Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-23 / 319. szám

6. OLDAL SZŐ R É N Y B E MUTATKOZIK 2002. November 23., szombat Szörény megőrzi boltját A kisközség vezetősége a legfontosabb fel­adatnak tekinti, hogy megmaradjon a most is működő kereskedelmi egység. Az alapellátást mindenképpen biztosítják. Szeretnék a szennyvíz- és a gázvezeték-hálózatot kialakí­tani, az előbbit kistérségi összefogással. Elő­készítik a falurendezési terv kialakítását. Kovács Zoltán polgármester a rendszerváltás kezde­te óta a település élén áll. Kicsit tart a helység elöre­gedésétől, hisz az idősek száma nő. Sajnos, nincse­nek kevesebben a munkanélküliek sem. A feltétele­zett elsorvadást cseppet sem érzékelteti a falu külle­me és azon emberek nyíltsága, lelkesedése, akikkel találkoztam falujárásom során. Az alig fél kilométer hosszú és egyutcás helységben szinte valamennyi házat nagyon gondosan óvják. Csinosak a porták, az utcai homlokzatokat és a kerítéseket lefestik. A helyiek állítják, hogy erős és tiszta itt a levegő, a napfényes órák száma szokatlanul magas. A múlt értékelése kapcsán a falu első embere el­mondta, hogy megépült a községháza, a hozzá tar­tozó orvosi rendelő, könyvtár. Az udvari bejáratnál nyilvános telefonfülkét állítottak fel. Az önkor­mányzat udvarán park díszük, a kis­pályán pedig fut­ballozni és kosaraz­ni is lehet. Az épü­let falán nagy em­léktábla vall arról, hogy nemrég im­már 600 éves lett a helység. Új járdarész épült csaknem egy kilométeres hosz- szúságban, bitume- nezett út vezet a majd másfél kilo­méterre lévő teme­tőhöz, ahol vado­natúj a halottasház, helyi szóval sírház. A területet élősövénnyel, benne nyírfákkal és kerítéssel vi­gyázzák. A községvezetőség halastavat létesített, meglett a gázcseretelep. Az elhagyott bikaistállót és pásztorházat megerősítik, hisz bármikor találhat­nak rá vevőt. ■ Kovács Zoltán polgármester Az állatállomány megcsappant Egykor csaknem 100 tehenet tar­tottak, a mostani mennyiség ke­vesebb mint 20. Sok volt a disznó is, a mai állomány 160-as. Ami­kor ily sok háziállatot neveltek és naponta tereltek ki a legelőkre, alkalmaztak pásztort, csordást, kanászt, csőszt és éjjeliőrt. Az egykori virágzó állattenyésztési időszak emlékét idézi a ma is lát­ható és szokatlanul nagyméretű bikaistálló és pásztorház. ■ Csinos porták Néprajzi értékűek az utcai hom­lokzatok a tetőformák és a díszí­tő motívumok miatt. Méretes és téglából kdszült gazdasági egy­ségek sorakoznak a legtöbb ud­varon. ■ EGYIK IGEN SZÉP PORTA, ahol erdélyiek laknak Tótszentgyörgy VS Nagypeterd jMotvány Kisdobsza ,N(fflí5k# OHoM Rtaafa. ' Kistamási ^- DmoMzap Bánfa — .. c Várad „ £• -áU0“* o Tektafalu 06yöngyöémellék 1 SZÖRÉNY A falu gazdái A polgármesteri teendőket Ko­vács Zoltán (68 éves) nyugdíjas látja el. Az alpolgármesteri posztot Rippel György (52) ács tölti be. Képviselők: Rippel János (32) traktoros és gépkezelő, valamint Tóth Irén (60) nyugdíjas. Elöregedés kezdődött Jelenleg 80-an élnek a faluban, az idősek száma megközelíti a 30-at. 1930-ban 190-en, majd 1970-ben 147-en laktak itt. A té- eszesítés idején sokan vándorol­tak el. Költöztek is ide, először a Somogy megyei Szülőkről 1945 után, később pedig Komlóról, Pécsről és Hedrehelyről. A be­vándorlók elsősorban hétvégi házakat emelnek. A vészes lét­számcsökkenésen mindez nem segített már. A hajdani lélekszá- mot, ami 1930-ban 190 volt, napjainkban már nem érték el. Ősi famíliák: Gyalus, Győr, Si­mon, Patály és Fekecs. szoreny. dunantulinaplo. hu. Az összeállítás a Szörényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült, összeállította: Csuti János ______________A FALU TÖRTÉNELME________________ Ok levélben először 1396-ból olvashatunk róla Zeuren alakban. A sze­mélynév tán a Szever módosulása. Származhat a csuvas nyelvből mor- mota jelentéssel, de lehet ótörök is szeretett értelemmel. Eredeztetik a délszláv Severin helynévből jogosan, hisz a Szörényi bánnak volt itt bir­toka. Egy régi irat várat említ a határban, amelynek a nyomairól a ma élők mar semmit sem tudnak. A leírás egy ostromról is beszámol és ar­ról, hogy a támadó csapat sátrainak kör alakú emelkedései sokáig lát­szottak. Az egyenes vonalban sorakozó apró halmokon később tölgyek cseperedtek fel. Az idősek állítják, hogy az ősi falu is ott húzódott, ahol most. Egy dűlőnév, a Kisfalu azonban azt sejteti, hogy egy korábbi te­lepülésnyom a határban is felfedezhető. A hódoltság alatt végig lakták, méghozzá református magyarok. Ekkor volt olyan időszak, hogy csak hét embert tartottak nyilván. Balogh Sándor, aki kutatja a falumúltat, a megszűnt csárda kapcsán kérdésünkre elmondta, a lebontott ivóhely a gyöngyösmelléki piacra és vásárba vezető út mentén állt. A MEGSZÉPÜLT TEMPLOM utcai falán hősi halottak emléktáblái láthatók ■ Z Á D OR BEM UTATKOZIK Nagydohsza Kiéőobsza s Molvány „Nemeske c Hóból Szörény . -Várad •. D KétHjfiUíi ÍKflfíft cTeklafalu b Szentegát Katádfa ab Bánfa A gazdák Polgármester: Barics Attiláné (55 éves) főállásban. Alpolgármester: Sabján Istvánná (44) pedagógus. Képviselők: Balogné Fenyvesi Pi­roska (29) családgondozó, Berta Jenő (52) családi gazdálkodó, Gólyák Mihály (57) nyugdíjas, Simaráné Gulyás Ilona (42) könyvelő. Falugondnok: Sabján István (49) kőműves. Hivatalse­géd: Bíróné Matt Éva (50). Cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Balogné Fenyvesi Piroska, Bog­dán Mihály (35) egyházi gond­nok, Bognár János (45) traktoros. Körjegyző főállásban Hajas End­re (33). Lelkész: Nyírfás Ágnes (40). Egyházgondnok: Tamóczai József (72). Plébános: Keczely Károlyi 73). Templomgondnok: Tenczlinger Mátyásáé (79). Házi- orvos: dr. Viljevácz Ibna (47). ■ Erős családok Napjainkban 402-en élnek a falu­ban. 1992-ben ez a szám 400 volt. Legidősebb lakók: Nagy Ferencné (85 éves) és Gergely Jó­zsef (89). 1945-től már nincs je­lentős elvándorlás, hisz a három- generációs családok megtartják a fiatalokat is. 1930-ban 577, míg 1970-ben 539 magyar ember lak­ta a falut. Régi famíüák: Nagy, Goják, Sáfrán, Dombai, Bakocs, Bagó, Váron, Gergely, Valler, Tamóczai, Szabó, Pap, Jeki, Ber­kes, Varga, Orbán, Patkó, Győr, Király, Prefek, Sár, Szomor, vala­mint a Horvát. ■ Zádori védett legelő A községvezetőség sokat ad a természetvédelemre és a falu­küllem csinosítására. Az ötvenes években a néhai Bagó István tanácselnök által divatossá lett nyírfatelepítést folytatják, de örökzöldeket is ültetnek. Az agyaggödör halastavának kör­nyékét parkosítják. Csatlakoznak a szociális földprogramhoz. A rendszerváltás kezdete óta a községirányítás legkeve­sebb 30 millió forintot köl­tött kömyezetszépítésre és az életkörülmények javításá­ra. Barics Attiláné, áld fél év­tizede áll a falu élén, tiszte­letben tartja elődje, Horváth János munkásságát. A kitű­nő emberismerettel rendel­kező asszony, aki egykor vb- titkárként és faluelöljáróként is dolgozod, jól mozgósít, Barics Attiláné polgármester a falu címerével gyorsan nyeri meg az embe­reket a közügynek. Nem véletlen, hogy fejlett a közösségi élet és nem létezik magyar-cigány ellentét. A múlt összegzése kapcsán el­mondta, hogy a temető nagy részét élő sövénnyel vették körbe, meg­épült az ide vezető út. A sírkert kö­rül a jövőben is telepítenek fagyait. A háborús hősi szobrot felújították, a későbbiekben majd egy kőből fa­ragott turulmadarat tesznek az obe- fiszk tetejébe. Az emlékmű környe­zetét parkosították, például az öreg gesztenyéket megmentették az ak­názómolyveszélytől. Felállították a faragott hirdetőtáblát, amelynek az alsó részére Márton Lajos ezermes­ter virágmotívumokat vésett. Az új járdaszakasz 3 kilométeres, rende­zett a buszforduló, utcákat bitume- neztek le, mindegyik oszlopra ener­giatakarékos halogénlámpa került. Elérték, hogy a csaknem 200 sze­mélyes rendezvényteremmel ren­delkező művelődési ház saját tulaj­donba került. Megszervezték a falu- gondnoki szolgálatot. Kétújfalutól visszakapták egy régi gazdálkodó ipartörténeti értékű traktorát, ame­lyet köztéren állítottak ki. Az elkö­vetkezőkben megerősítik a néprajzi szépségű pásztorházat és további szükséglakásokat alakítanak ki benne. A kultúrházat tatarozzák, új ravatalozót létesítenek és csaknem egy kilométeres betonjárdát hoz­nak létre. A MEGVÉDENDŐ LEGELŐ egyik értéke a több évszázados tölgyli- get. A közelben horgásztó várja a turistákat. _____________■ Ak ik segítenek A rendezvények szervezésében részt vesz többek között Fekete Ildikó, Matoricz Tiborné és Sabján Istvánná. A helyi mező- gazdasági kft. karbantartja a futballpályát, szállítást és köz­munkát vállal a falu javára. A dolgozók gémeskutakat őriztek meg, Kétújfaluból pedig haza­hoztak egy ipartörténeti értékű traktort. ■ zador. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a zádori önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János « ______________A FALU TÖRTÉNELME________________ Az 1332-böl számlázó első okleveles említésben a falunév: Zadur, ami szláv eredetű magyar személynév. A jelentése nem tisztázott. Tán egy helyi nemzetség emléke maradt fenn, hisz a XVI. századtól felbukkan Zádori János birtokos neve. A mai dűlőnevek is utalnak erre, így Zádori Ilka puszta, llka-major, Zádori-kert, Zádori-malom. Középkori falunyo­mokat sejtetnek az llka-puszta, Baksa, Bagó-puszta, Doboló csont, Ör- döglakás-puszta határrésznevek is. Az utóbbi feltehetően őskori tele­pülésnyom is. A helység múltját kutatták Sáfrán János gazda, Karácso­nyi Károly tanító, Bagó István és Majorosi István. Utóbbi személy nép­rajzi tárgyakat ajándékozott a könyvtárnak, melyekből bemutatót ren­deztek be. A török idején a Sáfrán- és a Csire-család megmentette a templomot, vagyis köveit nem építették be a szigetvári várfalakba. Kö­zépkori sírkert terült el a mai templom déli falánál, mig az Úr-asztala alatt pincerendszer bújik meg, amelyből alagút vezet. Tamóczai József nyugdíjas háztáji agronómus megmutatta nekünk az imaház még hu­szita korbeli részét. Ö tud még a község husziták lakta részéről is. A REFORMÁTUS TEMPLOM és környéke a világháborús obeliszk- kel. A katolikusoknak van egy imaházuk _____________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents