Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-29 / 353. szám
2002. DECEMBER 29. ARCKÉP A bíboros búcsúja KISLEXIKON Apostoli kormányzó: katolikus egyházi tisztség. A pápa nevezheti ki ideiglenesen vagy állandó jel-1 leggel az egyházi élet folyamatosságának és zavartalanságának fenntartására. Bíboros (kardinális): méltóság a katolikus egy-j házban, amelyhez a pápaválasztói jog a pápává vá-\ lasztás lehetőségével, valamint a pápa segítését célzó, egyénileg vagy testületileg végzett tanács- j adói és egyházkormányzati feladatok társulnak. Érsek: az egyháztartomány vezetője és irányítója. Magyarországon három érseki tartomány van: az esztergomi (1000 körül alapította Szent István, 1993-ban módosult a főegyházmegye területe), a j kalocsai (1135) és az egri (1804). Prímás: magas rangú római katolikus püspök. Az 1279-es budai zsinat döntött arról, hogy az esz- j tergomi érsek a magyar egyház prímása. 1945-ig j hercegi címe is volt. Püspök: az egyházmegye főpapja és felügyelője. A katolikus egyházban az egyik legfőbb rang, csak j férfi töltheti be, a pápa nevezi ki. A püspök joga a papok kinevezése és felszentelése, hatalma: tani- i tói, megszentelői és kormányzói. Jelvényei: a süveg, a pásztorbot, a sapka, a mellkereszt és a gyű- f rű. (Magyar Nagylexikon) hány olyan törvénymódosítás került a parlament elé, amely az eddigi helyzet megváltoztatására irányult. Kérdésében a katolikus egyházpolitika alakulására utalt. A mostani helyzetben éppen az ellenkezőről van szó: a kormány, illetve a parlament részéről mutatkozik változás az egyházpolitikára vonatkozóan.- Milyen alapon, illetve arányban jogosultak az egyházak a hívők és nem hívők adóforintjaira?- Egészen röviden és csak a katolikus egyház szempontjából válaszolok. Először is hivatkozom arra a sokszor használt kifejezésre, hogy az egyház ‘társadalmilag értékes feladatokat lát el; nem túlzás, ha a társadalom az ilyen intézmény működését segíti. Továbbá az egyház működésének és intézményeinek a fenntartására szolgáló anyagiakat előzőleg az államosítás elvette, és ezek legnagyobb része továbbra is állami tulajdonban van, vagy az állam hasznosítja őket. Érthető, ha ezt a tényt kötelezettségnek tekinti az állami költség- vetés. Végül megszokott provokatív kifejezés a polgárok adóforintjaira való hivatkozás. Az adóforintok az ország működőképességének biztosítását szolgálják, felhasználásukról a nép megválasztott képviselői határoznak. Nagy horderejű tételeknél nem hi vatkoznak az adófizetők forintjaira. Akkor szokták ezt a kifejezést használni, amikor érzelmileg saját felfogásuk szerint akarják a közvéleményt befolyásolni.- Hogyan alakíthatja a korszellem az egyház és az állam viszonyát az új évszázadban?- A jövő alakulását senki sem tudja előre megmondani. Mi, idősebbek emlékszünk arra, hogy egy emberöltő folyamán hányfajta - és egymással ellentétes - korszellem alakult ki, eltérő kapcsolatokat tartva fenn a vallásokkal.- Az új esztendőtől új otthon várja bíboros urat az esztergomi idős papok otthonában. Milyen körülményekre számít, láttáé már a lakosztályát, mekkora, hogyan néz ki?- Nincs saját lakásom, sem saját bútorom. Simor János bíboros 1884-ben alapított először kórházat Esztergomban, amelyhez papokat ellátó rész is kapcsolódott. Csernoch János hagyatékából készült el 1939-ben a kórház épülete mellett az a kétszintes épüli Bocsánatot kérek mindazoktól, akiket megbántottam, _ vagy akik megbántottnak érzik magukat, mert szándékait ikat, terveiket nem teljesíthettem. Törekedtem mindig m arra, hogy az egyéni igényeket és az egyházmegye kö- J, zösségének a javát objektiven szolgálhassam. Fájó emlékként maradnak meg lelkemben azok a hí- . ? -' k vek, akik hanyagok voltak keresztény életükben, j vagy eltávolodtak Istentől: szomorú emlék marad a sok széthullott család tragé-§ diája, az ifjúság nagy száma, akiknek a hitoktatásáról szüleik nem gondoskodtak. Továbbra is imáimba foglalom a magyar ifjúságot és a magyar családokat. Hálát adok Istennek, hogy 50 éven keresztül szolgálhattam Jézus Krisztus Egyházát különböző beosztásokban, különböző körülmények között. A végzett szolgálatomat az Úrnak ajánlom, tudván, hogy „az Úr mond fölöttem ítéletet" (lKor 4, 4). Lehetőségeim szerint továbbra is szívesen szolgálok a lelki- ásztori munkában... Paskai László bíboros, apostoli kormányzó. (Az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság Körlevele. 2002. Vili.) (Részlet Paskai László búcsúleveléből) let, amelyik ma is megfelelő életkörülményeket nyújt a nyugdíjas papoknak. Az elmúlt időben előkészítettek számomra egy lakást, amely két középméretű szobából áll. Ilyen módon az egykori esztergomi érsekek által alapított épületben, papi közösségben fogok lakni, betegségem esetén pedig meglesz az ápolás lehetősége.- Nem hiányzik majd a magyar katolikus egyház továbbra is legmagasabb rangú főpapjának mindaz, ami az esztergomi prí- mási palotában és a budai Várban berendezett irodával jár? Gondolok itt az infrastruktúrára, a munkatársakra, a szolgálati autóra, a hatalomra.- Mindenkinek megváltozik az életmódja a nyugalomba vonulással. Az említett infrastruktúrák, munkatársak a feladat ellátásához tartoznak, és ezentúl az utód munkáját fogják szolgálni. Aki közelebbről ismeri a papok, a püspökök életét, jól tudja, hogy munkájukhoz nem kapcsolódik hatalom a szó köznapi és társadalmi értelmében, hanem sokkal inkább a szolgálat, gond, mások segítése. Természetes, hogy az egyházmegye lelkipásztori ellátása irányítást kíván meg a püspöktől, de ez nem hatalom, hanem felelősség, amely mindenki javát keresi.- A könyvein kívül a ruhatárat is átszállítják az új lakóhelyre? Milyen öltözékben fogjuk látni a jövőben a leggyakrabban, s mi az, amit az utódja örököl?- Személyes dolgaimat, amelyekre később is szükségem lesz, magammal viszem új otthonomba. Az egyházi öltözékekre vonatkozóan az alkalmaknak megfelelően megvan a sajátos előírás, az alkalmaknak megfelelően fogok öltözködni. Az utódom tőlem semmit sem örököl. Az pedig természetes, hogy az érsekség tulajdonában lévő eszközöket használja, ha valamelyikre szüksége lesz.- Mi marad a protokolláris elfoglaltságaiból? Milyen mindennapokat képzel el magának a jövőben?- Protokolláris elfoglaltságaim lényegében megszűnnek. Jelenleg a mostani feladataimmal foglalkozom, a jövőm napirendjét majd a körülmények fogják kialakítani. Örülök, hogy életem hátralévő részét Esztergomban, a magyar katolikus egyház történelmi központjában tölthe- tem. Ennek az érsekségnek a vezetésére kaptam megbízást a Szentatyától tizenöt évvel ezelőtt; megmaradok annak a székesegyháznak a közelében, amelynek a kriptája egyszer a végső nyughelyem lesz.- Mit kíván utódjának és a magyarságnak 2003-ra?- Utódom nagy műveltségű, a katolikus egyházban jól ismert személy, egyházjogi professzor és meghívott professzor a római Pápai Gergely Egyetemen. Kívánom, hogy az eddig ismert buzgóságá- val, tudásával, jó nemzetközi kapcsolataival eredményesen vezesse az esztergom-budapesti főegyházmegyét. És szívből kívánom az egész magyar népnek határainkon innen és túl, hogy az új esztendő legyen eredményes mindenki számára, békében építhessük jövőnket, az anyagiak mellett főként erkölcsi értékekben gazdagodjék mindenki. Sztrapák Ferenc Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek benyújtotta lemondását a pápának, amikor betöltötte 75. életévét idén május 8-án. Több mint fél esztendő után, rengeteg találgatást követően megérkezett a Szentatya felmentő döntése. Az utód a 25 évvel fiatalabb tudós, dr. Erdő Péter székesfehérvári segédpüspök, katolikus egyetemi rektor lett az érseki székben. Január 11-én iktatják be hivatalába az esztergomi bazilikában. A hazai szokásjog alapján a prímási cím ugyancsak megilleti. A beiktatásig dr. Paskai László az apostoli kormányzó, aki változatlanul bíboros, és 80 éves koráig tagja marad a szűkebb körű pápaválasztó konklávénak is. Dr. Paskai László Született: Szeged, 1927. május 8. Szülei: Paskai Ádám, Ördög Mária. Testvére: Antal Végzettsége: teológiai doktorátus Doktori értekezésének témája: A „maradék” szerepe Jeremiás próféta könyvében Szolgálati helyei: Szegeden püspöki szertartó (1952- 55), filozófiatanár a Szegedi Hittudományi Főiskolán, közben prefektus (1955-62), majd spirituális (1962- 65), Budapesten spirituális (1965-69), filozófiaprofesszor a Hittudományi Akadémián (1967-78), egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet rektora (1973- 78), Veszprémben püspök (1978-82), Kalocsán ko- adjutor érsek (1982-87), Esztergomban érsek (1987- ), bíboros (1988-), apostoli kormányzó (2002-) Hobbija: olvasás, séta.- Miután a pápa elfogadta az ön nyugdíjazási kérelmét, ez mire vonatkozik? Milyen tisztsége, egyházi rangja marad?- Az Egyházi Törvény- könyv előírása, hogy minden püspök 75 éves korában nyújtsa be a lemondását. Ezt természetesen én is megtettem. A pápa a lemondást december 7-én, a katolikus hívek számára annyira kedves Szeplőtelen Fogantatás ünnepéhez kapcsolódóan fogadta el. A lemondás elfogadása az érseki szolgálatra, illetve Magyarországon az ehhez kapcsolódó prímási címre vonatkozik. Előírásaink szerint az utód beiktatásáig mint apostoli kormányzó irányítom a főegyházmegyét. A bíborosi kinevezés változatlanul megmarad, mert ez az egész életre vonatkozik.- Készített e életút- mérleget? Mi van a két serpenyőben?- A katolikus pap, még inkább a püspök Jézus Krisztusnak szolgál, ezért neki tartozik elszámolással. A nyilvánosságnak nem készítettem, és nem is szándékozom mérleget készíteni. Amikor a felmentésem után elköszöntem az egyházmegye híveitől, néhány eseményt megemlítettem, amelyek szolgálatomhoz kapcsolódtak, illetve amelyek fájó emlékként maradnak meg.bennem. Az elbúcsúzásomban sem soroltam fel mindent, a mostani beszélgetésünk kerete pedig nem alkalmas tizenöt esztendő sokféle áttekintésére.- Milyen a kapcsolata II. János Pállal? Érződik- e ebben a „lengyel-magyar két jó barát” hagyománya?- II. János Pál pápával nagyon szívélyes a kapcsolatom. Többször megtapasztaltam értékelését és szeretetét személyem iránt. Az idézett mondásra ő is többször hivatkozott. Igen jól ismeri a magyar történelmet, amiről személyes találkozásaink alkalmával meggyőződtem. Megvan lelkében a magyar nép értékelése, ismerete. Ezt különösen is megmutatja, hogy a magyar hívekhez mindig magyarul szól. Ez a megbecsülés azonban nem akadályozza abban, hogy a katolikus egyház egyetemes pásztoraként minden nemzetet egyformán értékeljen.- Hányszor, milyen ügyekben járt idén a Vatikánban?- Az idei esztendőben egy hivatalos feladatom lett volna a Vatikánban, nevezetesen részvételem a Keleti Kongregáció plenáris ülésén, amely testületnek a tagja vagyok. Mivel ugyanebben az időben volt a magyarul beszélő püspökök szokásos lelkigyakorlata, amelyet az idei évben én vezettem, nem tudtam az ülésen részt venni. Ezért kénytelen voltam kimentésemet kérni.- Volt-e szerepe abban, hogy Őszentsége fogadta a legfőbb magyar közjogi méltóságokat, Mádl Ferenc államfőt, Medgyessy Péter miniszterelnököt és Szili Katalint, az Ország- gyűlés elnökét?- A nemzetközi találkozók létrejöttének megvan a maga protokolláris formája, így az említett személyek II. János Pál pápával való találkozásának is. Ennek az előkészítése Magyarországon a pápai nun- cius, illetve Rómában a vatikáni nagykövet közreműködésével történt. A diplomáciai testületek hivatalos vezetői az illetékesek a pápa és a magyar vezetők találkozójának az előkészítésében.- A hazai katolikus egyházpolitikát a püspöki kar testületileg határozza meg. Az elnök, Seregély István egri érsek a miniszterelnöknél járva „szelet vetett, és vihart aratott”. M a nézeteltérés lényege?- Túlzásnak és szélsőségesnek tartom a kifejezést. A sajtó többféleképpen foglalkozott az egyházat a legutóbbi időben érintő kérdésekkel, amelyekhez nem óhajtok magyarázatot fűzni. Az új kormány kezdetben kifejezte azt a szándékát, hogy az egyházakkal kapcsolatos törvények továbbra is érvényben maradnak. Ennek ellenére né
