Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

Szabadfogás Dunántúli napló Sport Januárban fellép az olasz tévében a botrányos ecuadori bíró. 11. oldal Sport Szombaton a pécsi sportcsarnokban Dunántúli Napló-focigála. 12. oldal Sport Nincs egyetlenegy felnőtt tornaversenyző sem Baranya megyében. 12. oldal Elet & Stílus A szenteste népi vacsorája A MŰMIKULÁS SINCSEN FÁBÓL. Hanem fröccsöntve van, de ez mit sem zavarja azokat a gyerekeket, akik bemutatják neki ölbéli medvéiket, és elsuttogják karácsonyi kívánságaikat. Ez mutatja, milyen az igazi bizalom: elhinni egy nagy műanyagdarabról, hogy van szíve. fotó; epa A karácsony esti vacsoránál régen mindennek megvolt a maga előírása és jelentése. Sok hagyományt a következő évi egészség érdekében kö­vettek. A régi világban jelentősége volt a szépen hímzett karácsonyi ab­rosznak is, amelyet kizárólag er­re az alkalomra használtak. Az ünnep lényeges kelléke volt az asztalon a kenyér, a kalács. Fon­tosnak tartották, hogy az asztal­ra kerülő kenyér egész legyen, mivel így a teljes esztendőre bő­ven fog jutni. Az asztal alá szénát, szalmát tettek, hogy a gazda majd azt te­gye az állatok alá, s ezzel meg­őrizze egészségüket a követke­ző évben. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulaj­donítottak. A palócoknál példá­ul egy almát annyi felé vágtak, ahányan voltak a családban, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család, vagy ha valaki eltévedne, hazataláljon. Máshol az almát a gazda annyi részre vágta, ahányan az asztalt körülülték. Mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfo­gyasztották, egymásra gondol­tak - így biztosítva, hogy az el­következendő évben se feled­kezzenek meg egymásról. A karácsonyi dióevés is elter­jedt szokásnak számított. Az egészséges dió egészséget, a rossz betegséget jelentett. Sok helyütt diót dobáltak, s Nyitra- gerencséren például azt mond­ták hozzá: „Édes angyalkáim megajándékoztatok erővel, egészséggel, én megajándékoz­lak egy-egy dióval.” A karácsonyi vacsora rangját jellemzi az alábbi szólás is: „Ka­rácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy le­het.” Az ünnepi vacsorának szi­gorú rendet szabtak. Több he­lyütt fokhagyma volt az étkezés első fogása, egészségmegóvó ha­tást tulajdonítottak néki. Nép­szerűek voltak a babból, lencsé­ből, mákból készült ételek, mi­vel ezek a gazdagságot voltak hi­vatottak jelképezni. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték; használták orvos­ságként, szerelem felkeltésére, rontás ellen. Állati ünnep Jégapó, kenguruszán, manósegéd Van, ahol hőségben ünnepük a kará­csonyt, s még a Mikulás szánját is kengu­ru húzza. Máshol a Jégapó érkezik, de az olasz gyerekeknek például egy jó boszor­kány hozza az ajándékot. Egy a lényeg: karácsonykor együtt ünnepel a család. Európában Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. Hogy az öregúr ne maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagy­nak a számára. Nyári Mikulások ii A karácsony Új-Zélandon a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. Általá­ban'hideg sonkát és jégbe hütött sört fogyasztanak. ■ Dél-Afrikában is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat és karácsonyi dobozokat ad­nak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finom­ság van. i Ausztráliában a Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd krikettet ját­szanak a nyárias melegben. Franciaországban a kisebb gyerekek kiké­szítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy kará­csony estéjén a Mikulás beletegye az ajándé­kot. A németeknél a gyerekek a karácsonyi ájándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukor­nehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja. Délen, Portugáliában az ajándékok a tűz­hely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerül­nek. Az ünnepi vacsora sózott, szárított tő­kehal burgonyával. Spanyolországban az er­kélyen át bemászó Télapó hozza az ajándé­kot, január 6-án pedig a három bölcset vár­ják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek. A hideg északi tája­kon, Norvégiában ka­rácsony este csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A fel­díszített fenyőfát a csa­ládok kéz a kézben kö­rültáncolják, miköz­ben karácsonyi dalo­kat énekelnek. Svédor­szágban az ünnepi me­nü hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás, a Jultomten, egy manó segítségé­vel osztja szét az ajándékokat. Csehországban az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éj­Gyertya helyett izzó A gyertyafény bensőséges hangulatot teremt, ám a rosz- szul rögzített gyertya fel­gyújthatja a karácsonyfát. A biztonságosnak tartott izzó­sornak is vannak veszélyei. Tűzvédelmi szempontból sem­miképpen nem javasolt a gyer­tyák karácsonyfán való meg­gyújtása. Ha nem tudjuk stabi­lan rögzíteni, és ha leesik, min­den ami körülötte van, azonnal lángra kap. Ez a csillagszóróra is igaz, elég lehet egyetlen rossz helyre hulló szikra ahhoz, hogy felgyulladjon a függöny. Ha mindenképpen ragaszkodunk ehhez a szokáshoz, hogy gyer­tyaláng lobogjon a fán, szerez­zünk be egy tűzoltó készüléket, amit még időben megtanulunk biztonsággal kezelni. Fenyőfaizzót széles forma- és méretválasztékban lehet kapni, de szintén tűzvédelmi okokból csak hivatalos helyen vásárol­juk meg. Bárhol is vettük, az első használat során folyamatosan ellenőrizzük az izzók hőmér­sékletét, nem forrósodik-e túl, nem olvad-e el a rajta lévő mű­anyag koszorú, és ne hagyjuk túl sokáig ellenőrizetlenül, elal- vás előtt pedig húzzuk ki a kon­nektorból. Az izzósorokba csak olyan csereégőt vegyünk, ami hozzá­juk való, egy 35-ös sorba példá­ul nem szabad 20-as füzér pót­égő jét tenni. Egyre több lakás­ban divat az ablakokat, ajtókat is égősorokkal díszíteni. Az el­helyezésnél vigyázzunk, hogy az izzók ne érjenek a fa részek­hez, sem a függönyhöz. Külté- ren csak oda készült füzért használjunk, a beltéri változat kint zárlatos, így életveszélyes lehet. szaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezé­sét a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével. A lettek szerint a Mikulás a szentestétől szá­mított 12 napon át hozza az ajándékot a gye­rekeknek. Náluk az asztalra barnaborsó, ré­tes, káposzta és kolbász kerül. Ukrajnában az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van a Hópehely Leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel. Olaszországban karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén,közle- kedik, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak azonban szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak aján­dékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez hoz szerencsét nekik a következő új évben. Távolabbi földrészek országaiban, például Kenyában még a templomokat is feldíszítik sza­lagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növé­nyekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban ké­szítik el, nyílt tűzön. Mexikóban az ünnep esté­jén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Libanonban a családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én a cserepeket a Kará­csonyi Barlang és a karácsonyfa köré helyezik - a barlang Jézus születésének helyszínére utal. NYEREMÉNYÚT FIATTAL. A Pécsi Rádió Olddies című műsora és a Fiat Stoll közös, egész éven át tartó rejtvényjátékának nyertesét kö­szöntötték tegnap a pécsi Fiat-szalonban, a Diósi úton. A sok helyes megfejtést beküldő közül a szerencse a pécsi Drescher Jánosnak és családjának (jobbról) kedvezett, akik a fődíjat (egy hétéjszakás olasz tengerparti nyaralást, amelyre a Fiat Stoll teletankolt kölcsönautójával utazhatnak el) ifjabb Stoll László kereskedelmi igazgatótól (balról) és Bőczin Lászlótól, a rádióműsor szerkesztőjétől vehették át. a Karácsony körül kutyára, macskára is átragadhat a há­ziak idegeskedése. Még bal­eset is származhat abból, ha az ünnep előtt-alatt minden a feje tetején áll. Ügyeljen rá, az elektromos veze­tékeket a jószág ne érhesse el. Az állat mindent megrág, egysze­rűbb esetben így „csak” égési sé­rülést szenved. Különösen a kölykök vannak veszélyben. A mikulásvirág levele mérge­ző. Megbetegítheti az állatot, ha eszik belőle. Az ünnepi fogások sem mindig illenek macska vagy • Látogasson el a www.lwlgyvilag.lm, a www.kiskegyed.hu vagy a www.gyongy.hu internetes oldalakra is! kutya tányérjára. Bajt okozhat a túl sok kóstoló. Vigyázzon, hogy az aranyfüstöt, füttert, angyalha­jat ne érhesse el négylábú, mert ha lenyeli, orvosi segítségre szo­rulhat. A macska szeretne fára mász­ni, ez alól a fenyő sem kivétel. Ezért a karácsonyfát úgy célszerű rögzíteni, hogy az állat képtelen legyen felborítani. Ha valaki kutyát vagy macskát akar ajándékozni, derítse ki, az illető valóban akarja-e, s hajlan­dó lesz-e attól kezdve gondozni is a kis jövevényt. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. * K 1 § 1 1 i I * h&dvefr hxstAefio 1 § I $ I i X I I * % 'y&tv! ^ A hirdetési osztály dolgozói. > I

Next

/
Thumbnails
Contents