Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-16 / 342. szám

2002. December 16., hétfő KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL VÁNDORKIÁLLÍTÁS a pécsi Várostörténeti Múzeumban. Női alkotók az Alpok-Adria térségben látható bemutató a hónap végéig a Felsőma- lom utcában. A tárlat válogatott kollekciójában Baranyát H. Barakonyi Klára és Csille Márta képviseli. fotó: denke ágnes Beethoven-koncert Kincses Veronikával Énekművészképzés: felső fokon A Pécsi Tudományegyetem Művé­szeti Kara zenei tanszékének szim­fonikus zenekarát vezényli decem­ber 19-én, csütörtökön 19.30-tól az orvosegyetemi aulában Hamar Zsolt, a Pécsi Filharmonikusok Liszt-díjas karmestere. A különle­ges Beethoven-esten a jótékonysá­gé a fő szerep. Az est bevételével a pécsi gyermekklinikát támogatják a résztvevők, köztük Kincses Vero­nika, Kossuth-díjas szoprán éne­kesnő és Király Csaba, komlói szü­letésű fiatal zongoraművész. A mű­sorban sok különlegesség szerepel, amely a zeneértők tábora számára kuriózum. így hallható majd a III. Leonóm-nyilány és az Ah perfídó! ária, valamint a G-dúr zongomver- seny és többek között a VI. Pastorale F-dúr szimfónia. k.f. Művészek a gyermekekért Pécsi és baranyai művészek, vala­mint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói aján­lottak fel műalkotásokat hátrá­nyos helyzetű gyermekek megse­gítésére. A 70-80 műalkotás zöme festmény és grafika, valamint egy szobor is van a felajánlott tárgyak között. Ezekből a művekből ren­deztek árusítással egybekötött ki­állítást Pécsett, a Várkonyi Nán­dor Könyvtárban, a Nagy Jenő u. 24-ben. A tárlatot a héten dr. Kel- lermayer Miklós egyetemi tanár nyitotta meg. A művek egy része már el is kelt. A kiállítás és az áru- sitás december 31-ig tart. b. k. A pécsi egyetem Zeneművé­szeti Intézetében a következő tanévtől kezdődően egyetemi szintű magánénekképzés in­dul a Kossuth-díjas énekmű­vész, Kincses Veronika irányí­tásával. A szak akkreditá- cióját a minisztérium elfo­gadta, most már csak a Ma­gyar Akkreditációs Bizottság rábólintására van szükség. A minisztériumon már túl, a Ma­gyar Akkreditációs Bizottságon még innen van a Pécsi Tudo­mányegyetem egyetemi szintű magánének szakának akkreditá­ciós kérelme, de a remények sze­rint szeptembertől elindulhat a képzés, mondja Kircsi László, a Pécsi Tudományegyetem Művé­szeti Kara Zeneművészeti Intéze­tének igazgatója. Minden feltétel biztosított ugyanis ehhez, s re­mény mutatkozik a hegedű és a fuvola magasabb szintű képzésé­re is. Ugyanolyan rangú diplomát szerezhetnek tehát a hallgatók, mint azok, akik a Zeneakadémián végeznek, s ez a vidéki felsőfokú zeneoktatás területén egyedülálló jelenség Magyarországon, hiszen Debrecenben és Szegeden az Aka­démia kihelyezett tagozatai mű­ködnek csupán. Kircsi László bí­zik abban, hogy az egyetemi szak húzóerőt gyakorol majd a főisko­lai szakok hallgatóira. A korábban az Egyesült Álla­mokban illetve Angliában is mes­terkurzusokat tartó Kincses Vero­nika vezetésével beinduló ének­művészképzés remélhetően mar­káns változást eredményez, hi­szen a Kossuth-díjas művész, mint érdeklődésünkre elmondta, a mai világ igényeinek megfelelő énekeseket szeretne az intéz­ményből kibocsátani. Terve a komplex művészképzés megcél- zása, amely nem csupán a szűk szakma elsajátítását jelenti, ha­nem ezen túl az általános mű­veltség és a tál énekesek megtalálják a helyüket a világ operaszínpadain. Van mire építe­ni, mondja Kincses Veronika, hi­szen az egyetemen folyik a főis­kolai énekképzés, s mindaz, ami onnan átvehető, beépítik a tan­menetbe. Reményei szerint a képzés színvonala nem marad el a zeneakadémiaitól, sőt, annál többet- szeretnének a hallgatók­nak biztosítani. Gyakran koncertezik Európa különböző pontjain és Ameriká­ban, már a 2004/2005-ös évadra is megvannak a feladatai, amikor is fiával, Vajda Gergellyel - akit zeneszerzőként, karmesterként és klarinétművészként is ismer a közönség - közösen lép tenge­rentúli pódiumra. CSERI LÁSZLÓ Kőzetlelet Komlón Egysejtűek, csigák, kagylók, va­lamint növényi lenyomatok ke­rültek elő a közelmúltban abból a kőzetrétegből, amely 17 millió éve zárta magába az élőlénye­ket. A Mecsekjánosi és Kisbattyán kö­zötti út mellett bukkant rá a közel­múltban az igen érdekes kőzetre a Komlói Múzeum természettudo­mányi gyűjteményének vezetője, Fazekas Imre.- Egy 200 méter hosszú, 15 mé­ter magas kőzetréteg a lelet, mely­ben mészvázú egysejtűeket, kagy­lókat, csigákat találtunk, de külön­böző növények lenyomatait is, mi­ként a fahéjfa leveleiét, amely szubtrópusi éghajlatra utal - közöl­te Fazekas Imre. - A kőzet feltárása azért jelentős, mert éppen 17 millió éve emelkedett ki a Mecsek a kora­beli óceánból. A kutatások szerint akkoriban az évi átlaghőmérséklet 8 fokkal meghaladta a mostanit, miként az évi csapadékmennyiség is 1000 milliméterrel több volt a mostani 800 milliméteres átlagnál. A vulkáni működést jelzi, hogy a kőzetben egy 7 méter vastag vulká­ni hamuréteg van, melyben egyéb­ként egy őslégy szárnyára is rábuk­kantam. Komád Gyula pécsi geológus szerint a feltárt réteg kora könnyen megállapítható, bizonyos, hogy 17 millió éves. Egyik érdekessége az, hogy bár a Dél-Dunántúlon sok he­lyütt van efféle kőzet, ám a jánosi igen jól tárja fel az elmúlt évmillió­kat. A vizsgálatok geológusok és őslénytankutatók bevonásával je- lenleg is folynak.______deák gábor Ha villan a rendőrvaku A súlyos közlekedési balesetek többségét a gyorshajtás okoz­za. Kisodródások, frontális ütközések, gázolások és borulások jelzik, hogy ez a legveszélyesebb közlekedési kihágás. Idén csak a sebességtúllépésre kirótt büntető pontok alapján négy­száz jogosítványt „vesztettek el” a baranyai autósok. A kék Skoda nyolcvannal csordogál Pécsről Szentlőrinc felé egy hosszú kocsisorban, amikor egyszer csak hátulról kivág egy piros Golf, és 120- szal elhúz a járművek mellett. Aztán villan a Skodában a vaku, és a felvé­telen bizonyosan látszani fog a veze­tő gúnyos mosolya, amint visszanéz a cammogó mazsolákra.- Két olyan traffipaxos kocsi is szaladgál a megyében, amelyik me­net közben is lefüleli a gyorshajtókat - tudom meg Fehér Zoltán főtörzszászlóstól. Hozzáteszi rög­tön, hogy az ilyen méréseket csak azonos irányban haladó kocsiknál lehet elvégezni. A masina igen egy­szerű, kis kézi számológép csatlako­zik az első ülés fölött rögzített fény­képezőgéphez, és mint kiderül, az egész összeállítás lelke egy 20 centis átmérőjű radarkúp a kocsi lökhárító­ján. Ez a berendezés 20-250 km/h között képes rögzíteni a sebessége­ket, és a városban általában 63 km/h túllépése után indulnak a bünteté­sek. Ha pedig a kocsi sebessége a megengedett 50-es értéket 50 száza­lékkal is meghaladta, akkor már hiá­ba jön vissza, hogy helyben meg­egyezzen a rend őreivel, minden­képpen feljelentik. A gyorshajtás „áldozatai” Ebben az esztendőben 1835 órán át álltak mérésre készen a traffi- pax-berendezések a baranyai utak mentén. 7651 felvétel készült, 1500-an megúszták figyelmeztetéssel, 4687 alkalommal helyszíni bírsággal rendezték a számlát, összesen 30 millió forintot fizettek be gyorshajtásért az autózók. Félezer gyorshajtót azonban fel kék lett jelenteni, mert jelentősen túllépték a megengedett értéket (váro­son belül 75 km/h, lakott területen kívül pedig 135 km/h a feljelen­tési határérték). Összesen 5355 büntető pontot szedtek így össze a sofőrök, és megdöbbentő, hogy a legsúlyosabb szabálysértése­ket nem a külterületeken, hanem a lakott részeken mérték. A Skoda Kacsótánál, az italbolt után szembe fordul a Pécsről érkező forgalommal, s öt percen belül töb­ben is aggódva érdeklődnek Fehér Zoltánnál.- Wartburggal jöttem, és kicsit gyorsabban gurultam be a faluba, még láttam a villanást. Mi a teen­dőm? - kérdi egy szakállas férfi.- Hozza a jogosítványát, a forgal­mit és a személyit. Hmm... A papí­rok rendben.- Tudja, diszlexiás a gyermekem, érte rohanok Szigetvárra az iskolába, jelöli meg sietése okát a Wartburgos.- Most csak figyelmeztetem, hogy óvatosabban kötekedjen, mert itt bármikor előkerülhet egy biciklis, vagy egy gyalogos. Már pedig 50 km/h-s haladásnál 17 méter a fékút, 75-nél meg 50 méter.- Többnyire vita nélkül zajlanak az ellenőrzések, a járművezetők mindig tisztában vannak a vétsé­gükkel, a kérdés csak az, hogy mi lesz a szankció - mondja Fehér Zol­tán. A mérlegeléskor a sebességtúl­lépés mértéke a döntő, de az illető magatartása, indoka sem mellékes. Legutóbb például egy vasúti átjáró­ban mértünk, ahol már a sávos táb­láktól érvényes a 30 km/h-s korláto­zás, és egy kocsi berobogott hatvan­nal. A sofőr visszajött, és rögtön ránk förmedt: - Csak azért fizessek, mert éppen erre jártam? A maximá­lis 10 ezres helyszíni bírság papírját nem írta alá, s duzzogva távozott. A szabálysértési bíróság ítél majd az ügyében, de ott 150 ezer forint is le­het a büntetése, és másfél évi jogosít­vány-elvonás. Mindemellett kijelent­hetem, tettlegességig még soha nem fajult egy traffipaxos ellenőrzés sem Baranyában.- Hogy próbáltak-e megveszteget­ni? Inkább csak megfenyegetni. El­sősorban a 6-os úton a Pestről érke­ző vállalkozók gondolják úgy, hogy minden és mindenki megvásárolha­tó. De hát ki adja el a becsületét a 2-10 ezres tarifáért? Sokkal durváb­bak azok az aranyifjak, akik szuper­masinákkal robognak, mert baj ese­tén apa úgyis mindent elintéz, pénz­zel, vagy szóval. - Öreg, megveszlek küóra! - röhögnek ilyenkor a csek­ken, és egy kilométerrel odébb újra felpörgetik a járgányt. No, és persze villant már a vaku rendőrautóra is. A kollégák, a kato­nák más elbírálás alá esnek, az ilyen felvételek az érintett feletteséhez ke­rülnek, ő dönt a büntetésről, mérle­gelve a körülményeket. Közben visszaérünk Pécsre, és a Tesco Áruházzal átellenben a város­ból kijövő forgalmat pásztázza a ra­dar. A több sávban érkező kocsisor­nál a Pécsről kirajzók közül szinte minden második sofőr bajba kerül­hetne. „A tanítás a legpihentetőbb" Nemcsak előadja a zenét, beszél is róla Bánky József zongoraművész hosszú évek szívós munkájával érte el azt, hogy zongorajátéka mellett szóban is tudjon beszélni arról, ami a hangjegyek mögött rejlik. Ez annál is fontosabb volt, mivel egyre magasabb szinten oktatta is a zongorajáték tudo­mányát Az őszi évadban Liszt­ről tart zenével egybekötött elő­adássorozatot.- Annak idején én iszonyú hátrány­nyal kezdtem a pályát. Édesapám a diósgyőri vasgyár mérnöke, és mint a polgári családoknál, természete­sen nálunk is volt zongora - mesél­te a művész. - Ezen kezdtem tanul­ni, majd a miskolci zenedében egy jólelkű tanárnőtől, de a puszta zene mellé semmiféle tartalmi háttér nem kapcsolódott, nem volt szó ar­ról soha, hogy mit is jelent az, hogy a zene művészet. Ettől függetlenül szépen fej­lődtem, és be is kerültem a Zeneakadémiára, ahol Wehner Tibor tanítványa lettem. Igenám, de ő is afféle szűkszavú, igazi művésztí­pus volt, aki szintén alig ma­gyarázott. Kívülről eljátszot­ta az adott darabot, aztán az embernek vagy volt hozzá füle, hogy meghallja, mi a különbség a mester és a sa­ját játéka között, vagy nem. Bánky József a diploma kézhezvétele után előbb Za­laegerszegen, majd Buda­pesten, utóbb Pécsett - bár igazából sose erre készült - zenetanítással kellett foglala­toskodjon.- Utólag bevallhatom, hogy akkor alig-alig tudtam szavak­ba foglalni a mondókámat, bár az is igaz, hogy nem akadt túl sok szó­ban elmondható gondolatom a ze­néről. De miután rendszeresen kap­tam a filharmónia műsorfüzetét, egyre nagyobb érdeklődéssel kezd­tem olvasni a művekről szóló elem­zéseket. Azt hiszem, ez az új érdek­lődés ebből a mindig is meglévő hi­ányból fakadt. Ma, amikor néha megütközöm egy tanítványomon, amiért nem tudja ezt vagy azt, eszembe szokott jutni, hogy hiszen annyi idősen én még ennyit sem tudtam... A Liszt Társaság kérte fel először, hogy a zongorajáték mellett beszél­jen is a művekről, s így jött létre az első előadássorozat a Liszt-művek­ről, Liszt és Beethoven, Liszt és Pa­ganini viszonyáról, a tématranszfor­mációkról - nem véletlenül érde­melte ki 1994-ben a társaság Cziffra György-díját.- Ezeket az előadásokat először megírtam, majd szó szerint megta­nultam, és végül begyakoroltam, hogy úgy hasson, mintha ott hely­ben jutna az eszembe. Azért tettem ezt, mert a közönséget a beszéddel is meg kell fogni, méghozzá meg­győző erővel. Akárcsak a zenében: nem elég, ha valaki lejátssza a han­gokat, hanem azoknak maradandó nyomot is kell hagyniuk. Liszttől a Zarándokévek és a H- moll szonáta az idei négy előadás­ban 200 perc zongorázást és 120 percnyi szöveget jelent. De ha úgy vesszük, ez eltörpül a tanítás mellett, hiszen a hivatalosan nyugdíjas művész ma is heti 14 órát ad a PTE Művészeti Karán, 4 nappa­li és 6 esti tagozatos hallgatója van.- A növendékeken keresztül tel­jesen más füllel hallom én is a mű­veket és sokszor egészen új dolgo­kat fedezek fel. Ami a növendéknek magától nem megy, arra nekem kell rávezetnem őket, és amikor ezeken a problémákon gondolkodom, sok érdekességet találok ki. A másik ré­sze pedig az, hogy bár az ember leg­szívesebben átölelné az egész zon­gorairodalmat, de hát erre, sajnos, nincs idő. Ám újból azt mondha­tom, hogy a tanítványoknak kö­szönhetően élvezhetem azt, amit amúgy én is játszanék, Bachot, Chopint, Rachmaninovot. Ezért is szotóam azt mondani, hogy az ösz- szes tevékenységem közül a tanítás a legpihentetőbb. MÉHES K. Bánky József a zongoránál Fehér Zoltán főtörzszászlós és a kamera- Csak a tökéletesen tiszta felvéte­leket értékeljük, így azok szerencsé­sek, akik egymás mellett egyszerre lépik túl a sebességet, mert az érté­kelhetetlen, vagy, ha közben az el­lenkező irányba is túl gyorsan megy egy kocsi. A hirtelen fékezéstől bólo­gató autó is elrontja a kép tisztasá­gát. Fél óra alatt mégis több mint másfél tucat autós rója le a gyorsasá­gi adót az út menti „pénztár”-nál.- A traffipaxos méréseket mindig egyenruhás rendőrök végzik, a me­gyében többnyire egy fehér és egy sötétkék Skoda Feliciából, melyek bár szolgálati autók, nem használ­nak megkülönböztető jelzést - ad felvilágosítást Kádár Frigyes alezre­des, a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányság Közlekedésrendészeti Osztályának helyettes vezetője. De számolni kell a rendőrök lézeres be­rendezésével is, amely bármely rendőrautóba elhelyezhető, vagy az út mentén, állványra felállítható, és másfél kilométeres távolságból is rögzíti a sebességet. És dolgozik egy videóval és sebességmérővel felsze­relt kéklámpás kocsi is, amely a köz­úti szabálytalanságok mellett a gyorshajtást is regisztrálja. Vagyis a gyorshajtók okkal kerülhetik a „csí­kos” rendőrautókat is. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents