Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-13 / 339. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. December 13., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. december 12.) Borsodchem 5 200 Ft It Egis 14 290 Ft ű Matáv 859 Ft t Mól 5 430 Ft ű OTP 2120 Ft t Richter 14 000 Ft é TVK 4150 Ft ír Zalakerámia 1430 Ft fir BUX: 7807,46 +1,04% eltérés az előző záróértékhez képest 8100. 8000 BUX INDEX XII. 6-12-IG 7842^6 ! T921.6Í >7807,46J 17881,59 ! 7:26.78 7900 7800. 7700 pont S § AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 367,37 Cseh korona 7,56 Euró 235,82 Japán jen (100) 189,30 Lengyel zloty 59,47 Svájci frank 159,80 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 232,72 Komárom-Esztergom 900-1000 R/m 1990 Ft/m 1500 R/m 1990 Ft/m Hírek Békés 600 Ft/m 5000 Ft/1,802 m 3000 Ft/1,802 m 3-4000 Ft/1,5 m EURÓ. Célszerű minél hama­Heves 600-800 Ft/m 45005000 Ft/m 12001500 Ft/m 20005000 Ft/m Nógrád 200-250 Ft/m 8001000 Ft/m 200250 Ft/m 500800 Ft/m rabb csatlakozni az eurózóná­Bács-Kiskun 750-800 Ft/m 33003500 Ft/m 8501000 Ft/m 20002200 Ft/m hoz, mert a forint túlzott fel-, Somogy 450 Ft/m 12001500 Ft/m 15001800 Ft/m illetve leértékelődése, a magas Tolna 4003000 Ft/db 250014 000 Ft/db 35005000 Ft/db 250012 000 Ft/db kamatok nem segítik a reál­Baranya 500800 Ft/m 10001500 Ft/m 16002500 Ft/m felzárkózást - derült ki Oblath Szolnok 500600 Ft/m 35004000 Ft/m 25003000 Ft/m Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjának szavaiból. Közgazdaságilag csak akkor érdemes azonnal teljesíteni a maastrichti feltéte­leket, ha a magyarországi tény­leges inflációnak az egyensúlyi infláció feletti többletét dön­tően az inflációs várakozások okoznák, mti AUTÓPÁLYA. Három fő téma­körben, az M7-es és az M6-M56-OS autópályák horvát­országi folytatásáról, a Mura- híd megépítéséről és a rijekai kikötő rekonstrukciójáról tár­gyalt Csillag István Roland Zuvanic horvát közlekedési miniszterrel. A magyar fél már korábban átadta a horvát tárcá­nak az M7-es és az M6-M56-OS autópályák megépítésére vonat­kozó dokumentumokat, és arra kérte horvát kollégáját, hogy minél előbb döntsenek az M6-M56-os gyorsforgalmi úti határátkelőről, mti ÁLLAMI. A Dunaferr társaság- csoport 8500 munkavállalója azt követeli, hogy a cégben az állami tulajdon a privatizáció után is meghatározó mértékű maradjon. Mintegy 16 ezer aláírást tartalmazó petíciót vett át Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöksége nevében Vásárhelyi István elnökhelyettes. A Dunaferr Du­nai Vasmű Vasas Szakszerveze­ti Szövetség azért demonstrált, hogy az október óta húzódó ÁPV Rt.-döntést a Dunaferr privatizációjának mértékéről előmozdítsák, mti BÍRSÁG. A Gazdasági Verseny- hivatal versenytanácsa versenyt korlátozó kartellmagatartás miatt a Budapesti Közlekedési Rt.-t 30 millió, illetve három hírlapkereskedő céget további 30 millió forintra bírságolta. A versenytanács megállapította: a vállalkozások által 1996. január 17-én megkötött megállapodás, miszerint a BKV csak a Hírker és a Buvahír hozzájárulásával létesíthet további újságárus­helyeket a közlekedési társaság területén, versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, mti ■ Korán kezdődő fenyőszezon Bár még bő másfél hét van ka­rácsonyig, az ország legtöbb vidékén már elkezdték árulni a karácsonyfának szánt fe­nyőket. A legtöbb helyen a ki­vágott fenyők mellett meg­jelentek már a dézsás, vagy kisebb fák esetében a csere­pes növények is, sőt egyre töb­ben hallottak már a vissza­váltható fenyőkről. A gyökérrel megvásárolt növény tavasszal elméletileg a szabadba is kiültethető. Gyakori gond azonban az, hogy a kereskedők nem megfelelően tárolják, keze­lik a fákat, így azok a gondosko­dás ellenére sem maradnak élet­ben. Az ország egyes tájain ugyanakkor gyökeres fenyőt csak elvétve találni az idén, a nagy hideg miatt ugyanis szinte lehe- teüen a fákat úgy kiemelni a föld: bői, hogy ne menjen tönkre a gyökérzetük. Ezt tapasztalták többek között az Eger környékén tájékozódó vásárlók. Egerben a tavalyihoz képest átlagosan 15-20 százalékkal emelkedtek a fenyőárak. A szolnoki piacon a hét elején jelentek meg a fenyők. Egyelőre még erdei feketefenyőt sehol sem kínáltak, de valószínűleg a hét végén vagy a jövő hét elején az is Az árak jelentősen különböznek az egyes megyékben fotó: europress/kallus györgy megérkezik a kereskedőkhöz. A gyökeres (dézsás) fenyőkért is hasonló árakat kérnek, bár ezek­ből csak ezüst- és normandiai fenyőket kínálnak, darabját (mé­ter körüliek) 3000-4000 forintos áron. Hatvanban a legtöbb helyen darabra árulják a fenyőket. Luc­fenyőt már 600 forintért is lehet venni, de van harmincezer forin­tot érő nyolcméteres normandiai fenyő is. Gyöngyösön már egy hete kí­nálják a karácsonyfának való nö­vényeket a kereskedők, igaz, egy­előre még „csak” a piacon és a zöldség-gyümölcs kereskedések­ben. Várhatóan idén is - az ün­nephez közeledve - egyre na­gyobb kínálat és több eláru­sítóhely várja majd a vásárlókat. A csomagolásért 100-200 forintot számolnak fel az árusok. Fekete­fenyő egyelőre nincs a mátraalji város piacán. Tolnában tapasztalataink sze­rint nincs méterár, darabra adják a fenyőket. Az ár a fajta mellett a fa méretétől, minőségétől függ, és igen tág határok között vál­tozhat. EUROPRESS Megye Lucfenyő Normandiai feketefenyő Erdei feketefenyő Ezüstfenyő Népszerű informatikai tenderek Budapest Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium (IHM) idei pályázatai­ra a vártnál többen jelentkeztek, a 6,5 milliárd forintos kerettel szemben mintegy 20 milliárd forintos támogatást igényelve - mondta Kovács Kálmán. Egyedül az önkormányzatok internetes el­látását segítő program iránt nem volt túljelentkezés, miután a 11 ezer ellátatlan település közül csak 800 igényelt támogatást. A legnagyobb érdeklődést az infor­mációs társadalom megvalósítá­sát elősegítő kutatás-fejlesztési pályázat váltotta ki, amelynek 400 millió forintos keretét nyolcszoro­sán múlták felül az igények. A pá­lyázatok elbírálása megkezdő­dött, és a; tárca reményei szerint még az idén megköthetik a szer­ződéseket. A támogatási progra­Megállapodtak a kvótákról Budapest A Európai Unió közvetlen mezőgazdasági támogatások­ra vonatkozó ajánlata még kedvező irányban változhat, a kvótákról szóló tárgyalá­sokat viszont már lezárta Magyarország - nyilatkozta lapunknak Szanyi Tibor. A földművelésügyi tárca politi­kai államtitkára elmondta: az uniós tárgyalásokon hazánk technikailag lezárta a kvóták kérdését. Nem sikerült ugyan mindent elérni, amit Magyar- ország szeretett volna, ám jóval az uniós ajánlat felett sikerült a pozíciókat kialakítani. Ha a köz­vetlen mezőgazdasági támoga­tások jelenleg ismert .mértéke másként alakul, akkor még van mozgásterünk. A legkevesebb, amit a magyar kormány Kop­penhágában el tud érni, az a közvetlen kifizetések 45 száza­léka, fele annak, amennyit az uniós gazdák kapnak. Az Euró­pai Unió 25 százalékot ajánlott a közvetlen kifizetések finanszí­rozására, míg a fennmaradó 20 százalékot a vidékfejlesztésre adott uniós forrásokból lehet nemzeti kifizetésként finanszí­rozni. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó brüsszeli ajánlat azonban még pozitív irányban változhat. A kvótákkal kapcsolatosan Szanyi elmondta: valamennyi kvótáról megállapodtak, számo­kat azonban nem volt hajlandó közölni. Azt azonban hozzá­tette: a mennyiségek tekinteté­ben jóval az uniós ajánlatok felett sikerült megállapodni Brüsszellel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kvóta nem terme­léskorlátozást, hanem támoga­tást (is) jelent. A kvótával együtt ugyanis pénzt is kapnak a gaz­dák. Amennyiben emelkedik a közvetlen kifizetés mértéke, akkor ugyanarra kvótára maga­sabb a bevétel. A szaktárca államtitkára sze­rint a kvóták mértéke minden esetben további mozgásteret biztosít a jelenlegi magyar ter­melési, fogyasztási színvonal­hoz képest. Ez azt jelenti, hogy egyetlen termékből sem kell majd kevesebbet termelni. A közvetlen kifizetések mértéke közel áll a magyar elképzelések­hez. Jelezte: a szubvenciók köre nem szűkül le a közvetlen ki­fizetésekre, azon túlmenően a nemzeti kormányok más támo­gatási formákat is nyújthatnak a termelőiknek. Az államtitkár be­jelentette, hogy elkészült a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium uniós kommuni­kációs stratégiája, amelyet vár­hatóan már a jövő héten elindí­tanak. A koppenhágai csúcs- értekezletet követően pedig új középtávú agrárstratégia készül majd a tárcánál. ÚJVÁRI GIZELLA mot jövőre is folytatja az IHM, szándékaik szerint a jövő év végé­re valamennyi önkormányzatot internetkapcsolattal és megfelelő eszközökkel kell ellátni. Minden­ki számára elérhetővé kell tenni az ingyenes jogszabályokat, ezen­kívül az informatikai vívmányok­nak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a gazdaság és a köz- beszerzés terén is élénkítő szere- pet szán a kormányzat. dóczy Csekély áremelkedés Budapest Féléves csökkenés után emelkedett a mezőgazdasági termékek termelői ára a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Októberben egy szá­zalékkal haladta meg az ár­színvonal az előző év azonos időszakában jegyzett árakat. ■Egy százalékkal haladta meg a mezőgazdasági termékek terme­lői árszínvonala októberben a 2001 októberi szintet, janu­ár-októberben pedig öt száza­lékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben - áll a KSH jelenté­sében. Az idei, január-októberi adatok szerint a növénytermesz­tési, kertészeti termékeknél 4,6 százalékos, az állatoknál és az állati termékeknél 5,3 százalé­kos volt az árcsökkenés. Az idén októberben a növénytermeszté­si és kertészeti árak 8,4 száza­lékkal nőttek, míg az élő állatok és az állati termékek termelői ára 6,3 százalékkal csökkent a ta­valy októberihez képest. A tava­lyi év első tíz hónapjához viszo­nyítva a gabonaféléket 5,9 száza­lékkal alacsonyabb árszinten ér­tékesítették, ám októberben 19,7 százalékkal nőtt áruk a bázisidő­szakhoz képest. Szeptemberben stagnáltak az árak az előző év azonos időszakához képest, ja­nuár-szeptemberben pedig 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. ■ Támogatott sertések Budapest Jövőre legalább húszmilliárd forint állami támogatásra lenne szüksége a sertéságazatnak, hogy az ideihez hasonló jövedel­mezőségi szint fenntartható legyen a sertéstartók számára - jelentette ki ZácLorí László, a Vá­góállat és Hús Terméktanács (VHT) csütörtöki tájékoztatóján. A VHT titkára elmondta: a fo­rint erősödése okozta árfolyam- veszteség a múlt év közepétől ez év végéig várhatóan eléri a 12 milliárd forintot. Az ebből eredő árbevétel-kiesés pedig idén vár­hatóan eléri a 10 milliárdot. Idén nem volt elegendő az állami tá­mogatás az ágazat piaci pozíciói­nak javítására: a rendelkezésre álló 8 milliárd forintot 1,5 mil- liárddal kellett kiegészíteni, és a terméktanács további 1,8 milliár­dot ad még az év végéig saját intervenciós kasszájából a terme­lőknek és feldolgozóknak.- ÚJVÁRI ­Ráfizetéses év volt Budapest Veszteséges évet zárnak idén a búza- és kukoricatermesz­tők, mivel a termelői árak jó­val az önköltség alatt marad­tak - hangzott el a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) tegnapi gabo­naválasztmányi ülésén. A MOSZ adatai szerint a gabona- termelők 23 milliárd forint vesz­teséggel zárják az idei évet. Az őszi búzát átlagosan 22 ezer fo­rintért tudták a termelők értéke­síteni, szemben a 26 ezer forin­tos önköltségi árral. A kukorica esetében a 24 ezer forintos előál­lítási költséggel szemben mind­össze 22 ezer forintért tudtak túl­adni a gazdák a termésen. Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: a forint árfolyamának erősödése tonnánként 3-4 ezer forinttal csökkentette a termelői árakat. Az alacsony árak kialakulásához vezetett az is, hogy későn jelent meg az intervenciós felvásárlás­ról szóló rendelet. A termelők őszi búza esetében tonnánként 2 ezer forintos exporttámogatást kérnek az Európai Unión kívüli térségekbe 2003. május 31-ig kiszállított árukra. A kukorica esetében a Kereskedelmi Világszervezet­megállapodás alapján nincs lehe­tőség exporttámogatásra. így azt javasolják az agrártárcának, hogy tegye lehetővé a 2003. első félév­ben lejáró közraktári szerződé­sek meghosszabbítását, az idei támogatási feltételekkel. EUROPRESS Túl erős a forint Csökkentené a kamatokat, a devizaszerző ágazatok bérter­heit és a távol-keleti importot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Veszélyt jelent a makrogazdaságra nézve a forint erősödése, a probléma leküzdésére összehangolt munkára van szükség. Szoros szakmai együttműködést vár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány és a jegy­bank részéről a forint erősödésé­vel járó problémák leküzdésé­ben. Parragh László, a szervezet elnöke szerint az MKIK akár a közvetítő szerepét is magára vál­lalja, ha ez közelebb visz a meg­oldáshoz. A kialakult helyzet súlyos veszélyeket hordoz magá­ban a magyar gazdaság makró- mutatóira nézve. Az MKIK stra­tégiát is kidolgozott már az erős forint káros hatásainak enyhíté­sére. A kamara szerint elsősor­ban csökkenteni kellene a kama­tokat 1,5-2 százalékkal, mivel az euró 242-245 forintos ára is meg­felelő lenne a kormány inflációs stratégiájának folytatásához. A nemzetközi versenyképességet javító intézkedésekre van szük­ség, amelyek magukban foglal­nák a bérterhek csökkentését a devizaszerző ágazatokban, a távol-keleti import korlátozását, és beruházási kedvezmények be­vezetését a versenyszektorban. STEINER KATA SPOUT lo.oo new jersey nets­tl VSIIIM.I0\ ttl/\K8»S \Ií.\ kosár Inbdíl«niérkőzés 13.00 WANClIESIElt HAM angol Iwiinnki labdarúgó-mérkőzés IO.I5 kézilabda. női Európá-bajnokság liánjából. 2. elődöntő (élő) 21.00 ökfilvi^!s^|Wj 1 i\l / U.II1-1»MIM III nrnizrlkö/i profi-mérkőzés i i.i5 ioiti;aii im-akse\al| angol bajnoki lahdarngó-inérkőzés (élő) 10.15 kézilabda női Európa-bajnoksag J| ;.É Dániából, döntő (élí)|É^ * * 20.15 JUA'EVniJi-L 17.10 jg^ - . % olasz bajnoki lahdariigó-niérkőzés (élő)

Next

/
Thumbnails
Contents