Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-07 / 303. szám

10. OLDAL MARTONFA B E MUTATKOZIK 2002. November 7., csütörtök Martonfa megőrzi nyugalmát Kis zsáktelepülés Martonfa a 6-os főközlekedési úttól nem messze, Pécstől tíz kilométerre. Néhány évvel ezelőtt még a busz sem került errefelé, ennek ugyan nem örültek az itt élők, ám azt sem szeretnék, ha a forgalom növekedésével a gyereke­ket ne engedhetnék ki gondtalanul az utcára játszani. A falu a megyeszékhely és egy másik híres város, Pécsvárad kö­zött fekszik, ennek következté­ben a két város vonzásában él. Közúton a 6-os főközlekedési út­ról letérve rövid, körülbelül egy kilométeres bekötőúton közelít­hető meg ez a zsáktelepülés. Évekkel ezelőtt még a munkába járóknak, diákoknak, a halasztha­tatlan ügyeik miatt a városokba tartóknak ezt a távolságot télen- nyáron gyalog kellett megtenni­ük, hogy a 6-oson közlekedő buszjáratokat elérjék. Manapság már három járatpár köti össze a külvilággal, az itt élők viszont azt szeretnék elérni, hogy délután újabb járatok érintsék a telepü­lést. Túlzásba azonban nem akar­ják vinni az autóforgalmat, a leg­Marcsó Zoltán polgármester végsőkig ragaszkodnak a község békés és nyugodt világához. A faluba érve barátságos ját­szótér fogadja a látogatót. A főut­Felújított házak a faluban cán (Köztársaság utca) végigsé­tálva az 1874-ben Szent István tiszteletére emelt templomhoz érkezünk, itt fut össze a település négy kicsiny utcácskája, és itt van a buszfor­duló is. A kis téren álló gesz­tenyefa árnyé­kából mindenki megcsodálhatja a szépen felújí­tott épületeket, a templom kert­jében álló már­ványoszlop a világháborúban elesett marton- faiaknak állít emléket. Ha a látoga­tó ideje engedi, érdemes körbe­sétálni a csendes kis faluban, be­kukkantani a rendezett portákra, elbeszélgetni a barátságos, min­dig segítőkész lakókkal. Az in­nen alig egy kilométerre lévő pincesor a valaha virágzó (mára már a környező neves borvidé­kek mellett elenyésző szerepű) szőlőművelés és az ezzel együtt járó bortermelés még megma­radt rekvizitumai. Némi szeren­csével a használatban lévő prés­házakban a kíváncsiskodó meg is kóstolhatja a környező dom­bokon termett szőlőkből készült nemes nedűt. A település törekszik a kom­fortosság megteremtésére, bár a gázszolgáltatás meg a csatorna egyelőre még hiányzik. Az itt la­kók nagy része nyugdíjaskorú, jövedelméből nemigen tudja megfizetni a kényelmes szolgál­tatást nyújtó energiahordozó bevezetését, meg a csatorna- rendszer kiépítését. Az utak és a járdák rendben vannak, egy új járda építésére a jövő évben ke­rül sor. A polgármester, Marcsó Zoltán azt szeretné, ha a falu apraja- nagyja a számítástechnikán ke­resztül is világlátottá válna. A pol­gármesteri hivatal épületében ki­alakítottak a millennium évében egy úgynevezett telekunyhót, ahol négy számítógép kapcsoló­dik a világhálóra, vagyis itt min­den faluban lakó fiatal és idős em­ber interneten tájékozódhat a kül­világ eseményeiről, intézheti ügyeit, kaphat információt. A klubhelyiség találkozóhellyé kí­ván válni, ahol a betérő a kötetlen együtüéten kívül a szándékai sze­rinti információhoz is juthat. MARTONFA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA martonfa. danantulinaplo. hu Az összeállítás a martonfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor _______A FALU TÖRTÉNELME__________ A régészeti leletek tanulsága szerint a község környékén már a bronzkor késői szakaszában is lakott település állha­tott a ma falu területén. A községben feltárt szórvány csont­vázas sir a Haiomsíros kultúra népének nyújtott csontvázas temetkezésről tanúskodik. A környék később egy kelta népcsoport otthonává vált, a vaskor e késői szakaszából szórványlelet, két vaslándzsa került elő. A magyarok már az Árpád-kor kezdetén benépesítették a vidéket. A település neve 1292 és 1297 között bukkan fel a pécsváradi apátság alapítólevelében, Matonfolua változat­ban. E név a Márton személynév és a birtokos személyraggal ellátott falu szó- összetételéből származhat, később Martonfalva, majd Martonfára rövidült. A település a török hódoltság idején is folyamatosan lakott maradt. Népességé­nek túlnyomó része azóta is magyar, a XVIII. században a környékére nagy számban betelepülő németek ide csak elenyésző számban érkeztek. t FALUNAP ÉS BICIKLIVERSENY. A községben a legnagyobb rendez­vény a falunap, amely néhány évvel ezelőtt izgalmas versennyel egészült ki. Tordai János, az akkoriban még tízéves kisfiú ugyanis azzal az ötlettel állt elő, hogy rendezzenek a lakosságnak a település körüli kerékpárver­senyt. Az elsőn még nem is nagyon számított, ki lett a győztes, hiszen a részvétel volt a fontos, nem a helyezés. Aztán a rendszerint augusztus­ban megtartott falunapon rajthoz állt „drótszamarasok” korosztályos, te- rep és országúti versengésben mérték össze „tekerőképességüket”. ■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI. Polgármesternek az októberi önkormányzati vá­lasztáson ismét Marcsó Zoltánt (46 éves, pedagógus) választották meg. A testület tagjai Duminé Németh Tünde (27, kereskedő), Bosnyák András (27, művezető), Dobos Norbert (22, munkanélküli), Szűcs János (42, szak­munkás) és Várná György (31, szalagmunkás). A faluban nem él jelentős számú nemzetiség, ezért kisebbségi önkormányzat sem alakult. _____u MA RÁZA BEMUTATKOZIK A község gazdái Az októberi helyhatósági válasz­táson ismét Schenk Jánost (58 éves, rt.-elnök-igazgató) válasz­tották meg polgármesternek. Al­polgármester Hoffman János (35, családi gazdálkodó). Az önkor­mányzati testület tagjai: Barna László (41, gépkocsivezető), ifj. Mosztbacher József (28, családi gazdálkodó), Morschauser Gábor (29, vállalkozó) és Pónya László (44, lakatos). A most megalakult német kisebbségi önkormányzat tagjai Hoffmann Jánosné (35, vál­lalkozó), Kiss Róbertné (31, keres­kedő) és ifj. Morschauser József (25, gépkocsiszerelő).______■ Köz ös iskola Valamikor volt iskola is a falu­ban, ez azonban a körzetesítés­kor megszűnt, a gyerekek a kö­zeli Geresdlakra járnak óvodába és iskolába. A Geresdlaki Körze­ti Óvoda és Általános iskola mű­ködési költségeinek egy részét tehát a marázai önkormányzat fedezi és természetesen támo­gatja anyagilag is a bejáró gyere­keket. A háziorvos és a védőnő egyaránt Geresdlakról jár ki, előbbi hetente egyszer, az utób­bi pedig igénytől függően. Fiók­patika szintén csak a körjegyző­ség településén található, fogá­szatra viszont Himesházára kell utazniuk a marázaiaknak. MARÁZA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 667 B 445 315 —J ’ 245 1936 I960 1990 2002 ______A KÖZSÉG TÖRTÉNELME_________ Ne vét története során számtalan formában feljegyezték, eredete a horvát „mráz” szóra vezethető vissza, amely kö­döt jelent. Keletkezéséről ellentmondásos ismereteink vannak, de az biztos, hogy a honfoglalás időszakában Maráza külterületén létezett középkori falu, ám ennek ma már a nyomait sem lehet megtalálni. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd 1720-ban katolikus délszláv, és 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni. A magyarok a múlt század második felében érkeztek ide, és ezzel egyidejűleg kezdődött meg a sokacok elköltözése. A településszerkezete hagyományos, fésűs beépí­tést követ. Meghatározó gazdasági ágazat még ma is a mezőgazdaság, a munkaképes korú lakosság döntő hányada az agrárágazatban dolgozik. Felújították a kápolnát Az önkormányzat az egyházi épületek, ingatlanok rendbetéte­lét, felújítását is támogatja. Az el­múlt években rendezték a temető területét (kiirtották a bozótost), valamint hozzájárultak a kerítés megépítéséhez. A templom kör­nyékét is megtisztították az el­burjánzott növényektől, lépcsőt és korlátot építettek, a haranglá­bat is felújították. Az elhanya­golt, ám építészetileg megőrzen­dő, a falutól távolabb eső kápol­nát nemrégiben újították fel. Az átadási ünnepségen (képünkön) Mayer Mihály megyés püspök is megjelent. A templomra is ráfér­ne a tatarozás, erre feltehetően az elkövetkező években kerül sor. Maráza zsáktelepülés marad A Pécsváradról Mohácsra vezető úton Geresdlak előtt bekötő­út vezet a kis, kétszáznál alig több lelket számláló zsáktelepü­lésre. Maráza mindezek ellenére nyitott a világra, infrastruk­túrája a körülményekhez képest megfelelő, utcái rendezet­tek, valamennyi középületét felújították. A hagyományok ápolására az idei őszi választásokon német kisebbségi önkor­mányzat alakult. Az önkormányzatiság kialakítása után, vagyis amikor már a pén­zükkel önállóan rendelkezhettek, mindenekelőtt a löszfalomlást megakadályozandó támfalakat kellett építeniük, valamint az el­hagyott pincéket tömedékelniük. Mindezt saját költségvetésükből fedezték, mint ahogy a csapadék­víz-elvezető árkok tisztítását, va­lamint az átereszek elkészítését is. Viszont a 90-es évek elején a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésé­re a rendkívül kedvezményes álla­mi támogatást már igénybe vet­ték, ennek következtében a szol­gáltatás bevezetése a lakosságnak egy fillérjébe sem került, gyakor­latilag minden háztartás rendelke­zik vezetékes ivóvízzel. A lakóhá­zak több mint felénél működik a kábeltelevízió, vezetékes telefon­nal rendelkezik a családok 90 szá­zaléka. Rendezték a közterülete­ket, sőt parkokat is kialakítottak, ilyen azelőtt a faluban nem léte­zett. Ugyancsak ebben az idő­szakban újították fel a polgármes­teri hivatalt, valamint a faluházat is. Ez utóbbiban tartják a közössé­gi és néha a családi rendezvénye­ket, ünnepségeket. A világhábo­rúban elesett marázaiak emlék­művét még 1991-ben tatarozták.- Tulajdonképpen több mint tíz év alatt sikerült rendbe tenni a falut - mondja a polgármester, Schenk János. Ezt a falu első embere nem dicsekvésnek szán­ja, mert szerinte a közszolgálat­ba kerülteknek ez a kötelessége. S bár a községben meglehetősen sok a nyugdíjaskorú, a lakosság­szám folyamatosan csökken. Az eladó házakat azonban általá­ban nem a helyiek, hanem a kül­földiek, legfőképpen az itt élő svábok német rokonai ve­szik meg. Eddig 16 ilyen épületbe költöztek be a fel­újítás után - ki ideiglene­sen, ki állandó lakosként - a külföldiek. Az önkor­mányzat akkor sem jön za­varba, ha valaki családi há­zat akar a faluban építeni, s közművesített telket igé­nyel. A helyi államigazga­tási szervezet eddig 5 ilyen telket alakított ki, s aki két éve a faluban lakott, s épít­kezni akar, igénylés után ingyen juthatott hozzá. A földgáz is bevezetésre ke­rült néhány évvel ezelőtt, a háztartások 80 százaléká­nál veszik igénybe ezt az energiahordozót. A faluban lényegében nincs munkanélküli, a ki­lencvenes évek elején tör­tént gazdasági átrendeződés után is sikerült a dolgozók többségé­nek elhelyezkednie. A község munkavállalóinak legnagyobb foglalkoztatója a Geresdlaki Me­zőgazdasági Rt., működik egy ál­' Lovászlteíény -'NagypaB 'áf ) Fanekasboda Martonfa K»esd Geresdlak M Pereked Szilájy \ í E®ébet MARÁZA Romofiya f- Nagykorát Berkesd Ká’°l> ”526,10 lattenyésztéssel foglalkozó korlá­tolt felelősségű társaság, négyen családi gazdálkodóként próbálják megtermelni a mindennapi szük­ségletek finanszírozásához szük­séges forintok anyagi alapjait.- Az elkövetkező években is lesz dolgunk elég, hiszen fel kell újítanunk az ifjúsági klubot, a ra­vatalozót, az önkormányzati uta­kat - hogy csak néhányat említ­sek a legszükségesebbek közül. Schenk János polgármester És ezenkívül folyamatosan kar­ban kell tartanunk a falut, mert azt szeretnénk, ha itt mindenki jól érezné magát. maraza. danantulinaplo. hu Az összeállítás a marázm önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents