Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-18 / 344. szám

2002. December 18., szerda KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Megbecsült múlt - de lesz-e jövő? Kiállítást nyitott, majd keretmegállapodást írt alá a miniszter Zsolnay múlt-jelen-jövő címmel nyílt kiállítás teg­nap a pécsi Művészetek Házában. Az esemény a Zsolnay Vilmos születésének 175., a gyár alapításá­nak 150. évfordulója alkalmából szervezett, 2004 tavaszán befejeződő sorozat nyitó rendezvénye volt. A tárlatot Görgey Gábor kulturális miniszter nyitotta meg, aki tegnap horvát kollégájával egy keretmegállapodást is aláírt Pécsett.- Nem értek a porcelánhoz, csak azt látom, hogy amit itt kiállítottak, gyönyörű - kezdte kissé rendhagyó kiállítás­megnyitóját Görgey Gábor. - Másrészt azt sem tudom, hogy milyen ma a Zsolnay-gyárban dolgozni, de meggyő­ződésem, hogy felmérhetetlen az a kreativitás, amit eddi­gi története folyamán nyújtott a világnak. Amit külön is becsülök benne, hogy a díszítőművészetet összekötötte a funkcionalitással, kivitte az utcára, megjelenítette az épü­leteken, megteremtette a kültér és az enteriőr összhang­ját. A kulturális miniszter a tegnapi eseményen szólt arról is, hogy a hazai történelemből kedvenc időszaka a XIX. század vége, a XX. század eleje, amikor is - meggyőződé­se szerint - egészen az I. világháborúig modern, európai Magyarországot építettünk, csak egészen mostanáig nem merültünk el ennek a korszaknak a tanulságaiban. Az eu­rópai országépítéshez pedig Zsolnay Vilmos, a család és a gyár is hozzájárult a maga módján, mondta Görgey Gá­bor, akit a szűkre szabott időben elsőként nem a múlttal, hanem a jövővel szembesítettük.- A kiállítás a Zsolnay múlt-jelen-jövő címet viseli. Ön beszélt a múltjáról, a jelene már valamelyest bi­zonytalan a gyárnak, tehát óhatatlanul föl kell tenni a kérdést: lesz-e jövője? Miután a Zsolnay-örökség mérhe­tetlen kulturális kincset adott a birtokunkba, tud-e és akar-e tenni valamit ennek megőrzéséért a tárca, a kor­mányzat?- Bármennyire is a kultúrához kötődik, a Zsolnay tá­mogatása gazdasági feladat. Ebben a pillanatban annyit tudok ígérni, hogy a saját területemen mindazt meg fo­gom tenni, ami módomban áll, és a kormány illetékes mi­nisztereinek közvetítem azt, amit egyébként nem kell hangsúlyozni, mert számukra is evidens.- Pécsi programjában egy kulturális keretmegállapodás aláírása is szerepelt.- Valóban aláírtunk egy keretmegállapodást, de ami­ben a horvát kulturális miniszterrel egyezségre jutottunk, az ennél sokkal gazdagabb. Megtörve a régi rossz politi­kai tradíciót, elkezdtük kitölteni konkrétumokkal azokat a szép elképzeléseket, melyeket ez a megállapodás a kul­túra minden területét érintve magában foglal.- Elrugaszkodva a mostani helyszíntől nem a minisz­terhez, hanem az íróhoz szól a kérdés, aminek adott az időszerűsége. Kertész Imre Nobel-díja mekkora respektet jelenj külföldön a magyar irodalomnak?- Óriási dolog neki személy szerint, hogy életművével kiérdemelte ezt a díjat, de óhatatlanul kisugárzik az egész magyar irodalomra, sőt az országra. Stockholmban azt éreztem, hogy megrendítően nagyszerű az a megbe­csülés és az a közfigyelem, amiben az új magyar Nobel- díjas fürdik. Ez egy diadalút, és egészen biztos vagyok abban, hogy ennek a diadalútnak az egész magyar kultú- ra számára meglesz a hozadéka. _______ balogh z. Gö rgey Gábor Kovács Gyulával, a Zsolnay Porcelángyár Rt. vezérigazgatójával a kiálításon fotó: tóth l. Feltámad a felolvasószínház A pécsi vásárközpont erősödő körvonalai Milyen legyen Pécs konferencia- és vásárközpontja? Az építé­szek álmaiba kaphatott betekintést az érdeklődő tegnap a Mű­vészetek Házában, ahol az országos ötletpályázat nyolc anya­ga vázolt fel merész elképzeléseket. Az idei II. Pécsi Országos Színháztalálkozó egyik leg­nagyobb felfedezése a felolva­sószínház volt. A Művészetek Háza most közönségkérésre újraindítja ezt a műfajt. Stíl­szerűen Méhes Károly pécsi író munkájával, a Megint fel- támadás-sal kezdődik ma 19 órakor a különleges színházi világ felélesztése. A Pihnczes József, Inhof László, Tóth András Ernő és Füsti Molnár Éva szereplők által megidézett kamaradarab mindössze egy­órás, és a bemu­tatót követően az íróval és a rendező Mikuli Jánossal hely­ben megvitat­hatja a publi­kum a látotta­kat. Méhes Ká­rolyt előzetesen a darab születésé­ről és a műfaj sajátosságairól is megkérdeztük.- Az első színpadi kísérletemmel a Godó, te árva parafrázissal meg­nyertem a Budapesti Egyetemi Színpad pályázatát, s azóta egyre ostromolnak, hogy jelentkezzem újabb darabbal, így jött létre három esztendeje a Megint feltámadás. Afféle szellemi rendszerváltás zajlik ebben a műben, és hogy ho­vá vezet a mindennapi vágyakozás, a hétköznapi erőlködés. Az alapkonfliktus az, hogy egy or­vos-asztrológus gyermekkorá­ban megmenti a főhős életét, aki később a szá­mára készített horoszkópot is szentírásnak veszi, az viszont tönk­reteszi az életét. A szembesülés a múlttal odavezet, hogy végül min­den szereplő egy feltámadási kör­menet tagja lesz, holott kezdetben mereven elzárkóztak ettől. Méhes Károlytól megtudtuk azt is, hogy háromszori próbát követő­en egyre inkább visszajött az író el­képzelése a bemutatón, és a közön­ség tökéletesen átérezheti a darab valódi mondandóját. Az pedig kü­lönleges helyzet, hogy utána sze­mélyes kontaktusra is lehetőség nyílik az alkotókkal. MÉSZÁROS B. E. Ady erdélyi szemmel Ki látott engem? címmel különle­ges irodalmi estet hallhatott teg­nap este a Dominikánus Házban a pécsi közönség. Boér Ferenc erdé­lyi színművész adott másfél órás keresztmetszetet Ady Endre teljes munkásságából. Utoljára erre La- tinovits Zoltán vállalkozott, és a kolozsvári színész sem ma kezdte a mesterséget, Ady-estje 1977-ben született, de akkoriban évekre be­tiltották a műsort. Az előadást a Komlói Erdélyi Kör és a Pécsi Pol: gáti Szalon jóvoltából ingyen te­kinthették meg az érdeklődők. Boér Ferenc egyébként már nem ismeretlen Baranyában, a kolozsvári Állami Magyar Szín­ház tagjaként két esztendeje a Pé­csi Nemzeti Színházban Ionesco Kopasz énekesnőjében mint Mr. Smith debütált. A Ki látott en­gem? a napokban a Bartók rádió programjában is hallható volt, de az összeállítás 25 esztendeje fo­lyamatosan csiszolódik, - szá­molt be lapunknak a műsorról a színművész. Boér Ferenc hamarosan egy másik nagy magyar költő mun­kásságát is feldolgozza, József At­tila születésének 100 éves jubile- umára 2005-re újabb önálló esttel jelentkezik. _____________m. b. e. Pécs-Észak megyer városrész­ében, a nagyvásártér északi olda­lán, a Pécsi-víz mentén egy 160 ezer négyzetméteres terület be­építéséről születtek csodaobjek­tumok, egy s több tornyú monu­mentális építmények a város többfunkciós létesítményére ki­írt ötletpályázatára. A Dél-Du­nántúli Építész Kamara részéről Horváth András ismertette az eredményt, mely szerint a nyolc tervből két első, egy második és két harmadik díj született. A munkákért együttesen három­millió forintot fizetett ki a város, és a továbbiakban ezeket a terve­ket felhasználva próbálnak köz­ponti és uniós forrásokat meg­szerezni egy konferencia- és vá­sárkomplexum megépítéséhez. Gömöri János városi főépítész kifejtette, hogy 15 esztendeje kérdéses, hol húzzanak fel egy ilyen építményt, úgynevezett happening-központot, melynek fontosságát időnként az ipari vá­sár, máskor meg a zenei rendez­vények helyhiánya sürgette. A helyszínek is többször megvál­toztak, és most bebizonyoso­dott, hogy némi infrastrukturális fejlesztést követően ez az észak­megyeri városrész az ideális. A kiírás nagy szabadságot hagyott az építészek fantáziájának, en­nek megfelelően merész vonalú, soktornyos változatok is szület­tek. Az egyik első díjat a KÖZTI Rt. (Tima Zoltán, Juhász Ákos, Nagy Borbála) terve kapta, mely egy földbe billenő hatalmas négyszintes épületet képzel el - közel húszezer négyzetméternyi szálloda és konferenciahelyisé­gekkel. Ezer autót fogadó parko­ló is szerepel a tervezetben, és mint Tima Zoltán építész el­mondta, a megoldás tartalmaz egy fedett gyalogutat is, mely a Verseny utcai sportlétesítménye­ket érintve a vasútállomáshoz vezetne. A másik győztes pályázatot a Pécsépterv (Köves András, Rá- dóczy László, Csaba Gyula, Lu- káts István, Dénes István) készí­tette. Itt a terület látványos átala­kítását jelölte meg a munka erős­ségének a zsűri. Ennek a tervnek a különlegessége egy több eme­letes körívben hajló szálloda len­ne. A megvalósítás a jövő kérdé­se, egyelőre ezek az ötletek kiin­dulási alapot jelentenek a köz­ponti pályázati pénzek megszer­zéséhez. Ugyanakkor a Pécsi Vá­rosüzemeltetési és Vagyonkeze­lő Rt. Bachmann Zoltán építész csapatát megbízta a szemközti területen (a volt szennyvíztelep helyén) egy kisebb hasonló ob­jektum tervének elkészítésével. Ez a munka márciusra készül el. MÉSZÁROS B. E. Szponzorokban bujkáló mecénások A kultúra a világ minden szegletében támogatásra szorul. Amin nem csupán azt kell érteni, hogy pénzt pumpálunk bizonyos in­tézményekbe, netán emberekbe, akik „művész” titulusra hall­gatnak, és a „hobbijuknak” élnek. Nem, a kultúra támogatása a kultúra szeretetét is jelenti, a meggyőződést, hogy ez valami szép és jó dolog, s a pénzből, amit adok, nekem és sok más em­bernek szép és jó dolga lesz. Pécs ebből az álláspontból szemlél­ve nincs rossz helyzetben. De persze lehetne még jobb dolga is. A nagy amerikai képzőművészeti gyűjtemények, könyvtárak, műve­lődési központok szinte kivétel nél­kül valamikori vagy éppenséggel még ma is „működő” mecénásuk nevét viselik. Akik ilyen vagy olyan megfontolásból művészetekre, kul­túrára költötték vagyonuk nem csekély részét. Ez a gyakorlat a 12 évet megélt magyar piacgazdasági demokráciában még nem igazán divatozik, de az látnivaló, hogy a prosperáló nagyvállalatok ott van­nak a kultúrában, még akkor is, ha a mecénás egyelőre ugyancsak buj­kál a reklámlehetőségre kacsintga­tó szponzor mögött. Molnár G. Judit, a pécsi Művé­szetek Háza vezetője elmondta, hogy van egy-két nagyvállalat - többek között a BAT, a Pécsi Víz­mű Rt., a Külkereskedelmi Bank amely több éve, folyamatosan' támogatja a rendezvényeiket, és van egy sereg kisebb magánvállal­kozás, betéti társaság, amelyek egy-egy maguk választotta prog­ramba szállnak be néhány tízezer forint erejéig. Mindez azonban a működtetés szempontjából na­gyon kevés lenne, bár az intéz­ményt fenntartó és részben finan­szírozó Baranya Megyei Önkor­mányzat úgy rendelkezett, hogy az általuk folyósított pénznek a dupláját kell a háznak szponzo­roktól (ide értve a Nemzeti Kultu­rális Alap, Soros Alapítvány stb. pályázati pénzeket) és saját bevé­telből produkálnia.- Reménykedünk a mecénási hozzáállás térnyerésében mondta az igazgatónő. - Tudjuk, hogy Pécsett nehéz az ipar hely­zete, ezért is bízunk a kisvállalko­zások megerősödésében. Szeren­csére, azt vesszük észre, hogy minden évben többen és a lehető­ségeik szerint többet áldoznának kultúrára. Mintha adakozóbbak lennének a szegények, mint a gazdagok. Nagy Sándor, az Ifjúsági Ház első embere nagyjából hasonló ta­pasztalatokról számolt be:- A cégek hozzáállása jó, de nem a mecénás szerepét játsszák. Olyanhoz adnak, ahol garantálva látják a reklámot, a nagy közönsé­get. Egy-egy előadás nem hozza tűzbe őket, jobban szeretik a fesz­tiválokat, a hosszabb lélegzetvéte­lű rendezvényeket. Elmozdulás szerintem akkor várható, ha nem kifejezetten gazdasági szemlélet vezeti a vállalatokat: gondolko­zásmódbeli változásra lenne szükség, ami azt mondja, hogy íme, az a kulturális esemény itt történik a városban, én is itt élek, mindenkinek jó, ha nívós lehető­ségek adódnak kikapcsolódásra. És ami még nagyon fontos lenne: az iparűzési adó és az szja 1%-a - sajnos, nem jelölik meg, kinek ad­nák, pedig rengeteget jelentene. Somosi László, a Pannonpöwer Rt. vezetője nem tartja elhanya­golhatónak azt az anyagi segítsé­get, amit Pécs kultúrájára fordíta­nak: - Talán a legnagyobb támo­gatók vagyunk és általában olyan rendezvények mellé állunk oda, amik Pécs imázsát, vonzását, Pécs kulturális főváros jellegét elősegíthetik, hiszen szívesen kötjük össze a céget Pécs nevével, amiben, nem titok, üzleti érdekek is működnek. A legjelentősebb ilyen irányú rendezvény a Pécsi Napok, amikor kifelé, a város kö­zösségével lehet élő, tartalmas kapcsolatot ki­alakítani. Ami az egyedi meg­kereséseket ille­ti, a várossal lét­rejött egy keret­megállapodás a kultúra és a tu­domány finan­szírozását ille­tően, ezért eze­ket a kéréseket az önkormányzat­hoz utaljuk tovább, megbízunk a véleményükben és döntésükben. A Pécsi Kulturális Központ igaz­gatója, Laknemé Brikkler Andrea is rendkívül fontosnak tartja, hogy a Pannonpower egy hosszú távú és ezért tervezhető, kiszámítható együttműködésre szánta el magát. A Központ a fenntartó mellett a legtöbb támogatást egyelőre köz­ponti alapítványoktól, a Széche- nyi-terv révén nyeri, ezért is fon­tos, hogy a helyi erők is léptek az elmúlt időszakban. A reklámfelü­letek, a különböző címek (kiemelt támogató, főtámogató) mindig al­ku kérdése, alkalmazkodni kell az igényekhez és a rendezvény jelle­géhez, nehogy a reklám vigye el az egésznek a tartalmát.- Ettől függetlenül örülünk an­nak is, hogy reklámhordozók le­hetünk, mert ez is annak a jelzése: jó, amit csinálunk. És az is igaz, hogy már vannak cégek, akik megelégszenek egy finom jelzés­sel, egyszerű kis közléssel a hoz­zájárulásokról - jegyezte meg a Központ vezetője. Egyed Kálmán, a BAT vállalati kapcsolatok menedzsere azt hang­súlyozta, hogy a dohányipar ellent­mondásos környezetben működik, hiszen támogatási tevékenységük területe is erősen beszűkült: ami 18 éven aluliaknak szól, az teljesen ki­esik (és ez jól is van így), továbbá a társadalom bizonyos körei álságos­nak tartják az egészségügy közvet­len szponzorálását. Az út így egye­nesen a felsőoktatáshoz és a kultú­rához vezet. A Pécsi Tudomány- egyetemmel nem egy klasszikus szponzorációt alakítottak ki, ha­nem azt igyekeznek demonstrálni, milyen lehet egy szellemi központ és egy gazdasági egység együttmű­ködése. A BAT régi támogatója a BAT Háznak, 1993 óta a Pécsi Nemzeti Színháznak, és megalapí­tották az Év Legjobb Producere dí­jat, amit mindig az Uránia moziban adnak át.- Mivel ezekben az esetekben alig-alig van visszaáramló marke­ting, ezt én már nem is nevez­ném szponzorálásnak, sokkal in­kább társadalmi felelősséggel vállalt támogatásnak. És ez csak tovább erősödhet, amennyiben komolyra for­dul Pécs kultu­rális főváros szerepének ki­alakítása. Eb­ben a követke­ző években a BAT zászlósha­jó szerepet kí­ván vállalni, sőt arra is vállalko­zunk, hogy erre koncentrálva to­borozzuk a többi nagy és kisebb gazdasági egységet - mondta Egyed Kálmán. M. K. (

Next

/
Thumbnails
Contents