Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

2002. December 24., kedd KULTÚRA R I P 0 R T 7. OLDAL Három mondat és egy fél Itt ez a tanácstalan fiatalasz- szony, valamelyik pécsi na- gyonnagymarket parkolójá­ban, egy bevásárlókocsiban ta­lálta a gyerekjátékot, a három csomag szaloncukorral együtt sem kerül többe az egész cucc kétezerötszáznál, egy kisnyug­díjas felejthette ott, az ember rendkívüli helyzetekben hajla­mos megfeledkezni a világról, mi lesz most az unoka ajándé­kával, néz rám tétován a nő, erre mondják, hogy szociáli­san érzékeny, akkor most jól teszi-e, ha elviszi a gyermeke bölcsődéjébe, úgyis talán az a legszegényebb bölcsőde a vá­rosban, biztosan örülni fog­nak neki, győzködi magát, be­lelátok a gondolataiba, bizto­san ez jár a fejében egészen addig, míg oda nem ér. A koromfekete kölyök nem tud választani, hogy jó-e a két fél kenyér az egész helyett, mu­száj hazárohanriíá, csak úgy csattog a meztelen talpa a pa­pucsban, még jó, hogy itt lakik szemben, most mit csináljak velük, dünnyög a boltos, már a hónap elején fölírtam nekik, ekkora nagy betűkkel, hogy te­gyenek félre pénzt, és most az utolsó filléreket hozza ide ne­kem, hiába mondom, hogy nem adok, de nem tudom elvi­selni, ha egy gyerek éhes, köz­ben a kölyök visszainal, nagy szeme átöleli a két fél kenye­ret, úgy fogja, mint a múltkor az utcán a kályhába való ir­datlan faágat. Az öreg legalább három órát állt a házunk előtt, az utcán, állított meg később az egyik jó szomszéd, kíváncsi szemüve­gének mondom, pénzért jött, hátha akad legalább egy ezres, egy hónap múlva biztosan megadja, fogadkozott az öreg, és nem éreztem mást, csak mérhetetlen dühöt valamivel szemben, ahogy ott támaszko­dott, nem is tudom, miként vonszolta föl magát a dom­bon, biztosan már reggeltől ké­szült rá, ugyan mennyi fájda­lom is szorulhatott már abba a kampósbotba, nem is a fizikai kínt tartja már, hanem vala­miféle embertelen alázatot dú- col alá, egy utolsó kétség- beesett próbálkozást, hogy le­gyen még egy ma, és talán egy holnap is. Karácsony van. BALOGH ZOLTÁN LEMEZBEMUTATÓ PÉCSETT. Megy a vonat, muzsikál a kereke címmel kisiskolásoknak és óvodásoknak készült lemezét mutatta be az Orfűn élő Nemes László (Hangoló) a Szivárvány Gyermekházban. A kortárs költők verseire készült zenei alkotások bemutatásában aktívan rész vettek a nézőteret benépesítő gyermekek is. fotó, laufer Uszuó A tanítás mint egy jó erős fekete Husznai Gábomé Hambuch Idát, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium német tagoza­tának vezetőjét a napokban a Kisebbsé­gért Díjjal tüntették ki. Bár örült az elis­merésnek, a tanárnő azt vallja (mert ta­pasztalja!), hogy a kollégák és a diákok szereteténél nem lehet szebben elismerni a munkáját. ÍÁ-Ji \J a A Leőwey Gimnázium német tagozata 1956- ban alakult. Husznai Gábomé, aki a Tolna megyei Mucsi faluból származik (amely születésekor szinté teljesen német nyelvű volt még), ßdhtÖSä’h 10 évvel később, 1966- ban került az iskolába tanítani. r Még akkoriban is nagyon féltek az em­berek.' Sorba jöttek, érdekes módon légim kább az édesapák, és félve kérdezték, hogy nem lesz-e ebből baj, ha ide adják a gyere­küket. A kitelepítés emléke még erősen élt. Akkoriban a négy évfolyamon mintegy 100 diák tanulta a németet, egy elavult iro­dalomkönyvből. Husznai Gábornénak ab­ban is nagy szerepe volt, hogy megújult a nemzetiségi német oktatás, anyanyelvi lek­torok jelentek meg, új tantervek, tanköny­vek készültek a közreműködésével. Ami persze, nem ment mindig könnyen.- Az NSZK-ból sokszor érkezett a szá­munkra támogatás, sőt, modern tanköny­vek is, amiket annak ellenére használtunk, hogy igazából nem lett volna szabad. Az NDK-t tekintve az volt a jó, hogy már 1967- től lehetőség nyílott nyári „kiképzésre” egy drezdai faiskolában, majd 1975-től egy berli­ni sörgyárban: a tanulók dolgoztak, vagyis pénzt kerestek és persze használták és ta­nulták a nyelvet. Az a legnagyobb motivá­ció, ha egy gyerek érzi, 'hogy a nyelvtudásra szük­sége van! A kapcsolatok folyama­tosan bővültek, lehetett menni már Nyugatra is, elsősorban Grazba, és bi­zony a német szak már olyan, népszerű volt, hogy jócskán jellemző lett a túl- ' jelentkezés. A Tiborc ut­cai Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont létrejötte Husznai Gáborné szerint is indo­kolt volt, és annak külön örül, hogy ott most olyan emberek vezetik az iskolát, akik szin­te kivétel nélkül a tanítványai voltak. Mint ahogy arra is büszke, hogy a hazai német nemzetiségi közélet fontos posztjain is az „ő gyerekei” állnak.- A Leőwey ilyen értelemben multipliká- tor-képző is volt - mondja. - Nem pusztán nyelvet tanítottunk, hanem honismeretet, táncot, zenét, tehát aki ezen a vonalon akart továbblépni, megvolt hozzá a kellő háttere. Szívem csücske a könyvtár, amit sikerült úgy felfejleszteni, hogy a régi diákok is visz- szajárnak ide. De rendszeresen szerveztem tolmácsversenyt is, mert mindig az volt az elvem: az az igazán fontos, hogy a fiatalok tudjanak fogalmazni, a gondolataikat kife­jezni, mi több, vitázni. Ne csak egy tudás­halmazt kapjanak, mert az benne van a komputerben is. Sokkal fontosabb, hogy problémákat tudjanak megoldani, mert a gondok-bajok igenis erősítik az embert. Már ha legyőzik őket, és nem rögtön az italhoz vagy kábítószerhez nyúlnak. A tanárnő 36 évnyi tanítás után megy nyugdíjba január 1-jével. És hogy miképp tekint vissza a pályájára?- Hálás vagyok a Jóistennek, hogy olyan munkát adott, 'árúi' egyben a hobbim is tolt. És azért is hálás vagyok, hogy soha nem kel­lett olyasmit tennem, ami a hitemmel ellen­kezett volna. A 14-18 éves korosztályt pedig különösen szerettem: ők azok, aldk még mindent élesen látnak, fogékonyak, akik örökké elégedetlenek. Mindig azt szoktam mondani nekik: ti majd jobban csináljátok, ami, persze, nem feltétlenül sikerül nekik se. Az biztos, én annyira szerettem tanítani, hogy amikor kijöttem egy-egy óráról, az olyan volt, mintha egy jó erős kávét ittam volna! MÉHES K. _______________Tv-jegyzet ___________ Dí szdoboz, karácsonyra /jkár egy udvariasan ünnepi szám­vetést is készíthetnénk, szavak dísz­dobozát helyezve a karácsonyfa alá. Csak hát egy olyan országban, ahol a kereskedelmi televíziók képesek főműsoridőben órák hosszú sorát áldozni a saját lökött műsorukm, ott e szentestére váró napon sem jár díszdoboz, angyalhaj. És a gyertyá­kat sem gyújthatjuk meg tiszta szív­vel addig, amíg azt hisszük, hogy a ketrec lakói érdemeik szerint része­sültek jóban-rosszban, és kivonulá­suk sorrendje a nép szent, telefonos ítéletével együtt bármiféle értéksor­rendet is tükröz. Ez legalább annyi­ra félrevezető ostobaság, mint a po­litikusok népszerűségi listája, me­lyet korunk termelt ki egy alapjai­ban hamis marketing-logika alap­ján. Egy politikus feladata a világ­ban nem az, hogy megnyerő le­gyen, hanem hogy helyes döntése­ket hozzon, ülő lenne tehát újra és újm arról szólni, hogy akár a Big Brother, akár a Való Világ milyen beteges ábrándokat táplálhat föl bennünk; milyen hamis mítoszát keltik pénznek, játéknak és az „ér­demek” szerinti érvényesülésnek. Más kérdés, hogy bennlakók lélek­ben megszépítkezve jönnek ki on­nan, és a javukra írhatjuk, hogy akadhatnak köztük, akik nem dől­nek be a köréjük szervezett, egyszer­smind maguk-keltette illúziónak. Hiszen a ketrecek klimatizúdtak, mindennel el vannak látva, ahol f& ként azonos korú fiatalok vannak egymás társaságára kényszerítve és az „idegőrlő" házimunka mellett meleg vizes dagonyám. Kapcsola­tok szövődnek köztük, de kiszava­záskor inkább csak ellen- vagy ro- konszenvükkel vannak jelen - meg­formált véleménnyel ritkán. Nem is ez a dolguk. Ez azért nem egy jutá­si-fék kiképzőtábor, ahol a többség­nek sztárplecsnik helyett sárba ha- salás, az önfejűeknek zárka, futko­só jár. Itt nincs teljesítménykény­szer, nincs értéke a munkának. Ma TE kerültél milliókat hozó rivalda­fénybe, holnap ÉN jövök. A mester­séges ketrecről a kamem elé csőd ült pszichológusok szeretnék ugyan azt hinni, számunkrá úgy beállítani, hogy az korunk zseniális lelki inku­bátorháza, szociometriái kísérlet; és úgy is fecsegnek róla. Hogy a mil­liószám leadott telefonos szavazat mekkora extrajöveclelem a telefon- társaságoknak, tévéknek, arról nem ülik beszélni Arról sem, hogy ez az egész „műsorként” eladva, tű­zijátékkal, papírgalacsinokkal szí­nezve is milyen torz, olcsó tükör, és arról sem, hogy milyen kényelmes a műsorkészítőknek „sikerét” a meg­figyelők és megfigyeltek terméketlen társasjátékára bízni. A történelmi léptékű szavazásba még beleszólhatnak! - üvölti a mű- sorvezető. Hajrá. bóka Róbert Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR DECEMBER 20ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Való Világ - párbaj (valóságshow) 1956673 2. RTL Klub Való Világ (valóságshow) 1763524 3. (2) Tények 1646102 4. (2) Aktív (magazinműsor) 1617880 5. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1521582 6. (2) Big Brother (valóságshow) 1496369 RTL Klub Híradó 1404016 '8 (2) Claudia (talkshow) 1242627 9. RTL Klub Mónika (talkshowj 1212034 10. (2) Jakupcsek (talkshow) 1041820 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR DECEMBER 21-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. (2) Big Brother (valóságshow) 2678423 2. (2) Tények 1618007 3. (2) Tea (magyar vígjátéksorozat) 1502533 4. RTL Klub Való Világ (valóságshow) 1372 859 5.. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1307638 6. (2) Magellán (tudományos magazin) 1293029 7. mtv Szeszélyes évszakok 1282356 8. RTL Klub Híradó 1280283 9. (2) Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1189021 10. RTL Klub Heti hetes 1133558 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR DECEMBER 22-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Való Világ - finálé (valóságshow) 2430316 2. (2) Napló (heti magazin) 2026571 3. (2) Tények 1696150 4. (2) Bunyó karácsonyig (olasz westemfilm) 1658546 5. RTL Klub Híradó 1595677 6. (2) Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1190537 7. RTL Klub Az istenek a fejükre estek 3. (amerikai film) 1182985 8. (2) Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsorozat) 1075609 9. (2) Légizsaruk (német filmsorozat) 1063355 10. (2) Száguldó vipera (német-amerikai akciósor.) 971085 História karácsonykor A csendes éjhez olykor viharos nappalok társultak Jézus születésének keresztény ünnepe - a szenteste napja, il­letve karácsony napjai - az évszázadok során a béke, a szere­tet, a család ünnepe is lett. Ám erről a tartalmáról sokszor megfeledkezett a történelem, nemzeti históriánk éppúgy, mint az egyetemes. Olyan negatív kuriózumot ugyan nem tudunk felmutatni, mint az angolok, akiknél a karácsonyt - mint pápista ünnepet - Cromwell betiltotta, ám a mi hajdani ünnep­napjainkra is esett vér, gyász, há­ború és szomorúság, ámbár meg­békélés és megbocsátás is nem­egyszer. A magyarok számára a legjele­sebb karácsonyi történelmi ese­mény Szent István megkoronázá­sa lenne 1000. december 25-ről - az 1500-as évekig ugyanis gyakori volt a karácsonyi évkezdet -, ám erős kételyek vannak, hogy in­kább 1001. január 1-jén volt a ce­remónia. A következő karácsonyi dátum 1041. december 25., ami­kor Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császár strasbourgi udvarában tartózkod­tak, de nem tudták elérni, hogy a császár elismerje urukat király­nak. 1076-ban I. Géza király a ka­rácsonyi ünnepeket Szekszárdon ülte meg, ahonnan a főpapok rá­beszélésére követeket küldött ve- télytársához, Salamon királyhoz, hogy béküljenek ki. Am nemcsak a békéről gondol­kodtak karácsonykor. 1149. de­cember 25-én magyar segélycsa­patok érkeztek Lodomériába, hogy az elűzött kievi nagyfejedel­met visszasegítsék a trónra. 1162. december 25-én III. Sándor pápa közbenjárására Lukács esztergo­mi érsek kiszabadult a börtöné­ből, ahova még aznap vissza is került, mert újra megfenyegette az általa trónbitorlónak minősí­tett II. László királyt és nem volt hajlandó feloldani az országra is kiterjedő kiközösítését. 1309. de­cember 25-én Gentilis bíboros pá­pai legátus kiközösítette Kán László erdélyi vajdát, és felszólí­totta, hogy adja vissza a nála lévő Szent Koronát. 1414. december 24-én érkezett meg Zsigmond magyar és római király a konstanzi zsinatra, amely hét és fél hónappal később mág­lyahalálra ítélte és kivégeztette Húsz Jánost. Sajátos módon a törököknek nem sok szerencséjük volt velünk szemben karácsonykor. 1443. de­cember 24-én Hunyadi János a hí­res hosszú hadjárata során legyőz­te Bulgáriában az európai török haderők vezérének, Kászim begler bég seregét. 1463. december 25-én a törökök feladták Mátyás király­nak az ostromlott Jajca várát. 1471. december 26-án a Mátyás ellen lázadók - legfőképpen Janus Pannonius - királyjelöltje, a serdü­lő korú Kázmér lengyel herceg csa­lódottan elhagyta Magyarországot. 1475 karácsonyán Mátyás király az eredménytelen tárgyalások után Péterváradról hadjáratra in­dult a török ellen a Szávához Sza­bács várának visszafoglalására. Ez február 15-én sikerült is. 1476 kará­csonyán viszont Mátyás mézeshe­teit töltötte Budán - nagy nemzet­közi vendégsereg körében - a ná­polyi Beatrix királynéval. (Az es­küvőjük december 22-én volt.) A Mátyás halála utáni években több dátum is kötődik karácsony­hoz. 1491. december 24-én János Albert lengyel herceg Eperjesnél vereséget szenved II. Ulászló király Szapolyai István vezette hadától és ezután végképp lemondott magyar trónigényéről. 1494. decémber 26. jeles gazdaságtörténeti dátum: Er- nuszt Zsigmond pécsi püspök, kincstartó 12 esztendőre bérbe ad­ta Thurzó Jánosnak és Györgynek a besztercebányai rézbányákat. Ez a nevezetes Fugger-Thurzó közös német-magyar üzlet kezdete. A Rákóczi-szabadságharcban karácsonykor se mindig szünetelt a hadakozás. Sőt! 1703. december 24-én Károlyi Sándor tábornok Po­zsony fölött átkelt a Morva folyón és rohammal bevette a Bécs védel­mére épített marcheggi sáncokat. 1704. december 26-án viszont Rá­kóczi csatát veszített Nagyszombat­nál Heister császári tábornaggyal szemben. 1705. december 24-én Bottyán János tábornok megkezdte Sopron városának ostromát. 1742. december 24-én rendelte el Mária Terézia királynő a protes­tánsok jogállását szabályozó Ca­rolina Resolutio végrehajtását. 1805. december 26-án Ferenc csá­szár és király és Napóleon császár diplomatái Pozsonyban írták alá a Habsburg Birodalomra megalázó tartalmú békeszerződést. 1848. december 25-én Bem tá­bornok hadteste felszabadította Ko­lozsvárt. Egy napra rá, december 26-án a sereggel az országra törő Windischgrátz herceg tábornagy kiáltványban statáriumot hirdetett a népfelkelők ellen. A kiegyezés után, 1867. december 24-én nevez­te ki I. Ferenc József a Monarchia közös minisztereit, akik között azonban nem volt magyar. 1909-ben december 24-én a ki­rály szentesítette azt a törvénycik­ket, amely az éjszakai női ipari munka eltiltásáról szól. 1918 karácsonya csupa tragi­kus eseményt hozott nemzetünk számára: december 24-én vonult be a román hadsereg Kolozsvárra, december 25-én a Szerb-Horvát- Szlovén királyság csapatai meg­szállták a Muraközt, december 26-án a csehszlovák hadsereg bir­tokba vette Eperjest. 1920-ban de­cember 24-én tették közzé a kor­mány amnesztia-rendeletét: sza­badlábra helyezték két forrada­lom azon korábbi politikai elítélt­jeit, akik nem tartoztak a vezetők közé. 1921. december 24-én pedig kormányrendelet szüntette meg azonnali hatállyal a gyorsított bűnvádi eljárást. 1944. december 24-én Sopron­kőhidán kivégezték Bajcsy-Zsi- linszky Endrét, valamint Pataki Istvánt, Pesti Barnabást és Kreutz Róbertét. A XX. század második fele még csak félig-meddig számít történe­lemnek, és az utóbbi közel hat év­tizedben a karácsony meglehető­sen unalmas volt. A körülménye­ket tekintve néha ez a legtöbb, amit a históriától kívánhatunk. DUNAI I.

Next

/
Thumbnails
Contents