Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. December 24., kedd Első az egyenlők között Beszélgetés Kiss Elemérrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével Magánügyvéd, akinek kisujjában van az államigazgatás és a kormányzati munka. Azon ritka szakemberek egyike, aki már a rendszerváltozás előtt is betöltött államtitkári posztot. Lapunknak adott interjújában a többi között vezetési stílusába, munkamódszereibe enged betekintést, de elmond néhány részletet a családjáról is.- Tisztázzuk először a megszólítást! Ma­gyarországon nincs kancellár, önt mégis legtöbbször kancelláriaminiszternek neve­zik. Mi a helyes titulus?- Alkotmányjogi megközelítésben ez a megszólítás nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Újságírói „találmányról” van szó, amit az magyaráz, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elnevezés túl­ságosan hosszú és nehézkes...- De sértésnek azért nem számít?- Természetesen nem. Kifejezi minden­esetre azt, hogy olyan miniszterről van szó, akinek a munkája a legközelebb áll a miniszterelnök tevékenységéhez. A kormányfő helyettese- Gyakorlatilag tehát ön miniszterelnök­helyettes.- Ez sem pontos, mert alkotmányos ér­telemben nincs ilyen poszt. A mi jogren­dünk szerint a kormányfőnek van joga ar­ra, hogy kijelölje az őt helyettesítő minisz­tert. Most rám esett a választás, és amikor a miniszterelnök távol van, én vezetem a kormány üléseit, illetve én veszek részt az adott nemzetközi programban.- Ezt azt is jelenti, hogy a miniszterelnök tartós távollétében ön utasítja miniszter- társait, felülbírálja őket... szóval azt teszi, amit a kormányfő megtehetne?- Ebben a munkában nincs olyan, hogy az egyik miniszter utasítja a másikat. Kor­mányülések vannak, és azokon közös dön­tések, amelyeket természetesen befolyásol az ember. Ilyen alapon születhet kormány­ülésen olyan utasítás, amelyet az érintett minisztereknek kötelességük végrehajtani. Az azonban nem történik meg, hogy az egyik kormánytag, jelesül én, felhívja az egyik minisztert, és közli, hogy mondjuk holnaptól ezt és ezt kell csinálnod. Szeren­csére egy nagyon jól együttműködő kor­mányról van szó, amelynek a tagjai egy­mással szolidárisak. A miniszterek fel- készülten végzik a munkájukat, s ha egyi­künk javasol valamit, azt - amennyiben megalapozott indítványról van szó - rend­szerint el is fogadjuk. Az a jó, ha a dolgok közös konzultációk és egyeztetések ered­ményeként haladnak.- A Hom-kormány idején elég sok súrló­dás volt a koalíciós partnerek között. Most kevesebb ilyen vitáról hallani.- Az eddigi eltelt valamivel több mint fél esztendőről persze még nem lenne helyes ítéletet alkotni, de láthatók bizonyos ten­denciák. Azt mondhatom, hogy a jelenlegi kormányban nincsenek körömszakadtáig vagy vérre menő viták; előfordulnak - szakmai alapon - eltérő megközelítések, de egy ponton túl nem megyünk a viták­ban, s eddig még mindig sikerült kompro­misszumos megoldást találni. Sem a kor­mányon belül, sem azon kívül nincsenek olyan momentumok, amelyek az együtt­működést zavarnák, vagy a közvélemény­ben olyan képzetet keltenének, hogy azok a miniszterek, akiknek az a dolguk, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a lehetőségek­ből, azzal vannak elfoglalva, hogy egymás­sal civakodnak.- Feltehetően ’94 és ’98 között sem akart a kormány rossz képet alkotni magáról, mégis felszínre jöttek az ellentétek. A kívül­álló tippelhet: most a koalíciós partnerek között nincsenek olyan erős egyéniségek, mint akkor, vagy a választási győzelem nem volt olyan arányú, hogy a kormányt alkotó felek megengedhetnék maguknak a csatabárd kiásását.- Feltehetően több összetevőről van szó. A fő magyarázatot abban látom, hogy a koalíciós kormányzásban is jelentős tanu­lási időszakon vagyunk túl. A rendszervál­tozás óta csak koalíciós kormányok irányí­tottak, de az első kabinetben ez a szem­pont nem érvényesült. Az első igazán koa­líciós kormány a Horn-kormány volt, ab­ban viszont a kisebbik koalíciós párt min­den kérdésben érzékeltetni akarta eltérő álláspontját, önálló arculatát; ez egy bizo­nyos ponton túl már hátráltatta a kormány működését. Most, amikor ugyanaz a két párt alkotja a koalíciót, kétségtelenül érvé­nyesül az, hogy mindketten tanultak a ko­rábbi tapasztalatból. Azt sem szabad el­felejteni, hogy ebben a kormányban jelen­tős tényezőt alkot a párton kívüli miniszte­rek csapata - élükön a miniszterelnökkel. Vagyis: most sokkal jobban érvényesül a szakmai elem, mint a korábbi kormányok esetében. Döntési szintek- A Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe most rengeteg dolog tartozik, a kisebbsé­gektől a titkosszolgálatokig. Hogyan lehet ilyen nagy és szerteágazó területet áttekin­teni és felelőséggel irányítani?- Tíz politikai és három köztisztviselői beosztásban lévő államtitkár tartozik a hivatalhoz. Valóban nem könnyű a szer­vezet és a hozzá tartózd tevékenységek koordinálása. Én ezt úgy próbálom meg­oldani, remélhetőleg nem túl rosszul, hogy hetenként legalább egyszer közös megbeszélést tartok az államtitkárokkal, amelyen kölcsönösen megvitatjuk az elő­hozott témákat, s a kollektív bölcsesség alapján igyekszünk iránymutatást adni a végrehajtáshoz. A politikai államtitkárok felkészült, tapasztalt emberek, akik a maguk területén nem igényelnek „man­kót”, önállóan tudnak dolgozni, s én nem is kívánok részletkérdésekbe beleszólni, sőt: ha valamilyen részproblémával ke­resnek meg, azt szoktam mondani, hogy oldd meg, ez a te feladatod. Eredményes munkát egy ilyen szervezetben csak ak­kor lehet végezni, ha minden feladatot az adott szinten oldanak meg; ehhez min­denkinek megvan a maga hatásköre is. Gondoljon bele: még így is napi két-há- rom órát vesz igénybe csupán a bejövő ügyek, illetve a kimenő döntések áttanul­mányozása. Ezen túl minden héten van kormányülés, amelyet a közigazgatási ál­mányüléseken, de ilyen közvetlen mun­kaviszonyunk még nem volt. Nem szol- galelkűség, amit mondok, de hangsú­lyoznom kell, hogy kiváló miniszterel­nöknek tartom, aki nem foglalkozik min­den részletkérdéssel. Az az alapállása, hogy szakmai részletek nem kerülhetnek a kormányülésre, mert azokat az állam­titkároknak és a tárcáknak egymás közti vitájukban kell eldönteniük. A kormány­nak a komoly politikai döntésekre kell koncentrálnia, s az összetétele erre alkal­mas is. Azt is szeretem, hogy Medgyessy Péter fél mondatokból is ért, kerüli a hosszú értekezleteket, így aztán a heti ta­nácskozásoknak igazi jó ritmusa van.- Előfordult az elmúlt fél év alatt, hogy a miniszterelnök felülbírálta helyettese döntését?- Úgy fogalmaznék: előfordult, hogy nem fogadta el a javaslatomat, de ezt én természetesnek tartom. Szőlészkedés vasárnap KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 1944-ben született Somlószőlősön. Az ELTE Jogtudományi Karán végzett. 1988-tól 1990-ig a Minisztertanács Hivatalának el­nökhelyettese, majd elnöke. 1990-1991: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára, 1994-98: a Minisz­terelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Kormányzati funkciói között ügyvédként dolgozott. lamtitkárok értekezlete előz meg, ezeken részt kell hogy vegyek, s szükség van a megfelelő álláspont kialakítására. S nem utolsósorban ott van a parlamenti ülés, ami szintén komoly terheket ró rám. Tehát idővel sem lehetne bírni, ha hagy­nám, hogy kollégáim minden üggyel rám várjanak.- Nem okoz gondot, hogy az említett po­litikai államtitkárok nemcsak önállóak, hanem - hogy úgy mondjam - „nehéz sú­lyú" politikusok is, akik megszokták az önálló döntéseket?- Úgy látom, hogy jó kollegiális együtt­működést tudunk megvalósítani; ennek az ellenkezőjére egyetlen példát sem tudnék felhozni. Ez persze segítség a számomra, hiszen ők egyben az MSZP-frakció tagjai, mint képviselők részt vesznek a parlamen­ti munkában, így aztán a frakción belüli ál­láspontról kellő időben értesülök, illetve sokkal könnyebben sikerül meggyőzni a segítségükkel a frakciót ilyen vagy olyan ügyben.- Medgyessy Péterrel tudomásom szerint korábban nem dolgozott együtt. Milyen munkastílust alakítottak ki?- Ha egészen pontos akarok lenni, akkor emlékeztetek arra, hogy Medgyessy Péter a Németh-kormány ide­jén miniszterelnök-helyettes volt, s akkor én egy darabig a Miniszterelnöki Hivatal helyettes vezetője, majd - államtitkári rangban - a vezetője voltam, s ilyen mi­nőségemben volt vele kapcsolatom. Ezt követően amikor 1996-tól ő pénzügymi­niszter lett, hetente találkoztunk a kor­- Ha valaki az ön posztjára kerül, való­színűleg búcsút mond a magánéletnek. Ha netán mégis van egy kis szabadideje, mivel tölti? •- A legnagyobb szívfájdalmam az, hogy a hétvégék is mindenféle hivatalos elfoglaltsággal telnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem szívesen me­gyek el egy-egy szombat esti vagy vasár­napi eseményre, hanem hogy kialakul egyfajta monotónia, s a hétvégék is ugyanarról szólnak, mint a hét összes többi napja. Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy a családommal, gyerekeimmel és néha-néha az unokáimmal legyek együtt. Ha még emellett is marad időm, leme­gyek Somló-hegyre, kicsit szőlészkedem és borászkodom, s mivel ilyen ülő foglal­kozás mellett különösen fontos a test­mozgás, -igyekszem teniszezni is.- A politikusok magánéletét - hála a bulvársajtónak - eléggé ismerjük. Kiss Elemér családjáról keveset lehet tudni.- Azt hiszem, engem mindig szak* emberként tartottak nyilván, s ma is in­kább annak tekintenek; úgy ítélik meg, hogy inkább a szakmai előéletem alapján kerültem e politikai posztra is. Ráadásul körülöttem nincs semmilyen, nyilvános­ságra kívánkozó zűrzavar sem. Nyugodt, kiegyensúlyozott családi életet élek, há­rom gyermekem van...- Ok mivel foglalkoznak?- Legnagyobb lányom, akinek két gyermeke van, vegyészmérnök, és a fér­jével együtt az egyik gyógyszergyárban dolgozik. A fiam harmadéves a jogi egye­temen, a kisebbik lányom pedig a nyolc- osztályos gimnáziumban az ötödik évet tapossa. Örülök, hogy mindegyikük tud, illetve tanul nyelveket - ez elengedhetet­len a mai világban.- Neje?- Ő bölcsész, két idegen nyelvből van diplomája. Korábban a közigazgatásban dolgozott, most „szabadúszóként” oktat, ami rugalmas munkabeosztást tesz lehe­tővé, tehát a családi feladatokat is el tud­ja végezni.- Köszönöm a beszélgetést. CSÁK ELEMÉR KARÁCSONY A PARLAMENTNÉL ES A PARLAMENTBEN FOTÓ; EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Elnöki ellenvélemény Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az Egyes szo­ciális tárgyú törvények módosí­tásáról című törvényt, mivel a bevezetendő szabályozás meg­ítélése szerint hátrányosan érintheti azokat az állampolgá­rokat, akik a szociális alapellátá­sokat egyházi intézményben kí­vánják igénybe venni. Az alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, és az egyházakkal kötött megállapodások az állam és az egyházak viszonyát a szét­választás mellett úgy szabályoz­zák, hogy a felek számára part­neri együttműködést írnak elő. A .köztársasági elnök úgy látja, a törvény elfogadásával ez a part­neri együttműködés sérül. Az állam és az egyházak kö­zött korábban létrejött megálla­podás értelmében a kormány csak előzetes egyetértés esetén hoz az egyházakat hátrányosan érintő döntést. Ez a mostani ja­vaslat szigorúan jogi szempont­ból nézve nem esik ugyan a tör­vény jogi hatálya alá, de a tör­vény szellemét tekintve sérti azt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a történelmi egyházak ve­zetőinek és a miniszterelnök részvételével tartott, Mádl Fe­renc által kezdeményezett meg­beszélésen az egyházak részé­ről mindenki sérelmezte a tör­vénytervezetet. A miniszter- elnök ezért ígéretet tett a parla­mentnek benyújtott javaslat, illetve módosításának megvizs­gálására. Erre a feszített parla­menti munka miatt azonban már nem volt idő. Most a tör­vény megfontolásával, újra­gondolásával ez a lehetőség megnyílik. * Tekintettel arra, hogy ez a javaslat más törvényeket is mó­dosít, olyanokat, amelyek ked­vezményeket biztosítanak az állampolgároknak, a köztársa­sági elnök felkéri az Ország- gyűlést, hogy a lehető legha­marabb tűzze napirendjére az újratárgyalást. Egyben javasol­ja, hogy a törvényjavaslatban foglalt kedvezmények a módo­sítás elfogadásakor vissza­menőleges hatállyal lépjenek életbe, hogy egyetlen állam­polgár se járjon rosszabbul a törvény hatályba lépésének ké­sedelme miatt. EUROPRESS Hírek KATONÁK. A sorkatonák a ka­rácsonyi ünnepeket vagy az új­évet családjuk körében tölthe­tik a vezérkari főnök intézkedé­sének értelmében. Fodor Lajos intézkedése szerint a parancs­nokoknak december 24. és ja­nuár 5. között úgy kell szervez­niük a sorállományúak elfog­laltságát, hogy legalább az egyik ünnepet családjuk köré­ben tölthessék, mti MADÁRETETŐK. A Hortobá gyi Halgazdaság Rt. hosszú tá­vú együttműködési megállapo­dást köt a Hortobágyi Nemzeti Parkkal - jelentette be Cseri Géza, a részvénytársaság de­cember 1-jén kinevezett vezér- igazgatója a nemzeti park igaz­gatóságán tartott hétfői sajtó- tájékoztatón. A több tízmillió forintos, madarak okozta károk csökkentése és a természet- védelmi értékek megőrzése érdekében egyebek mellett madáretető tavak kialakítását tervezik, mti ÉVA. Ötven-ötvenötezerre becsülik az egyszerűsített vál­lalkozói adóra (eva) jelentke­zők számát az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatalnál. A jelentkezést jogvesztő hatállyal múlt hét péntek éj­félig lehetett leadni, illetve postán feladni, mti > a t A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents