Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-08 / 334. szám

KORKÉP 2002. DECEMBER 8. Lemondások sorozata a héten Ez a hét a lemondások nagyhete volt. A hírek szerint nagykövet lesz a héten lemondott Fodor Lajos vezérkari főnök. A napokban önként állt fel székéből az ORTT elnök asszonya, Körmendy-Ékes Judit, aki nem vállalta a tévés műsorvezetői felkérést, mert pihenni szeretne. Járai Zsigmond jegybankelnököt is felszólították lemondásra a forint erősödése miatt, de ő továbbra is jegyben jár majd bankjával. ■ A hét közepén Fodor Lajos ve­zérkari főnök Brüsszelben már mfegsúgta NATO-beli kollégák­nak, hogy ez a búcsútárgyalása. Mivel az újságírók megszimatol­ták kinti kijelentését, a hét végén Budapesten is bejelentette a leg­magasabb beosztású magyar ka­tona, hogy kéri felmentését a hon­védelmi minisztertől. Fodor há­rom és fél éve került Végh Ferenc helyére, és azóta néhányszor már a menesztés küszöbén állt. Nem értett egyet a katonai vezérkar mi­nisztériumba integrálásával, poli­tikai döntésnek minősítette a pá­pai repülőtér megszüntetését, az ő idejében került sor a békefenntar­tó parancsnok visszahívására, a haderőreform nem járt minőségi változásokkal, és összefüggésbe hozták a volt politikai tisztekről készült listával is. A topkijelentés mégis a közelmúltban hangzott el a rádióban. Fodor Lajos ugyanis kritizálta a Honvédelmi Miniszté­rium vezetését, Juhász Ferenc mi­nisztert pedig úgy jellemezte, hogy „nem érthet fontos kérdé­sekhez, hiszen nem katona”. Ar­ról viszont egy szava sem volt Fo­dornak, hogy vezérkari főnöksége alatt kapta a magyar hadsereg a legrosszabb osztályzatot a NATO- tól, s egy szakaszt se tudott kiállí­tani Afganisztánba.- Műsorvezetőnek is felkértek, de a pihenés mellett döntöttem ­tájékoztatta a nyüvánosságot kö­zeljövőjéről Körmendy-Ékes Ju­dit. Az Országos Rádió- és Televí­zió Testület elnöke ugyancsak le­mondásával gyarapította a hét bel­politikai történéseit. Arra való hi­vatkozással hagyta el posztját, hogy a parlament kormánypárti többséggel megnyirbálta a a testü­let költségvetését. Az igényelt 1,2 milliárd helyett csupán 840 millió forintot szánnak a testületnek. A döntést becsomagolt felhívásnak értékelte a lemondásra, amelynek benyújtása előtt egyedül Orbán Viktorral konzultált. Az exminisz- terelnök megértéssel fogadta az ékes szándékot. Az ORTT exelnö- ke sajtótájékoztatóján jónak érté­kelte saját munkáját, eltávolítását meggondolatlan hatalmi lépésnek nevezte. Az ORTT új tagját, a szo­cialista Ladvánszky Györgyöt úgy jellemezte, hogy „politikai mező­ben mozog”. Már csak emiatt sem tartja alkalmasnak, hogy ő legyen-Ha majd nyugdíjas leszek, nyitok egy szalont! utódja az ORTT-ben - tette hozzá a Fidesz-közeli mezőkön mozgó elnök asszony. Ugyanakkor Körmendy-Ékes nem említette, hogy lemondása összefüggésben állna azzal a büntetőítélettel, ame­lyet férje és ellene hoztak. Többeket is felszólítottak le­mondásra az elmúlt héten. Az egyiknek a feladója az Országos Érdekegyeztető Tanács, címzettje Járai Zsigmond, a Magyar Nemze­ti Bank elnöke, akinek csak 2007- ben járna le a megbízatása. A gyáriparosok által is támogatott kezdeményezést azzal indokol­ták, hogy a megerősödött forint csökkentette az exportra dolgozó magyar cégek versenyképességét. A Napkeltében pénteken reg­gel Friderikusz Sándor, a tévé­elnök-választás legújabb kudarcát értékelve közölte, hogy mivel a pártdelegáltakból álló kuratóriu­mi elnökségben nem jött össze a jelöléshez szükséges elegendő szavazat, a kuratórium nem vé­gezte el a munkáját. Ezért elvárta volna, hogy a kuratórium le­mondjon. A kuratórium maradt, a köz- szolgálati televízió mostani al- elnöksége jövő márciusig hivata­lában marad. Hacsak nem mond le. Cs. T. HÍREK Visegrádi együttműködés az EU-ban ■ VÖRÖSKŐ/SZOMOLÁNY - Tegnap Szlovákiában be­fejeződött a visegrádi országok miniszterelnökeinek két helyszínen, a vöröskői és a szomolányi vár­kastélyban megrendezett találkozója, amelyet a vi­segrádi együttműködés hosszú távú, Unión belüli megőrzéséről rendeztek. Kiss Elemér az esemény be­fejezése után elmondta: a V4-es együttműködésnek' az Unión belül is szerepe lesz. Uj lehetőségek és szükségletek alakulnak majd ki, „mégpedig azért, mert a közép-európai térségben vannak együttes ér­dekként felfogható érdekek.” Önkormányzati választás ■ POZSONY - Tegnap és tegnapelőtt önkormányzati választásokat tartottak Szlovákiában. A tegnapi dél­utáni urnazárás után érkezett első jelentések az elő­revetítéseknél is alacsonyabb részvételt jeleznek. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 531 településen 431 polgármesterjelöltet és 3221 önkormányzati képvise­lőjelöltet indított. Noha az első hivatalos eredménye­ket csak ma teszik közzé, az már biztos, hogy a na­gyobb városok közül Dunaszerdahelyen és Somorján az MKP állíthat polgármestert. NZZ: magabiztos az MSZP ■ ZÜRICH - A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap „A magyar szocialisták növekvő magabiz­tossága” címmel közölte Andreas Oplatka írását. A szerző idézett egy szocialista képviselőt, aki magán- beszélgetésen úgy vélekedett, hogy „a Fidesznek vé­ge, és Orbán Viktort is nyugodtan le lehet írni”. A cikk megállapítja: Medgyessy, akit a fiatal demokra­ták alábecsülték, fokozatosan önállósodik. Eközben a Fideszen belül már olyan jelzések is elhangzottak, hogy a párt jövője elképzelhető Orbán nélkül is. Feltételekhez kötik a segélyt ■ WASHINGTON - Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy feltételekhez köti az Észak-Koreának nyújtott élelmiszersegélyt: egyebek közt ahhoz, hogy a phen- jani hatóságok lehetővé teszik a segély szétosztásá­nak kiterjedtebb független ellenőrzését. Az amerikai tisztviselőket aggasztja, hogy az ENSZ Világélelmezé­si Programjának ellenőrei nem mehetnek el bizonyos észak-koreai területekre, s így nem biztosíthatják, hogy a támogatás azoknak jusson, akiknek szánták. Bangladesi robbantások mozikban ■ DÁKKÁ - Pokolgépek robbantak tegnap az észak­bangladesi Mimenszingh város négy mozijában. A merényleteknek tizenöt halálos áldozata és több mint kétszáz sebesültje van. Az egyik robbanószer- kezet akkor lépett működésbe, amikor az egyik mo­ziból nagy tömeg távozott, három moziban pedig ak­kor robbant pokolgép, amikor pergett a film. Egyelő­re nem tudni, kik követték el a terrorcselekményeket. Szaddám bocsánatot kért Kuvaitiéi ■ BAGDAD - Szaddám Húszéin iraki elnök tegnap bo­csánatot kért a kuvaiti néptől az 1990-91-es megszál­lás miatt, és harcra buzdította az idegen hadseregek ellen. A levél arra szólítja fel a kuvaiti népet, hogy csatlakozzon Irakhoz a megszálló idegen erőkkel szembeni ellenállásban. Szaddám kijelentette: a ku­vaiti invázió „törvényes védelem” volt az összeeskü­vés ellen, amelyet az USA szőtt a kuvaiti vezetőkkel. A kuvaiti nép és vezetése között különbséget tevő le­velet aznap tették közzé az iraki televízióban, amikor Bagdad átadta fegyverkezési programjairól szóló be­számolóját az ENSZ fegyverzetellenőreinek. Előítéletek nélkül Európába MDF-tanács Fideszes EU-intelmek ■ Az Európai Zsidó Kongresszus arra kéri a magyar parla­mentet és kormányt, mielőbb döntsön a holokauszt tagadá­sáról szóló törvénykezésről, s tegyen lépéseket, hogy befeje­ződhessen, s a gyakorlatban is megvalósuljon a kárpótlás. Erről Michel Friedman, a kongresszus elnöke nyilatkozott tegnap, a szervezet végrehajtó bizottságának budapesti ülé­se előtt. Mint mondta: fel fognak lépni, hogy a csatlakozás előtt álló országokban az antiszemitizmus ne lehessen jelen. ■ Auschwitz bizonyos értelemben felfüggesztette az irodák mat, Auschwitzról csak fekete regényt lehet írni, folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart - mondta az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a stockholmi Svéd Akadémián tartott tegnapi előadásában. ■ A Magyar Demokrata Fó­rum Országos Választmánya szerint Magyarország nincs maradéktalanul felkészülve az EU-csatlakozásra, amely­nek rövid távon vesztesei is lehetnek. Dávid Ibolya párt­elnök szerint a mindenkori kormány felelőssége, hogy a vesztesek számát csökkent­se, és megteremtse annak feltételeit, hogy a veszteség átmeneti legyen. Hallgatnak ■ Az Országos Rendőr-főka­pitányság (ORFK) egyelőre hivatalos forrásból nem ka­pott tájékoztatást arról, hogy valóban Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori veze­tője állna az 1998-as buda­pesti, Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás mögött. Németh Lajos, az ORFK kommuniká­ciós igazgató-helyettese nem kívánta kommentálni az ide­vágó sajtóértesüléseket. Sofőrsztrájk? ■ Ha december 12-ig a tulaj­donos ÁPV Rt. nem ad meg­felelő választ a Volán-busz­vezetők jövő évi bérfejlesz­tési igényére, akkor január 6-án hajnali fél öttől kétórás országos sztrájkot tartanak. A sofőrök fejenként 29500 forint keresetnövekedést kö­vetelnek, ami 26,4 százalé­kos emelést jelentene. ■ Az Európai Unió eszméje nem csodaszer és nem va­rázspálca - szögezte le Orbán Viktor tegnap a Fidesz XVI. kongresszusán, amely az uniós csatlakozással foglal­kozott. Az exkormányfő a nemzeti érdekek fokozott képviselete kapcsán rámuta­tott: vannak, akik a nemzet­közi érdekeket a nemzeti ér­dekek fölé rendelik. Régen moszkovitának, most brüsz- szelitának hívják őket - fogal­mazott Orbán. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint annak elle­nére, hogy „komplett KGST- és KGB-garnitúrát fog az EU egy héten belül keblére ölelni”, az Unió mégsem lesz újabb internacionalista kísérlet. A Fidesz kongresszusát köszöntő Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője arról be­szélt, hogy a szocialisták ne bízzák el magukat, mert - mint fogalmazott - az ellenzékből lesz a kormánypárt, a kormány­zó erőkből pedig az ellenzék. A hozzászólások után a kong­resszus egyhangúlag elfogadta az Európa a jövőnk, Magyar- ország a- hazánk című programot, amely egyben vitairat is. Szájer József, a Fidesz alelnöke zárszavában sajnálattal álla­pította meg, hogy Magyarország élén ma olyan kormány áll, amely az integráció kapcsán nem a nemzeti érdekekből in­dul ki, hanem valamilyen külső érdeket érvényesít. Az MSZP, a nyugodt erő ■ A Magyar Szocialista Párt megnyugvással fogadja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is támogatja hazánk uniós csatlakozását - áll az MSZP közleményében, mely a Fidesz hétvégi, uniós kérdéseket tárgyaló kongresszu­sára reagál. A nyilatkozat szerint ha figyelembe vesszük, hogy az orbáni üzenet még az Unión kívüli életet népsze­rűsítette, valóságos csoda, hogy mára a Fidesz felsőbb köreiben többségbe kerültek a csatlakozáspárti politiku­sok. Az MSZP a kormányt támadó szónoki kirohanások­kal nem kíván foglalkozni, ezeket a tisztújítás előtt álló Fidesz belső kampányának, a párt belügyének tekinti. A pápa kiválasztotta Paskai utódját Esztergom nyolcvankettedik ér­seke, Magyarország új prímása az ötvenéves Erdő Péter, akit a pápa tegnap nevezett ki a ma­gyar katolikus egyház legmaga­sabb tisztségére. ■ Május óta készülődött a Vatikán döntése: Paskai László bíboros ak­kor töltötte be 75. életévét, és az egyházi jog értelmében ilyenkor távozni kell az érseki tisztségből. Paskai László akkor el is küldte le­mondását a Vatikánba, de a pápa csak tegnap határozott az utódról. Egyházi források szerint Paskai László azóta többször megfordult Rómában, volt olyan hét, hogy két­szer is kiutazott - minden bizony­nyal az utódlása ügyében. A ma­gyar egyházi vezetők a Magyarok Nagyasszonya ünnepére, október elejére várták a kinevezés hírét, majd abban bíztak, hogy II. János Pál legkésőbb karácsonyig dönt, hiszen a katolikus egyház feje Víz- keresztkor, január hatodikán szen­teli fel az új püspököket. A jelöltek között emlegették Bosák Nándor debrecen-nyíregy­■ Gergely Jenő vallástörténész nem tartja meglepőnek a Szentszék dön­tését, hiszen ő eddig három jelöltről tudott, Erdő Péter mellett Seregély Ist­ván és Ternyák Csaba tűnt esélyesnek. Ám ahogy a vallástörténész mond­ja, minden eddigi hír csak találgatás volt, hiszen a Vatikán nagyon körülte­kintően jár el, s titokban tartja döntését. Azzal, hogy a Szentszék a legfia­talabb jelöltet választotta, nem rövid távú megoldásra törekedett. „Bizo­nyára számított Erdő Péter kinevezésénél, hogy tanult és dolgozott Rómá­ban, ugyanakkor nem exponálta magát a rendszerváltás előtt, és itthon szentelték fel - mondja a vallástörténész. - Tudóskarrier az övé, teológiai tanár, kánonjogi művei itthon és külföldön is ismertek. Ha majd bíborossá is felszentelik, akkor két bíborosa is lesz az országnak, amelyre már na­gyon régen nem volt példa...” házi megyéspüspököt, Ternyák Csa­ba érseket, a Vatikáni Papi Kongregá­ció titkárát, Erdő Péter székesfehér­vári segédpüspököt, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem rektorát és - legesélyesebbként - Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püs­pökkari Konferecia elnökét, akinek éppen e tisztsége miatt hatalma túl­mutatott. A püspökök tizenhárom éve éppen azért választották Sere­gély Istvánt a Konferencia elnöké­nek, mert elégedetlenek voltak Paskaival. November utolsó napjai­ban több lap még arról tudósított, hogy minden bizonnyal Seregély Ist­ván lesz Paskai utóda. Az új magyar prímás huszonkét éve Rómában szerzett diplomát teo­lógiából és egyházjogból, azóta nem­zetközi tudományos hírnevet vívott ki magának kánonjogi kérdésekben. Dolgozott a római Pápai Egyetem professzoraként, negyedik éve a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem rekto­ra, akit 2000. január 6-án szenteltek püspökké Rómában. Az új eszter- gom-budapesti érsek ünnepélyes beiktatását a 2003. január 11-i szent­Erdő Pétert január 6-án szentelik fel misén tartják az esztergomi Baziliká­ban. Paskai László, aki nyugdíjazása után is megtarthatja bíborosi címét - az érseki hivatal hivatalos közlemé­nye szerint - az esztergomi Simor- otthonba vonul vissza. Mádl Ferenc államfő Isten áldását kérte Erdő Péter munkájára.

Next

/
Thumbnails
Contents