Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-18 / 344. szám
2002. December 18., szerda KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Megbecsült múlt - de lesz-e jövő? Kiállítást nyitott, majd keretmegállapodást írt alá a miniszter Zsolnay múlt-jelen-jövő címmel nyílt kiállítás tegnap a pécsi Művészetek Házában. Az esemény a Zsolnay Vilmos születésének 175., a gyár alapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett, 2004 tavaszán befejeződő sorozat nyitó rendezvénye volt. A tárlatot Görgey Gábor kulturális miniszter nyitotta meg, aki tegnap horvát kollégájával egy keretmegállapodást is aláírt Pécsett.- Nem értek a porcelánhoz, csak azt látom, hogy amit itt kiállítottak, gyönyörű - kezdte kissé rendhagyó kiállításmegnyitóját Görgey Gábor. - Másrészt azt sem tudom, hogy milyen ma a Zsolnay-gyárban dolgozni, de meggyőződésem, hogy felmérhetetlen az a kreativitás, amit eddigi története folyamán nyújtott a világnak. Amit külön is becsülök benne, hogy a díszítőművészetet összekötötte a funkcionalitással, kivitte az utcára, megjelenítette az épületeken, megteremtette a kültér és az enteriőr összhangját. A kulturális miniszter a tegnapi eseményen szólt arról is, hogy a hazai történelemből kedvenc időszaka a XIX. század vége, a XX. század eleje, amikor is - meggyőződése szerint - egészen az I. világháborúig modern, európai Magyarországot építettünk, csak egészen mostanáig nem merültünk el ennek a korszaknak a tanulságaiban. Az európai országépítéshez pedig Zsolnay Vilmos, a család és a gyár is hozzájárult a maga módján, mondta Görgey Gábor, akit a szűkre szabott időben elsőként nem a múlttal, hanem a jövővel szembesítettük.- A kiállítás a Zsolnay múlt-jelen-jövő címet viseli. Ön beszélt a múltjáról, a jelene már valamelyest bizonytalan a gyárnak, tehát óhatatlanul föl kell tenni a kérdést: lesz-e jövője? Miután a Zsolnay-örökség mérhetetlen kulturális kincset adott a birtokunkba, tud-e és akar-e tenni valamit ennek megőrzéséért a tárca, a kormányzat?- Bármennyire is a kultúrához kötődik, a Zsolnay támogatása gazdasági feladat. Ebben a pillanatban annyit tudok ígérni, hogy a saját területemen mindazt meg fogom tenni, ami módomban áll, és a kormány illetékes minisztereinek közvetítem azt, amit egyébként nem kell hangsúlyozni, mert számukra is evidens.- Pécsi programjában egy kulturális keretmegállapodás aláírása is szerepelt.- Valóban aláírtunk egy keretmegállapodást, de amiben a horvát kulturális miniszterrel egyezségre jutottunk, az ennél sokkal gazdagabb. Megtörve a régi rossz politikai tradíciót, elkezdtük kitölteni konkrétumokkal azokat a szép elképzeléseket, melyeket ez a megállapodás a kultúra minden területét érintve magában foglal.- Elrugaszkodva a mostani helyszíntől nem a miniszterhez, hanem az íróhoz szól a kérdés, aminek adott az időszerűsége. Kertész Imre Nobel-díja mekkora respektet jelenj külföldön a magyar irodalomnak?- Óriási dolog neki személy szerint, hogy életművével kiérdemelte ezt a díjat, de óhatatlanul kisugárzik az egész magyar irodalomra, sőt az országra. Stockholmban azt éreztem, hogy megrendítően nagyszerű az a megbecsülés és az a közfigyelem, amiben az új magyar Nobel- díjas fürdik. Ez egy diadalút, és egészen biztos vagyok abban, hogy ennek a diadalútnak az egész magyar kultú- ra számára meglesz a hozadéka. _______ balogh z. Gö rgey Gábor Kovács Gyulával, a Zsolnay Porcelángyár Rt. vezérigazgatójával a kiálításon fotó: tóth l. Feltámad a felolvasószínház A pécsi vásárközpont erősödő körvonalai Milyen legyen Pécs konferencia- és vásárközpontja? Az építészek álmaiba kaphatott betekintést az érdeklődő tegnap a Művészetek Házában, ahol az országos ötletpályázat nyolc anyaga vázolt fel merész elképzeléseket. Az idei II. Pécsi Országos Színháztalálkozó egyik legnagyobb felfedezése a felolvasószínház volt. A Művészetek Háza most közönségkérésre újraindítja ezt a műfajt. Stílszerűen Méhes Károly pécsi író munkájával, a Megint fel- támadás-sal kezdődik ma 19 órakor a különleges színházi világ felélesztése. A Pihnczes József, Inhof László, Tóth András Ernő és Füsti Molnár Éva szereplők által megidézett kamaradarab mindössze egyórás, és a bemutatót követően az íróval és a rendező Mikuli Jánossal helyben megvitathatja a publikum a látottakat. Méhes Károlyt előzetesen a darab születéséről és a műfaj sajátosságairól is megkérdeztük.- Az első színpadi kísérletemmel a Godó, te árva parafrázissal megnyertem a Budapesti Egyetemi Színpad pályázatát, s azóta egyre ostromolnak, hogy jelentkezzem újabb darabbal, így jött létre három esztendeje a Megint feltámadás. Afféle szellemi rendszerváltás zajlik ebben a műben, és hogy hová vezet a mindennapi vágyakozás, a hétköznapi erőlködés. Az alapkonfliktus az, hogy egy orvos-asztrológus gyermekkorában megmenti a főhős életét, aki később a számára készített horoszkópot is szentírásnak veszi, az viszont tönkreteszi az életét. A szembesülés a múlttal odavezet, hogy végül minden szereplő egy feltámadási körmenet tagja lesz, holott kezdetben mereven elzárkóztak ettől. Méhes Károlytól megtudtuk azt is, hogy háromszori próbát követően egyre inkább visszajött az író elképzelése a bemutatón, és a közönség tökéletesen átérezheti a darab valódi mondandóját. Az pedig különleges helyzet, hogy utána személyes kontaktusra is lehetőség nyílik az alkotókkal. MÉSZÁROS B. E. Ady erdélyi szemmel Ki látott engem? címmel különleges irodalmi estet hallhatott tegnap este a Dominikánus Házban a pécsi közönség. Boér Ferenc erdélyi színművész adott másfél órás keresztmetszetet Ady Endre teljes munkásságából. Utoljára erre La- tinovits Zoltán vállalkozott, és a kolozsvári színész sem ma kezdte a mesterséget, Ady-estje 1977-ben született, de akkoriban évekre betiltották a műsort. Az előadást a Komlói Erdélyi Kör és a Pécsi Pol: gáti Szalon jóvoltából ingyen tekinthették meg az érdeklődők. Boér Ferenc egyébként már nem ismeretlen Baranyában, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagjaként két esztendeje a Pécsi Nemzeti Színházban Ionesco Kopasz énekesnőjében mint Mr. Smith debütált. A Ki látott engem? a napokban a Bartók rádió programjában is hallható volt, de az összeállítás 25 esztendeje folyamatosan csiszolódik, - számolt be lapunknak a műsorról a színművész. Boér Ferenc hamarosan egy másik nagy magyar költő munkásságát is feldolgozza, József Attila születésének 100 éves jubile- umára 2005-re újabb önálló esttel jelentkezik. _____________m. b. e. Pécs-Észak megyer városrészében, a nagyvásártér északi oldalán, a Pécsi-víz mentén egy 160 ezer négyzetméteres terület beépítéséről születtek csodaobjektumok, egy s több tornyú monumentális építmények a város többfunkciós létesítményére kiírt ötletpályázatára. A Dél-Dunántúli Építész Kamara részéről Horváth András ismertette az eredményt, mely szerint a nyolc tervből két első, egy második és két harmadik díj született. A munkákért együttesen hárommillió forintot fizetett ki a város, és a továbbiakban ezeket a terveket felhasználva próbálnak központi és uniós forrásokat megszerezni egy konferencia- és vásárkomplexum megépítéséhez. Gömöri János városi főépítész kifejtette, hogy 15 esztendeje kérdéses, hol húzzanak fel egy ilyen építményt, úgynevezett happening-központot, melynek fontosságát időnként az ipari vásár, máskor meg a zenei rendezvények helyhiánya sürgette. A helyszínek is többször megváltoztak, és most bebizonyosodott, hogy némi infrastrukturális fejlesztést követően ez az északmegyeri városrész az ideális. A kiírás nagy szabadságot hagyott az építészek fantáziájának, ennek megfelelően merész vonalú, soktornyos változatok is születtek. Az egyik első díjat a KÖZTI Rt. (Tima Zoltán, Juhász Ákos, Nagy Borbála) terve kapta, mely egy földbe billenő hatalmas négyszintes épületet képzel el - közel húszezer négyzetméternyi szálloda és konferenciahelyiségekkel. Ezer autót fogadó parkoló is szerepel a tervezetben, és mint Tima Zoltán építész elmondta, a megoldás tartalmaz egy fedett gyalogutat is, mely a Verseny utcai sportlétesítményeket érintve a vasútállomáshoz vezetne. A másik győztes pályázatot a Pécsépterv (Köves András, Rá- dóczy László, Csaba Gyula, Lu- káts István, Dénes István) készítette. Itt a terület látványos átalakítását jelölte meg a munka erősségének a zsűri. Ennek a tervnek a különlegessége egy több emeletes körívben hajló szálloda lenne. A megvalósítás a jövő kérdése, egyelőre ezek az ötletek kiindulási alapot jelentenek a központi pályázati pénzek megszerzéséhez. Ugyanakkor a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. Bachmann Zoltán építész csapatát megbízta a szemközti területen (a volt szennyvíztelep helyén) egy kisebb hasonló objektum tervének elkészítésével. Ez a munka márciusra készül el. MÉSZÁROS B. E. Szponzorokban bujkáló mecénások A kultúra a világ minden szegletében támogatásra szorul. Amin nem csupán azt kell érteni, hogy pénzt pumpálunk bizonyos intézményekbe, netán emberekbe, akik „művész” titulusra hallgatnak, és a „hobbijuknak” élnek. Nem, a kultúra támogatása a kultúra szeretetét is jelenti, a meggyőződést, hogy ez valami szép és jó dolog, s a pénzből, amit adok, nekem és sok más embernek szép és jó dolga lesz. Pécs ebből az álláspontból szemlélve nincs rossz helyzetben. De persze lehetne még jobb dolga is. A nagy amerikai képzőművészeti gyűjtemények, könyvtárak, művelődési központok szinte kivétel nélkül valamikori vagy éppenséggel még ma is „működő” mecénásuk nevét viselik. Akik ilyen vagy olyan megfontolásból művészetekre, kultúrára költötték vagyonuk nem csekély részét. Ez a gyakorlat a 12 évet megélt magyar piacgazdasági demokráciában még nem igazán divatozik, de az látnivaló, hogy a prosperáló nagyvállalatok ott vannak a kultúrában, még akkor is, ha a mecénás egyelőre ugyancsak bujkál a reklámlehetőségre kacsintgató szponzor mögött. Molnár G. Judit, a pécsi Művészetek Háza vezetője elmondta, hogy van egy-két nagyvállalat - többek között a BAT, a Pécsi Vízmű Rt., a Külkereskedelmi Bank amely több éve, folyamatosan' támogatja a rendezvényeiket, és van egy sereg kisebb magánvállalkozás, betéti társaság, amelyek egy-egy maguk választotta programba szállnak be néhány tízezer forint erejéig. Mindez azonban a működtetés szempontjából nagyon kevés lenne, bár az intézményt fenntartó és részben finanszírozó Baranya Megyei Önkormányzat úgy rendelkezett, hogy az általuk folyósított pénznek a dupláját kell a háznak szponzoroktól (ide értve a Nemzeti Kulturális Alap, Soros Alapítvány stb. pályázati pénzeket) és saját bevételből produkálnia.- Reménykedünk a mecénási hozzáállás térnyerésében mondta az igazgatónő. - Tudjuk, hogy Pécsett nehéz az ipar helyzete, ezért is bízunk a kisvállalkozások megerősödésében. Szerencsére, azt vesszük észre, hogy minden évben többen és a lehetőségeik szerint többet áldoznának kultúrára. Mintha adakozóbbak lennének a szegények, mint a gazdagok. Nagy Sándor, az Ifjúsági Ház első embere nagyjából hasonló tapasztalatokról számolt be:- A cégek hozzáállása jó, de nem a mecénás szerepét játsszák. Olyanhoz adnak, ahol garantálva látják a reklámot, a nagy közönséget. Egy-egy előadás nem hozza tűzbe őket, jobban szeretik a fesztiválokat, a hosszabb lélegzetvételű rendezvényeket. Elmozdulás szerintem akkor várható, ha nem kifejezetten gazdasági szemlélet vezeti a vállalatokat: gondolkozásmódbeli változásra lenne szükség, ami azt mondja, hogy íme, az a kulturális esemény itt történik a városban, én is itt élek, mindenkinek jó, ha nívós lehetőségek adódnak kikapcsolódásra. És ami még nagyon fontos lenne: az iparűzési adó és az szja 1%-a - sajnos, nem jelölik meg, kinek adnák, pedig rengeteget jelentene. Somosi László, a Pannonpöwer Rt. vezetője nem tartja elhanyagolhatónak azt az anyagi segítséget, amit Pécs kultúrájára fordítanak: - Talán a legnagyobb támogatók vagyunk és általában olyan rendezvények mellé állunk oda, amik Pécs imázsát, vonzását, Pécs kulturális főváros jellegét elősegíthetik, hiszen szívesen kötjük össze a céget Pécs nevével, amiben, nem titok, üzleti érdekek is működnek. A legjelentősebb ilyen irányú rendezvény a Pécsi Napok, amikor kifelé, a város közösségével lehet élő, tartalmas kapcsolatot kialakítani. Ami az egyedi megkereséseket illeti, a várossal létrejött egy keretmegállapodás a kultúra és a tudomány finanszírozását illetően, ezért ezeket a kéréseket az önkormányzathoz utaljuk tovább, megbízunk a véleményükben és döntésükben. A Pécsi Kulturális Központ igazgatója, Laknemé Brikkler Andrea is rendkívül fontosnak tartja, hogy a Pannonpower egy hosszú távú és ezért tervezhető, kiszámítható együttműködésre szánta el magát. A Központ a fenntartó mellett a legtöbb támogatást egyelőre központi alapítványoktól, a Széche- nyi-terv révén nyeri, ezért is fontos, hogy a helyi erők is léptek az elmúlt időszakban. A reklámfelületek, a különböző címek (kiemelt támogató, főtámogató) mindig alku kérdése, alkalmazkodni kell az igényekhez és a rendezvény jellegéhez, nehogy a reklám vigye el az egésznek a tartalmát.- Ettől függetlenül örülünk annak is, hogy reklámhordozók lehetünk, mert ez is annak a jelzése: jó, amit csinálunk. És az is igaz, hogy már vannak cégek, akik megelégszenek egy finom jelzéssel, egyszerű kis közléssel a hozzájárulásokról - jegyezte meg a Központ vezetője. Egyed Kálmán, a BAT vállalati kapcsolatok menedzsere azt hangsúlyozta, hogy a dohányipar ellentmondásos környezetben működik, hiszen támogatási tevékenységük területe is erősen beszűkült: ami 18 éven aluliaknak szól, az teljesen kiesik (és ez jól is van így), továbbá a társadalom bizonyos körei álságosnak tartják az egészségügy közvetlen szponzorálását. Az út így egyenesen a felsőoktatáshoz és a kultúrához vezet. A Pécsi Tudomány- egyetemmel nem egy klasszikus szponzorációt alakítottak ki, hanem azt igyekeznek demonstrálni, milyen lehet egy szellemi központ és egy gazdasági egység együttműködése. A BAT régi támogatója a BAT Háznak, 1993 óta a Pécsi Nemzeti Színháznak, és megalapították az Év Legjobb Producere díjat, amit mindig az Uránia moziban adnak át.- Mivel ezekben az esetekben alig-alig van visszaáramló marketing, ezt én már nem is nevezném szponzorálásnak, sokkal inkább társadalmi felelősséggel vállalt támogatásnak. És ez csak tovább erősödhet, amennyiben komolyra fordul Pécs kulturális főváros szerepének kialakítása. Ebben a következő években a BAT zászlóshajó szerepet kíván vállalni, sőt arra is vállalkozunk, hogy erre koncentrálva toborozzuk a többi nagy és kisebb gazdasági egységet - mondta Egyed Kálmán. M. K. (
