Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-28 / 352. szám
12. OLDAL PECSDEVECSER BEM U T ÁTKOZIK 2002. December 28., szombat A gondozott Pécsdevecser Nyugalmas utcakép, gondozott házak sora jellemzi a Pécstől 25 kilométerre, délkeletre fekvő kistelepülést. A falu Iélek- száma stagnál: a városból kiköltözők és a beköltözők egymást kiegyensúlyozó arányával. A község infrastrukturális ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött. A rendszerváltás utáni időszakban kiépítették a gázvezetékhálózatot, megfelelő telefonhálózattal rendelkeznek. Várhatóan állami támogatással tervezik megvalósítani a szennyvíz-csatorna fektetését is az elkövetkező években. Az utak A község temploma 100 százalékban burkoltak, a járdák kiépítettsége is teljes. A szolgáltatások köréhez tartozik a szilárd kommunális hulladék szervezett gyűjtése, valamint egy igényeket kielégítő vegyesboltjuk van. Az önkormányzat ugyan nem rendelkezik fiataloknak kedvezményesen felajánlható telkekkel, ennek ellenére van érdeklődés a helyi ingatlanok iránt. Pécsdevecser 1996-ban 136 lakost számlált, ma 133-an lakják 52 lakóházban. A nyugdíjasko- rúak száma 51, húszán tartoznak a 0-17 éves korosztályhoz. A község ugyan nem fiatalodik, de ma már nincs elvándorlás: sokan az ígéretesebb jövővel kecsegtető közeli Újpetrére költöztek, és érezhető volt a város elszívó hatása is. Ma a hatás kettős: nemcsak elköltözők akadnak, de települtek is ki családok Pécsről az elmúlt években, és házat vásárolt két német család is. A régi parasztporták mellett zömében sátortetős, sőt, tetőtér-beépítéses házakat találpÉmmcm* oKiskassa X Át a Újpetre j> Nagybudmóiy 9 B°nád aU| Palkóba1, °Kisjakabfalva-■•■Ox : Márok Nagyt.ótfalu '"p Kístíarsány Siklós oNágyharsány Máriagyűd ni az egyutcás faluban, de van emeletes épületük is. Ami az ingatlanok további sorsát illeti, van már javaslat néhány épület műemléki védettségére is. • A község rendezvények számára fenntartott, nemrégiben felújított kultúrházában a fiatalok hifi-toronnyal ellátott klubhelyiséget vehetnek birtokukba általában a hétvégeken. Itt található a könyvtár is. A falugondnoki szolgálat pénz hiányában szűnt meg a közelmúltban. Az önkormányzat az újpetrei körjegyzőséghez tartozik, a gyerekek is az Újpetrei Körzeti Általános Iskolá- ba illetve óvodába járnak. ______a A LAKOSSÁGÁSZÁM ALAKULÁSA 1930 1970 1996 2002 A megtartó föld Esetenként a 30 aranykoronát is meghaladja a földek minősége, melyet az Újpetrei Gazdák Szövetkezete művel. Az ingázók többsége pécsi cégeknél talál munkát. A falut övező, néhol lankákkal kísért területen az Újpetrei Gazdák Szövetkezete gazdálkodik részben a saját földjein, részben azokon, melyeket a pécsdeve- cseri tulajdonosoktól bérel. A szövetkezet nem a volt téesz jogutódja. A terület - ahol jó minőségű földek vannak, és az évi középhőmérséklet gyakran eléri a 11 Celsius-fokot - a hőigényes, magas napfénytartamot igénylő növények termesztésére kiválóan alkalmas. Korábban az ingázó munka-vállalás nem volt jellemző a falubeliekre, a munkaképes korúak többségét az újpetrei székhelyű termelőszövetkezet foglalkoztatta. Nem voltak híján helyben a mesterembereknek, szakmunkásoknak sem. Ma az eljárók többsége Pécs üzemeiben dolgozik. Néhányan vállalkozók, főként a szolgáltatásban. Az Újpetrei Gazdák Szövetkezete 4 helybélinek ad munkát. Az utazás megoldott a diákok számára is, a helyközi közlekedés általában is megfelel az igényeknek. A FALU VEZETŐI. Polgármes- tér: Solmosi József Tibor. Alpolgármester: Math Miklós. A képviselő-testület tagjai: Rikker Ferenc, Rumszauer Ilona, Stanitz János, Szénái Ferenc. Az önkormányzati testület a német kisebbségi önkormányzat jogait is gyakorolja. A falunap az őszi ünnepkhez kapcsolódik. Az ön- kormányzat címe: 7766 Fő utca 27. Telefon: 72/377-83. A település az Újpetrei Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző ár. Winiczai Ferenc. Háziorvos: ár. Nagy Péter. ________________■ pecsde vecser.dunanlulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A FALU TÖRTÉNELME A falu történetének nincsenek látványos történelmi fejezetei, nincsenek számottevő régészeti emlékei sem; neve valószínűleg a szláv „devecsef személynévből származik, amely adószedőt, pontosabban a kilenced behajtásával megbízott hivatalnokot jelenti. A község neve 1332-35 között olvasható először írott forrásokban - akkoriban még elkülönülten létezett Kisdevecser illetve Nagydevecser. A terület a hódoltság végére elnéptelenedik. A mai Pécsdevecser 1733-tól népesül be ismét német telepesek révén, a német nyelvű községbe csak a későbbi századokban költöznek magyarok. Az 1930-as népszámlálás idején 247 német és 11 magyaréi itt, 1970-ben pedig 115 német és 78 magyar. Katolikus templomát Szent Márton püspök tiszteletére emelik 1755-ben. Az Újpetre és Kozármisleny felől is megközelíthető falunak Új- petrén kívül Kiskassa, Herend és Peterd a szomszédja. A kifejezetten meleg éghajlatú, jó termőképességű vidéken döntően a mezőgazdasági művelésnek voltak hagyományai, az ingázás soha nem volt nagyobb mérvű a településen. A rendszerváltást átlagos infrastrukturális adottságokkal élte meg, de az önkormányzatiság első tizenkét évében ebben a tekintetben is jelentős lépéseket tett, és ma egy kiegyensúlyozottan fejlődő, rendezett kistelepülés képét, adottságait mutatja. EGY RÉGI, szép ornamentikájú parasztház KISNYARAD B E MUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME A falu első Írásos megemlítése csak a 16. századból ismert, de biztos, hogy már jóval korábban lakott terület volt, tulajdonosa a Pécsi Püspökség. A török megszállás alatt lakossága a minimálisra csökkent, ezért a 18. században a szinte üresen maradt faluba németeket telepítettek be. Az első és második világháború nagy áldozatokat követelt a község lakóitól, bár ezen a területen harci cselekmények nem voltak. 1947-ben a jelentős számú német ajkú lakosság nagy része kitelepítésre került. A tanácsrendszer idején önállósága is megszűnt, a néhány kilométerre fekvő, nálánál nagyobb községgel, Lányosokkal vonták össze, csak a rendszerváltás után nyerték vissza önállóságát. A lakosság nagy részét most a németek alkotják is, akik féltve őrzik szuverenitásukat. A FALU GAZDÁI. A polgármester Godina György, alpolgármester Hertrich Jánosáé. A képviselőtestület tagjai: Böhm József, Fledrich Fe- rencné, Fledrich Gabriella, Schneider János. A német kisebbségi ön- kormányzat tagjai: Böhm József, Fledrich Gabriella és Schneider János. A körjegyző Iloskityné dr. Pantyata Ágnes. Kisnyárád, a rendezett falu Alaposan fel kell készülnie az utazónak, aki ebbe a kis keletbaranyai faluba igyekszik. A csak Lánycsók felől megközelíthető településhez vezető út keskeny és hepe hupás, töredezett, kátyús. Am a faluban minden rendezett, s bár van néhány omladozó falú háztis, az itt élők többsége szépen karbantartja lakóhelyét. Az egykori folyóvölgyet ma egy vízrajzilag jelentéktelen kis patak jelképezi, a szép természeti környezetben megbúvó települést a vasút elkerüli, s bár Erdősmárokra földúton el lehet jutni, azért ezt a községet mindenki zsáktelepülésként tartja számon. Ez mit sem zavarja az itt lakókat, békésen élik világukat, a jobbára német kisebbség ápolja hagyományait, vigyáz a település értékeire. Az organikusan fejlődő településszerkezet négy aszfaltozott utcája egy négyzethez hasonlítható alaprajzot alkot. Az épületek hagyományos szerkezetű parasztházak, amelyet a tulajdonosok felújítottak, jó gazda módjára láthatóan évenként lefestik vagy meszelik a külső falakat. A kisnyárádiak hagyományosan a mezőgazdaságban találják meg a boldogulásukat, a falu környékén elterülő aránylag jó minőségű földek egy része a rendszerváltás után magántulajdonba kerültek, de rendelkezik itt földterülettel a Dél-Dunántúl legnagyobb, még állami kézben lévő vállalkozása, a Boly Rt. is. A lakosság vezetékes ivóvízhez juA LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA főj ..;= m 5 40 1 270 254 •---------A FALU műemlék katolikus temploma 1970 1992 2002 A település lakói gondot fordítanak lakóházaikra tott 1993-ban, ennek hatására nyomban megszaporodtak a fürdőszobák a faluban. Parlagon hagyott földet nem lehet a környéken találni, a sváb szorgos emberek minden talpalatnyi területet kihasználnak. Önállósága a tanácsrendszer idején megszűnt, egyszerűen Lánycsókhoz csatolták. Ezt faluban sokan nehezményezték, sokat nem tudtak tenni ellene, minthogy féltve őrizték az évszázadok alatt kialakult hagyományaikat, kulturális örökségüket. Ezt az állapotot a kilencvenes évek elején kialakított önkormányzatiság szüntette meg, azóta ugyanis a falu ismét önálló államigazgatási szervezetettel rendelkezik, a rendelkezésükre álló pénz felhasználásáról is önállóan döntenek. A gyerekek többsége a szomszédos Lánycsók óvodájába és iskolájába jár, a falu hozzá is járul az intézmények fenntartásához. A művelődési ház rendszerint foglalt, a nemzeti ünnepek, és az alkalmi rendezvények meghatározott időrendben követik egymást. Rendezvényeik között szerepel az Iván- napi és az Erzsé- bet-napi búcsú. Az egykori iskola épületében kapott helyet a helytörténeti kiállítás, a könyvtár, az ifjúsági klub, valamint a Német Nemzetiségi Egyesület is. Ez utóbbinak tulajdonképpen nincs is tagsága, aki ilyen nemzetiséginek érzi magát, bármikor részt vehet rendezvényeiken. A lakosság szinte kizárólagosan római katolikus vallású, dombra épített templomuk szépen karbantartott, az előtte lévő parkban található a világháborús emlékmű. Az itteniek folyamatosan emlékeznek az értelmetlen pusztításban a. különféle csatamezőkön elesett halottaikra, az emlékművön frissek koszorúk, valamint a vágott virágcsokrok. A munkaképes korú lakosság többsége a közeli nagyvárosba, ^ ....... öSzékelyszabar KISNYÁRÁD ÚSabarc táiyraók °Bár Mohácsra jár dolgozni, a munka- nélküliség 10 százalék alatt van. A megélhetési lehetőségek csökkenése miatt hosszú időn keresztül csökkent a lakosságszám, a fiatalok rendre elhagyták a települést. Az önkormányzati letelepedési támogatás javított valamit a helyzeten, ám még mindig több az elvándorló, mint a faluban maradó. A millennium tiszteletére emlékoszlopot állítottak kisnyarad. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor
