Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-03 / 329. szám

í; H 2002. December 3., kedd KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Borbála-napok Komlón Huszonöt éves a Közösségek Háza Két eseménysor találkozik e héten Komlón: a hagyományos Borbála-napok és a huszonöt éves Közösségek Háza rendez­vényei. Huszonöt éves a komlói Közössé­gek Háza, amely a negyedszázada épült egykori Úttörő, illetve Gyer­mek- és Ifjúsági Ház előéletet kö­vetően három éve nyerte el ezt az elnevezést. A város közművelődé­si tevékenysége valójában a Zrínyi és a Május 1. Művelődési Házak megszűnése után, azok tartalmi feladatainak megtartásával azóta itt és a Színház- és Hangversenyte­remben zajlik. Itt nyertek elhelye­zést a nagy fnúlttal rendelkező, fo­lyamatosan működő, valamint az újra megalakult művészeti csopor­tok: 30-35 szervezet ebben a ház­ban éli mindennapos életét. A tegnapi nappal kezdődően kerül sor a jubüeumi hét és a ha­gyományos Borbála-napok ren­dezvényeire, ami azt jelenti, hogy mindennap érdekes és színvona­las esemény színhelye a ház, de különösen 5-én, csütörtökön érde­mes odafigyelni, amikor az emlék- kiállítás megnyitójára és a jubileu­mi kiadvány, a „25 éves a ház” be­mutatójára kerül sor. Ebben na­gyon gazdag kép- és szöveganyag idézi fel a negyedszázad történe­tét, emlékezetes pillanatait. A „Nyitott hét” keretén belül az ér­deklődők bepillantást nyerhetnek a művészeti, alkotó közösségek életébe úgy, hogy részt vehetnek azok próbáin, klubfoglalkozásain, betekinthetnek a műhelymunka rejtelmeibe. Ezek között található többek között a Kispöndöly Nép­táncegyüttes, a Kiskézműves Mű­hely, a Pedagógus Kórus, a Him Singers Énekegyüttes, a Díszítő- művész szakkör, a Sakk-kör vagy a Lurkó Színkör. Sor kerül Irodalmi Kávéházra is pénteken, ahol bemutatják Rótt József Komló, avagy a pokol orma című készülő könyvét, s az iroda­lom barátai találkozhatnak is Rótt Józseffel és Oláh Jánossal, a Magyar Napló főszerkesztőjével. Szombaton pedig városi mese­mondó versenyt szerveznek a 3. és 4, osztályosok részére, cs. l. Furcsa, tragikus kor Nemzetiségi ügyek helyi dokumentumai 1945-1950 Megjelent a Baranya Megyei Levéltár Tanulmányok és for­rások Baranya megye történe­téből sorozatának 9. kötete egy furcsa, tragikus korról. A példának felhozott eset olyan, mintha egy szép kerekre csiszolt anekdota lenne, pedig nincs ben­ne semmi hozzátoldás az előad- hatóbb érdekesség kedvéért. Leiter János volt vokányi községi bírót az 1944. március 19-i német megszállás után az elsők között hurcolta el a Gestapo. Agyonlö- véssel fenyegették, majd Mau- thausenben szenvedett, és ami­kor a háború után nagy szeren­csével hazajutott, csakhamar fel­került a neve a kitelepítendő svá­bok listájára. Amikor a mentesí­tése többek közbenjárására már- már révbe ért, a helyi politikai „vezetőség” újratárgyaltatta az ügyét. A fennmaradt jegyző­könyv szerint az előbbiekben vá­zolt eset Pécs város és Baranya- vármegye Nemzeti Bizottságá­nak 1947. szeptember 9-én tartott ülésén szerepelt egyik témaként. A korra jellemző számtalan hasonló esetet lehetne még ki­emelni a Baranya Megyei Levél­tár Tanulmányok és fonások Ba­ranya megye történetéből soroza­tának nemrég megjelent 9. köte­téből, amely a világháború utáni, illetve a Rákosi-korszak eleji nemzetiségi ügyek Baranya me­gyei dokumentumaiból közöl vá­logatást. A Füzes Miklós által szerkesztett kötet a belügymi­niszternek, főispánnak, rendőr- főkapitánynak írt hangulatjelen­téseket, Pécs város és Bara­nya megye Nemzeti Bi­zottságának ál­lásfoglalásait, a német lakos­sággal szembe­ni intézkedése­ket, a horvá- tokkal, szer- bekkel, valamint a cigány lakos­sággal kapcsolatos ügyeket tar­talmazza. A kötet a nemzetiségekre vo­natkozó csaknem valamennyi ügyet - összesen 151-et - felöleli. A többnyire szikáran hivatalos, illetve a részletes jegyzőkönyvek tárgyilagos korrajzot adnak. Ugyanakkor néhány mondattal emberi sorsok, közszereplői jel­lemek villannak fel a mintegy 200 oldalnyi kötetben. ______d^l FE STMÉNYEK ÉS TŰZZOMÁNCOK PÉCSETT. Az Alkotó Peda gógusok Képzőművészeti Műhelye és a Városi Képzőművészeti Kör közös kiállítása látható a Szent István téren a Civil Közösségek Házá­nak Gebauer Galériájában. A látványos bemutató december 21-ig lá­togatható______________________ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A transzatlanti gondolat és a biztonság A Biztonságpolitikai és Honvé­delmi Kutatások Központja (BHKK) Közhasznú Alapítvány és a PTE Külügyi Igazgatósága A transzatlanti gondolat szerepe a jelen és jövő biztonságának ga­ranciájában címmel egynapos biztonságpolitikai előadás-soro­zatot szervezett tegnap BTK- TTK Kari Tanácstermében. A rendezvény három szekciójá­ban számos vezető hazai szak­ember, többek között dr. Nagy László, a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetem oktatója, Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács korábbi főtitkára, dr. Deák Péter, a BHKK tudományos igazgatója, dr. Szövényi György terrorizmus­szakértő tartott előadást. A témák között szerepelt a biztonság korszerű fogalmi megközelítése, az euroatlanti biztonsági intézményrendszer, a NATO új, a bővítéssel járó stratégiája, Magyarország köte­lezettségei, a terrorizmus új ter­mészete, az Európai Unió kül-, biztonság- és védelempolitikája. D. I. Adventi koncert az egyetemen Az előző szemeszter végén a Pé­csi Tudományegyetemen meg­alakult az ökumenikus lelkészi szolgálat. Működtetésében hét magyarországi keresztény egy­ház vállal szerepet. A Pécsi Egyetemi Lelkészség hagyo­mányteremtő szándékkal ma 18 órakor Pécsi Tudományegyetem Ifjúság útja 6. szám alatti aulájá­ban a Adventi Kórushangver­senyt rendez. A közönség szá­mára ingyenes koncerten a Bel­városi Református Egyházköz­ség Kórusa (vezényel: Wittnemé Komlósi Klára); a Pécsi Evangé­likus Gyülekezet Kórusa (vezé­nyel: Lovászáé Balázs Magdol­na); a Kertvárosi Református Gyülekezet Psalmus Kórusa (ve­zényel: Erdélyi Zoltán); Pécsi Baptista Gyülekezet Kórusa (ve­zényel: dr. Meláth József, Verle Marietta, Győri Kornél) szere­pel. Az összevont kórust Lo- vászné Balázs Magdolna és Gőbl Ákos vezényli. Advent üzeneté­ről Dán Zoltán baptista lelki- pásztor beszél. ________Tv-jegyzet_________ Sp irituális tájak Vannak ismerős tájak, amelyek egyszer csak kiürülnek tekintetünk előtt, mintha varázsütésre tennék, ahelyett hogy meghitten üdvözölné­nek; máskor meg egészen más ar­cukat mutatják, mint ahogy az em­lékeinkben éhek. Néha valóban meg is váhoznak: még a múltukba süppedt, porlepte városok is. Ahogy mi, a szemlélők is átalakulunk az idő morzsoló rétegei alatt. Vannak azonban tájak, melyek mintha te­remtésük hajnalát őriznék, azt a pillanatot, ahogy Isten átadta őket az örökkévalóságnak. Ilyet fedezett fel egy Erdélyből Újvilágba szakadt magyar a Los Alamos környéki .zó­nában". A mostanság antropológi­át tanuló fiatalember számol be él­ményéről a Duna Műhely szombat esti riportfilmjében. Ezen a tájon „úgy érzed, idegen lény vagy", ahol Új-Mexikó szótlanul magasodó szikláinak, a sivatag sápadtfehéren pergő homokjának kell megadnod a tiszteletet egy számodm még is­meretlen erőnek engedelmeskedve. Nem a hontalanság idegensége ez, nem is a képzeleté. Egy rajtad túl lé­vő erő hatalma, a természet mági­kus ereje tart fogva, amely - néha úgy érzed - a kényekedve szerint rendelkezhet veled. Szolgálja a meg­világosodásodat, az önző ego meg­szűnésé a múltaddal, a beléd köve­sülő kultúrával, anyanyelveddel együtt. A hely, amely kigyomlálja belőled a fölösleges szavakat és je­lentést ad a némaságnak - mondja a film. Ahol megérted az Egészé, amely tán Istennel azonos. „Innen nem messze robbantották föl az atombombát. Ezt a szépségé, ezt a semmit az emberiség zöme fölcse- réhe valami olyanra, ami látszóla­gos. .. nem tudván, hogy mindez ér­tük vari’ - mondja a film. Lehé, hogy a romantikusok értették ezt utoljára? David Caspar misztikus tengere, Delacroix viharosan kavar­gó ege a megrettent ló fölött azon­ban csak gyönyörűséges kreáció, Csontváry is csak egy újkori nap­imádó; és hiába kalauzol mélysé­ges belső tájain Proust, tölti fel ener­giával helyszínét, tárgyait Mándy - mondhatjuk: ez mind. csak művé­szé, irodalom. Azért kapisgálunk valamit. Va­sárnap délelőtt Új-Mexikó helyett már a Diává fénykorbácsolta vizén utazunk a Sellyé és térségé bemu­tató riportfilmben, amikor a 73-as folyam-kilométerkőnél egyszer csak azt mondja a csónakot irányító ha- lászerribé a riportemőnek: ő bizony még mindig nem ismeri a folyót. Majd hozzáteszi itt „a gyönyörű semmit lehé megnézni". Ez a sem­mi is legalább akkom, mint odaát, csak itt lepke szárnya csábítja a víz­re a fényt, amely ahhoz is elég, hogy betakarja az eget. A képernyő csalfa, mindent szebbnek mutat, de azért hagyom, hogy a hazatéréstől is fólmelegedjék a szív. BÓKA KÖBÉRT Hétvége a képernyőn H A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉMŰSOR NOVEMBER 29-ÉN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság showja) 2 344 165 2 RTL Klub Barátok közt (maqyar filmsorozat) 2 076 422 3 TV2 Aktív (magazin műsor) 1 810 455 4 TV2 Biq Brother (valóság show) 1 785 679 5 TV2 Tények 1 697 219 6 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 395 303 7 TV2 Activity 1 394 838 8 RTL Klub Híradó 1 365 860 9 TV2 Claudia (talk show) 1 346 876 A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉMŰSOR NOVEMBER 30-ÁN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Big Brother (valóság show) 2 380 764 2 RTL Klub Heti hetes 1 858 525 3 TV2 Tények 1 664 303 4 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valósáq showja) 1 560 401 5 RTL Klub Törvényre törve (am. akciofilm) 1 370 354 6 TV2 Tea (magyar vigjateksor.) 1 294 727 7 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 264 732 8 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 165 908 9 m1 Luxor showrsolás 1 118 939 A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉMŰSOR DECEMBER 1-JÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 055 984 2 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valósáq showja) 1 941 443 3 TV2 Tények 1 867 105 4 RTL Klub A Birodalom visszavág (am. sci-fi) 1 775 844 5 m1 Névshowr 1 551 126 6 TV2 Másodpercekre a haláltól (am. akciofilm) 1 542 180 7 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 539 418 8 RTL Klub Híradó 1 424 523 9 TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsor.) 1 348 909 Az összecsuklott hokedli és a főpapi ágy Az emberek hajlamosak teljesen lepusztítani a bútort, mielőtt elhatározzák magukat, hogy a felújíttatják. Gyakori, hogy ilyenkor inkább jobb állapotú­nak tűnő használt bútort vesznek, aztán megbánják: nem tudnak rajta alud­ni, mert máshoz szoktak. Ha előbb megkérdeznek egy tapasztalt kárpi­tosmestert, jobban járnak. Rácz Károly, a bútorház-tulajdonos Orfű környéki tanyájára hívta össze az elmúlt hétvégére a megyében dolgozó kárpitoso­kat egy kis nem hivatalos szakmai össze­tartásra. Becslése szerint úgy 50-60 kárpi­tos lehet a megyében, nem számítva a fusi- zókat. Arra, hogy ő hogyan került a szakmába, szinte már nem is emlékszik.- Alighanem a szüleim mondták: el­mész kárpitosnak. Pedig nálunk nem volt családi hagyománya ennek a szakmának. Én megmaradtam benne. Harminchét éve önálló vállalkozásom van. Most'szinte min­den szakmából túlkínálat mutatkozik. A miénkből azonban szolgáltatóként min­denki megél, még az is, aki nem hivatalo­san csinálja - mondja a bútorgyáros. Régi ismerőse, Szűcs József kárpi­tosmester kicsi műhely tulajdonosa Fehér­hegyen, azon a környéken, ahol felcsepe­redett. Negyvennyolc éves, 33 éve van a szakmában. A kézfogása alapján igazi vas- markú.- Az ujj-, a csukló-, a könyök- és a váll- ízület megsínyli a sok kopácsolás rázkódá­sait, meg azt, hogy folyton feszíteni kell az anyagot. Éjszakánként gyakran nem tudok aludni a fájdalomtól. Az ujjaimat reggelre csak félig tudom behajlítani - mesél izmos- ságának okáról és következményeiről. Aztán arról is, hogy miként adta a fejét erre a szakmára, amit mindezek ellenére sem bánt meg. - Egyik nagyapám is kárpi­tos volt, de ő Pesten. Én is kárpitos szeret­tem volna lenni, vagy autófényező. Az utóbbi szakmát azonban csak 16 éves ko­romtól tanulhattam volna, a családnak pe­dig kellett a pénz, hiszen nagyanyám egye­dül nevelt hét hónapos koromtól. Az emelt szintű szakmunkásképzőben Szűcs József csoportja volt az utolsó, amelyben a végzettek egyszerre lettek kár­pitosok, autókáípitosok és üvegezők. A Pannónia, Pátria, Nádor és a Minaret Szállóban volt 20 évig főállásban karban­tartó, közben másodállásban 12 évig egy bútorgyár garanciális javítója Dél-Dunántú- lon, illetve kisiparos. Húsz év után műveze­tőnek csalta el egy bútorgyártó cég, de nem tudott fizetni a munkásainak. Három hó­nap múltán otthagyta a céget, és az utóbbi három évben már csak kisiparos.- Meg lehé ebből élni?- Meg, csak sokat kell kalapálni. Egy garnitúra áthúzásának a munkabére kb. 20-25 ezer forint, persze az anyag hozzá sokkal többe kerül. A 1000-1500 forintos órabért lehet közepes árkategóriaként szá­molni. De a kedvenceim, a stílbútorok ki­lógnak ebből, mert azok felújítása sokkal pepecselősebb, de gyönyörű munka. Nem is mindenki tudja elvégezni precízen, ahogy illik, de mégis elvállalják, pedig ha például egy polírozott bútort belakkoznak, az stílusrombolás. Akkor már az eredeti árának csak a felét éri a bútor. Új műhelyt akart kialakítani, de a kisze­melt helyiségért 5,2 milliót kértek a külvá­rosban. Ennyi pénz nem tudott üyen célra befektetni. Pedig szeretne egy inast foglal­koztatni, akinek továbbadja a mestereitől tanult fogásokat. Más irányú tehetséggel bí­ró gyermekei ugyanis aligha lesznek iparo­sok. Jelenlegi műhelye környékén majd há­rom évtizede ismerik, ritkán van társaság nélkül.- Mindenfélével jönnek az emberek: ja­vítsam meg az esernyőjüket, ragasszam meg a cipőjüket, varrjam meg a táskájukat. Nem tudok nekik nemet mondani. De ez kölcsönös: én sem kapok kosarat, ha szó­lok valakinek, hogy segítsen megemelni egy bútort. Készít új bútort is, de nem igazán szeret­ne csakis arra ráállni. Szűcs József kárpitosmester munka közben fotó: l l- Sokkal nagyobb fantázia van abban, hogy mindig más-más bútorokkal találko­zom. Felújítom a bútort és a kuncsaft ál- mélkodik: egészen más és szebb, mint ere­detileg volt. Ettől a borravalótól hízom - te­szi hozzá elégedetten. Műhelye környéken az összecsuklott hokedlitől kezdve minden bútort megjavít­tatnak az emberek, mert újra nemigen telik nekik. A másüt véglet az, hogy menő ügy­védek foglalkoztatják, egy Pécsről elkerült főpap Pestre is magához hívta, hogy készít­sen neki jó ágyat. Több pécsi, illetve egy komlói templomnak gyártott már ülőalkal­matosságokat, Eszéken pedig egy gyönyö­rű kávéháznak, Németországban és leg­utóbb Grazban pedig étteremnek. A nyersanyagok tekintetében legendás az igényessége a kereskedők körében.- A bútorfelújítás nem két forintba kerül - magyarázza. - A kuncsaftoknak meg is mondom: csak jó minőségű anyagokat vá­sárolok, ha rám bízzák. A jó meg a kevésbé jó minőség között forintban nincs nagy kü­lönbség - olykor 10 százalék se -, viszont a bútor sokkal tovább kitart. Egy heverő, fo­tel, kanapé, rekamié ha mindennapos használatban van 8-10 év után felújításra szorul. A jó szőtt belga bársonyok azonban 15-20 évet is elbírnak, persze vegyi tisztí­tásnak nem szabad kitenni őket. A rúgósak a legjobb minőségű bútorok, a csak sziva­csosok kevesebb ideig húzzák. Kétely nélkül kontrázza meg a megjegy­zést, hogy ezzel a korszerűtlen felfogással saját javító munkájának a piacát szűkíti.- En azt tapasztalom, hogy a becsületes, jó, szakszerű munka a legjobb cégér. DUNAI I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents