Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-21 / 347. szám

10. OLDAL KÖBLÉNY B E MUTATKOZIK 2002. December 21., szombat # Köblényben átadás előtt a szennyvízvezetékek Jövőre működik a most épülő szennyvízveze­ték-hálózat. Pályáznak egy internetlehetőség­gel ellátott teleházért. Szeretnének bekötőutat Bikái, vagy Hegyhátmaróc irányából, hogy a 25 kilométeres kerülőt lefaragják. Felújítják a templomot, a ravatalozót és a nyugdíjasházat. Az utóbbiban helyet kap az ifjúsági klub. A magas és meredek domboktól ölelt községben csaknem tíz forrás működik napjainkban is. A községháza felettiből langyos víz folyik, melynek gödrében ott jártunkkor a hidegben kuruttyolt egy béka. Az öt utcai sziklakért a téli virágtalan- ság ellenére is szépen mutat. Lantos Lajos park­gondozó most is ügyel rájuk. A település első poj- gármestere négy éven át Végh Istvánné volt. Őt követte Kiss Gyula, akit nemrég ismét megválasz­tottak. Tőle tudjuk, hogy belterületi utcarészeket aszfaltoztak, kibetonozták a csapadékvíz-elveze­tőket, vaskorlátos feljáró vezet a templomhoz, amelynek bejárata előtt befestették a kőkeresztet. Az önkormányzat által gondozott temetőben a bejárati részt támfallal erősítették meg. Lett egy buszváró, a fiataloknak konditerem, a községhá­za épületéhez lépcső, valamint rokkantaknak fel­hajtóág készült. Az új vízmű vastalanítót is ka­pott. A községvezetés hozzájá- £ «m rult a gáz-, a telefon- és a vízbe­' ^ kötés lakossági költségéhez, i i|| Néhány néprajzi értékű épüle-­!#♦■ m tét helyi védelem alá helyez- gjg*\: , I tek. Örvendetes, ha átmeneti- leg is, de működött egy turistá- ggflHHHn kát fogadó vendégszoba. Csak- nÉ nem 15 család (például Major •BíS*8BBi és Dékány) bevonásával Fehér­vári Árpádné néprajzi és hely- történeti témájú gyűjteményt hozott létre, amely a szalatnaki iskolában tekinthető meg. Az intéz­mény tánckörében és énekkarában nem egy helybeli gyerek ismerkedett a népművészet zseli­ci hagyományaival. A falubusznak garázst létesí­tenek. MekényesC Nagyhajmás Mágocsf Bikák Egyházas­kozár Vásárosűombó Gerényes 1 pAlsómocsolád P ” \P \ ' Hegyhátmaróc “f*60 Tékes Szálainak ír • cTarrós KÖBLÉNY Kisvasai ~,j o pVázsnok ff-o Felsőegerszeg Kárász Magyaregregyp Vékény A község gazdái Polgármester: Kiss Gyula (45 éves) ügyvezető. Alpolgármester: Klesch Csaba (45) buszsofőr. Képviselők: Dékány László (45) esztergályos, Hemesz János (50) nyugdíjas. Vö­rös József (56) nyugdíjas. Falu­gondnok és képviselő: Szabó Lász­ló (50) gépkocsivezető. A szociális gondozó: Dékány lászlóné (40) egészségügyi dolgozó. Plébános: Gyurosovics Mihály (55). Temp­lomgondnok: Baumann Péter (73) nyugdíjas. Parkgondozó: Lantos Lajos (52) betanított munkás. ■ _________A KÖZSÉG TÖRTÉNELME________ Ok levél 1325-ben említette először Kübli alakban. Az alapszó a magyar köböl, ami ür- és területmér­ték, de egy másik értelme szerint kút-, illetve for­rásgödör fatönkökkel kibélelt része. Érdekes, hogy a bel- és külterületen most is majdnem tíz for­rás buzog. Nincs kizárva, hogy a közeli Gyümöl- csény, Izmény és Vékény jelölés hatására alakult ki az ény végződés. Az idősek emlegetik, hogy az Árpád-kori tele­pülés a Szalatnak felé eső akácosban terült el. Nincs kizárva, hogy a templomkertben középkori erődítés vagy zárdakolostor állt, néhol a széles alapok most is látszanak. Felfedezhető, hogy innen sok téglát és követ hordtak el állítólag .a helyi és a bikali templom építéséhez. A hódoltság idején a szári (szászvári) nahie része. A törökök a mai temetőtől felfelé sáncokat emeltek. Népessége ekkor jelentősen cserélődött, a XVII. század­tól főként rácok lakták. Az ő szállásterületük a mai helység délnyu­gati végében, a patakparton keresendő, míg temetőjüket a Bikái irányában lévő faluszélen alakították ki. A szerbek a Rákóczi-szabadságharc alatt mentek el végleg. A né­met telepesek 1725 körül vándoroltak be a Fekete-erdő vidékéről. A katolikus templomot ők emelték a Mindenszentek tiszteletére. A németek világháborút követő kitelepítése után sok magyar költözött be Magyaregregyről és Hosszúhetényből. Valószínű, hogy a falu­mag egyes részein őskori telepnyomok vannak a patakoktól övezett meredek magaslatokon. A NYUGDÍJASKLUB félszázas tagságú. Vezető Radó György, a gazdasági ügyintéző Gáspár La­jos. Szent Márton búcsúján süt- nek-főznek az idősek. Zenével Frey Ernő és Róbert szolgál. ■ KÜLÖNLEGESSÉGEK. Fülöp János és Szabó László régi pa­rasztkocsit állított közszemlére. Bénák János fafaragó kardot és vadászkést is készít. Hernesz József gidrán lovakat tart. ■ A lélekszám stabil Jelenleg 302-en laknak a falu­ban. A lakosságszám e körül ál­landósult, mivel megszűnt az el­vándorlás. Korábban leginkább Komlóra költöztek el, napjaink­ban viszont újabb lakók érkez­nek. Például három holland és egy német család települt le. Ők jeleskednek a régi népi stílusú épületek felújításában. Ősi famí­liák: Löchler, Schreiber, Hauser, Rippl, Baumann. A legidősebb falulakók: Tiber Andrásné (82 esztendős) és Bezdán Sándor (81). 1930-ban 536 németet és 20 magyart írtak össze, míg 1970-re ez így alakult: magyar 282, míg a német 116. Az őslakó németek közül ugyanis sokat ki­toloncoltak a második világhá­ború után Németországba, he­lyükbe felvidéki kitelepített, illet­ve menekült magyarok érkeztek 1947-48-ban Negyedről és Po- zsonyligetfaluból. A TEMPLOM ÉS A KÖRNYÉKE a legszebb hely a településen. Itt áll a dombhajlat aljában a Szent Fló- rián-szobor, míg a domboldalban a helység legöregebb, csaknem 150 éves háza. A középkori kolostor alapfalánál az első lelkész, Wágner Alajos sírköve magasodik a XVIII. század végéről. Az alapfal-marad- ványok közelében ősi pincesor húzódott, mögötte a Hóli nevű falurész szentendrei utcák hangulatát idé- zi. Jól mutat a magányos fejfák kőtára.______________________________________________________■ Templom és fejfaemlékek A főbejáratnál a két háborús em­léklap alatt szinte mindig friss vi­rág van, a legtöbbet a kitelepített németek rendelik. Ők segítséget ígértek az imahely felújítására. Az oltár melletti helyiségben egykor az idős férfiak tartózkod­tak a mise alatt. A temetőben lét­rehozták az elhagyott fejfák em­lékkertjét, a kápolnát kis szent­szobrokkal ékesítették. ■ köblény, dunantulinapb. hu Az összeállítás a köblényt önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János HUSZTÓT BE MUTATKOZIK Az ébredező Husztót A Pécstől 25 kilométerre, Abaligetről, illetőleg Szentlőrinc és Oroszló felől megközelíthető, az orfűi tavak közelében fekvő település számos ellentmondással érte meg a rendszerváltást, tudtuk meg Imrő Zoltán Gyula polgármestertől.- Se vízvezetékünk, se telefonháló­zatunk nem volt a rendszerváltás előtt - mondja Imrő Zoltán Gyula. A közlekedésünk viszont sokkal jobb volt, több üzemi járatunk is érintet­te a települést. A husztótiak többsé­ge az uránbányában dolgozott, de a teljes foglalkoztatás idején munkát adott a sásdi Búzakalász Termelő- szövetkezet, azon belül az erdésze­ti részleg is. A népesség fogyóban van, ma 90-en lakunk itt, a negyven háznak a negyede lehet gazdátlan, a lakottak közül hozzávetőleg min­den másodikban nyugdíjas lakik. Nem beszélhetek munkanélküli­ségről, hisz a zöm nyugdíjas, a ti- zenkét-tizenhárom munkavállaló - postás, boltos, építőipari munkás - mind eljár dolgozni innen. Igaz, a közlekedés nagyon megnehezíti a munkavállalást, hiszen egy kora reggeli és egy délutáni buszon kívül csak a diákjáratok léteznek. Hat egy vagy többgyermekes család él a fa­luban - a tizennyolc éven aluliak száma 14, és van egy főiskolás fiata­lunk is.- Nem alakult szerencsésen a helyzetünk azzal, hogy már a har­madik körjegyzőséghez tartozunk bő tíz év alatt: 1990-ben még Abali- get volt a szék­helyközség, az iskolások egy ré­sze ma is oda jár, a rendszerváltás után Kovácsszé­nája és Husztót elvált Abaligettől és Kovácsszéná­ja lett a körjegy- BfflyKBiiääM zőségünk, végül az idén január 1-jétől Okorvölggyel és Szentkataünnal együtt Hetve- helyhez tartozunk.- Nehezen tudjuk az érdekeinket érvényesíteni, de azért léptünk elő­re: nemcsak vizünk van, de majd mindenütt él a telefonvonal. Szé­Kisfiajmás «rí® O oBpdolyabér _ Mágyar­Szentkatalin hertelend "Kovácsszénája HUSZTÓT ,ő0rfű dHetvehely pen felújított épületben van az or­vosi rendelőnk, a polgármesteri iro­da és a közösségi terem is a kis könyvtárral, és tatarozva lett a ve­gyesbolt is. Most épül a gyerekjólé­ti szolgálat épülete, ez a pici ház előtte a kis parkkal házi raktárként is szolgál. A meglévő pénzünkből nem jut fejlesztésre, saját bevételt - egy-két százezer forintot - a kom­munális adó, a gépjárműadó és a bolt bérleti díja jelenti. Az önerő el­különítése is gond, hogy egyáltalán pályázni tudjunk. Karbantartásra vár a katolikus templom, a falu be­járatánál lévő parkot és a gémesku­tat is szeretnénk felújítani. Koráb­ban a szennyvíz is szóba került, de ehhez több aprófalunak kellene összefognia. A gémeskút is jelzi, hogy Husztóton valamikor szinte minden háznál tartottak szarvas- marhát, a téesz-időkben jó ideig tej­begyűjtőnk is volt, és min­den portához tartozott sző­lő, présház is. Mára az enyé­szeté lett szinte minden. Azért baromfit, sertést ma is tartanak, de tehén csak egy háznál van, és van egy nyug­díjas család, amely nagy szorgalommal, hozzáértés­sel példás konyhakertet ho­zott létre, hogy a saját szük­ségleteit kielégítse. Vannak eladó házak, de fiatalok nem jönnek ide, viszont a külföl­diek vásároltak már házat a faluban, egy nyugdíjas korú német tulajdonos itt is él na­gyon szépen rendbe hozott házban, de sajnos akad el­lenpélda is. A település katolikus temploma A község vezetői Polgármester: Imrő Zoltán Gyula (53 éves, gépésztechnikus). Alpolgármes­ter: Horváth Lászlóné (38, kerámiaké­szítő). Testületi tagok: Pásztor István (27, vállalkozó), Veszelovszky Beáta (29, boltos). A település 2002. január 1- jétől a hetvehelyi körjegyzőséghez tar­tozik, körjegyző dr. Hudra Gyula. Házi­orvos: drMánfai Iván. Lelkész: Cziglá- nyi Zsolt. Az önkormányzat címe: 7678 Kossuth u. 12. Tel.: 72/378423. ■ husztót. dunantulinapb. hu Aj. összeállítás a husztóti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert ________________A FALU TÖRTÉNELME______________ A falu a hosszú melléknevünk és a tót népnév Összetételéből ered. A köz­ség a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva, halmazos településszerke­zetű, a középkorban a Pécsi Káptalan majd a pécsi pálosok birtoka. Atö- rök hódoltság végén elnéptelenedő, majd a XVIII. századra ismét benépe­sül. A magyarok lakta település katoikus templomát 1868ban SzentTeréz tiszteletére emelik. A községet gyenge termőtalajú földek határolják, de a ré­tek és a közeli erdők revén fejlett állattenyésztés - hagyományosan a szar­vasmarhatartás - honosodott meg Husztóton. A múlt század első felében a falu lélekszáma megközelítette a háromszáz főt, és önálló katoikus népis­kolával is rendelkezett. Puszka János erdővédő nevéhez 120 hektár terület fásítása kötődik, Salamon Márton kisbirtokos vezetése alatt háborús emlék­művet emeltek Husztóton. A csendes, festői környezetű falucska zártsága, infrastrukturális hátrányai miatt nem gondolkodhat a falusi turizmus lehető­ségeiben, noha központjában műemléki értékű temploma ritka látnivaló, a falu közelében tavak, erdők nyí#anak kínálatot az idelátogatóknak. A rend­szerváltás utáni években az uránbányából „leszerelők” döntő többsége nyugdíjas lett, a más szakmában dolgozók ma is ingáznak. A munkanélkü­liség nem jeiemzö a fejlődés erősödő jeleit mutató faluban. A FESTŐI FEKVÉSŰ FALU határában tó létrehozását is tervbe vették az elmúlt években ■ i i 4 4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents