: Grimm, Inhof, Spies, Kamer, Pálcz, Frick, Müller, Kriszt, Litter, Steinbach, Egréder, Szohr, Hébenstreich, Klózer, Muthig, Pucsli és a magyar eredetű Boos. A felvidéki Nasz- vadról is telepítettek ide új lakókat a világháború után. A cigányok idegenből érkeztek, számuk 70. Van köztük beás, kolompár és oláh. Nemrég választottak először önkormányzatot. A falu gazdái Polgármester: Nagy Géza (70 éves) nyugdíjas. A testület még nem választott alpolgármestert. Képviselők: Sánta Jánosné (40) közhasznú munkás, Schiller Károly (36) földmérő, Kálócz Bé­la (35) gépszerelő, Csordás Fe­renc (49) tehenészeti mintavizs­gáló, valamint Klózer Gyula (50) gépszerelő. Körjegyző: Mecseki Péter (27). Falugazdász: Kalapáti Csaba (45) agrármér­nök. Plébános: Keczeli Károly (70). Temető- és templomgond­nok: Hajdú Rudolfné (43) cipő­gyári segédmunkás. A cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke: Bogdán Lajosné (30) háztartás­beli. Tagok: Bogdán Dezsőné (31) háztartásbeli és Bogdán Jó- zsef (41) segédmunkás. ______■ _______A FALU TÖRTÉNELME__________ Az első okleveles említése 1838-ból származik Theklasdorf alakban. Ekkor alapította a mai hely­séget Czindery László nagybirtokos és mezőgaz­dasági szakíró, aki a Tolna megyei Völgységből hozott többségében német dohánykertészeket Tiltvány-pusztára. Az uraság feleségének kereszt­neve Tekla volt. Tiltvány feltehetően egy középkori magyar településre utal. Valószínűleg ősi magyar faluelődöket sejtetnek a következő dűlőnevek is, mint Orgya, Dömye és a Tóti. Nem tudni, hogy hol állhatott az Árpád-kori templom és hol terült el a középkori temetkezési hely. A Török-domb elnevezésű dűlőben a néphit szerint a hódoltság idején palánkvár magaso­dott. Itt néha koponyát kotortak ki a föld alatti járataikat építő ró­kák. Az egyik szájüregben korábban aranylemezzel borított fo­gakra bukkantak a földművesek. Innen, nem is oly messze időn­ként pattintott apró vulkáni üvegek jönnek elő a Kanális partolda­lában, amikor erősen folyik a víz. A millennium tiszteletére mono­gráfia készült a helyi história emlékeit idézve. írói: Monszider József, Nagy Géza, valamint a helytörténelemkutatással sokat foglalkozó Gáspár István. A MODERN TEMPLOMOT, amelyet Németh Imre szigetvári építész tervezett, egybeépítették a régi ha­ranglábbal. Létesítéséhez a legtöbb pénzt az önkormányzat biztosította. Környékén tágas tér helyezke­dik el, amelynek része a világháborús emlékmű, a kopjafa, a játszótér, valamint a volt csárda. Az utóbbit a település legmagasabb pontján alakították ki. Kertjében egy híres téglaégető működött. Neves esemény- nek számít a szeptember végén lezajló teklai búcsú._____________________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents