Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-18 / 344. szám

2. OLDAL KÖR KÉP A VILÁG HÍREI GÜNTER VERHEUGEN, az Európai Unió bővítési biztosa még a koppenhágai csúcsérte­kezlet előtti napokban levelet intézett Medgyessy Péter ma­gyar, Mikulás Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román mi­niszterelnökhöz a magyar ked­vezménytörvény tervezett mó­dosításával kapcsolatban, de a bizalmas üzenet tartalmáról részleteket a biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori nem árult el. mti ALAPTALANNAK találta és nem jogerősen elutasította a bu­karesti bíróság kedden azt a ke­resetet, amelyben Ölvedi Zsolt, az RMDSZ Maros megyei szer­vezetének korábbi alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet volt vezetője december elején a szövetség belső parlamentje­ként működő Szövetségi Kép­viselők Tanácsa (SZKT) október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmi­sítését kérte, mti II. JÁNOS PÁL PÁPA megerő- sítette, hogy májusban vagy jú­niusban Horvátországba láto­gat. Az egyházfő Stipe Mesic horvát államfőtől negyedórás magánkihallgatás után így búcsúzott: „Viszontlátásra Dubrovnikban, Zárában, Fiúméban és Djakovón vagy Eszéken.” Mesic a horvátok karácsonyi ajándéka, a Szent Péter téren álló 27 méter magas karácsonyfa kedd délutáni ünnepélyes átadására utazott Rómába, mti BOMBARIADÓ volt a német haditengerészet legnagyobb ha­jóján. A Berlin nevű csapatellá­tó hajót, amely Wilhelmshaven- ben horgonyoz, kiürítették egy telefonos fenyegetés után, amely így hangzott: „Itt Osza- ma bin Laden, bomba van a fe­délzeten” - mondta az ismeret­len férfi a kagylóba eltorzított hangon, de hibátlan németség­gel. A riadó vaklárma volt. mti A NÉMET szolgáltatási-köz­szolgálati dolgozók szakszerve­zete, a hárommillió tagot szám­láló ver.di kedden egy időre megbénította a legnagyobb né­met repülőterek forgalmát. A Lufthansa a csomagkezelők és a tűzoltók figyelmeztető mun­kabeszüntetése miatt Európá­ban 250 járatot törölt, Frank­furtban pedig 163-at. A Malév egy járatot törölt, három gépe pedig késéssel érkezett meg Ferihegyre. A ver.di sztrájkhul­lámának célja, hogy nyomást gyakoroljon a munkaadókra a bértárgyalások újabb fordulója előtt; a munkaadók elutasítják a béremelést, a szakszervezet viszont 3 százalékos kiindulási alapot javasol, mti Ratifikálták a daytoni szerződést Belgrad A jugoszláv szövetségi parla­ment alsóháza kedden ratifikál­ta a boszniai háborút lezáró, 1995-ben aláírt daytoni egyez­ményt, amelyet a felsőház még november 13-án hagyott jóvá. A hét éve kötött megállapodás, amelyet Alija Izetbegovic bos- nyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb el­nök 1995. november 21-én az egyesült államokbeli Daytonban hozott tető alá, lezárta a három és fél évig tartó, közel 140 ezer halálos áldozatot követelő és 50- 60 milliárd dolláros kárt okozó boszniai háborút. A ratifikálás váratott magára Jugoszláviában, jóllehet Milosevics bukása után Belgrád több nemzetközi doku­mentumban kötelezettséget vál­lalt erre. 2002. December 18., szerda Hazamentek a legények Az ellenzék kétszer is kivonult a plenáris ülésről Bárándy Péter: szemben az ellenzékkel Csak egy főszavazás maradt: az EU-csatlakozásról szóló fotóig europress/kallus Az Országgyűlés elfogadta az alkotmánymódosítás terveze­tét. Medgyessy Péter miniszterelnök szerint ezzel megnyílt az út ahhoz, hogy tavasszal az állampolgárok döntsenek az eu­rópai uniós csatlakozásról. A drogtörvény tárgyalásakor ki­vonult az ellenzék, mert szerintük az igazságügy-miniszter kioktatta, megsértette őket. Budapest Április 12-én a magyar társada­lom hallathatja a hangját, el­mondhatja, akarja-e vagy sem az ország európai uniós csatlakozá­sát - jelentette ki Medgyessy Pé­ter az alkotmánymódosítás elfo­gadását követően. A kormányfő fontos teendőnek nevezte az ál­lampolgárok tájékoztatását, hogy kellő információkkal rendelkez­zenek az Európai Unióról. Hoz­zátette: nem az a fontos, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék engedett-e többet az elképzelése­iből, hanem az, hogy valameny- nyien felelősnek találták a dön­tést. A javaslatot valamennyi par­lamenti párt megszavazta. Az Országgyűlés elfogadta az afganisztáni magyar katonai misszióról szóló határozatot. Fegyveres alakulatok helyett or­vosok utaznak Afganisztánba. Az egészségügyi csoport február 15- től teljesít szolgálatot egy német kórházban, megbízatásuk fél év­re szól. A javaslatot az MDF nem támogatta. A drogtörvény tárgyalásakor kivonultak az ellenzéki pártok az ülésteremből. A Fidesz és az MDF képviselői sértőnek, illetve kiok­tatásnak nevezték Bárándy Péter igazságügy-miniszter, a tervezet­hez kapcsolódó zárszavát. A mi­niszter több módosító indítványt hozzá nem értőnek titulált és he­lyenként a képviselői felelősség hiányát vélte felfedezni. Később Áder János, a Fidesz frakcióveze­tője felszólította Bárándy Pétert, kérjen elnézést, de az elnöklő Mandnr László szerint a felszóla­lás nem volt ügyrendi jellegű. Bárándy Péter fegyelmezetlenség­nek titulálta az ellenzék viselke­dését és hozzátette: arra reagálni kell, ha képviselők valótlanságo­kat állítanak az előterjesztésről. NAGY ESZTER DÓRA AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS HÁTTERE Az elfogadott törvényjavaslat kimondja, hogy az Unió és a Magyar Köztársaság kö­zösen gyakorolja az alkotmányból eredő hatásköröket, az Európai Unió egyes in­tézményei ugyanakkor bizonyos hatásköröket önállóan is gyakorolhatnak. A jogsza­bály rögzíti, hogy a csatlakozásról 2003. április 12-én ügydöntő népszavazást kell tartani. Az alkotmánymódosítás kitér az Országgyűlés és a kormány viszonyának, korábban sokat vitatott rendezésére is. így az országot a kormány képviseli az Eu­rópai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben, ugyanakkor tájékozta­tási kötelezettsége van a kabinetnek. Az Országgyűlés ellenőrzési jogköréről külön kétharmados törvény rendelkezik majd. A jogszabály kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság bankja, illetve a jegybank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris - politikáért. Az alaptörvény módosítása előtt a képviselők elfogadták azt a módosító indítványt, amely az egyéb más nem­zetközi szervezetekhez való integrálódást, a menekültek ügyét és a miniszteri ren­deletekről szóló részt tartalmazta. Visszavonta a kormány a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem kapcsán előterjesztett, külföldi fegyveres erők magyarországi kiképzéséről szóló ja­vaslatot - jelentette be a parlament ple­náris ülésén Kovács László. A külügy­miniszter hozzátette: a legfeljebb 3000 iraki és más arab származású kisegítő személyzet taszári felkészítéséről a kormány saját hatáskörében dönt. Nem tárgyalt az Országgyűlés az ügy­nöktörvényekről sem. A javaslatok ké­sőbbi napirendre tűzését az MSZP kez­deményezte. Nyertesek a nők is Magyarország uniós csatlakozásának a szebbik nem képviselői is nyertesei - hangsúlyozta a külügyminiszter egy mai tanácskozás beharangozóján. Ko­vács László hasznosnak tartja, hogy a jövő évi népszavazás előtt a különböző társadalmi rétegek - így a nők és a fia­talok - minél többet megtudjanak a kö­zösség szabályairól. Az ifjú korosztály­oknak most az az esély kínálkozik, hogy megszerezzék az Unióban elér­hető sikerhez nélkülözhetetlen tudást, a nők pedig számolhat­nak az egyenjogúság fokozott érvényesülésével. Az Európai Unió fejlett demokratikus viszonyai ugyanis azt jelentik, hogy a nőknek a férfiakéval azonos lehetőségeik vannak. A magyar diplomácia vezetője újságírók előtt hangsúlyozta: a személyre szóló tájékoztatás nem szűnik meg az áprilisi nép­szavazással, sem az ország 2004. május 1-jei belépésével. Továbbra is szükséges lesz az európai közösséggel összefüg­gő ismeretek közlése, a tagsággal járó lehetőségek és prob­lémák tudatosítása. Gurmai Zita országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: a nők előtt történelmi lehetőség kínálkozik ahhoz, hogy hozzájá­ruljanak a jóléti államok közösségében az egyesült Európa megvalósításához, és küzdjenek az egyenlőtlenségek, a sze­génység és a kirekesztődés ellen. A rendezvényen bemutatták a kétszáz oldalas E, mint Eu­rópa című, hétszáz kifejezést tartalmazó szótárt, amely a leg­gyakrabban használt fogalmakkal ismerteti meg az olvasót. (TORONYI) Havel utódjára várva Január 15-én dől el, ki költözik a Hradzsinba Lubomír Zaorálek, a cseh képviselőház elnöke kedden január 15-re összehívta a parlament két házának együttes ülését, amelyre a hagyományoknak megfelelően ezúttal is a Hra- dzsinban kerül sor. Az ülés egyetlen napirendi pontja Václav Havel köztársasági elnök utódjának megválasztása. Prága A 66 éves Havelnak február 2-án lejár a második elnöki mandátu­ma is, s a hatályos cseh törvények szerint harmadik ciklusra már nem választható meg. Eddig há­rom párt nevezte meg hivatalos államfőjelöltjét: Václav Klaus volt miniszterelnök az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, Petr Pithart szenátusi elnök a Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, míg Jaroslav Bures volt igazságügyi miniszter a kormány­zó Cseh Szociáldemokrata Párt jelöltje. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja jelezte, hogy várhatóan Miroslav Krízenecky volt katonai főügyészt fogja jelöl­ni, és nem zárhatók ki további kandidáltak sem. Tekintettel a jelöltek nagy szá­mára, prágai megfigyelők azt vár­ják, hogy az első forduló sikerte­len lesz. A parlament két házá­nak három lehetősége van az ál­lamfő megválasztására. Az első körben az összes jelölt indul, s az győz, aki megkapja mind a 200 tagú alsóház, mind a 81 tagú fel­sőház szavazatainak több mint a felét, tehát legalább 101, illetve 41 voksot. A második körben azok indulnak, akik a képviselő­házban és a szenátusban elsőre a legtöbb szavazatot szerezték, s akkor is külön-külön szavaz a két ház. A győzelemhez a jelöltnek a leadott szavazatok több mint a fe­lét kell megszerezni mindkét házban. Harmadjára a képviselők és a szenátorok közösen szavaz­nak, s a győzelemhez a leadott összes szavazat több mint a felét kell megszerezni az egyik jelölt­nek. Amennyiben egyikük sem kapja meg a megfelelő számú voksot a három körben, akkor vá­lasztást meg kell ismételni. A má­sodik fordulóban a régi jelöltek mellett újak is indulhatnak. A képviselők és a szenátorok az ülés elején döntik el, hogy az ál­lamfőválasztás nyílt vagy titkos szavazással történik-e. Dosszié az európai integrációról Gondolatérlelő N. Az európai integrációról a politikusok sokszor és sokféle véleményt nyilvánítottak. Ma befejeződő összeállításunk ezekből készült. Az Európai Unió és az európai egység alkalmas kereteket ad számunkra a magyar nemzet újraegyesítéséhez. Orbán Viktor (Magyar Nemzet, 2000. december 23.) Azért sem féltem a magyarságot az uniós tagságtól, mert erős, és mindig képes volt arra, hogy asszimilálja az idegen nemzetekhez tartozókat. Habsburg Ottó (Délmagyarország, 2000. december 23.) Az Unió ereje jórészt éppen sokszínűségében van. Pozsgay Imre (Új Néplap, 2001. január 12.) Nálunk a valóban potens döntéshozóknak az Európai Unió pénze kellene ugyan, a filozófiája azonban nem. Tanács István újságíró (Népszabadság, 2001. február 24.) (A státustörvényről) Ha ezen az úton megyünk tovább, akkor az európai integráció határtalan mezőnyében a magyar egy­ségesülés útja nyílik meg. Tőkés László (24 Óra, 2001. március 10.) Európa védelmezői voltunk, azé az Európáé, amelyik most packázik velünk, pedig nem ezt érdemeljük. Skultéty Sándor (Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március 12.) Nem az Európai Unió akar csatlakozni Magyarországhoz, hanem fordítva. Medgyessy Péter (Népszava, 2001. március 17.) Magyarország vidéki rokon az Európai Unióban. Bayer Judit médiajogász (Kiút, 2001. május 15.) (Az EU-ban) Hazánk népszerű, a bővítés gondolata népsze­rűtlen. Bozóki András politológus (Magyar Hírlap, 2001. június 9.) Lerogytunk az Európai Unió akarata előtt. Szanyi Tibor (Népszava, 2001. június 22.) Az Európai Unióhoz a saját kultúránkon keresztül vezet az út. Várhegyi Attila (Észak-Magyarország, 2001. október 26.) Mi a csatlakozást nem ellenezzük, de ebben a kérdésben egy kellően tájékoztatott népnek szavazással kell döntenie. Csurka István (24 Óra, 2001. december 10.) Európa szellemi egysége megelőzi Európa politikai egysé­gét. Előbb volt európai irodalom, mint Európai Unió. Konrád György (Népszabadság, 2002. március 23.) Mi azt mondjuk, hogy nem csalatkozni, hanem csatlakozni szeretnénk. Orbán Viktor (Zalai Hírlap, 2002. október 5.) Hosszú távon az Európai Unió az egyetlen mentsvárunk. Lengyel László (Petőfi Népe, 2002. november 26.) Erkölcsi vonatkozásban nem kell, sőt nem szabad belép­nünk az Európai Unióba. Gyulay Endre katolikus püspök (Napló, 2002. november 28.) ÁLLÁSPONT HÁMORI ZOLTÁN A show folytatódik A halálhoz többféleképpen lehet viszonyulni, de valamelyik viszony közül előbb-utóbb választani kell. Itt van például az amerikai milliárdosnő esete. Karácsony utánra megszervezte saját temetése főpróbáját. Meghívókat küldött Velencébe, ahol pompázatos körülmények között megrendezteti saját temetését, mert látni akarja, hogy az mi­lyen. A velencei barokk zenekar játssza majd a gyászzenét, a habókos hölgy azonban azt már nem vállalta, hogy a kopor­sóból figyelje az eseményeket. Aztán különleges volt Karinthy és Kosztolányi, a két jó barát viselkedése. A temetéseken nem tudták sose visszatartani a nevetésüket, bármily közel állt is hozzájuk az elhunyt; mint mondták, ahol nem szabad nevetni, ott nem lehet kibírni anélkül. Ahogy Karinthy búcsúzott halálos beteg barátjától, az se volt másképpen: „Te csak halj meg nyugodtan Dezső, a többit majd én elintézem”. Aztán itt van a Való Világ Oki nevű szereplője. Ő nem milli­omos, de még kevésbé közelíti Karinthyék intellektuális szín­vonalát. Meghalt a kislánya. Egy apának ennél nagyobb tragé­diában nem lehet része. Mit csinált erre ez a kövér ember? Fél napig búslakodni látszott, aztán ismét belevetette magát az eszeden marháskodásba, mintha mi sem történt volna. Mondván, őneki most nagyon erősnek kell lennie és folytat­nia a játékot. El se megy a lánya temetésére, mert még tart a show. Hát így is lehet. Ázt hittem, hogy ezekben a kiszavazós tévéműsorokban már lehetetlen az emberi gátlástalanságot alulmúlni. Tévedtem. Orvosokkal beszélgettem a napokban, akik szerint a halállal való találkozásokat is meg lehet szokni. Csak egyet nem: a gyermekek szenvedéseit, a gyermek halálát. Úgy látszik, a showbizniszben mégis. Egy kislány meghalt. A show folytatódik. Ez a való világ. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. * 4 •**

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents