Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-01 / 327. szám

2002. DECEMBER 1. RIPORT Politizálnak-e a milliárdosok? Főállású politikus nem sze­repel a leggazdagabb ma­gyarok százas listáját tartal­mazó kiadványban, de egy­ötödük valamilyen módon kötődik a politikához és a pártokhoz. A megkérdezet­tek azonban állítják, vagyo­nuk gyarapodását inkább szakértelmüknek, ügyessé­güknek köszönhetik. ■ A Fidesz frakcióvezetője, Áder János azt mondta, a Magyar Hírlap listáján négy szocialista politikus van, a VR viszont húsz, a politiká­hoz, pártokhoz valamilyen módon kötődő embert talált. Kettőjükkel sikerült beszél­nünk. Győri Tibort csak 73. helyen jegyzik 2,6 milliárd- dal. A Fidesz szakértőjeként kezdte, 1993 tavaszán veze­tő jogtanácsosa lett a párt­nak. A Fidesz-közelinek te­kintett vállakózások megha­tározó figurája lett, s bekap­csolódott a hirdetés- és rek­lámiparba, jelenleg a Mahir holding vezetője. Lapunk­nak azt mondta, kapcsolata a politikával arra korlátozódik, hogy a Fidesznél dolgozott 1995-ig. Soha nem volt tagja a pártnak, csupán megfizet­ték a munkáját. így az ő tevé­kenységére csak annyiban volt és van hatással a politi­ka, mint amennyire a politi­ka általában befolyásolja a gazdasági életet, illetve an­nak szereplőit. Annak elle­nére igaz ez - állítja -, hogy az általa vezetett Mahir cég­csoport a sajtóban Fidesz- közeli vállalkozásként jele­nik meg, s ez így is terjedt el a köztudatban, hiába tiltako­zott mindig ellene. Győrit emiatt többször támadták, ezért egykori politikai kötő­dése inkább hátrányt, mint előnyt jelent számára az üz­leti életben. Magyar top-100 1. Várszegi Gábor Kereskedelem, sportbefektetések 2. Széles Gábor Ipari befektetések, kereskedelem, befektetések iS»wmmMI8888888a888^^ ------­-m- |!| 3. Dem ián Sándor Befektetések, cégtulajdonok 7. lüge László foliiáv Lajos 9. ( sányi Sándor & 30. Zwack Péter 32..Somody Imre 33. Hirschler Kezső Üvegipar 34. Dr. KapoM László Energetika, áramkereskedelem mm 50. Gyurcsány Ferenc Befektetések 40.0 milliárd Ft 32.0 milliard Ft 30.0 milliárd Ft 30.0 milliard Ft 25.0 milliárd Ft 25.0 milliárd. Fi 20.0 milliárd Ft 16,5 milliard' Ft 4. Leisztinger Tamás Befektetések, szállodaipar Útépítés, építőipar 6. Wrus Tibor Befektetések Befektetések Alumíniumipar —Ü Befektetések, opciós rtófén*fcorgázda mMumamm ....... 15 K ülföldi befektetések, b ■■■ '5,0 milliárd Ft SfÖMiliiártFt Forrás: Magyar HíriÁP \ milliárd Ft milliárd Ft 4,5 milliárÜffP ■ . ____'______ 3, 5?milliárd Ft Kapolyi László (34.) vér­beli profi politikus. Még a rendszerváltás előtt ipari miniszter volt, majd szak­tudása, kapcsolatai révén energetikai vállalkozó lett. A nagytőkés a politikában súlytalan Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnö­ke, egyben az MSZP ország- gyűlési frakciójának tagja. Amikor Kapolyi 1989 szeptemberében megalakí­totta cégét, már minden párt­ból, szervezetből eltávolítot­ták, illetve volt olyan politi­kai alakulat, amelyet ön­szántából hagyott el. A VR- nek ugyan elismerte, hogy egy üzleti vállalkozásban döntő szerepe van a kapcso­lati tőkének, de - mint fogal­mazott - ő elsősorban a szak­mai, valamint a szellemi és nem a politikai kapcsolataira épített. A parlament szocia­lista frakciójában helyet fog­laló politikus elmondta, is­meri a nemzetközi villamos- energia-ipar minden jelentő­sebb szereplőjét, az elmúlt évtized valamennyi, energe­tikával foglalkozó magyaror­szági és külföldi konferenciá­ján - Houstontól Tokióig - részt vett, és előadást tartott. - Érdekes az is - jelentette ki -, hogy eddig egyetlen média sem tette fel azt a kérdést: gazdasági sikereimben sze­repet játszott-e az, hogy há­rom akadémia választott tag­jai sorába, továbbá hat egye­temnek díszdoktora, egyete­mi tanácstagja vagyok. Debreczeni József szerint az elmúlt évtizedben meg­gazdagodott emberek több­sége jól kihasználta politikai kapcsolatait. A rendszervál­tás után ugyanis hatalmas ál­lami tulajdon került magán­kézbe, és ehhez minden­képp szükség volt a hatal­mon lévők támogatására. Az MDF vezette kormány meg­próbált gátat szabni annak, hogy az egykori szocialista nagyvállalatok vezétői, a pártállami elit tagjai szerez­zék meg az állami vagyon jó részét, de nem járt sok siker­rel. Ugyanakkor az is tény - s ez nem feltétlenül jelent kor­rupciót -, hogy az 1990-et követő összes kabinet arra törekedett és törekszik, hogy jelentős állami megrendelé­sekkel segítse az érdek­szférájába tartozó, hozzá lo­jális vállalkozókat, üzlet­embereket. SZÉLES GÁBOR (2. hely) korábban vezető pártfunkciót látott el, az MDF alelnöke volt. A nagyvállalkozó azonban feltehetően korán rájött arra, hogy politikasemlegesen sok­kal jobban tudja irányítani, képviselni ügyes privatitáclós módszerekkel megszerzett cé­gei érdekeit - különösen a balliberális kormányok időszakában ezért a fórumos sze­repvállalása immár a múlté. NAGY ELEK (5.) az Antall-kormány főtanácsosaként dolgozott a Miniszterelnöki Hiva­talban. Valójában a Vegyépszer főnökeként került az újságok hasábjaira, hiszen cége a Betonúttal párban rengeteg állami megrendelést kapott autópálya-építésére, s ez szoros politikai kapcsolatok nélkül nem történhetett volna meg. SZEREMLEY HUBÁT (10.) csak az utóbbi egy-két évben ismerte meg a közvélemény, amikor megvette az FKGP székházát. A nemzetközi hírű borász nem is tagadta, hogy erős szálak fűzik a kisgazdákhoz, és barátjaként beszélt Torgyán Józsefről is. A párt szétzüllése következtében az ő viszonya is megromlott a párttal. Vagyonát egykori afri­kai vállakózásainak köszönheti. ZWACK PÉTER (30.) az Antall-kormány idején washingtoni nagykövet is volt egy ideig. Később az SZDSZ-hez igazolt, országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Az Unicum- gyáros - aki sikeresen szerezte vissza ősei gyárát - bekerült a jelenlegi Országgyűlés­be is, de munkája miatt nemrég lemondott mandátumáról. SOMODY IMRE (32.) politikai kötődése 1998-ig nem volt túlzottan ismert, azután el­vállalta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói testületének tagja lesz. Ám I a Pharmavit vezére kulturális és tudományos mecénási szerepéről ismert inkább. A listán van két soproni polgármester is. Az „üvegeskirály”, Hirschler Rezső (33.) a ki­lencvenes évek elején irányította a leghűségesebb várost, az autókereskedelem, befek­tetések révén gazdaggá vált Walter Dezső (66.) most októberben győzött. GYURCSÁNY FERENC (50.) a nyolcvanas évek baloldali reformerei közé tartozott, | politikusnak készült egyetemi évei alatt. Végül inkább az üzleti életet választotta, cég- felvásárlásokkal, befektetésekkel foglalkozik. Ám politikusi karrierjét nem adta fel, jelenleg Medgyessy Péter tanácsadója. MÁTÉ LÁSZLÓ (61.) egy időben az MSZP meghatározó politikusa volt: pártpénztár­nokként rendkívüli befolyással bírt, később alelnök lett, 1994 és 1998 között szocialis­ta parlamenti képviselőként is dolgozott. De pozícióinál már akkor is többre értékelte gazdasági tevékenységét. Számos privatizációs ügyletben vett részt, elsősorban az élel­miszer-, valamint a vegyiparban üzletelt. Négy éve már nem vállal közéleti funkciót. CSONKA GÁBOR (79.) 1994-ben a Fidesz jelöltjeként vett részt a parlamenti válasz­táson, de veszített. Az 1998-as önkormányzati voksoláson a szegedi városatyák meg­választották a város alpolgármesterének; de posztjáról lemondott. A vendéglátásból meggazdagodott vállalkozó az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós programjában is tevékenyen részt vett. Állítása szerint nincs 2,4 milliárdos vagyona, legfeljebb a tizede. DEÁK GÉZA (80.) még a rendszerváltás előtt, 1985-90 között volt országgyűlési kép­viselő, minden bizonnyal a Hazafias Népfront színeiben. Téeszelnökből lett sikeres me­zőgazdasági vállalkozó. DERZSI ANDRÁS (81.) a rendszerváltás előtt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter volt. A Horn-kormány idején a Malév elnökeként szárnyalt tovább a karrierje. Az épí­tőiparban érdekelt, nagyberuházásokban vesz részt vállalkozásaival. HARIS GYÖRGY (84.) közgazdászként a vendéglátásban, az autókereskedelemben, a divatiparban és az ingatlanüzletben ért el sikereket. Négy évvel ezelőtt az önkormány­zati választáson szabaddemokrata színekben indult, azóta feladta politikusi karrierjét. NAGY IMRE (90.) fiatal mérnökként az ifjú kommunista szervezetben (KISZ) egészen az első titkári pozícióig vitte. A rendszerváltást követően azonban nem tartott szocialis­ta elvbarátaival, inkább vállalkozásokba fogott. Többek között privatizálta a Caolát. SPÉDER ZOLTÁN (95.) a többpártrendszer kialakulása után a Fidesz gazdaságpoliti­kai szakértője volt, de 1991-ben már az akkori pénzügyminiszter, Kupa Mihály tanács­adójaként dolgozott. Az elmúlt években az OTP-hez szegődött, s a pénzintézet részvé­nyeiből gazdagodott meg. Szegény újgazdagok A magyar gazdagokról többek­nek lesújtó a véleménye. A pszichiáter szerint iskolázat­lanok, műveletlenek, akik leg­inkább a kérkedésben jeles­kednek. Palotás János védi a mundért, a médiakutató viszont gy látja, hogy az új­gazdag. csak a gyűjtögetés­ben lelik örömüket, adakozni nemigen szoktak. ■ Az eredeti tőkefelhalmozás korát éljük. Míg az első generáci­ós újgazdagok már kihaltak tő­lünk nyugatabbra, addig mi­felénk még az „úttörők” aratják le a babérokat. Dr. Veér András pszichiáter szerint az említett uraknak és hölgyeknek főként intellektuális értelemben vannak súlyos lemaradásaik. - Legtöbbjük iskolázatlan, műve­letlen figura, akikből hiányzik a szépérzék. Sajnos, képtelenek kezelni a sikert. Társaságukban nem érdemes szóba hozni a mű­vészetek olyan kiválóságait, mint amilyen Mikszáth, Mozart vagy Miró, mert legtöbbjüknek dunsztja sincs az említettek élet­művéről, s az általuk létrehozott egyetemes értékekről. Veér a Pajero-jelenséget ugyancsak a pénzükkel kérkedő újgazdagok számlájára írja. Meglátása sze­rint a kocsimonstrumok a ki­csinységüket palástolják. Nem véletlen, hogy a köznapi szituá­ciókban, melyekben nincs lehe­tőségük hival­kodni, rendre §É Réz András szerint a színes zakók korszaka lejárt, a módosabb honpolgárok többsége bizton­sági játékot játszik, tutira megy. Persze vannak olyanok is, akik csúcsragadozóként próbálnak előremenekülni, ők az igazi sznobok. Az életet minőségi módon élvezni képes társadalmi réteg viszont még nagyon kicsi.- A gazdag ember az én olvasatomban nem attól érdekes, hogy hol nyaral vagy milyen típusú járgánnyal rombol végig az utcán, hanem attól, miként él lehetőségeivel, és hogyan segíti a kö­zösségek életét - mondja az esztéta. - Meggyőződésem, hogy a tanulatlan újgazdagok periférikus figurák. Ugyanakkor a művészetet nem öncélúan pártoló, az étel- és italfogyasztásban is megfontolt gourmand-ok, ilyen volt anno Weiss Manfréd is, j tehetnek valóban sokat egy ország felemelkedéséért. alulmaradnak. - Tisztelet a kivé­teleknek, a magyar Rotchildok előszeretettel használják a „tud­hassa” szócskát, ami (vissza) iga­zolja hiányos műveltségüket. A jelentős vagyonnal ren­delkező Palotás János nem ért egyet a pszichiáterrel.- Véért a barátaim közé so­rolom, mégis vitatkoznék vele - közli az üzletember. - Hiba lenne általánosítani. Napja­inkban a magasan kvalifikált szakemberek nívós teljesítmé­nyük révén szintén eljuthat­nak a csúcsra. Hidy Péter szo­ciológus ellenben úgy látja, urambátyám- országban élünk, s ha nem is kizárólago­san, de azért jó­részt ez határozza meg, ki milyen pá­lyát fut be. Gyako­ri, hogy a családi háttér, a társadalmi státus juttat valakit irigylésre méltó helyzetbe, miköz­ben másodlagos a tényleges tudás. Berecz János sze­rint a vállalkozás szót maga Kádár Já­nos rehabilitálta, így azzal nem vádolható, hogy a gazdasági fejlődést gátolta volna. Más kérdés, hogy abban a zárt társadalmi közegben éltek olyan, máskülönben piacképes termé­keket ajánlgató személyek is, akiket valamiért nem szívlelt a hatalom. A napjainkban az or­szág száz leggazdagabb embere közé sorolt Béres József ebbe a kategóriába tartozott. Berecz utólag elismeri: hiba volt „üldöz­ni” őt, hiszen az általa kifejlesz­tett készítmény kurrens árucikk lett, még ha nem is csodaszer. Berecz emlékeztet rá, hogy a Ká­dár-érában még az jelentette a gazdagságot, ha valakinek volt egy háza, egy jobb gépkocsija és egy üdülője mondjuk a Balaton partján. Visszatérve a jelenhez, Vásárhelyi Mária talál szegénye­ket a mai gazdagok között is. Mint mondja, azok, akik beköl­töznek a csicsás palotákba, még nem biztos, hogy életük végéig maradéktalanul boldogok lesz­nek. Stadler József példája is ezt támasztja alá. Néha a gazdagság is lehet veszélyes rizikófaktor, főképpen ha valaki a semmiből, intellektuális többlet nélkül válik „kiskirállyá”. A hirtelen megtol- lasodott milliomosok, milliárdo­sok kasztja irritálja a rendszer- váltás után más társadalmi réte­gekhez csapódókat. A médiakutatót nyugtalanítja, hogy az adakozás gyakorlata még mindig gyerekcipőben jár, s a közgondolkodásban sem kap kellő hangsúlyt a „jó tett helyé­ben jót várj!” szlogenje. Vásárhe­lyi Soros Györgyöt említi szomo­rú példaként, aki hiába áldozott magánvagyonából jelentős ösz­szegeket a magyar át alakulásra, nem hogy dicsérő szavakat nem kapott, de a más érdek­körbe tar- t o z ó k folyton szapul- j á k , gyaláz- zák őt. A média sem áll(t) ki mellette; a hazai rádiók és televíziók ugyanis csak ritkán szolgál­ják a közjót, hamis képet tükröznek ró­lunk, rossz indokokat, példaképeket választanak, ami nem könnyíti meg az eligazo­dást. Úgy fest, az a nyerő, ha valaki hör­csög módjára éli az életét, és csak gyűj­ti, gyűjtögeti a zsíros ban­kókat. 4 Stadler stadiont épített a köznek, az adóhivatal viszont azt nem értette, hogy miből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents