Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-21 / 317. szám
8. OLDAL H I R D E T É S 2002. November 21., csütörtök '■ ||| Lezárulás előtt az egyeztetés Ez év végéig elkészül a Nemzeti Fejlesztési Terv, mely tartalmazza az Európai Unió Strukturális Alapjaiból támogatandó fejlesztéseket. E dokumentum az alapja az Európai Unióval folytatandó jövő évi tárgyalásoknak, melynek végén megszületik az EU és Magyar- ország közötti szerződés, a Közösségi Támogatási Keret. A Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának fő hazai elve az volt (amely az Uniós elvekkel is tökéletesen összecseng), hogy valós fejlesztési igényeken alapuljon, tehát már a támogatandó területek meghatározásába is beleszólhassanak a társadalom tagjai. E cél elérése érdekében széles körű társadalmi egyeztetés kezdődött el: a folyamat részeként a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával szervezett munkacsoport ülések, konferenciák segítették a régiós vélemények összegyűjtését. A sorozat első állomása az idén október 29-én Pécsett megrendezett Regionális Operatív Program konferencia volt. Ezt követte október 30-án Dombóváron a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, november 4-én Somogyfajszon a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program , november 5-én Kaposvárott az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, majd november 8-án a Gazdasági Verseny- képesség Operatív Program dél-dunántúli konferenciája. Valamennyi tanácskozást munkacsoport ülés előzte meg, illetve az egészségügyi területről november 14- én Pécsett külön kibővített munkacsoport ülés zajlott. Az események emlékeztetői, továbbá az ezek strukturált javaslatai és a projektgyűjtés és kistérségi programfeldolgozás felhasználásával készített elemzések elkészültek, és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. honlapjának (www.ddrft.hu) NFT részében letölthetők. ■ Programok: egyértelmű fejlődés Nem csak mennyiségi, hanem minőségi javulás is mutatkozott A Dél-Dunántúli Régió abban a szerencsés helyzetben volt, hogy egymás után két kísérleti regionális Phare program, az EU Phare HU9606 és HU9705 Regionális Kísérleti Program Alap akcióterülete lehetett. A regionális Phare programok úttörő jelentőségűek a hazai Phare segélyfinanszírozás történetében. A regionális kísérleti programok keretén belül a döntési jogosultság decentralizációjának egy újabb lépése történt meg: a programok rendelkezésére bocsátott támogatási források elosztása felett a regionális fejlesztési tanácsok, így Dél-Du- nántúl esetében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács rendelkezett. Ebből következően a támogatási programok jelentősége a régió számára - az elérhetővé vált pénzforrásokon túl - az, hogy a programokon keresztül a régió és főként annak intézményrendszere „vizsgázik” az Európai Unió előtt a tekintetben, hogy mennyiben képes megfelelni az Unió által a Phare programok lebonyolításakor támasztott rendkívül szigorú és bürokratikus feltételeknek. Amennyiben a két egymást követő programot összehasonlítjuk, egyértelmű fejlődést figyelhetünk meg. Az 1997-es területfejlesztési Phare programra a megelőző évi 72 pályázattal (2,5-szeres túljelentkezés) szemben már 169 pályázat (4,7-sze- res túljelentkezés) érkezett, és megállapítható, hogy nemcsak a meny- nyiség, hanem a minőség terén is jelentős volt a javulás. Sokkal strukturáltabb, technikailag kicsiszoltabb, az Európai Unió alapelveinek - partnerség, szélesebb területi hatás - jobban megfelelő pályázatok születtek. Ez egy-- részt annak volt köszönhető, hogy az 1996-os Phare program kedvezményezettjei közül is többen pályáztak immár egy futó Phare projekt tapasztalataival a hátuk mögött. Másrészt az ekkor már egy éve sikeresen működő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. alapos felkészítő munkájának eredményeként az új pályázók is felkészültebbek voltak, mint egy évvel korábbi társaik. A megvalósítás terén is előrelépés történt. Az előző program idején kialakított kapcsolatrendszerek a régió szereplői, a kormány, illetve az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja között immáron rendelkezésre álltak, és többségükben megfelelően működtek. Az 1997-es programban a humán-erőforrás fejlesztési komponens keretében megvalósuló projektekre egy szakmai monitoring rendszer is született. Összességében elmondható, hogy a két regionális Phare program révén a Dél-dunántúli Régió ékes bizonyítékát adta annak, hogy rendkívül gyorsan és nagy adaptációs képességet bizonyítva képes a Phare pályázatok igényeinek megfelelni. A segélyprogramok sikeres lebonyolítása érdekében végzett erőfeszítéseknek köszönhetően a régióban immár jelen van egy olyan tudásanyag és gyakorlat, amelyre további Phare források és az uniós csatlakozás után a régió számára elérhetővé váló területfejlesztési források haté- kony felhasználása épülhet._______■ Esettanulmányok Olaszországból Pénzügyi szolgáltatások kis- és középvállalkozások számára A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Regionális Felkészítő Program (RPP) keretében rendezvénysorozatot indított a „Strukturális Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben” témában. A konferencia elsősorban olyan regionális szervezeteknek szól, amelyek vállalkozásfejlesztéssel foglalkoznak, illetve különféle gazdasági szolgáltatásokat nyújtanak elsősorban kis- és középvállalkozások részére. A rendezvénysorozat két konferenciából és a konferenciákat követő műhelytalálkozókból áll. Az első konferenciát idén november 11-én rendezték meg a pécsi Európa Házban. A konferencia fókuszában a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott, elsősorban nem-pénzügyi szolgáltatások álltak. A meghívott intézmények - köztük megyék, városok, kistérségek, kereskedelmi kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, stb. - száma közel kétszáz volt. A résztvevő intézmények mintegy húsz képviselőjét Horváth Csaba, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere, valamint Ruggero Tabossi, az RPP program dél-dunántúli előcsatlakozási tanácsadója köszöntötte. A Friuli Venezia Giulia, ill. Basilicata régióból érkezett szakértők a vállalkozói tevékenység fontosságáról, a Strukturális Alapok munkahelyteremtésben betöltött szerepéről, a KKV-k és a K+F (kutatás-fejlesztés) szakmai támogatásának összehangolásáról tartottak előadásokat, valamint olasz eset- tanulmányokat mutattak be többek között a dél-olasz, első számú célkitűzés körébe tartozó, Basilicata régióban működő, innovatív - újszerű ötletet megvalósító - vállalkozások indításáról. E tevékenység elősegítése érdekében az olasz parlament törvényeket hozott, melyek kifejezetten az ilyen vállalkozói kezdeményezések fejlődését tűzték ki célul. Az olasz prezentációkat követően Sigora IrDél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. ma, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója a Dél-Dunántúli Régióban működő kis- és középvállalkozások működésével kapcsolatos nehézségekre hívta fel a figyelmet. A KKV-kat érintő legfontosabb problémák közül a tőkehiányt és a vállalkozói készségek hiányát emelte ki. Elmondta, hogy sok a kényszervállalkozó, akik a munkaviszonyt álcázzák a vállalkozói státusszal. Az állami támogatások - amelyek gyakran nem életszerű célokra íródnak - nehezen elérhetőek a vállalkozók számára, sőt az esetek többségében el sem jut hozzájuk a pályázáshoz szükséges információ. Sigora Irma jelentős problémának látja az önkormányzatok, vállalkozásfejlesztési intézmények és a vállalkozások közötti érdemi kommunikáció elégtelen voltát. Gondot okoz a bankok rugalmatlansága is, akik a jelenlegi körülmények között a kis- és középvállalkozásokkal nem szívesen „állnak szóba”. Az ügyvezető igazgató asszony véleménye szerint a jelenlegi szolgáltatásoknál komplexebb, átfogóbb szolgáltatásokra lenne szükség. Horváth Csaba projektmenedzser a 2001. novemberében indult Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia megvalósításának jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az előkészítő szakasz a végéhez közeledik, zárásaként kerül sor decemberben az Irányító Bizottság ülésére, ahol az eddig elért eredményeket vitatják meg. A konferenciát követő napon az olasz szakértők egy szűkebb résztvevői körrel műhelytalálkozó keretében tartottak összejövetelt. Az előző napon felvetett problémákat érzékelve felmerült egy olyan elképzelés, amely szerint a régió vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézményei kidolgoznak egy átfogó stratégiát, amelyhez forrásokat a 2004-ben Magyarország számára is megnyíló Strukturális Alapokból szereznének. Ehhez azonban komoly hátrányt kell ledolgozni a partnerség területén is, és meg kell indítani az érdemi párbeszédet és együttműködést a települések, a vállalkozásfejlesztési intézmények és a vállalkozók között. A második konferenciát idén december 9-én tartják. A kiemelt téma a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások köre lesz. A konferenciát követő napon pedig a témában érdekeltek számára ismét lehetőség nyílik az olasz szakértőkkel való konzultációra. Az Ügynökség ezúton is tisztelettel invitál és vár minden érdeklődőt a decemberi rendezvényekre^ _________________________■ Eg yüttműködés a francia Rhőne-Alpes régióval Repülőterek menedzselése, kapcsolat egyetemek között, földrajzi eredetvédjegy Tavaly májusban a Dél-dunántúli Régiót alkotó megyék együttműködési megállapodást kötöttek a franciaországi Rhőne-Alpes Régióval. Az együttműködés nagyon hasznos lehetőségnek kínálkozik régiónk Európai Uniós felkészülése és a regionális intézményrendszer erősítése szempontjából, hiszen Rhőne-Alpes Régióban mintegy húsz éve működik közvetlenül választott térségi önkormányzat, így a decentralizált döntési és program megvalósítási technikák tekintetében komoly tapasztalatok halmozódtak fel. A megállapodás aláírását követően, 2002. áprilisában a francia partnerrégió lyoni székhelyén működő regionális adminisztrációja részéről szakmai küldöttség kereste fel régiónkat, segítendő az együttműködés szakmai tartalommal való feltöltését. A Dél-Dunán- túlt tekintve a nemzetközi együttműködés koordinátori szerepét a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tölti be. A megbeszélések eredményeképpen első körben a felek három területet jelöltek ki az együttműködés színtereként: úgy mint a regionális repülőterek menedzselése, az egyetemek közötti együttműködés, valamint a földrajzi eredetvédjegy megszerzésének elősegítése bizonyos agrár-élelmiszeripari termékek esetében. Az elsőként említett együttműködési tématerület keretén belül a Dél-Dunántúl jelenleg fejlesztés alatt áltó regionális repülőtereinek (Őcsény, Pécs-Pogány, Taszár) szakemberei idén október 5-től 10-ig szakmai tanulmányúton vehettek részt Rhőne- Alpes Régióban, ahogy arról múltkor már beszámoltunk olvasóinknak. A szakmai kérdéseken túl a meghívottak bepillantást nyerhettek egy több mint 800 főt foglalkoztató regionális önkormányzati adminisztráció mindennapi működésébe, a központi és regionális testületek közötti funkciómegosztás gyakorlati módozataiba, találkozhattak a régió és a helyi kereskedelmi és iparkamara magas rangú képviselőivel. Ugyancsak a két régió között kialakult kapcsolat révén idén október 12-17. között a Pécsi Tudományegyetem több karának képviseletében delegáció utazott a Rhőne-Alpes Régióba. A programban több lyoni, grenoble-i és chambéry-i egyetem meglátogatása szerepelt. A küldöttséget fogadta a régió tizennégy felsőoktatási intézményét tömörítő egyetemi szövetség vezetője is, akinek közreműködésével a PTE eljuttathatta bemutatkozó anyagát olyan intézményekhez is, melyekkel nem került sor személyes találkozóra. A program sikerét jelzi, hogy már most három együttműködési szerződés köttetett, az Universite Stendhal Grenoble 3 Építészeti Főiskolai karával, valamint Politikatudományi Intézetével, illetve az Universite de Lyon 2-nek ugyancsak a Politikatudományi Intézetével, közös Socrates program indítására. A felek ugyancsak megállapodtak abban, hogy a Rhőne-Alpes Régió által működtetett MIRA Programra - melynek révén a francia régió felsőoktatási intézményei és azok partner egyetemei közötti csereprogram finanszírozása valósulhat meg - közös pályázatokat terjesztenek be. Az együttműködés jövőbeni lehetséges területei a műszaki (építész- és villamosmérnöki képzés), orvostudományi, valamint bölcsész (EU tanulmányok, francia nyelv) képzésben körvonalazódtak. A Pécsi Tudományegyetem képviselői meghívták régiónkba a francia partnerintézményeket, illetve az Egyetemi Szövetség vezetőjét. A PTE a partnerrégiók felső- oktatási együttműködésének további fejlesztésébe be szeretnék vonni a Kaposvári Egyetemet is, amely az első kapcsolatépítési körben nem kívánt részt venni. A két régió partnerségének jelen fázisában az együttműködés harmadik területe szakmai segítség- nyújtás néhány dél-dunántúli agrár-élelmiszeripari termék földrajzi eredetvédjegyének magyarországi, majd Európai Uniós megszerzésében. Ezen védjegy egy adott termék földrajzi eredetét és minőségét garantálja, mely szempontok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, versenyelőnyt jelenthetnék az ágazat hazai, de különösen az európai uniós piacán. Régiónk szempontjából is fontos, hogy minél több ilyen termék legyen a Dél- Dunántúlon, ezért a Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinálásával a régió, valamint az FVM és az Agrár Marketing Centrum szakembereinek bevonásával az érintettek kiválasztottak négy olyan különleges terméket, amelyek alkalmasak lehetnek a védjegy elnyerésére, a későbbiekben pedig a minősítési folyamat eredményei, tapasztalatai megoszthatókká válnak majd más dél-dunántúli termékekhez kapcsolódóan is. Jelenleg egyeztetések folynak a négy termék - Mecseki medvehagyma méz, Stifolder, Balatoni fogas, Iharosberényi gesztenye - termelői köreivel, hogy mely termékek esetében indítható el ténylegesen az eredetvédjegy megszerzésének folyamata. Az ezen a téren nagy hagyományokkal rendelkező Rhőne- Alpes Régió biztosítja, hogy a védjegy megszerzésére törekvő déldunántúli termelői körök kisebb csoportjának egy tanulmányi út keretében bemutatja az ottani védjeggyel rendelkező hasonló termékek esetében elért eredményeket, a folyamat során várható nehézségeket, a megszerzett ismereteket, gyakorlatot. A tanulmányút a.jövő év első negyedévében valósulhat meg. A Rhőne-Alpes és a Dél-dunántúli Régió közötti együttműködés továbbfejlődését jelzi, hogy október 8-án látogatást tett régiónkban a Rhőne-Alpes Régió adminisztrációjának vezetője, Bemard Chaineaux úr, aki tárgyalásokat folytatott a Regionális Fejlesztési Ügynökség, a régiót alkotó megyék és régiónk egyetemeinek képviselőivel. A találkozó folyamán a résztvevők áttekintették az együttműködés tématerületeinek eddigi állását, valamint egyeztetések történtek az együttműködés jövőbeni lehetséges irányairól. Javaslatként felmerült a tapasztalat- szerzés, csereprogramok szervezésének lehetősége a két régió, illetve az azt alkotó megyék önkormányzatai, azok hivatalai számára, az eltérő működési módozatok megismerése terén. Különös tekintettel az EU tagsággal járó feladatok, eljárási rendek, felgyülemlett francia tapasztalatok megismerésére a magyar fél számára, esetlegesen ilyen irányú képzések szervezésének lehetősége. Ebbe a sorba tartozik még a francia partnerrégió gazdasági, kulturális és egyéb szempontból való bemutatkozása a Dél-dunántúli Régióban, valamint a mindkét régióban jelentős és különleges hagyományokkal rendelkező gasztronómia terén közös programok, közös kulináris szakiskolai képzések kidolgozása. Hangsúlyosan felmerült a két régió kapcsolatának a Dél-dunántúli Régió részéről az eddigi megyei szintről a regionális szintre való emelése. A kapcsolat továbbfejlesztése, a javaslatok további sorsa, illetve a konkrét közös programok kidolgozása jelenleg egyeztetés alatt áll. (60956)