Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-02 / 328. szám
6. OLDAL DRÁVASZERPAHEL Y B E M U T A T K 0 Z I K 2002. December 2., hétfő Drávaszerdahely: sok a kisnyugdíjas A falu nagyon jó helyen fekszik, hiszen a két várost, Harkányt és Sellyét összekötő út keresztülhalad rajta. A megye aprófalvas települései közé tartozik, súlyosan érintették a 70-es, 80-as évek körzetesítései, hosszú időn keresztül közigazgatásilag a falutól viszonylag távol eső Harkányhoz tartozott, infrastrukturális fejlesztések ebben az időben nem voltak. Mindent a 90-es években kellett volna pótolni, ám erre a költségvetésükből nem telik. Voltak persze szép évei is a falunak, amikor még az itt lakók többsége dolgozott, ki a mezőgazdaságban, ki a harkányi idegenforgalomban, ki pedig a megye iparában kereste meg a kenyérrevalót. Azért jutott a fizetésből meg a háztájiból másra is, építettek itt szép házakat, néhá- nyan kocsit is vettek, üdülésre is tellett. Aztán az új gazdasági rendszerben a téeszt felszámolták, az ipari üzemek bezártak, az idegenforgalomban is kevesebb embert foglalkoztattak, mint a nyolcvanas években. Új munkahelyek nem létesültek, sokan még ma is munkanélküliként vannak nyilvántartva, szociális támogatásból, alkalmi munkából próbálnak megélni. Akinek szerencséje volt, nyugdíjba vonult, nekik legalább van - ha nem is sok - áh landó jövedelmük.- Az infrastrukturális fejlesztések meg nagyon sokba kerülnek - mondja a negyedik ciklusát ebben az évben kezdő polgármester, Selymes Sándor bevételeinkből még az önrészeket is nehezen tudjuk előteremteni. A rendelkezésre álló mintegy 13 millió forintból éppen hogy csak a működőképességünket tudjuk fenntartani, nagy beruházások végrehajtására nem is merünk gondolni. Nem azért, mert gyámoltalanok vagyunk, Selymes Sándor polgármester tudjuk, mit kellene csinálnunk, de hát olyan kevés a pénzünk, hogy elképzeléseink minimumát tudjuk csak megvalósítani. A sok kispénzű nyugdíjas, no meg a munkaképes korú lakosság 20 százalékának tartós munkanélkülisége miatt az itt élők infrastruktúra-támogatásával sem számolhatnak, hiszen a hozzájárulást nemigen tudnák megfizetni. A vezetékes ivóvíz bevezetésére is csak azért kerülhetett sor, mert a kilencvenes évek elején az erre igénybe vehető állami támogaOiówisidáU j^.JMnawúd r-0 Aid«» Dray* -'-Harkány W ... ttwms csepely Kovácshkfa o_ ' Tésenfa Drávaszabolcs oza" Drávar<ohf O, 52601- porca ““““•"V-'^/%o^*lY.,rairl Drávapalkonyia Gordisa' S DRÁVASZERDAHELY LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA & ibbrótóifc hiszen ígéretes állami támogatások vannak kilátásban. Csak hát sok az eszkimó és kevés a fóka, hosszú a segítségre szorulók sora. Azért amit ebből a kis pénzből el lehetett érni, mindent megvalósítottak. Az utak aránylag rendben vannak, hiszen 1993-ban aszfaltozták, javításuk folyamatos. A járdaépítés is nagyjából befejeződött, még egy 500 méteres szakasz elkészítésére kellene pénzt szerezni. A földutak - ebből is van 9 kilométer - viszont gyalázatos állapotban vannak, 4-5000 ezer forintért rendbe lehetne tenni, ám azt már most látják, erre a jövő évi költségvetésből nem jut egy fillér sem. *- Ami a legnagyobb gondunk, és amire legsürgősebben kell pénzt teremtenünk, az a ravatalozó felépítése. Nem lehet eltűrni, hogy halot- tainkat szabad ég alatt, a mezőn ravatalozzák fel. Az építés költségeinek fedezetére már van ígéret, reméljük, a következő évben át is tudjuk : 319 f 285 262 "“H T”! 21b .--1 \ 2002 tás mértéke elérte a 80 százalékot. A gáz bevezetésére is volna lehetőségük, hiszen a fővezeték a közeli Harkányból aránylag kis ráfordítással elérhetővé válna, a rácsatlakozás nem kerülne sokba. A gázközmű beruházására szakosodott társaságok viszont csak akkor hajlandók a vezeték építésébe belefogni, ha a háztartások legalább 30 százaléka igénybe veszi szolgáltatásait, tudja fizetni a beruházás költségeit.- Nem is nagyon erőltetjük mi a nagyon költ- adni az épületet. séges beruházásokat, gáz nélkül még nagyon so- _____________ ká ig ellesznek itt az emberek, a fűtést a gáznál sokkal olcsóbb fával oldják meg, bár vannak olyanok is a faluban, akik az energiaszolgáltatást tartályos gázzal veszik igénybe. Sokkal fontosabb lenne számunkra a csatornázás, hiszen a szennyvízelszállítás egyre drágább, manapság egy köbméterért elkérnek 7-800 forintot is. Volt valamikor egy kezdeményezés, Drá- vaszabolccsal közösen hoztunk volna létre csatornarendszert, akkoriban ezt néhány tízmillióból meg lehetett volna csinálni, de arra sem volt pénz. Most meg már milliárdokban számolnak a tervezők. Persze szó sincs kishitűségről, végleg még a gázról sem mondtak le, a csatornáért is harcolni fognak, A falu - Harkány és Sellye között - jó helyen fekszik A FALU TÖRTÉNELME A településen régészeti emlékeket nem találtak, hiszen a magas talajvíz, mocsár minden lakóhelynyomot öltüntetett. Ennek ellenére a fellelhető adatok arra mutatnak, hogy területén valószínűleg római őrtorony állt, romjai 1838-ban még láthatók voltak, sőt a 20. század első harmadában is találtak a romok helyén téglákat, hamvvedreket és pénzérméket. A Szerdahely helynév arra utal, hogy a falu egykor szerdánként tartotta a heti vásárt, amely egyben azt is mutatja, hogy a település egykor jelentősebb hely volt. A török időben is folyamatosan lakott falu, bár magyar lakói a közeli ingoványos Szödönybe menekültek, ahol cölöpökön álltak a házak. Református templomát 1837 és 1839 között építették. A település gazdái A polgármester Selymes Sándor (52 éves, útellenőr), alpolgármester Mihaiu Gabriella (30, ápolónő). A testület tagjai: Gaál Anikó (30, óvónő), ifj. Kövesdi János (35, vállalkozó), Koza János (35, szakmunkás) és Sávolyi Béla (69, nyugdíjas). Körjegyző Ilosfainé dr. Hatvani Edit. drxwaszenlaliely.dunantulinapb.hu Az összeállítás a drúvaszerdahelyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor D R Á V A C S E P E L Y BE M U T A T K O Z K Lokálpatrióták Drávacsepelyen Zsáktelepülés Baranya megye déli részén, a Harkány-Vajszló közútról rövid bekötőút vezet a faluba. Itt több évtizeden keresztül nem volt fejlesztés, a körzetesítés még azokat a közintézményeket is elvitte, amelyek addig jól működtek. Az önálló gazdálkodás bevezetése hozott változást a falu életében, látványos beruházás ugyan most sem történt, ám a település apró léptekkel elindult a fejlődés útján. Babarcwófós *Csarnó1a Nem egy elveszett kis közösség ez a furcsa nevű kis falu, már csak azért sem, mert fakóinak többsége az évszázadok folyamán a végsőkig ragaszkodott településükhöz. A megszokott utcához, a református templomhoz, a kultúr- házhoz, a járdákhoz, a szomszédokhoz, a kocsmához, a vegyesbolthoz. Volt ugyan egy időszak, amikor tömegesen vándoroltak el innen az emberek, főleg mert nem láttak perspektívát, a körzetesítés innen is elvitt minden köz- szolgáltatót, utoljára az iskolára Bónis Gyuláné polgármesterasszony DiOSVISZtóo-i, Koros / /“O Rady.ya Dráva- DRÁVA:,,ptí agyúd ‘ iWoTarthegy Mária % , ,4>fferkány P*stó CSEPELY Drávaszerdahely került sor, a gyerekeknek Harkányba kell az iskolaidőszakban bejárniuk naponta. Persze, a „kemény mag” azért mindig maradt, generációkon keresztül próbálta a faluban a lelket tartani. A most megválasztott polgármester asszony, Bónis Gyuláné is közéjük tartozik, itt született, itt is akarja leélni élete hátralévő részét, szándéka szerint gyermekeit is erre ösztönzi. No, meg egységbe szeretné kovácsolni a falu népét, s bár eddig is volt összetartás, ezt még szorosabbá akarja tenni. Kovácsiba q,v •-■Tésenfa Drávaszábolcs ^ D*«** I« 3* Drávapalkonyá Gordisa A rendszerváltás óta azért sok mindent sikerült elérniük. A vezetékes ivóvizet már 1992-ben bevezették, a négy falut (Drávacsepely, Drávaszerdahely, Ipacsfa és Kovácshida) ellátó vízmű éppen a faluban működik. A bevezetésért minimális összeget, 30 ezer forintot kellett fizetniük a háztartásoknak, szinte minden lakásban igénybe tudják venni ezt a szolgáltatást. A belvízelvezető árkokat is kitisztították, végig betonlapokkal burkolták, a portákra vezető hidakat is feljavították. Ugyancsak felújították a polgármesteri hivatalt, meg a művelődési házat. Csaknem tíz éve működik a faluban a gondnoki szolgálat, a kisbusz szállítja naponta az óvodásokat. A iskolába járók utazási költségeit támogatja az önkormányzat, az étkezési költségeikhez is hozzájárulnak.- Azt szeretnénk elérni - közli a legfontosabb céljukat a polgár- mester asszony -, hogy minél több fiatal maradjon itt a faluban. Ennek érdekében az állami hozzájáruláson felül támogatjuk az első lakáshoz jutást, erre a költségvetésünkből 400 ezer forintot tettünk félre. Az elbírálás egyéni körülmények figyelembevételével történik, ennek alapján van, aki kamatmentes kölcsönt kap, de az is lehetséges, hogy vissza nem térítendő támogatást szavaz meg a testület. A zsáktelepülés apró léptekkel indult el a fejlődés útján _______A FALU TÖRTÉNELME_________ Cs epely neve először egy 1177 körül keletkezett oklevélben található. A tatárjárás idején a falu lakossága védettebb helyre, a Dráva mocsaras vidékére menekült. A betolakodók később elhagyták a területet, de mindent felégettek, a településnek irmagja sem maradt. A csepelyiek azt követően visszajöttek rejtekhelyükről, s új falut alapítottak. A török hódoltság alatt a falu lakossága vallást váltott, reformátussá vált. A 18. századtól a Batthyány-család siklósi uradalmához került. 1903-tól hívják mai nevén, ekkor kapta meg a Dráva előtagot is. Előtte a lakosság által jobbára ma is használt Csepel volt a neve. A munkanélküliség magas, 19-en az építőiparban, 3-an pedig a pécsi Elcoteq-ben dolgoznak. DRÁVACSEPELY Klubok A falu kultúrházában rendszeresen összejönnek a fiatalok, hiszen évek óta működik az ifjúsági klub. A helyiség felszereléséhez az önkormányzat is hozzájárult. A település nyugdíjasai két csoportot is alakítottak, no nem azért, mert nem bírnák egymást elviselni, sokkal inkább azért, mert más külső egyesülettel tar- tanak kapcsolatot. __________■ Óv odakísérőt alkalmaznak A jövő tervei látszólag szerények, ám az önkormányzat pénzügyi helyzetét figyelembe véve még ez is soknak tűnik. Az már bizonyosnak látszik, hogy a naponta Harkányba a falubusszal bejáró óvodások mellé január elsejétől - a megyei munkaügyi központ támogatásával - fizetett kísérőt szerződtetnek. Meglátásuk szerint a 15 apróságot már nem tudja megfelelő biztonsággal összefogni és irányítani a buszt vezető falugondnok, ezért van szükség kisegítőre. A ravatalozóra is költeni kellene, az idén erre már nincs lehetőség, igaz nemrégiben tatarozták, víz, villany kell az épületbe. A Vörösmarty utca aszfaltozása sem tűr halasztást, a templomot is fel kellene újítani. A kultúrház modernizálása, vagyis a vizesblokk kialakítása is a tervek között szerepel. Mindez talán megoldható pályázatokkal, ám a gáz bevezetése, valamint a csatornázás már nagyobb falat, hiszen a lakosság anyagi támogatására is szükség lenne. A jelenlegi jövedelmi állapotokat figyelembe véve a közszolgáltatás bevezetésére a közeljövőben nemigen kerül sor. A közvilágítást viszont hamarosan korszerűsítik. A település református temploma A település gazdái • A község polgármestere Bónis Gyuláné (39 éves, kirendeltségvezető), alpolgármester Gál József (50, rokkantnyugdíjas). A testület tagjai: Király Sán- domé (47, gondozónő), Egri János (59, vállalkozó), Kovács Árpád (30, gépkocsivezető) és Trappné Bánovics Andrea (31, munkanélküli). Körjegyző Ilos- fainé dr. Hatvani Edit. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Horváth Rolandné, tágjai: Horváth Roland és Jakab Sán- domé. » DRÁVACSEPELY LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA "TSl—--------------------— 35 8 239 261 1934 1950 1990 2002 drávacsepely. dunantulinapb. hu Az összeállítás a drávacsepelyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Parkosított főutca tartott, bár a falubeliek szerint elég sok az elhanyagolt épület. A közlekedéssel elégedettek, hiszen meglehetősen sok járat halad keresztül és áll meg a faluban. Nemrégiben új, fedett buszváróval is gazdagodott a település. __________________________■ A falu gyermekei a közeli városba, Harkányba járnak be naponta. Azért a település önkormányzata arról is gondoskodott, hogy a hazatérő gyerekek biztonságosan megépített játszótéren vezessék le mozgásigényüket. A településen áthaladó közút mentén parkosítottak, a templom kertjében lévő, az útról is szembetűnő világháborús emlékművet is rendbe hozták. A faluban a jellegzetes ormánsági parasztház az uralkodó építészeti stílus. Az utóbbi években új ház nem épült, a többnyire nyugdíjasok által lakott több műit 70 lakóház a körülményekhez képest megfelelően karbani játszótér megépítésénél a biztonságra is ügyeltek
