Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-16 / 342. szám

6. OLDAL BEREMEND B E MUTATKOZIK 2002. December 16., hétfő íí 11BH A FALU TÖRTÉNELME A bronzkori leletekben gazdag te­lepülés honfoglaláskor a Kán nemzetség szálláshelye, Béremé­rt Péter a névadója. 1281 -ben Beremend néven kerül Kostáni Beke birtokába, wágkorát a Hu­nyadiak idejére teszik. Később Szigetvár szed a mezővárosi ran­gú településtől dézsmát, a hódolt­ságot követően a nagyharsányi csata, a pusztító járványok miatt is elnéptelenedik. Mária Terézia alatt amagyarok, németek és szerbek települnek ide, 1769-ben már is­kolába van. Polgárosodása Schambung Lippe nevéhez kötő­dik az 1850-es évektől. Az 1910- től beinduló cementgyártás alapjai­ban határozza meg fejlődését. A rendszervrttást az átlagosnál jobb adottságokkal élte meg. A település vezetői Polgármester: Heindl József. Alpolgármester: Böbék Lajos. A képviselő-testület tagjai: Dér Mózesáé, Gősi László, Ha- lek Ferencné, Illés László, Ocel- la István, Orsokics István, Schmidt Erzsébet, Theisz Fe­renc, dr. Zsifkovics István. Beremend körjegyzőségi székhelyközség, amelyhez Ká­sád tartozik. Jegyző: Zátrok Anna. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Orsós József, elnökhelyettes Dombóvári Mi­hály. Testületi tagok: Góman Fe­rencné, Lakatos Péter, Szalók Kálmánné. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Horváth Fe­renc, elnökhelyettes Garamvöl- gyi Imre. Testületi tagok: Radó Csabáné, Szászné Nagy Eszter, Tar Kálmánné. A szociális bizottság elnöke Dér Mózesné, a településfej­lesztési bizottság elnöke Ocella István, a pénzügyi bizottságé Halek Ferencné. Az önkormányzat címe: 7827 szabadság tér 1. Tel: 72/474-218. Beremend gazdag intéz­ményhálózattal rendelkezik, általános iskolával, óvodával, bölcsődével, gondozási köz- pontttal, kultúrházzal, könyv­tárral, kiállítóhelyekkel, a szolgáltatások közt szállodá­val. Látnivalókban gazdagon Meglepetés vár mindazokra, akik a „végek” csöndjébe burko- lódzó kis falut vagy akár egy szürke kis „iparvárost” sejtenek Beremendben. Hazánk legdélibb településéhez ne­vezetes helyek - Harkány, Siklós - és még nevezetesebb történelmi borvidék érintésével jutunk, és aki azt hinné, hogy a határvidék a látni­valóknak is határt szab, kellemesen csalódhat. Nem pusztán a Csete György Kossuth-díjas építész 1998- ban átadott híres Megbékélés-ká­polnájára, előtte a harangtoronyra és a kőkeresztre csodálkozhat rá, hanem altemplomában arra a nagy­szerű fotókiállításra is, amely a he­lyi kőbányászat során feltárt, szigo­rúan védett kristálybarlang kincseit - kalcit- és aragonkristályait mutat­ja be. A faluban különös, szép pa­rasztházakra bukkanhatunk, és megtekinthetjük a műemlékvéde­lem kimagasló alakjának, Bere­mend híres szülöttének, Mendele mend templomai, de a kerékpáros turizmusra alkalmas tájék, a nem messze lévő Szársomlyó, a Beremendi-hegy és a villányi borvi­Egy szép, régi, műemléki értékű ház Ferencnek az emlékkiállítását is. Nyáron sem csak a tágas, tovább bővülő, 28 Celsius-fokos karsztvíz­zel táplált strand, a mozi, Bere- nzmus is dék is arra csábít, hogy hosszabban elidőzzünk itt. Egyre népszerűbb a környéken a vadászat és a lovastu­A polgárosodó Beremendért Kevés olyan település van kies hazánkban, amely a falusi létforma mellett ennyi városi szolgáltatást nyújtana. Sokunk tudatában vá­rosként is él a 2800 lelket számláló Beremend. A község biztatóan kiegyensúlyozott helyzete ellenére Heindl József polgármester fej­lődésük kulcsát további munkahelyek teremtésében és a közleke­dési feltételek radikális fejlesztésében látja.- A település fejlődése, úgy vélem, legalább húsz éve szabályozott - mondja Heindl József. - Amikor 1990-ben polgármester lettem, ma­gam is igyekeztem a meglévő jó tra­díciókat megőrizni és folytatni. El­sők közé tartozik a munkahelyte­remtés feltételei­föld mélye kin­cseket - kristálybarlangot és 28 Cel­sius fokos karsztvizet - rejt. Ez a víz népszerű strandunkat táplálja. A harmadik az intézmények műkö­dőképessége és bővítése: mozink, strandunk, iskolánk, óvodánk, sőt bölcsődénk is van; gondozási köz­pontunk idősek otthonával, gyer­mekjóléti szolgálattal. Azt is érde­mes tudni Beremendről, hogy több nemzetiség, és így több kultúra hor­dozója katolikus, református és gö­rögkeleti szerb templommal, az is­kolában német és horvát nyelv ok­tatásával. A sokáig BCM néven is­mert gyár 1910 óta létezik - két évti­zede még a falu közepén állt. Ma egy hatalmas, prosperáló, nyugati érdekeltségű gyár, még akkor is, ha ma 350 embernek ad munkát és nem 900-nak, mint valamikor. Ez az üzem nemcsak az adója révén van jelen a falu életében, hanem a közösen szervezett ünnepnapok­kal, a nyugdíjasok és a sportélet tá­mogatásával, és a falu fejlesztésé­hez, fenntartásához is aktívan hoz­zájárul. Ma két kft.-re válva - Du- na-Dráva Cement Kft. és Du- na-Dráva Mészművek Kft. néven - működik világszínvonalon. Na­gyon jó a kapcsolatunk az embere­it a nehéz piaci körülmények elle­nére megtartó téesszel és a Bólyi Rt. Beremend területén lévő püspökbólyi üzemével is. Mind­össze néhány családi gazda van, a földek többségét a két mezőgazda- sági társaság használja.- Várható, hogy tavasszal már fo­lyamatosan nyitva tartó nemzetkö­zi határátkelőhely leszünk, amely engedéllyel nyitva lesz a teherforga­lom számára is a horvátokkal kötött megállapodás szerint. Jelenleg 7-től 19 óráig van nyitva a határ. Még a feltételeknél maradva: ipartelepítés­re alkalmas területeink vannak, de addig nem jön ide a tőke, amíg a közlekedési adottságaink radikáli­san meg nem változnak. Azért a tu­risták már kezdik fölfedezni Bere- mendet, hogy a helyi látnivalókat - a Mendele Ferenc munkásságát be­mutató kiállítást, a Csete György ál­tal tervezett imahelyet, és a határon túl a Duna-D-áva közét megtekint­sék. Az idelátogatókat a gyár mo­dem szállodája várja. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 1990 1996 2001 2002 ‘becsült adat h- Eredményes évek vannak mö­göttünk; saját erőből építettünk strandot, gondozási központot, ta­valy adtuk át a címzett támogatás­sal emelt iskolát, hasonló támoga­tással teljes egészében csatornáztuk a települést. A közterület fokozot­tabb karbantartásán túl új kulturá­lis központ, új könyvtár építése előtt állunk, korszerűsítjük a mozit, 2 <>...... Nagytót- P Kisharsány Nagyharsány ^agyarfcóty Siklósnagyfalu Egytetasharssiíi Alsószentraárton Lapáncsa lllocskab óOld Kásád •BEREMEND épül egy nagy rendezvényterem. Bővül a strand is. Technológiai vál­tás előtt áll a szemétszállítás: egy­előre nem kell a szemét elszállításá­ért és a szennyvízért fizetni, de kér­dés, hogy az ingyenesség meddig tartható.- A lakosság lélekszáma mind­ezek ellenére csökkent, ami első­sorban a közlekedéssel, a nehezen megközelíthető munkahelyekkel, iskolákkal magyarázható. Holott itt olcsók a házak, és nagyon sok épí­tési telkünk van - 1200-1500 négy­zetméteres házhelyek 100 forintos négyzetméteráron. De nincs pén­zük az embereknek, és nem szíve­sen telepszenek le itt, ahonnan ne­hezen tudnak eljutni a városokba - Siklósra, Pécsre. beremend.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a beremendi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert KISTAMÁSI B E MUTATKOZIK Kistamási szerény álmai A község Szigetvártól mindössze 8-10 kilométerre fekszik, mégis eléggé el van zárva a világtól, hiszen naponta csak két alkalommal „látogat” be a faluba a busz, és a szigetvári nagy munkaadók - cipőgyár, konzervgyár - felszámolását ma is sínyli a lakosság Kistamásiban.- A lakók unszolására vállaltam a polgármesteri munkát a mosta­ni ciklustól - mondja Bagoly Já­nosáé polgármester asszony. Az emberek ügyes-bajos dolgaira türelemmel figyelő, jókedélyű, nyugdíjaskorú asszonyt minden­ki csak Zsuzsi néninek szólítja. Nemeskei születésű, de 45 éve él a faluban férjével, aki korábban a téesz vadőreként dolgozott. Ő maga sokáig téesz-tagként, majd cipőgyári munkásként kereste a kenyerét, de vezetett boltot is a faluban. Fiuk, lányuk, három unokájuk és egy dédunokájuk van. A család ma is foglalkozik állatokkal, bár nagyon szerény keretek közt, néhány bikaborjat nevelve, mostanság egyetlen te­jelő tehénnel. De talán az állat­tartás és a néhány hektár föld is erőn felüli teher lenne a fiuk se­gítsége nélkül. A mindig jó tanu­ló lányukra is büszkék; műtős a Szigetvári Kórházban.- Jó minőségűek a földek, gyakran 20 aranykorona fölötti­ek - mondja a polgármester asszony -, korábban legalább 15-16 embernek volt állata - marhái, néhány lova - ebben a kicsi faluban. A rendszerváltás idejére jobbára az idősek marad­tak a településen, a kárpótlás Somogytiatvan Somogyapátí „ ., •q Csertő "C Basal i Patapoklosi \ Merenye/ Tótszentgyörgy Nagydgösza £ ., Molvány Kisdobsza ­Uems^mKISTAMÁSI Szulimán Mozsgó 0 Somcgyvis/lo J keresztúr Nyugot- Z$ibót erzsTbet .... . " O íSecefa <? Nagy­peferd C O Botykapeterd | idejére többen megszabadultak inkább a kis földjüktől, eladták állataikat. Azok a kistamásiak, akiknek nagyobb földjük volt, már Szigetváron laknak. Ma 158- an élünk a községben, 45 lakott házzal, A falu­beliek közül 88-an cigány származásúak. A tizennégy éven aluli gye­rekek száma 45, ebből hu­szonheten ál­talános, öten középiskolá­sok. Hét olyan család van, ahol az édesanya főállású anya, gya­korlatilag minden második csa­lád munka nélkül van, 27-en szorulnak szociális segélyre. Sok az egyedül élő, de csak két idős ember igényli, hogy Tóth Péter falugondnokunk - aki Molvány, Nemeske, Pettend falu­gondnoka is - elvigye nekik az ebédet.- A létszámleépítések, a cipő, és konzervgyár bezárása nagyon súlyosan érintett bennünket, az állásvállalást tovább nehezíti a közlekedés. Naponta kétszer jön be a faluba busz, pontosabban minden páros hét hétköznapjain három: 11 óra 50-kor is indul egy Szigetvárról Kistamásiba. A diákok iskolai napon csak 16 óra után tudnak hazaérkezni Nagydobszáról. A kicsiknek pe­dig már 6 óra előtt föl kell kelni­ük, hogy eljussanak az óvodába. Most remélhetően sikerül elér­nünk, hogy január 2-től indul­jon egy későbbi járat. A molványiak helyzetét enyhíti, hogy a közelükben van a vasút­állomás. Valamikor volt itt isko­la, maszek kocsma is - ebből egy bolt maradt napi négy órai nyit­va tartással. Az évi 15 milliós költségvetésünk döntő hányada az intézményfenntartási hozzá­járulásra és a segélyekre megy el. Három éve pályázati segítség­gel vásároltunk épületet az ön- kormányzat számára, majd föl is újítottuk. Jó lenne a szükséges önerőt előteremteni a járdák rendbehozatalára is, de ez is sokba kerül. Gázvezetékre, szennyvízcsatornára nem gon­dolhatunk; rengetegen tartoz­nak a víziközmű-hátralékkal is. Mindenesetre igyekszem min­den olyan fórumra eljutni, ahol a falu érdekeit képviselhetem. Sokat várunk a CEDE-pályáza- toktól, ami az új önkormányzati ciklusban eddig megjelent, azt mind kijelölte nagyon agilis jegyzőaszszonyunk, Csölléné dr. Makovics Edit, aki nagyon sok mindenben a képviselő-testület segítségére van. Nyilvántartott civil szervezetünk nincs, de azért igényeljük egymás társasá­gát, emlékezetesek közös kirán­dulásaink a józsefvárosi piactól Zalakarosig, Tihanyig. Évente többször is utazunk a falubusszal - főként az időseb­bek. Arra törekszem, minél töb­ben eljussanak oda az ország­ban, ahol még nem jártak. kistamási, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kistamási önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A község vezetői Kistamási polgármestere: Ba­goly Jánosáé (64 éves, nyug­díjas). Alpolgármester: Szász József (45, vállalkozó). A kép­viselő-testület tagjai: Lukács Lászlóné (56, boltos), Nyári Lászlóné (43, boltos), Józsa Szilárd (30, kőműves), Mar­tin József (22, betegápoló), Bogdán István (42, parket­tás). A településen most alakult meg a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat. Az önkormány­zat elnöke: Bogdán István, ta­gok Bogdán Tibor és Orsós Béla. A község Molvánnyal, Pettenddel és Tótszent­györggyel együtt a Nemeskei Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: Csölléné dr. Mako­vics Edit. Háziorvos: dr. Plank Gabri­ella, aki hetente egy alkalom­mal, csütörtökön 11-től 12 óráig rendel a faluban. Kistamásinak testvértele­pülése nincs. Az önkormány­zat nem rendelkezik saját in­tézménnyel, a kistamási kis­diákok a Nagydobszai Körze­ti Általános Iskolába járnak. Az önkormányzat címe: 7981 Fő utca 50. Telefon: 73/348-005. A FALU TÖRTÉNELME Mocsarakkal ölelt település volt Kistamási, a török hódoltság alatt is lakott hely, környéke csaták színhelye. Református temploma 1857-ben épül. A mezőgazdasá­gilag kedvező adottságú falu lé­lekszáma 1930-ban eléri a 300- at, módos parasztpolgári múltjáról néhány lakóház építési módja árulkodik. 2-3 kilométerre a falutól a nemeskei vasúti megálló is ösz- szeköti Szigetvárral, Péccsel, de a közúti közlekedés és a falu infrastrukurális elmaradottsága az aktív korúakat elköltözésre kész­tette. Ez a folyamat ez elkövetke­ző években fejlesztésekkel állítha­tó csak meg. AZ EGYUTCÁS FALU a református templommal. A templom harangját az egykori neves tanár, Borbás József édesanyja, Borbás Erzsébet vásárolta meg a templom számára.____________________________■ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents