Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-13 / 339. szám

PÉNTEK G Y Ö N G Y F A B E MUTATKOZIK 15. OLDAL Hogyan tovább, Gyöngyfa? Kevés olyan aprófalu van az országban, melyet ilyen súlyosan érintett volna a rendszerváltás, különösen a mezőgazdaság hazai összeomlása. Ezt tükrözik a község új polgármesteré­nek, Német Istvánnak a szavai, aki őstermelőként maga is megszenvedte a változásokat. A valamikor neves crossmotor- versenyzőként ismert polgármes­ter évtizedek óta gazdálkodik. Harminc tejelő tehénnel, húsz hektár legelőn és negyven hektár­nyi szántón próbál boldogulni a családjával - feleségével, lányával és két fiával.- Az egész család ért a fejéshez és felülnek a traktor nyergébe is - mosolyodik el, majd komolyra vált a hangja. Csak úgy kifizető­dő, ha a takarmányt is megterme­lem magamnak. De a falu sze­gény, nagyon szegény. Rajtunk kívül talán még egy gazdálkodó van Gyöngyfán, aki önellátó mó­don fenn tudja tartani magát, az is idősödő ember. Ami a rend­szerváltás után a mezőgazdaság­ban lezajlott, katasztrofális hely­zetet teremtett. A gyöngyfaiak többsége addig a szentlőrinci té- eszben és ércbányában dolgozott, majd munka nélkül maradt. Pers­pektíva, munkalehetőség híján a fiatalok is visszahúzódtak, a fal­vakban maradtak. Ma közel ötven házban több mint 140-en laknak, a népesség gyarapszik, a kilenc­venes évek elején csak száz körül mozgott. Ki tagi részarány, ki kár­pótlás révén jutott valami kis föld­höz, de a döntő többségnek nincs földtulajdona, vagy amije még maradt, arra volt elég, hogy bérbe adja. Pedig a falu mindig laza gaz­dasági egységként működött: ma a mezőgazdaságot piactalanság, kuszaság, szervezetlenség jel­lemzi, közben a vidék, a kisgaz­daságok hatalmas vásárlóerőt vesztettek. A kormánynak óriási a felelőssége: vagy sikerül becsusz- szannunk valahogy az unióba - és még mindig kérdés, ez mit hoz majd nekünk -, vagy már hama­rabb bekövetkezik a katasztrófa. Az Ormánságfejlesztő Társulás tagja vagyok; és úgy látom, a visz- sza nem térő vásárlóerővel eltű­nik minden: nincs disznó, nincs bika; 1989-ben 85 ezres szarvas­marha-állomány volt az ország­ban, ami 1998-ra közel a felére csökkent, és ma már 16 ezernél tart! A rendszerváltás előtti évben a sertések 65 százalékát a kister­melők vitték piacra, 35-öt a na­gyok, mára megfordult - 9 és 91 százalék! - az arány. Például erre a térségre ebben a pillanatban sincs gazdasági koncepció! Ugyanakkor egyes kis önkor­mányzatok nagy áldozattal építe­nek iskolát... Pedig az állattartás­tól a munkaigényes gyümölcster­mesztésig - szamóca, málna, ba­rack - sok mindennek piacot le­hetne és kellene teremteni. A Te- szöv mintájára kellene működnie egy valódi érdekképviseletnek, amely jogi, szakmai és pénzpiaci szempontból is átvilágítja a folya­matokat, közös gazdasági pályára állítja a gazdákat, és segít a mező- gazdaság előfinanszírozásában.- Gyöngyfán nagyon nagy a munkanélküliség, az évi 14 milli­ós költségvetésünk jelentős há­nyadát segélyekre fizetjük ki. A közlekedés is olyan, hogy akinek nincs autója - a döntő többségnek nincs - az a faluban reked. A falu egyik fele biztatott, ezért jelöltet­tem magam - a legszegényebbek közül is sokan szavaztak rám. Már a cigányság is jól látja, hogy valamiféle gazdasági kitörés kell, mert eljutott oda, hogy maga is el­unta a tizenkét éve tartó, gyakran A hátrányos helyzetű, fiatalodó falu lélekszáma a kilencvenes évek elején száz körül mozgott, ma a 140-et is meghaladja. Jelenleg 38 tizennégy éven aluli gyermek van Gyöngyfán. Sellye Sumonyá GYÖNGYFA* «sassonyfa ^ Magyarmecske Magyar- Téseny telek oózdfalu \ Gilvánía /Tengeri Bogádmindszént.;} • ...0­pw "sr p Kákics Csányoszró öíjagycsány kényszerű semmittevést. Kérdés, hogy egy polgármester, egy nem erre rendelt hivatal milyen mérté­kig tud ebben segíteni. Falurende­zési tervünk van ugyan, de nem tudunk büszkélkedni vele: nem tudjuk, hogy a mai, korlátozó be­építési előírások - ha itt később valami elindul - a falu hasznára válnak-e vagy a kárára. A pályáza­tok sem mindig sikeresek; mi ter­mészetes állapotában fogyasztha­tó vízhez jutottunk felszíni réteg­ből feltörő víz révén, amit el akar­tak tömedékelni - most fedlappal van lezárva. Ugyanakkor az ÁNTSZ-engedéllyel működő má­sik kút vizét isszuk, amelyhez víz­torony is épült, és ami nem jó ízű, a színe gyakran barnás - vastala- nításra, arzénmentesítésre szorul. Gázunk nincs - korábban az ön- kormányzat a vezetéképítést kez­deményező tárgyalásokon nem vett részt. Szegénynek ítélhették a falut ahhoz, hogy egy ilyen beru­házásnak a részese legyen. 300 A LAKOSSÁGSZÁM VÁLTOZÁSA 140 142 98 1940 1990 1996 2002 gyöngyfa, dunantnlinaplo. ha Az összeállítás a gyöngyfái önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert ____________A FALU TÖRTÉNELME_______________ A település Hemádfalva néven 1426-ban bukkan fel először a korai írásos forrásokban, majd Hemautfalua, Hemaldfalwa alakban is. A falu egészen 19304g Hamádfa és Rónádfa néven elkülönült, sőt a „határmezsgyén’' épült fel 1826-ban a kazettás mennyezetű református templom és a lelkészlakás is. A jó termőföldekkel határos, védett tölgyfással kisért településen nagy ha­gyománya volt az állattartásnak, a mezőgazdaságnak, valamikortöbb száz la­kosa volt, sőt a múlt században egészen a hatvanas évekig önálló tanáccsal rendelkezett, csak 196&ban csatolják Királyegyházához. A rendszerváltás­sal járó munkanélküliség azonban az átlagosnál is sokkal súlyosabban érin­tette Gyöngyfát. Az Ormánság határán fekvő 140 lelkes aprófalu lélekszáma ezekben az években indult csak növekedésnek, de az infrastruktúra, az élet­fettételek jelentősebb fejlesztésére kizárólag állami támogatással gondolhat­nak. Ma a királyegyházai körjegyzőséghez tartozik. A község vezetői Polgármester: Németh István (51 éves, őstermelő). Alpolgármester: Percei János (50, kéményseprő). A képviselő-testület tagjai: Bog­nár János (40, munkanélküli), Lasanc József (30, falugondnok), Varga Imréné (35, rokkantnyug­díjas). Kisebbségi szószóló: Varga Imréné. Az önkormányzat címe: 7954 Petőfi utca 12. Tel.: 73/340­004. A település a királyegyházai körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző: Királyné Szabó Rozália. BASAL BEM UTATKOZIK Basal utat tervez a szomszéd Szigetvárra A basaliak egy új műúton akarnak eljutni a határukon át alig két kilométerre lévő Sziget­várra. Bővítik a kultúrházat ifjúsági és nyug­díjasteremmel. A tévéparabola-rendszer fel­újítása során biztosítják az internet-lehetősé­get. Ismét tartanak falunapot. A polgármesteri teendőket 12 éven át a most 73 éves Hemer András lát­ta el, aki egészségügyi gondra hivat­kozva nem indult a választáson. Az új polgármester, Detrik László szép eredményekről számolt be, amikor a községfejlesztésről kérdeztük. A községháza környéke szabadidő- központtá alakult át, amelybe Mag­da József hoboli népi iparművész székely kaput és játékokat faragott. Ugyanitt futball- és kosárlabdapá­lyák kaptak helyet. Laki Zoltán gaz­dálkodó 5 ezer négyzetméter parcel­lát ingyen átadott a községnek, így a központ kivitelezése zavartalanul megtörtént. A zugszeméttelepet felszámolták, füvesítették. A sze­métszállítás költségét átvállalta a községvezetés, a lakóknak ingyen adott kukákat. A műemlék jellegű református templom tetőze­tét kijavították, a temetőt kitisztították, új ravatalo­zót szenteltek. A sírkerten kívül fásí­tottak a belterületen is. Kimélyítet­ték a vízelvezető árkokat egy kilo­méter hosszúságban. Szilárd útbur­kolatot alakítottak ki a szőlőhegy fe­lé és a Kaposvári utcában, utóbbi helyen rendbe tették a járdát. Most már rendszeresen gondozzák egy fűnyíróval a zöld részeket. Tataroz­ták a kultúrházat, így itt kéthetente misézhet a somogyapáti plébános. Saját kútról ivóvízhálózatot építet­tek, az igénylők vezetékes gázhoz jutottak, felállították a mobiltelefon­hívást erősítő tornyot. Detrik László polgármester Somogyhatvan Szufimáiv oSomogyviszlá 'ö Csertő / Somogyapáti o ' BASAL Q' Patapoklosi ^ Tófszentgyörgy Mozsgó x> Almás- keresztúr fíagydobka---^­Molvány Kjsdobsza ’bi(temeske 0HoM "Kistamási A falu gazdái Polgármester: Detrik László (44 éves). Alpolgármester: Orbán Tibor (34) kertészeti dolgozó. Képviselők: Herner András (73) nyugdíjas, Baloghné Csele Beáta (23) pedagógus, Nemé- nyiné Papp Andrea (24) bolti eladó, András Géza (34) autó­szerelő, karosszériahegesztő. Falugondnok, hivatalsegéd és szociális gondozó: András Gé- záné (34) gépíró, pénztáros és raktáros. Templomgondnokok: Kólát Árpádné (67) és Horváth Jánosné (71). A lelkésznő: Nyírfás Ágnes (48). A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Oklevél először 1217-ből említette Basal formá­ban. Az alapszó az ótörök eredetű basil sze­mélynév, aminek az értelme: fehér fejű. A népi néveredeztetés szerint Szigetvár 1556. évi ost­romakor Ali basa a község területén alakította ki hadi szállását és az ő neve maradt fenn a tele­pülésjelölő szóban. Ez a basahely a mai Hárs-erdöben keresen­dő. A helységet hosszú időn át a Győr, majd a Rátót nemzetség birtokolta. Az idősek állítják, hogy a mai falu egykori neve: Kisbasal. Ez a tény azt sugallja, hogy valahol a határban létezett egy Nagybasal is. Érdekes, hogy a Laki- és a Herner-porta utcai részén időn­ként középkori kerámiatöredékek mosódnak ki a talajból na­gyobb eső után. , , Patkó Bandi híres betyár emléke elevenen él az emberekben. Öt egyszer elfogták Basaion és csak akkor engedték szabadon, amikor bemutatta a pandúroknak azt a híres ősi utat (feltehetően római), amely Szigetvár és Kaposvár között húzódott hajdan. Őskori településnyom is található a Csertöi-mezőben, amit iga­zolnak az apró pattintott vulkáni üvegek. A helység helytörténel­mével foglalkozik Szomor Ferenc, Laki Ferenc. Az utóbbi sze­mély 62 versszakos költeményben vázolta fel a múltat. Ezzel a munkájával országos győzelmet ért el a lokálpatrióták verse­nyén. A Szomor-dinasztia jó pár tagja már száz éve is feljegyzé­seket készített a községhistóriáról. Somogyból erednek A mostani lélekszám: 175, a 10 évvel ezelőtti 226 volt. 1715-ben 9 háztartást írtak össze. 1930- ban 179 magyart és egy németet írtak össze. 1970-re 233-an lettek a magyarok. A pápista őslakók a török kiűzése után Ötvöskónyi- ból, Nagykónyiból, Kaposvárról és Almáskeresztúrról érkeztek. 1945 után Bácsalmásról, Bátmo- nostorról és Somogyhárságyról is vándoroltak be. A téeszesítés után jó páran hagyták el otthonu­kat. Az elvándorlás később meg­szűnt. Az utóbbi időszakban évente többen halnak meg, és ke­vesen születnek. A legidősebb la­kók: Schainer János (85 év), Re- csek Jánosné (83), Laki Ferenc (80). Ősi famíliák: Kólát, Csete, Illés, Bíró, Szomor, Szőnyi. ■ Régmúlt szőlői és betyárcsárdái A volt marhahajtó út menti közsé­gi csárdát kedvelik a gyalogos és lovas turisták, akik Csertőről, Szi­getvárról, újabban pedig Németor­szágból érkeznek. Nem véletlen, hogy diszkót és szalonnasütő este­ket szervez a bérlő Szakályné Kala- mász Erika. Híres helynek számí­tott a Halász és a Csete csárda. Járt ide Rózsa Sándor és Patkó Bandi is, és egyszer egy olyan cirkuszos is megfordult, aki ellopta az italki­mérő pénzét. A Lapos-domb nevű szőlőtermőhely nedűit humoro­san hazaáruló italnak nevezik a ré­giek, tudtuk meg Faragó Károly és Kriszt Béla gazdáktól. Mindegyi­kük pincéjébe csaknem 30 lépcső­fok vezet meredeken. Ezért félúton pihenőszint található. ________■ AZ ÖNKORMÁNYZAT SZOMSZÉDSÁGÁBAN faragott játékokkal park létesült, s itt kapott helyet a ko­sárlabda- , valamint mini futballpálya. Élénk a sportélet. A helyiek büszkék arra, hogy falujukból Czári Viktor, Szabó Gergely, Szabó Dávid és Orbán Szabolcs a népszerű patapoklosi futballcsapatban játszhat­nak. A községháza bejárata előtt mívesen faragott székely kapu magasodik. Az ifjúság klub tagjai Hollós Attila vezetésével el akarja érni, hogy minél előbb internetes számítógéphez jussanak. Ezért az ifjak is ad- nak pénzt a vásárláshoz.__________________________________________________________■ Tó és forrás Vízben szokatlanul gazdag a te­rület, a Kaposi úton például ma­gas helyen, egy épülő új ház alapjai méteres talajvízben áll­nak. A templomnál van egy hely, ahol a csapadékvíz gyor­san elfolyik a mélybe. Híresek Szomor Ferenc halastavai. A Fe- jeték-dűlőben oly erős és mély forrás bugyogott, amelybe néha ember és állat veszett bele. ■ basal, dunantulinapb. ha Az összeállítás a basali önlwrmányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János t i A #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents