Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-14 / 340. szám
6. OLDAL MARKÓC BEMUTATKOZIK 2002. December 14., szombat __________A TELEPÜLÉS TÖRTÉNELME____________ Ne ve 1403-ban Markochel, 1492-ben Markowcz alakban fordul elő. A középkorban a pécsi főesperes birtoka volt. Később az Istvánffy, a Doby, a Somssich, a 19. század negyvenes éveiben a Festetich család déghi ága a földesura. Szomszédságában volt a Mokárfa nevű falu, amely török hódoltság idején pusztult el, s bár az emlékezet megőrizte, helyét ma Meggyes-dűlőnek hívják, területén mezőgazdasági művelés folyik. A török bevonulásával a helyiek átköltöztek a Markocz elnevezésű rétre, ez maradt meg település- névnek. A drávafoki termelőszövetkezet felszámolása itt is nagy munkanéF küliséget okozott, akik jelenleg munkavállalók, azok Sellyén, Szigetváron és Pécsett dolgoznak. Az úgynevezett Berek egyedülálló természeti szépségét tudná kihasználni a település, azonban megfelelő anyagiak hiányában erre egyelőre nincs lehetőségük. Pásztorházból közösségi ház Az idős emberek egyre nehezeb- nak - elsősorban a szülők - társa- ben mozognak, közösségi rendez- dalmi munkájára is, amire már vényekre nem is igen járnának. A ígéretet kaptak, fiatalokra viszont számítanak a fa- Az önkormányzat az előző ciklu vezetői, csak pillanatnyilag lusokban három alkalommal, nem tudnak az összejöveteleik- több mint egymillió forinttal segí- nek megfelelő helyiséget biztosi- tette a műemlék református temp- tani. A jövőben igyekeznek ezt a lom külső-belső tatarozását. gondot is megoldani, hiszen azo- ______________________1 ká t a fiatalokat, akik a faluban élnek, szeretnék itt tartani. Az önkormányzat megvásárolta a termelőszövetkezettől a pásztorházat. Eleinte a gazdálkodók teheneit őrző pásztor lakott benne. Mivel erre a célra már nincs rá szükség, itt szeretnék kialakítani a közösségi házat. A falunak erre ugyan nincs pénze, CEDE-pályázatból kapott pénzzel kívánják a beruházást megvalósítani. A következő évben szeretnének játszótereket kialakítani az említett pásztorház melletti területen. Ehhez számítaMarkóc: a legkisebb a környéken Legértékesebb területe a berek, már a törökdúlás elől is ide menekültek az akkori falulakók. Manapság számtalan védett növény- és állatfaj élőhelye, s helyileg védett terület. Egyutcás falu. Bár élnek itt magányos, idős emberek, a fiatalok közül is egyre többen maradnak a településen. Sohasem volt önálló jegyzőség, a tanácsi rendszerben is Drávafok társközsége volt. Ez persze érthető is, bár a háború előtti időkben jóval száz fölött volt a lakosság száma. Megyét is váltott, a háború előtt So- mogyhoz tartozott, csak a 40-es évek végén csatolták Baranyához. Aztán a járás is sűrűn változott. Eleinte Sellyén, majd Siklóson intézték a település ügyeit, most Szigetvár városkörnyékhez tartozik, körjegyzősége Drávafokon van. Az ormánsági településekhez hasonlóan itt is a 90-es évek elején megvalósított vízműberuházással jutottak egészséges ivóvízhez, a lakosságnak a rendszer kiépítéséhez nem kellett fizetni. A közvilágítás korszerűsítése is megtörtént, a telefonellátottság is jó, hiányzik a gáz- és csatornázás. Sokan igénybe vennék ezt a szolgáltatást, csak hát nemigen tudnák kifizetni a százezer forint feletti bekerülési összeget, a viszonylag alacsony jövedelmek miatt. A fiatalokra szeretnének egyre jobban számítani, akik közül egyre többen itthon maradnak, csak a környéken egyre kevesebb a munkalehetőség.- Az utóbbi években a bolt kialakítása volt a legfontosabb és a legnagyobb beruházásunk - mondja a polgármester asszony, Döme Julianna. - A falu ellátása érdekében kénytelenek voltunk erre is fordítani, mert az előző években az ÁFÉSZ eladta a boltot is magába foglaló épületet. Az új tulajdonos egy idő után bezárta, elsősorban a kisvállalkozókat sújtó nehézségek miatt. A polgármesteri hivatal épületének hátsó részében alakítottuk ki az üzlethelyiséget, pályázaton nyert pénzekből felújítottuk, bolthelyiségnek alkalmassá tettük. A sellyei Nüson Kft. bérbe vette, jól működő boltot üzemeltet benne. Egy ilyen kis faluban, ahol a lakosság egy része nyugdíjas, nem mindegy, hogy a lakóhelyükön, vagy az innen jó néhány küométer- re lévő Drávafokon tudják beszerezni az alapvető élelmiszereket. A Drávátokkal közösen - elsősorban szintén pályázati pénzekből - vásárolt falugondnoki busszal pedig a gyógyszerek beszerzését, nagyobb vásárlásokon - pl. Szigetváron - le tudunk bonyolítani. > Az önkormányzati közutat még a tanácsrendszerben építették, állaga egyre romlik, ráférne már egy alapos felújítás. A pályázathoz szükséges önrészt sem tudnák biztosítani, meg egyébként is, van ennél sürgősebb útjavítási feladata is a településnek. Ä temető felé vezető úrnak nem nagyon nevezhető sártengert kellene megszüntetni. Ezt az utat a mezőgazdasági vállalkozók is használják, éppen ezért a pályázati pénzek mellett majd őket is szeretnék bevonni az útépítésbe. Nem gondolnak betonúira, csak egy jól megalapozott kövesútra, s ehhez kérik a vállalkozók segítségét. ígéretet már több gazdálkodótól is kaptak.- Nem hiszem, hogy valamikor is elnéptelenedik a falu. Azért az üresen maradt házaknak előbb-utóbb akad gazdája. A lakosság lélekszá- ma évek óta stagnál, a születések, meg a betelepedők eddig pótolták az elvándorlókat és az időközben elhalálozottakat. Úgy tűnik, ez a jö- vőben is így lesz. __________■ A polgármesteri hivatal épülete Marócsao DrávafdkQ- ^ MARKÓCm oPélSÓszentmárton Drávakeresztúr "'O tBogdása Ó Kákics-fi-Séllye Nagycsány QDrávaíyányi í;o Sósvertike Lúzsok A település gazdái A polgármester Döme Julianna (59 éves, nyugdíjas pedagógus), alpolgármester Kovács Rózsa (48, szakmunkás). Az önkormányzati testület tagjai: Kovács Zoltánná (61, nyugdíjas) és Óvári Ivánná (45, munkanélküli). A település lakosságának egy kisebb hányada tartozik a cigány közösséghez, a legutóbbi helyhatósági választásokon nem alakítottak kisebbségi önkormányzatot. Körjegyző dr. Miklósy Gábor. MARKÓC NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA markóc, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a markód önkormányzat ás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor DRAVAKERESZTU R BEMUTATKOZIK Drávakeresztúr a határra figyel Kis falu, amely abban bízik, hogy valamikor majd bekerül a nem- Maócsac zetközi idegenforgalom vérkeringésébe. Alapos oka van erre, hi- okó«.« szén egy terv szerint az északról Horvátországba vezető autópálya a Drávakeresztúrhoz tartozó Révfalunál lépné át a határt. Horvátországtól a Dráva folyó választja el, amely alig egy kilométerre fekszik a falutól. Közúton megközelíthető Drávafok és Felsőszent- márton felől is, ez utóbbi út nemrégiben készült el. Nem számít tehát zsáktelepülésnek, a révfalui határ- átkelőhely megépítésének ígérete a folyóig tartó szakasz elkészítését is megköveteli. Erre azonban - meg tulajdonképpen másra sem - az ön- kormányzatnak nincs pénze, ha valóban úgy döntenek, hogy az 57- es út Révfalunál hagyja el az országot, s akkor bizonyára lesz állami fejlesztési pénz is a megépítésére. Rendezett kis település Drávakeresztúr, a főút mellett takaros kis házak sorakoznak, az itt lakók többsége kényes arra, hogy portája utca felőli frontja is a gazda gondosságát tükrözze. A középületeket is rendben tartják, a polgármesteri hivatalt az utóbbi időben tatarozták, az ugyanabban az épületben lévő klubhelyiségeket és orvosi rendelőt is rendbehozták. A falu útjait még a tanácsrendszer idejében újjáépítették, tulajdonképpen azóta csak javítgatták, de alapjában véve még jelenleg is használható állapotban vannak. Á járdaépítésre viszont már gyűjtik a pénzt. A vízmű még 1993-ban készült el, a lakosság akkor jutott - ingyenesen - vezetékes ivóvízhez. A közvilágítást is korszerűsítették, az árkokon átvezető hidakat is megépítette az önkormányzat. A falugondnoki szolgálat évek óta DfávawfQ v:^ Csányoszró J .Bogdasa Felsőszent- 0Markóc Sellye Nagycsány , naftán .? \ c DRÁVAKERESZTÚR oDrávaWnyi ^ • o Sósvertike ° működik a településen, nemrégiben vettek egy új buszt, ehhez hozzásegített a falufejlesztési társulás. Ezt használják a gyerekek szállítására, a bevásárlásra, kirándulásokra, gyógyszerek kiváltására, s még sok egyéb szociális feladat elvégzésére. A faluban nincs iskola, sem óvoda, a gyerekek Felsőszentmártonba járnak, ezért fontos volt az átkötő út megépítése. A kisiskolások iskolakezdéskor 6 ezer forintot kapnak, a középiskolások meg 12 ezer forintot. Az Arany János programban 2 tanulójuk, a Bursa Hungarica akcióban szintén 2 tanulójuk vesz részt, az önkormányzattól havonta 5 ezer forintot kapnak. Sok itt az idős ember - mondja a polgármester, Brezovics Jenő -, egy részükről gondoskodnunk is kell, hiszen nehezen mozognak, ellátásukat is meg kell szerveznünk. Egyébként az ormánsági településekhez hasonlóan itt is magas a munkanélküliség, jelenleg összesen 10 falubelinek van munkahelye, a munkaképes korú lakosság többsége vagy szociális járadékos, vagy alkalmi munkából él. DRÁVAKERESZTÚR NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA Tipikus horvát lakóház A FALU TÖRTÉNELME A településen régészeti leletet eddig még nem találtak. A község neve először 1554-ben szerepelt hivatalos iratban. A keresztúr elnevezés a kereszt és az úr főnevek ösz- szetétele, s arra utal, hogy afalu kápolnáját a S/ent Kereszt tiszteletére avatták fel. Korábban szokás volt, hogy Jézus keresztfáját is urazták. A török hódoltság idején is lakott terület volt, a felszabadító háború után népessége két háztartásra zsugorodott. Ezt követően magyarok és horvátok népesítették be. A nemzetiségek aránya a XIX. században többször megváltozott, hol a magyarok, hol pedig a horvátok voltak többségben. Jelenleg a horvát kisebbség van túlsúlyban, őrzik is népszokásaikat. Az önkormányzatuk egyben a horvátokat is képviseli. A lakosság legnagyobb része a földműveléssel foglalkozott, s bár sokan vándoroltak el az iparba, az itt maradók többsége ma is mezőgazdasági munkát végez. Felújították a harangtomyot Az 1913-ban épült katolikus temp- gatók elé. A pap hónaponként lomot az egyházközösség segítségé- egyszer jön Felsőszentmártonből vei, a falu összefogásával újították misézni. fel, ez is bizonyítja, hogy jó cél ér- _________________: _____S de kében meg- mozgathatók a településen élők többsége. A főút melletti harangtorony néhány évvel ezelőtt még lepusztult állapotban volt, az ön- kormányzat úgy döntött, hogy 100 ezer forinttal támogatta felújítását. Itt is számolhattak a társadalmi összefogással, el is készült időre a tatarozás, az itt lakók nem kis büszkeségére ma már teljes szépségében tárul a látó- A templomot egy éve társadalmi munkában tatarozták Lesz faluház A gáz bevezetésén még nem gondolkoztak, csatornázásra meg nincs pénzük. Az itt lakók nem tudják megfizetni még részletekben sem az ezzel járó költségeket. Kezdeményezés már volt, ám nem jutottak sokra a társulással sem, állami támogatás nélkül ugyanis semmire sem mennének. Véglegesen nem mondtak le az ilyen jellegű infrastrukturális fejlesztésekről, ám meg kell várniuk a határátkelő megépítéséről szóló döntést, akkor majd a költségvetés is besegít mind az út, mind a csatorna- rendszer kiépítésébe. Ugyancsak szeretnék átalakítani a ravatalozót is. Céde-pályá- zattal azt akarják elérni, hogy legyen a kegyeleti épületben hűtő, és hogy a gyászolók ne a szabad ég alatt vegyenek végső búcsút szeretteiktől, a ravatalozóhoz egy fedett teraszt is kellene építeni. A faluház kialakítása is napirenden van. Az erre kiszemelt épület valamikor a termelőszövetkezet tulajdonában volt, a közös gazdaság felszámolása után vált a lakóközösségnek hozzáférhetővé. A hosszan elnyúló pajtaépület felújítása után lehetőség nyílna nyugdíjasok, és fiatalok klubjának kialakítására, az orvosi rendelőt is szeretnék ide áttelepíteni. Mindenre van elképzelésük, ám egyelőre az ott lakó családot kellene valahová elhelyezniük. A település gazdái A polgármester Brezovics Jenő (54, falugondnok), alpolgármester Hum Ferencné (48, rokkant- nyugdíjas). A testület tagjai: Ar- dai József (55, asztalos), Kollár Tibor (50, szakmunkás), Bogdán József (46, segédmunkás) és Pandur Márk (38, gépkocsi- vezető). A szervezet egyben horvát kisebbségi önkormányzatként is működik. ■ dmvakeresztur.dunantuänapb. hu Az összeállítás a drávakeresztúri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor i
