Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-23 / 349. szám

2002. December 23., hétfő B E M U T ÁTKOZIK 11. 01,DAL KOVÁCSSZÉNÁJA Az értékeket rejtő Kovácsszénája Kishajmás fcosdo •Mwtsék Me, ‘Bodolyabér-Szentkatalíi Húsztól'; KOVÁCSSZÉNÁJA Sikonda ■ MáÁfa ÓHetvebely pOrfű A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA- 250 1941 1996 2002 tartások 55 szá­zaléka rendelke­zik vezetékes te­lefonnal, a szi­lárd hulladék té­rítésmentes el­szállítása 1997- től áll a lakók rendelkezésére. A szolgáltatások köréből a szennyvízcsator­na és gázszolgál­tatás várhatóan __________________ hoss zú ideig hiá­nyozni fog. A felszíni csapadékelvezető hálózat teljes körű rekonstrukciója 1999-ben készült el a megyei területfejlesztési tanács támogatásával, 2000-ben az úthálózatot újították fel központi for­rásból. A burkolt utak aránya 90 százalékos. A helyi önkormányzatnak működése ti­zenkét évében elsődleges célja volt a lakos­ság életkörülményeinek javítása. így első­sorban a helyi infrastruktúra fejlesztésére, a faluközösség szociális és kulturális igé­nyeinek kiszolgálására fordítottak gondot és áldoztak jelentős összegeket, melyet a gyönyörűen megújult hivatali épület és a faluház is példáz. A településszerkezet a domborzati viszonyoknak megfelelően halmaz jellegű, a népi építészet értékeit őr­ző parasztházakkal. Mindez a község mű­emléki megóvását is indokolttá teszi. Emlí­tésre méltó az Árpád-kori Szent Erzsébet templom régészeti feltárása, valamint a he­lyi támogatással és részvétellel folytatott barlang-, növény- és rovartani kutatások. Eredményeit a Komlói Természettudomá­nyi Gyűjtemény 2001. évi kiadványai közt önálló füzet dokumentálta. Kovácsszénája - az 1989-es esztendő után lezajlott politikai változásokat köve­tően - eddig bejárt útjával egyedi fejlődési mo­dellt valósított meg az aprófalvak között. A to­vábblépés alternatívája még nem dőlt el. A gaz­dag hagyományokon alapuló organikus építésze­te, illetve a közigazgatási gazdaságosság - a szű­kös pénzügyi lehetőségek - között döntő tényező lesz az, hogy miként alakul az önkormányzati rendszer a közeljövőben, amelynek a modernizá­ció kihívásaival kell szembesülnie. ■ A tóval szoros barátságban élő, erdőkkel öve­zett Kovácsszénáján az utóbbi években meg­állt az elvándorlás, az alig száz lakosú telepü­lés ma is háborítatlan csendjét, építészeti ér­tékeit és gyönyörű természeti környezetét tudja kínálni az idelátogatóknak. A Mecsek északi-északnyugati lejtőjén fekvő apró falu Abaliget irányába közlekedő buszjárattal köze­líthető meg Pécsről, vasútvonalhoz abaligeti megál­lóhellyel, közvetve kapcsolódik csak. Természeti adottságai, a mérsékelten meleg nyár, az enyhe tél és a völgyi réteket övező erdők az állattartás és az erdőművelés hagyományát hívták életre a történe­lem folyamán. A meglepően gazdag iparos múlttal, színes civil élettel büszkélkedő faluban a magán- gazdálkodást a téesz létiehozása - kudarcot valló szántóföldi termelés - számolta fel. Az 1980-ás évek végére megszűnt a háztáji állattartás is - az is­kola már 1966-ban megszűnt - a község végképp A község temploma elvesztette népességmegtartó erejét, holott a XIX. század elején a lélekszám meghaladta a 300 főt. Sásd, Komló, Szentlőrinc és Pécs irányába zajlott le jelentős elvándorlás, a munkanélküliség napjaink­ban évek óta 20 százalék körül mozog. A község lakóházainak száma 49, ezek közül kettő az önkormányzat tulajdona. A faluban 1993- ban létesült víziközmű, a szolgáltatói feladatokat a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. látja el. A ház­___________________A FALU TÖRTÉNELME________________ A falut az 1290-es pápai tizedlajstrom említi először, amelyet az esztergo­mi káptalan magánlevéltára őriz. A XIV. századi történeti fonások önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Er­zsébet eklézsiája az 1600-as évek végéig. A XVIII. században pestisjár­ványtizedeli, II. József korából azonban malmokról, méhészekről, bogná­rokról, ácsokról, kovácsokról is tudunk. 1829-ben nyílik a községben is­kola, a XIX. század második felében tejszövetkezet, legeltető társulat, er- dőbirtokosság, a XX. században már gazdakör, tűzóltóegylet, sőt olvasó­kör példázza a falu eleven civil életét, vitalitását. Zömében magyar népes­ség csak 1945 után, a betelepítésekkel változik, egyúttal a háború utáni időszakát fogyó népesség jellemzi, a „szerep nélküli" falvak szomorú sor­sával. A rendszerváltás után az önálló önkormányzatisággal a település - minden hátránya ellenére - az alapvető változások küszöbéhez érkezett. A tájtól elvarázsolódva A falu vezetői « A község polgármestere: Haiser József. Alpolgármester: Schneider József. Képviselő-testületi tagok: Szontágh András, Orsós János. Kisebbségi önkormányzat nincs. A kovácsszénájai diákok az abaligeti általános iskolába jár­nak. Az önkormányzat címe: 7678 Kovácsszénája, Fő utca 18. Telefon: 72/498-843. A település 2002. január elsejé­től a Hetvehelyi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző ár. Hudra Gyula. A köijegyzőség címe: 7681 Hetvehely, Rákóczi utca 36. Tele- fon: 73/378-410, ■ Falusi fotógaléria A kultúrát tisztelő település a XVIII. század közepe óta az abaligeti plébániához tartozik, amely a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt kápolnában tart­ja istentiszteleteit. A községben könyvtár működik. Kovácsszéná­ja; büszke lehet arra is, hogy itt hozták létre a megye egyetlen fa­lusi fotógalériáját. Az épület tata­rozása miatt a millennium éve óta szünetelő tárlat ez év augusztus 20-án nyitotta meg újra kapuit. A fotótárlat a nyugati-mecseki apró­falvak táji, természeti és építészeti értékeinek dokumentálását, be­mutatását tűzte ki céljául. Az épü­let felújítása, a kiállítótér bővítése a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma és a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács támoga- tásával valósult meg. ■ kovacsszenaja.dunantulinapb.hu Az összeállítás a kovácsszénájai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A tó kedvelt horgászóhely ma is A természeti környezet szép­sége, csendje már az 1930-as években felkeltette az akkori vármegye illetékeseinek fi­gyelmét. „..Idegen látogatóknak üdülés szempontjából megfelelő környé­ket biztosítana” - fogalmazták meg már akkor is, azonban a ven­déglátó- és szálláshelyek hiánya, valamint a „falu megközelítésére alkalmatlan útállapotok” miatt a szervezett idegenforgalomba be­kapcsolódni nem volt lehetőség. Valóban varázsos hely, ahol a dombtetőre fölballagó erdő ősszel megtelik szarvasbőgéssel, és az orfűi tórendszer negyedik lépcső­iéként 1972-ben megépült a mai víztározó is, amely sokak kedvelt horgászóhelyévé tette a kovács­szénájai 17 hektáros tavat. Mind­amellett a természeti környezet, a környező erdők és a tó idegenfor­galmi vonzereje továbbra is