Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-30 / 326. szám

2002. November 30., szombat H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Életjáradékot ér a föld A kormány támogatja a tömegközlekedést ________Budapest______ A kormány anyagi segítséget nyújt öt nagyváros és Buda­pest tömegközlekedéséhez. A kabinet döntött egy olyan alap létrehozásáról is, amely a közalkalmazotti béremelés miatt forráshiánnyal küsz­ködő önkormányzatoknak nyújt segítséget. A kormány elfogadta a „föl­det életjáradékért” programot, amely a legfeljebb 20 hektár földtulajdonnal rendelkező, 60 év feletti nyugdíjasoknak teszi lehetővé, hogy tulajdonukat a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zetnek adják el piaci áron, cseré­be életük végéig havi járadékot kapnak. A kormány több olyan módo­sító javaslatot is támogat, amely a jövő évi költségvetésben javítja az önkormányzatok helyzetét - jelentette ki Lamperth Mónika. A belügyminiszter szerint 2,5 milli­árd forintos alapot hoznak létre, az önkormányzatok ebből része­sülnek támogatásban, ha a nor- matívaemelésekből sem tudják fedezni a közalkalmazottak bér­emelését. Lamperth Mónika kijelentette, hogy öt nagyváros közlekedési vállalatának adnak pénzügyi segítséget. Pécs, Kaposvár, Mis­kolc, Debrecen és Szeged közle­kedési társaságának adósság- csökkentésére csaknem 3 milli­árd forintot fordítanak, ebből a legkevesebb a somogyi székhely­nek jut. Ülésén a kabinet elfogad­ta a rendőrség jövő évi finanszí­rozását 5 milliárd forinttal növelő módosító javaslatot. NAGY ESZTER DÓRA Csernobil: állami felelősség Budapest A csernobili katasztrófa ide­jén a magyar állam szerepé­nek tisztázását követeli a Fidelitas, illetve a Fidesz- Magyar Polgári Párt ország- gyűlési képviselőcsoportja - jelentették be az Egészség- ügyi Minisztérium előtt tar­tott tájékoztatón. Nyitrai Zsolt és Szijjártó Péter, a Fidelitas alelnökei országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be azzal a céllal, hogy az állam is­merje el felelősségét abban, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa idején nem tájékoztatta megfele­lően a közvéleményt. A fiatal po­litikusok szerint az állam kártérí­tésre kötelezhető amiatt, hogy so­kan megbetegedtek, illetve a fer­tőzött területekre magyar munka- vállalókat küldtek. Külön kiemel­ték Csehák Judit egészségügyi mi­niszter szerepét, aki a baleset ide­jén miniszterelnök-helyettesként és az állampárt központi bizottsá­gának tagjaként dolgozott. Köteles György, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbioló­giai és Sugár-egészségügyi Kuta­tóintézet igazgató főorvosa az Europressnek egyértelműen cá­folta, hogy a csernobili baleset kö­vetkeztében a magyar lakosságot az egészségre káros mértékű su­gárdózis érte volna. A professzor szerint a hatóságok nem titkolóz­tak, sőt az intézetben mért sugár­zási adatokat naponta hússzor a környező országokba is továbbí­tották. Egy nevének elhallgatását kérő orvos szakértő ezzel szemben azt állítja: a csernobili katasztrófa idején a hivatalos jelentéseket a politikai vezetés „kozmetikázva”, nem a valóságnak megfelelően tu­datta a közvéleménnyel. Az ápri­Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztériumban az országos sugárbiológiai ku­tatóintézet 2002. évben nyilvánosságra ho­zott összefoglaló jelentését bocsátották ren­delkezésűnkre: .... a hazai lakosság egészsé­gi állapotát sem a kezdeti időben, sem azóta a csernobili béleset miatt bekövetkezett több­letdózis nem veszélyeztette. Az egészség­ügyi-közegészségügyi statisztikai elemzések is ezt igazolják. A balesetnek tulajdoníthatóan sem a daganatos halandóság, sem a gyer­mekkori leukémiás és daganatos megbetege­dések és halálozások, sem a gyermekkori pajzsmirigybetegségek, sem a veleszületett fejlődési rendellenességek száma nem emel­kedett...” lis 29-ről 30-ára virradó éjszakán több mint ötszörösére nőtt Ma­gyarország egyes területein a su­gárszennyezés. Huszonnégy óra elteltével enyhült a baj, ám né­hány nap múlva újra magasabb értéket mértek. Az orvos szerint hazánkban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyéb környezeti, kémiai ártalmak is társulnak a légtérben a csernobili katasztrófa óta itt lévő hosszú felezési idejű radio­aktív szennyezettséghez. Ezek az anyagok együttesen károsíthatják az emberek egészségét: rákos megbetegedést, a bőr, a vese, a légutak és nem utolsósorban az immunrendszer kóros elváltozá­sát okozva. Az orvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pánikkeltésre valóban nincs ok, mert a hazán­kat ért sugárzás, ha magasabb is volt a „bevallott” értéknél, nem okozhatott tömeges megbetege­dést. Más a helyzet a fertőzött te­rületekre küldött teherautó-sofő­rökkel, akik közül huszonnyolcán már nem élnek, az özvegyek pe­dig elkeseredetten pereskednek kártérítésért. NÉMETH ZSUZSA Avató az Andrássy Egyetemen Mádl Ferenc, Hazai György rektor, Johannes Rau a megnyitón FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY az egyetem névadójáról azt mond­ta: határozott, tudatos Európa- politika összefüggésében látta a 19. század Magyarországának sor­sát; országépítő törekvései mind­mind hazánk pozícióját erősítet­ték az államszövetségben. Johannes Rau köszöntőjében azt mondta: az egyetem megnyitá­sával különleges vágy vált valóra. Az egyetem nem egyszerűen kép­zőintézmény, hanem az európai gondolkodás megismerésének, a kulturális tapasztalatcserének a színtere is. europress Felülről nyitott kassza Szita Károly, a Fidesz önkormányzati kabinetjének vezetője szerint a 2003. évi költségvetés kevés pénzt biztosít a települé­seknek, miáltal jövőre egyre több önkormányzat kerülhet hát­rányba - önhibáján kívül. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke vi­szont bejelentette: a közalkalmazotti béremelésből adódó többletkiadásokat finanszírozni nem képes önkormányzatok­nak egy központi kasszából pótolják a hiányzó pénzt. Budapest Szita Károly, a legnagyobb ellen­zéki párt önkormányzati testüle­tének konferenciáján úgy ítélte: a hátrányos helyzetbe kerülő ön- kormányzatok csak további va­gyonfeléléssel vagy hitelfelvétel­lel pótolhatnák forráshiányukat. Szerinte a 2003-as költségvetés nem szolgálja azt a célt, hogy a magyar városok és falvak meg­felelő felkészültséggel lépjenek be az Európai Unióba. Úgy véli: a helyzet kísértetiesen kezd hason­lítani az 1995-96-osra, amikor a települések sorra adósodtak el, kerültek csőd közeli állapotba s amikor a vagyonfelélés megkez­dődött. Érdekes helyzetnek mi­nősítette a fideszes politikus, hogy a 2003-as költségvetés meg­ítélése tekintetében azonos plat­formra kerültek a kormányzati és az ellenzéki vezetésű városok. Mint utalt rá, a kormány meg­ígérte, hogy a közalkalmazotti béremelés 2003-ra áthúzódó ha­tásának teljes fedezetét biztosítja az önkormányzatoknak. Ehhez képest - tette hozzá - az önkor­mányzatok 240 milliárd forintot kapnak, amely a bérkiadások 50 százalékát sem biztosítja. Ugyan­csak bírálta a fideszes honatya, hogy 2003-ban dologi kiadásokra egy fillért sem kapnak a helyható­ságok, és 2002-höz képest csök­kennek a fejlesztési források is. Szita Károly szerint a pénzügyi tárca is elismerte, hogy a költség- vetés önkormányzatokra vonat­kozó része elbukott, amikor Lász­ló Csaba pénzügyminiszter a par­lamentben-az önkormányzati fe­jezetet csak módosításokkal tar­totta elfogadhatónak. A kormánykoalíció pártjai megegyeztek a költségvetési törvény módosításairól, amelyek biztosítják az önkormányzatok működőképességét, s indítvá­nyukat kedden a parlament elé terjesztik - jelentette be Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Javasla­tuk értelmében egy „felülről nyi­tott kasszát” hoznak létre, és azon önkormányzatok, amelyek saját forrásból nem tudják fedez­ni a közalkalmazotti béremelés­ből adódó többletkiadásokat, e kasszából igényelhetik a hiányzó összeget. így az elnök szerint nem igaz, hogy jövőre önkor­mányzatok mehetnek csődbe. Kuncze Gábor az Europress­nek azt mondta, hogy_ az önkor­mányzatoknak igényelniük kell a támogatást, a megadott paramé­terek szerint mellékelve azt a ki­mutatást, amely alátámasztja a forráshiányt. Ha e számítások helytállónak bizonyulnak, akkor a Pénzügyminisztérium biztosítja számukra a szükséges összeget az említett kasszából. Utóbbi 3 milliárd forinttal jelenik meg a költségvetésben, de a szükséges pénzt akkor is kifizetik, ha a keret elfogyott. Az is fontos változás, hogy 2003-ban az önkormányzat­októl adóerő-képesség címszó alatt az idei 100 százalékkal szemben csak a normatívák 80 százaléka vonható el, sőt ha egy önkormányzat önerős fejlesztése­ket hajt végre, akkor 2004-ben az elvont pénz 25 százalékát vissza­igényelheti. Ekkor 100 forintból 40 forint marad nála, a mostani nulla helyett. EUROPRESS Tiltakoznak a bírók Kaposvár Határozatban tiltakozik a Za­la Megyei Bírói Tanács a bí­rák és a bírósági alkalmazot­tak jövő évi fizetésemelés­ének mértéke és módja miatt. A határozatot eljuttatták az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács elnökéhez, vala­mint a kormányfőhöz. Az Európai Bizottság 2002. évi országjelentésében szerepel, hogy hazánkban a bírói reáljöve­delmek 1998-tól csökkentek - mondta Kurta János. A Zala Me­gyei Bírói Tanács elnöke utalt rá, ennek a helyzetnek az orvoslá­sára a kormány 2003. január 1-jétől ötvenszázalékos béreme­lést ígért. Végül olyan javaslat született, hogy júliusban, illetve novemberben legyen 25 százalé­kos béremelés, ami éves szinten 13 százalékot jelent. Ez a bírói tanács számára elfogadhatatlan: elmarad a beígért januári bér­emelés, másrészt nem emelke­dik olyan mértékben a fizetésük, ami' orvosolná a problémájukat, és ez már a bírói függetlenséget veszélyezteti. Az elnök szerint az emberek többsége úgy gondolja, a bírói bé­rek kiugróan magasak, jóllehet, ők máshonnan nem jutnak jöve­delemhez. Kurta János azt mond­ta: a kezdő bíró átlag fizetése bruttó 202 ezer forint, az enyém elnökként és címzetes bíróként nem éri el a bruttó 400 ezret. Mint mondta: egy polgári bírónál átla­gosan 110 ügy van folyamatban. Számos nem bírói feladatot is el- végzünk, és nem napi nyolc órá­ban, hiszen gyakran hétvégén is dolgozunk. Mégis, csupán azt kérjük, a korábbi ígéretnek meg­felelő, ötvenszázalékos béreme­lést adják meg. VARGA ANDREA A szabadság ünnepe __ Budapest A nyolcnapos chanukka első nap­ja, az első gyertya meggyújtása külön jelentőséggel bír az ünnep napjai között, hiszen minden nap, amikor egy újabb gyertya kerül meggyújtásra, erre a napra térünk vissza - áll Salamon Berkowitz üzenetében. A New York-i Ortodox Zsidó Világtanács alapítója a Parlament épülete előtt gyújtotta meg az első gyer­tyát. Az eseményen jelen volt a hazánkban tartózkodó román mi­niszterelnök Adrian Nastase és Kovács László, a Medgyessy-kabi- net külügyminisztere. A chanuk­ka a szellemi és. a vallási szabad­ság ünnepe. A gyertya kanóca és olaja szimbolizálja a fizikai és szellemi részt, a kölcsönhatásuk­ból képződő láng a lelket. Az ün­nepségen megjelent állami veze­tők az új, és egységes Európa üzenetét küldik el a világnak. ■ Az első fényt pénteken lobbantották lángra FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Hírek Szavazás az EU-ról Az MSZP, az SZDSZ és az MDF számára elfogadható az európai uniós ügydöntő népszavazás dátumaként 2003. április 12-e, a Fidesz az Országgyűlés integ­rációs nagybizottságának hétfői tanácskozásán közli álláspont­ját. Medgyessy Péter április 12- ét javasolta az EU-csatlakozás­ról szóló népszavazás időpont­jának. MTI Bérnövelő Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) olyan bruttó bér­emelést javasol 2003-ra a kö­zépszintű és helyi bérmegálla­podásokhoz, amely az egyes kereseti kategóriákban 4,5 szá­zalékos reálbérnövelést ered­ményez. Ebben állapodott meg a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal, mti Ifi verseny Jól vizsgázott a kormány az if­júságpolitika területén - jelen­tette ki Újhelyi István, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnö­ke Budapesten. A szocialista parlamenti képviselő utalt arra, hogy egy novemberi közvéle­mény-kutatási adat szerint az MSZP átvette a vezetést a Fidesztől a 18-33 éves korosz­tály körében, mti Drogvita Civil szervezetek közös nyilat­kozata szerint nem igaz, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) kábítószerrel kapcsolatos sza­bályainak változása legalizálná a használatot, enyhébben bün­tetné az iskolai fogyasztást, terjesztést, és kiskaput nyitna a drogkereskedőknek. A Drog- ambulanciák Szakmai Szövet­ségének Tanácsa, a Magyar Narkológiai Társaság, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Társaság a Sza­badságjogokért nyilatkozata megállapítja: ezt a látszatot csak a politikusok keltik megszólalásaikban, mti Gyógyszer csekkre A jövő év második felétől a közgyógyellátottak és a krónikus szívbetegek részére a gyógyszercsekk bevezetését tervezi a szaktárca - jelentette be Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A betegek a nélkü­lözhetetlen készítményekért egy meghatározott összeg erejéig ezzel fizethetnek a patikában, europress Művészeti gála Odaítélték a Magyar Művésze­tért idei díjait. Bereg újjáépíté­séért a Kós Károly Egyesülés, a megyei építészkamara, a Mányi Építész Stúdió, Duray Miklós író, Kaján Tibor grafikus, Kocsis Imre festőművész, Koltai Lajos filmművész, Kovács Nagy Mária szobrász, Pitti bácsi (Jaskó István), Gál Sándor nép­művészek, a Reneszánsz Rt., Balogh Miklós és Schrammel Imre kerámiaművész részesült az elismerésben, europress Utat kérnek Tiltakozó demonstrációk soro­zatát helyezi kilátásba több vecsési és környékbeli civil szervezet, ha a kormány a jövő évi költségvetésben nem külö­nít el pénzt arra, hogy az M0- ás autópálya tervezett követke­ző szakaszának építése elkez­dődjön. Hompoth Zoltán, a vecsési Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke rámutatott: az ígé­retekkel ellentétben nem kez­dődött el a 26 kilométer hosz- szú, az M5-öst az M3-as autópályával összekötő kör­gyűrűszakasz építése. Ugyan­akkor Vecsés, Gyál, Maglód, Üllő, Pécel és más települések mindinkább szenvednek az út- hiányból adódó nehézjármű­forgalomtól. MTI Mádl Ferenc magyar és Johannes Rau német köztársasági elnök egyaránt fontos eseménynek nevezte az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem létrejöttét. Budapest Mádl Ferenc hangsúlyozta: az eu­rópai integrációs folyamat tervezé­séhez egyre több olyan szakértőre van szükség, aki politológiai, jogi, közgazdasági és egyéb ismeretek birtokában a korábbiakhoz képest jobban tudja szolgálni az EU kere­tében megvalósuló integrációt. 135 év elteltével, alig tucat eszten­dővel a kelet-európai diktatúrák összeomlása után, ma újra annak tudunk örülni, hogy mi, magyarok magunk „intézzük” dolgainkat - fogalmazott Mádl, majd hozzátet­te: mégpedig „közösefi azokkal, akiket illet”. Úgy is mondhatnánk: akikkel szívesen vagyunk együtt. Akikkel összeköt a közös örökség, egybeszólít a hagyomány. Az államfő Andrássy Gyuláról,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents