Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-19 / 315. szám
2. OLDAL ____A VILÁG HÍREI______ ÉS ZAK-KOREA állítólag elismerte, hogy atomfegyverrel rendelkezik; az erről szóló hírek azonban ellentmondásosak. Dél-koreai és japán nyelvészek szerint a phenjani rádióban használt sajátos szófordulat nem egyértelmű célzás nukleáris fegyverzet birtoklására, mti CIPRUSBAN a görög pártok zöld utat adtak Kleridesz elnöknek arra, hogy a világszervezet béketervét elfogadja a ciprusi törökökkel való tárgyalások alapjaként. Papapetru nicosiai kormányszóvivő bejelentette: a nemzeti tanács tagjainak többsége megfelelőnek tartja az ENSZ-főtitkár elképzelését. MTI OLASZORSZÁGBAN megrö könyödést és felháborodást keltett, hogy a perugiai fellebb- viteli bíróság huszonnégy évi börtönbüntetésre ítélte Giulio Andreottit. A volt miniszterelnökről az a hír járta, hogy a maffiának is „összekötő embere” volt. A vádak a kilencvenes években öltöttek testet abban a perben, amely Minő Pecorella újságíró 1979. évi meggyilkolásában próbálta kideríteni az igazságot. A vád szerint Andreotti rendelte meg a merényletet, mti SZERBIÁBAN három jelöltje lesz a december nyolcadikán tartandó megismételt elnökválasztásnak: Kostunica jugoszláv államfő, Seselj radikális pártvezér és Pelevics, a Szerb Egységpárt elnöke indul a megmérettetésen. MTI LEONYID KUCSMA ukrán ál lamfő beutazási engedélyt kért Prágától, hogy részt tudjon venni a NATO-csúcstalálkozóján, illetve az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésén. Svoboda cseh külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Kucsma kaphat vízumot, mert az ő esete más, mint Lukasenko minszki államfőé, akinek az emberi jogok fehéroroszországi megsértése miatt a prágai hatóságok nem adtak vízumot, mti AFGANISZTÁNNAK még legalább két éven át szüksége van arra, hogy a nemzetközi béke- fenntartók az országban maradjanak - jelentette ki a kabuli külügyi szóvivő, mti SPANYOLORSZÁGNAK napi hétmillió euró gazdasági kárt okoz az északnyugati partoknál szerencsétlenül járt Prestige tartályhajó. A hatóságok halászati tilalmat rendeltek el, a rendelkezés több ezer rákhalászt és kagylótenyésztőt érint. A 77 ezer tonna nyersolajat szállító tanker rakományából eddig már legalább ötezer tonna ömlött az Atlanti-óceánba, mti SÖRKIRÁLLYÁ koronázta a brit összpárti parlamenti sörcsoport Károly herceget. Az évente odaítélt díjat - az év sörivója címet - annak a közéleti személyiségnek adományozzák, aki az adott esztendőben a legtöbbet reklámozta a folyékony italt. EUROPRESS VILÁG TÜKÖR 2002. November 19., kedd Huszonkét magyar képviselő Fontos állomásához érkezett az Európai Unió bővítésének folyamata: a tagjelölt országok parlamenti képviselőinek egy- egy csoportja most először vehetett részt - tanácskozási joggal - az Európai Parlament ülésén. Strasbourg Jóllehet az Európai Bizottság - az Unió „kormánya” - előzetesen csupán húsz helyet ígért hazánknak a 2004-ben esedékes európai választásokon, hazánk azt igényli, hogy ugyanúgy huszonkét mandátumra tart igényt, mint a hasonló méretű és lakosságú Belgium. A kérés esetleges teljesítése elől Brüsszel nem zárkózik el, ezt az is jelzi, hogy a hétfőn megkezdett tanácskozásra huszonkét magyar képviselő kapott meghívást. A tíz tagjelölt országgal - a „laekeni tizekkel”, köztük Magyarországgal - folytatott csatlakozási tárgyalások terv szerinti lezárásával a 2002. esztendő lefekteti az európai kontinens újraegyesítésének politikai alapjait - hangsúlyozzák uniós körökben. Az Európai Parlament a Tizenötök intézményei sorában a bővítés olyan hajtómotorjául szolgál, amely a felvételi folyamat keretei között meghatározó szerepet játszik mind jogi téren, mint pedig az állami és közös háztartási szektorban. A most folyó vita lehetőséget nyújt az Európai Parlamentnek arra, hogy a briisz- szeli bizottság által októberben kidolgozott országjelentésekről kialakítsa saját álláspontját, és megvizsgálja, vajon az egyes tagjelöltek érettek-e a belépésre. Amikor Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a felvétel előtt álló országok képviselőit Strasbourgba invitálta, az a cél vezérelte, hogy a vitában azok is részt vegyenek, akikről a jelentések szólnak. EUROPRESS Éljen május 1-je! Magyarország továbbra is épít a Visegrádi Négyek és a Bene- lux-országok közötti együttműködésre, mert úgy véli, ez előmozdíthatja az EU-hoz újonnan csatlakozó országok beilleszkedését - mondta a magyar külügyminiszter belga kollégájával hétfőn folytatott megbeszélésén. Brüsszel Kovács László az EU-magyar társulási tanács ülése, illetve a Tizenötök és a 2004-ben csatlakozásra esélyes országok külügyminisztereinek találkozója előtt tárgyalt Louis Michellel. A magyar külügyminiszter fölvetette, hogy Belgium egyike azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek még nem nyilatkoztak arról, milyen nemzeti szabályozást kívánnak alkalmazni a bővítés után a munkaerő szabad áramlásának területén. Michel közölte, hogy ennek már csak jogtechnikai okai vannak, s a maga részéről támogatja azt a magyar igényt, amely szerint az átmeneti időszakban is minél liberálisabb szabályozásnak kellene érvényesülnie. Az EU-magyar társulási tanács - ebben a formában gyakorlatilag utolsó - ülésén uniós részről üdvözölték, hogy a magyar kormány igyekszik pótolni a csatlakozásra való felkészülésben korábban tapasztalt lemaradásokat. Kovács L'ászló szerint az ország annál is inkább igyekszik megfelelni az Unió igényeinek, mert saját érdeke is, hogy csatlakozása után minél rövidebb idő alatt beilleszkedjék. Ezért e folyamat lendületét a továbbiakban is fenn kell tartani - állapította meg a miniszter, megjegyezve ugyanakkor, hogy a jogi értelemben teljes jogú EU-tagság és a szerves beilleszkedés között nyilván évek telnek majd el. Az uniós külügyminiszterek és a laekeni tízek tanácskozásán a csatlakozási tárgyalások legfontosabb nyitott kérdései - elsősorban a pénzügyi csomaggal kapcsolatos problémák - szerepeltek a napirenden. Az uniós külügyminiszterek kitűzték a csatlakozások céldátumát, amely 2004. május 1. A magyar diplomácia értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy abban az évben az uniós költségvetésbe irányuló befizetéseknek csak nyolchavi részét kell teljesíteni, az onnan érkező támogatások viszont nem csökkennek. A NATO jövője a prágai tét A cseh főváros nagyszabású rendezvénynek ad otthont a jövő héten. Az észak-atlanti szervezet csúcsértekezlete mindamellett nemcsak új tagok felvételéről dönt, hanem washingtoni ösztönzésre a NATO reformját is kezdeményezni fogja. Brüsszel Az Egyesült Államok már jó ideje szorgalmazza, hogy az európai szövetségesek fordítsanak több pénzt fegyverkezésre, s így nagyobb részt vállaljanak a NATO- tagságból fakadó kötelezettségeikből. Európa és az Újvilág katonai képességei között ugyanis egyre nagyobb a szakadék - jelentette id Marc Grossman washingtoni külügyi államtitkár. Az Egyesült Államok ezért azt várja európai szövetségeseitől, hogy védelmi kiadásaikat emeljék fel a bruttó nemzeti termék két százalékára. A tervek szerint a prágai csúcson a szövetség a területi védelem eddigi feladatáról átáll a határaitól messze keletkező külső fenyegetések elhárítására. Minthogy azonban a NATO-nak ehhez számos hiányosságát fel kell számolnia, szövetségeseit arra kéri, hogy vállaljanak kötelezettséget új képességek kiépítésére. „Prága az utolsó esély Európa számára, hogy helyreállítsa együttműködési adottságait az Egyesült Államokkal” - állítja a Die Welt cikkírója, Klaus Reinhardt tábornok. A német napilap sorsdöntőnek nevezi a prágai csúcsot: ott dől el, hogy „a NATO fő tényezője marad-e a világ biztonságának, vagy pedig puszta egyesület szintjére süllyed, hoszszú történelmi múlttal, de kevés jövővel”. Brüsszeli szakértők szerint a teendők száma nem csekély, megoldásuk sürgető. Robertson NATO-főtitkár az első helyre teszi közülük a NATO európai szárnyának harci képességeit: szerinte Anglián és Franciaországon kívül minden tagországnak a jelenleginél jóval több pénzt kell fordítania korszerűsítésre. Ezzel összhangban sürgetik a tengerentúlról, hogy az európaiak állítsanak föl egy legalább 20 ezres gyors reagálású haderőt. Ilyen igényekre vonatkozhat a magyar „prágai csomag” tartalma is, amely Medgyessy Péter kormányfő megfogalmazása szerint - „meggyőzi partnereinket, hogy Magyarország komolyan veszi szövetségesi szerepét”. KOCSIS TAMÁS ÁLLÁSPONT CSÁK ELEMÉR Európában vagyunk Az uniós felkészülés finiséhez érkeztünk. Tegnap óta magyar parlamenti képviselők is részt vesznek Strasbourgban az Európai Parlament ülésszakán. A külügyi tárca becslése szerint 15-20 százalékkal kell növelni az uniós ügyekkel foglalkozó diplomaták számát addig, mire Magyarország az EU tényleges tagjává válik. De kiszámolta-e már valaki, mennyi és milyen szakértőt kell még kiállítanunk ahhoz, hogy megfelelően képviseljék érdekeinket a különféle integrációs testületekben? Vajon hány hazánkfia tervezi, hogy munkát vállal a „nemzetek feletti” EU-apparátusban? Az Unió kormányaként működő Európai Bizottságban, valamint az Európai Parlamentben és a többi, kevésbé ismert uniós testületben nyelveket tudó, nemzetközi gyakorlattal rendelkező vagy arra alkalmas tisztviselőkre lesz szükség; üyen szakembereket jelenleg elsősorban a közgazdaság-tudományi egyetemen képeznek. Központilag szervezett oktatás nincs - valószínűleg nem is szükséges. Talán abban kellene határozottabban lépniük az arra illetékeseknek, hogy időben felhívják a figyelmet az egyéb felkészülési lehetőségekre: a hazai tanfolyamokra illetve a brüsszeli központ képzési formáira, tanulmányútjaira, különféle pályázataira. Ha valaki most kíván EU-szakértő lenni, a Külügyminisztérium és a többi szaktárca nyomvonalán indulhat el, de számítani kell arra is, hogy a hat és fél ezres EU-központban több száz álláshely vár magyarokra; ezekre - immár a magyar kormány segítsége nélkül - szigorú pályázati rendszerben lehet bekerülni. A megadott kvóták a második esetben csak annyit határoznak meg, hogy az adott tagország állampolgárai hány posztot kapnak: a továbbiakban a vállalkozók felkészültségén múlik, elnyerik-e a meghirdetett munkakört a brüsszeli apparátusban. Felvételünk az Unióba immár eldöntött ténynek tekinthető. Szabad a pálya azok előtt, akik magyarként európai polgárokká és európai munkavállalókká kívánnak válni. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90030004 BÍRÓ FERENC Hit és érdek Egy magát törzsapostolnak kikiáltó osztrák vasúti felügyelő hozta létre az új apostoli egyházat, amelynek Magyarországon 150 tagja van; az afrikai eredetű Késői Eső gyülekezetnek kétszáz, a többnejűséget elfogadó mormon egyháznak száznegyven. A 136 bejegyzett egyház között van a svéd pünkösdi misszió Forrás gyülekezete is... Nálunk valóban mindenki abban hisz, amiben akar, és hitét szabadon gyakorolhatja. Indokolt-e ugyanakkor, hogy e csoportok mindegyike egyházként szerepeljen, jogot formálva támogatásra és más, az egyházi mivoltból származó előnyökre? Sérül-e a vallásszabadság elve, ha száz, a holdat istennek hívő embert nem jegyeznek be egyházként? Az előző parlamenti ciklusban volt egy próbálkozás az egyházakról szóló 1990. évi törvény módosítására. Egy MDF-es honatya például azt javasolta, az eddigi százról emeljék tízezerre az egyházként bejegyezhető vallási közösségek létszámát. A módosítást akkor az ellenzék elvetette. A volt ellenzéki pártok most kormányra kerülve - úgy látszik - mégis csak megtapasztalták, hogy túl sok az a 136. Főként mert a polgárok adójuk egy százalékából az egyházaknak felajánlott 2,2 milliárd forintot az államnak - a törvény szerint - az éves szja-összbevétel 0,5 százalékára, azaz 9 milliárd forintra kell kiegészítenie. Viták kereszttüzébe került a kérdés, hogy az egy százalékot felajánlók aránya, netán a népszámlálási adatok alapján osszák-e el a pénzt. A „businessegyházakat” valahogy mégis meg kell különböztetni a valódiaktól. Az atomizálódó hitélet nem töltheti be jól társadalmi szerepét. Amikor az egyház betegeket ápol, tanít, sajátos eszközeivel fellép a drog ellen vagy éppen lelki sebeket gyógyít, voltaképpen közszolgálati feladatokat lát el mindany- nyiunk érdekében. Akkor is, amikor az erkölcsi értékrend erősítéséért munkálkodik Isten és az állam segedelmével. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Irak sok sikert kíván Megérkeztek a fegyverzetellenőrök szálláscsinálói Megérkezett a helyszínre hétfőn az ENSZ fegyverzet-ellenőreinek első csoportja, élén Hans Blixszel, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzési bizottsága (UNMOV1C), illetve Mohamed el-Baradei-el, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjével. Bagdad A csoport feladata a későbbiekben Irakba érkező szakértői csoport főhadiszállásának kiépítése, az ellenőrzés technikai feltételeinek megteremtése, a kiszolgáló létesítmények és a közlekedési lehetőségek biztosítása. A leszerelési szakértők újabb csoportja november 25-én érkezik az iraki fővárosba, és az érdemi munka ezt követően kezdődik majd. Az iraki sajtó az ENSZ-szakér- tők érkezéséhez időzítve arról írt, hogy Bagdad teljes mértékben együtt kíván működni a feltételezett tömegpusztító fegyverek felkutatására az országba érkező ENSZ-szakértőkkel. A keddi lapok felhívták azonban a figyelmet arra, hogy tisztességes és pártatlan tevékenységet várnak el tőlük.- Nálunk jobban senki sem kívánja, hogy az ellenőrök munkája sikeres legyen, hogy ezáltal nyilvánvalóvá váljanak az amerikai és a brit kormány hazugságai - írta a Szaddám Húszéin iraki elnök fia, Udaj tulajdonában lévő Babel című lap keddi számának első oldalán megjelent szerkesztőségi cikk. - Azt akarjuk, hogy a szakértői csoport bebizonyítsa az amerikaiaknak: országunkban nincsenek tömegpusztító fegyverek. A Baath Párt hivatalos lapja, az al-Thawra az ellenőrök pártatlanságának fontosságát hangsúlyozta, azzal vádolva az előző években - 1991 és 1998 között - Irakban dolgozó ENSZ-szakértőket, hogy az Egyesült Államok számára dolgozó kémek voltak. A leszerelési bizottságnak és az ügynökségnek meg kell őriznie függetlenségét, tisztességét és pártatlanságát, tiszteletben tartva Irak méltóságát és szuverenitását - írta a lap. - Felhívjuk az UNMOVIC és a NAÜ figyelmét arra, hogy ezúttal ne essenek bele ugyanabba a csapdába, amelybe elődjeik az amerikaiak beavatkozása következtében beleestek - tette hozzá az al-Thawra. ■ Jaszin háza blokád alatt Izrael - Palesztina Kivonultak hétfő virradat előtt az izraeli páncélosok Gázából, miután lerombolták a palesztin biztonsági erők kiképzőközpontjának épületeit. Az alig négy órán át tartó akció során a lövöldözésekben öten megsebesültek, köztük egy tévéoperatőr és két polgári személy. Az izraeli páncélosok tűz alá vették a palesztin biztonsági erők létesítményét és a környező házakat is, majd a földgyalukat is bevetették, s több épületet átkutattak a városban. Hátrahagyott röpirataiban az izraeli hadsereg azzal indokolta akcióját - amellyel nem kívánt kárt okozni a palesztin lakosságnak -, hogy a kiképzőközpont palesztin rendőrei közül sokan segítik az Izrael ellen támadásokat végrehajtó palesztin aktivistákat. A gázai akció előtt két nappal Hebronban 12 izraeli telepest és katonát öltek meg palesztin fegyveresek, s az izraeli vezetők megtorlást helyeztek kilátásba. A vasárnap éjszakai akció során csaknem 120 izraeli páncélos és harcjármű hatolt be Gáza városába, az őket támogató Apache helikopterek több rakétát lőttek ki és géppuskatüzet zúdítottak a palesztin biztonsági erők épületeire. A közeli Neca- rim zsidó telep irányából érkezett harcjárművek több harc- álláspontot foglaltak el alig néhány száz méterre a Hamász szellemi vezetőjének számító Ahmed Jaszin sejk házától. Megfigyelők szerint az 1994-ben Oslóban kötött békemegállapodás óta most először hatolt be ily hatalmas izraeli páncélozott egység Gázába.