kiak­názatlanul áll. Kovácsszénáját fel­fedezte már néhány külföldi - fő­ként németek - de ennél is többet jelentene mind a község, mind az idegenforgalom számára, ha a fel­tételek megteremtéséhez innová ciós források állnának a település rendelkezésére. ■ MAGYARLUKAFA B EMUTATKOZ K Magyarlukafa: hagyomány és megújulás A Zselici Tájvédelmi Körzet déli határán fekvő településhez óriási legyezőként futnak le a lankák, délen-délnyugaton fü­zérként összekapcsolódó két tó tükre is megcsillan, ahogy Somogyhárságyot elhagyva közeledünk a falu széléhez. Az orvos, a posta és számos más szolgáltatás ide, a szomszédos So- mogyhárságyhoz köti Magyarluka- fát, tudom meg Kékes Tóbiás polgár- mestertől, a kisdiákok is ide járnak iskolába, de már az óvoda helyben van. Huszonnyolc 18 éven aluli van a településen, ami önmagában nem sok, de talán nem is kevés a ma 120 lelket számláló településen.-Igyekszünk minden szükséges támogatást megadni az itt élőknek; így az óvodások-iskolások étkezése ingyenes, a beiskolázási segély mel­lett tejtámogatásban részesülnek a gyerekek. Korábban a mozsgói Zrí­nyi Termelőszövetkezet, a Szigetvá­ri Állami Gazdaság, az ottani cipő­gyár és a konzervgyár voltak a leg­nagyobb munkaadók, a létszámle­építések következménye is, hogy az aktív korúak harmada leszázalékolt nyugdíjas. Tízen járnak el a faluból dolgozni munkavállalóként, és kö­rülbelül ugyanennyien próbálnak boldogulni itthon kézműves tudá­suk, mesterségük révén. A munka- nélküliség mindezzel együtt 30 szá­zalékos lehet. Egyszóval nehezen éltük meg a rendszerváltást, min­Boldogasszonyfa ÁVá?árasbée • . MAGYAR- Somogyhárságy LÚKAFA Szentlásztó Szolimán Mozsgó Csebény , Horváthertelend Alm» ,ba,a 5 OSomogyviszló ö>SQmdgybídvan : o Csertő Somogybát! o / oPátapoklosi Tótszentgyörgy. , j -^Szigetvárt Becefa y •-'•-O'.," Botykapeterd Dinnyeberki Nyugotszenterzsébet Nagy- Napyváty peterd Kacsóta A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 104 120 n.n 391 209 .. _M Régi ház udvara Magyarlukafán 1930 1970 1996 2002 denesetre az önkormányzat min­den lehetőséget igyekszik megra­gadni, hogy közhasznú munka ré­vén, szezonmunka szervezésével az itt élőket némi jövedelemhez jut­tassa. A falugondnoki szolgálatot az elsők közt hoztuk létre, az idén lesz tízéves - most pályázat útján sike­rült támogatást nyernünk arra, hogy az öreg kisbuszunkat egy újra cseréljük. Aktív, segí­tőkész falugondno­kunk, Szigeti Vendel intézi a bevásárlást, viszi a betegeket Szi­getvárra, kedd és péntek a bevásárló­napunk.- Még a tanácsi rendszerben, a nyolcvanas évek má­sodik felére lett veze­tékes ivóvizünk, a fa­lu sajátosságaihoz alkalmazkodó, egyedi kivitelezésű szennyvízrend­szerünk tervei jövőre elkészülnek, amit már 2003-2004-ben szeret­nénk megvalósítani pályázati pénz­ből és lakossági hozzájárulásból, várhatóan a hagyományos beruhá­zási költségek feléért. Hasonlóan ol­dottuk meg a kábeltelevíziós rend­szer kiépítését is, és elmondható, hogy minden második házban van telefon. Hatalmas erdőségek - a Zse­lici Tájvédelmi Körzet - határán fek­szik Magyarlukafa, és ami a falu is­mertségét illeti, amikor 1984-ben a kézműveseket, népművészeket tö­mörítő Kaptár Egyesület megala­kult, rövidesen egy vendégház is épült az ide látogató mesterembe­rek, a nyári látogatók, és az egyre népesebb Vendel-napi búcsú ven­dégei számára. Ma már néhányan foglalkoznak falusi vendéglátással a településen, egy céggel pedig szer­ződést kötött az önkormányzat a vendégház korszerűsítésére, amely­ben tizenegy kétágyas, fürdőszobás vendéglakhelyet alakítanak ki, és ugyanez a cég egy éttermet szeretne nyitni Lukafán. Á területen műkö­dik egy vadásztársaság, kínálatot je­lentenek a közeli horgásztavak, a tájvédelmi körzet vonzza a bakan­csos turistákat, de egyre több a ke­rékpáros, sőt a lovas turista is. Telke­ket egyelőre nem tudunk kínálni az érdeklődőknek, de a Budapesti Mű­szaki Egyetem építészettörténeti tanszékével közösen készül a ren­dezési tervünk, felmérték a község összes épületét, ennek alapján ké­szül egy ajánlat a további rendezés­re, az épületek minősítésére. Az em­lített fejlesztések - falubuszcsere, szennyvízcsatorna, étterem stb. - mellett 2005-2006 tájékán szeret­nénk majd építeni egy faluházat is. A község vezetői Polgármester: Kékes Tóbiás. Alpol­gármester: Arany Imre. Képvise­lők: Martin József, Kárász Tamás, Gregorics Csabámé, Lukács Sán- domé. Kisebbségi önkormányzata nincs. Intézményei: óvoda. Falu­gondnok: Szigeti Vendel. A község a Somogyhárságyi Körjegyzőség­hez tartozik. Az önkormányzat cí­me: 7925 Magyarlukafa, Fő utca 44. Tel.: 73/354-222. ■ magyarlukafa dunantuUnapb. hu Az összeállítás a magyarlukafai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert ___________________A FALU TÖRTÉNELME________________ Ne ve Villa Luca alakban olvasható először 1234-ben, 1395-ben Lucafawa, 1408-ban Lukafalwa, majd Lukafa, Lukafalva változatok­ban, amely egy Luka illetve Lukács nevű személy birtokára utal. Nagyon sokáig puszta, magyar lakókkal, 1772-ben németek érkez­nek ide, üveghutát létesítve. 1930-ban 380 magyar és 11 német, 1970-ben 156 magyar és 43 német élt itt. K azetes a község az itt készített, szénagyűjtésnél használt favillájáról, amellyel ellátta az egész környéket. A települést gyenge termöképességű földek ha­tárolják, ahol főként a legeltető marha- és sertéstartás honosodott meg. Még a rendszerváltás előtti években is járt ki gulya is, konda is a határba - azonban Magyariukafa jelenkori megújulását, fölerő­södő jó hírét részben az 1987-ben létrejött, országos nevet szer­zett Kaptár Egyesületnek köszönheti. A községben számos kézmű­ves mester, népművész is letelepedett, a tájházban egyebek közt szövő- és fazekasmühelyt hoztak létre. A nyaranta sok látogatót vonzó település egyebek közt a falusi vendéglátás és a helyi inf­rastruktúra fokozatos fejlesztésében, a szellemi-kulturális hagyomá­nyok megőrzésében látja biztosítva a jövőjét, ebben segíti vonzó természeti környezete is. A VENDEL-NAPI BÚCSÚ ma már ezreket vonz a kézműveseiről nevezetes kis faluba. Talpas házában 1979- ben jött létre az első alkotóház, 1983-ban tábor szerveződött a népi mesterségek oktatására, 1986-ban már egy állandó csapat járt a faluba, többen le is telepedtek itt. 1987-ben létrehozták a Kaptár Egyesületet, amelyhez szá-_ mos baranyai mester, népművész csatlakozott. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága által is támogatott' egyesület célja néprajzi műhely működtetése, a népi értékek, azon belül a kismesterségek megőrzése, oktatá­sa, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. Az egyesület könyvtárat, műhelyeket tart fenn Magyarlukafán, 1994 óta tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetségének. Elnöke Lovas Kata. fotó: tóth l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents