Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-15 / 311. szám

Hl 2002. November 15., péntek KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL A Kakukkfészek különös lakói Candy szerepében Nagy írisz, Billyét Nagy András táncolja a kép előterében fotó; laufer l. A világhírű regényből, a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey műből rende­zett táncjátékot Keveházi Gábor, mely­nek ma este lesz a pécsi Kamaraszín­házban a bemutatója. Egész életemben mindig az igazságot keres­tem, ez volt a meghatározója cselekedeteim­nek. Két nagy film határozta meg a fiatalságo­mat, a Rocco és fivérei, valamint a Száll a ka­kukk fészkére. Korunkban is az erőszak, a ter­rorizmus elleni harc az egyik legfontosabb kér­dés, így a Kakukkfészek története igen aktuális - indokolta témaválasztását Keveházi Gábor, aki Ken Kesey művéből rendezett táncjátékot. Hamar kiderül, hogy ez nem egy szokvá­nyos balett. A táncosok a színpadi játékot is kü­lön gyakorolták, és jónéhány rendkívüli él­mény vár a nézőre. Maga a színpad is olyan, hogy a közönség részese, passzív szereplője a történetnek, mely a bolondok házában zajlik. Hogy ki a bolond, és ki kit használ ki, és ki aláz­za meg a másikat, az nézőpont kérdése, de az tény, hogy ez a könyv egy évtizedig vezette a hetvenes években a hazai olvasottsági listát. A kötet Amerikában kötelező olvasmány, a belőle készült film pedig öt Oscar-díjat nyert. Nem volt könnyű ebből táncjátékot csinálni, közel három hónapos munka áll a társaság mögött. Különleges a zene is, Weber Kristóf pécsi zene­szerző (és egyben az egyik szereplő) alkotása, aki saját kompozíciókat elegyített filmzenék­kel, slágerekkel, valamint Vivaldi és Nagy Fri­gyes versenyműveivel. Balikó Tamás ebben a produkcióban új oldaláról mutatkozik be, mint díszlettervező. Keveházi Gábortól megtudtuk, a helyszín kialakítását illetően is volt egy saját élményanyag, a balett-táncos fiatalon egy boka­sérülését a diliház speciális röntgenén vizsgál­ták,^ s ott lesett el érdekes pillanatokat. Új szerepben debütál Daczó Eszter balett-tán­cosnő is a rendező aszisztenseként. A jelmeze­ket pedig az a Tresz Zsuzsa készítette, aki a Nemzetiben bemutatott Szikora-féle Ember tra­gédiájának is a jelmeztervezője volt. A 70 perces tánc- és színjáték kettős szereposztással megy a pécsi Kamaraszínházban, és Keveházi Gábor szerint mindkét előadás más-más színét adja vissza a történetnek, érdemes a két változatot összevetni. Ez egy olyan színház,- amelyről órá­kat lehet majd vitázni, értelmezni a látottakat, az érzelmeket is mélyen felkavarja, másrészt a történet megjelenítéséhez a tánc minden sajátos figuráját felhasználják. A koreográfus-rendező úgy fogámaz, ha a darab alapján sokan elolvas­sák majd a könyvet, akkor már érdemes volt a táncestet létrehozni. mészáros b. e. Horvát vigalom heteken át Kiállításokkal, tudományos találkozóval és kórusfesztivállal ünnepli a pécsi August Senoa Horvát Klub és az asszonykórus fennállásának 20. évfordulóját. A Pécsi Napoknak jó ideje elma­radhatatlan része a horvát nemze­tiségi nap, de a sétatéri mulatsá­gok is színtelenebbek lennének horvát tánccsoportok és kórusok nélkül. A magyarországi horvát- ságot 70 ezres létszámúra becsü­lik, melynek fele Baranyában él. Ez a nemzetiség hagyományainak gyakorlására éppen húsz eszten­deje hozta létre az August Senoa Asszonykórust, és az August Senoa Horvát Klubot, tudtuk meg Hepp Mihály klubvezetőtől. A klub évente nyolcvan rendezvé­nyen mintegy negyvenezer em­berhez juttatja el a horvát kultúra értékeit, táncokat, dalokat, doku­mentumokat. Olyan sikerrel, hogy a régióban már nem csak a horvát nyelvet beszélők tartoznak a rajongóik táborába, a program­jaikon mulatozók között a ma­gyar, német,vagy éppen szerb aj­kú emberek is ott találhatók. A Horvát Klub december 11-ig extra programmal ünnepli fennál­lásának húszesztendős jubileu­mát. A Barbakán-bástyával átel- lenben, a klubhelyiségben kiállítá­sok sora váltja egymást, most ép­pen a húsz esztendő klubtörténé­sein lehet nosztalgiázni fotók és írások segítségével. Ezt a tárlatot . november 19-ig lehet megtekinte­ni, akkor a Senoa család és a Hor­vát Nemzeti Színház című kiállítás kerül a helyére. A hónap végén gyermekrajz-kiállítás lesz ugyan­itt, majd december 11-től horvát borokból és turisztikai plakátok­ból állítanak össze bemutatót. Az asszonykórus alakulásá­ban időrendben egy hónappal megelőzte a klubot, ők most no­vemberben lettek húszesztendő­sek, és a jeles dátumot november 23-án este koncerttel ünnepük meg. Ezen az énekes találkozón a pogányi, a kökényi, a siklósi asz- szonykórusok is fellépnek, a ze­nei kíséretről a Vízin és a Baranya együttesek gondoskodnak, és a Tanac tánccsoport tagjai is be­szállnak a vigalomba. A jubileumnak lesz egy tudo­mányos eseménye is, mely no­vember 20-án azzal foglalkozik, hogy miként éltek á baranyai hor- vátok a török hódoltság idején. En­nek keretében emléktáblát is avat­nak az Ágoston téri templomban Don Simun Matkovic tiszteletére. MÉSZÁROS B. E. Hírek MÁSODIK HELYEZÉST ért el a Felsőrácegresi Iskolamúzeum­ban megrendezett XIV. Illyés Gyula Szavalóversenyen Bagoly Katinka, a siklósi Batthyány Káz- mér Általános Iskola VIII. osztá­lyos tanulója. A versenyen Bara­nya, Tolna, Fejér és Somogy me­gye legjobb általános iskolás ko­rú versmondói vettek részt. A Bitskey Tibor, Kossuth-díjas színművész által vezetett zsűri nem adott díjat az egyébként szépen teljesítő többi baranyai­nak, a pécsi Dombai Roxánának, a komlói Lassan Csillának és a mohácsi Lerch Szilviának, (d) „FRISS KUTATÁSOK a rofnológia körében” címmel ren­dez konferenciát ma 10 órai kez­dettel a Pécsi Tudományegye­tem BTK Romológia Tanszéke, melyen kutatók, oktatók és hall- gatók tartanak előadásokat. idi Hova mennek a kőteknősök? Böszörményi István szobrász variációi egy témára A Pécsi Galéria pincegalériá­jában mutatta be Böszörmé­nyi István szobrászművész hat darabból álló, kisméretű szoboregyüttesét. A „kötelék­ben” felállított kőteknősök nagyharsányi mészkőből ké­szültek. Egyiküket a pécsi gyermekklinika udvarán ál­lítják fel. Valaki áll a kőteknősön. Az pedig tart valahova. A kép olyan infor­mációkkal persze már nem szol­gál, hogy például az egyszerű mocsári tek­nős több mint száz évig él. Hüllő, de me­legszívű gyermeki képzetek övezik alak­ját. A teknős ősi kul­túrtörténeti szimbó­lum. Böszörményi Ist­ván geometrikus szobrászatéba mintha nem is igazán illene. A teknősökkel most egészen más nyelven szólal meg. Szerinte azonban erről szó sincs. Ugyanaz a munka, csak sokkal több a részlet, a felüle­ti motiváció, a meg­munkálás is ennek megfelelően körülményesebb. Az egyedi da­raboknak tekinthető plasztikák, azaz a teknősök egyikét hamaro­san a PTE Orvostudományi Kará­nak Gyermekklinikája udvarán állítják fel köztéri alkotásként. Másik köztéri alkotása elhelyezé­séről is döntés született. Böször­ményi Istvánnak, Bencsik István Kossuth-díjas szobrász egykori tanítványának a 2001-ben befeje­zett doktori diplomamunkáját az egyetem területén állítják fel a közeljövőben. A gránitból, kemény mészkö­vekből, különféle szibériai, carra- rai és egyéb márványokból for­málódott életművet eddig mintha csak geometrikus formák hatá­rolták volna. Ritka a művekben az organikus mozzanat.- Mi történt? - kérdezzük a teknősök láttán.- Ha úgy vetjük föl a kérdést a munkával kapcsolatban, hogy szobor-e vagy teknős, azt lehet mondani: sem ez, sem az - mondja a szobrás2. - Ha azon­ban a környezetet is figyelembe vesszük, látható, hogy egy ré­szük gyerek. Bennük föl sem me­rül, hogy ez egy szobor. Szá­momra ez egy téma és annak va­riációi. Az egyik teknős lába, uszonya helyén például görcsös ujjú em­beri kéz van. A megszelídült ős­lény, ősszörny, őskövület vilá­gunkban való jótékony, cselekvő jelenlétére utal. Az esendő ször­nyeteg, a szörnyeteg esendősége, megszelídíthetősége is benne van az egyébként apai szerepre készülő művész munkájában. Ezzel együtt azt mondja, nem a biológiai-pszichológiai hajlam föléledése vagy valami rácsodál- kozás késztette eme művészi „megszólalásra”, hanem egysze­rűen a teknős páncélzatának plasztikája. Úgy érzi az ember, a teremtmények eleve elementáris esztétikumot hordoznak a meg­jelenésükben. Böszörményi teknősei a kő és a biologikum sok millió éves vilá­gát hozzák közelünkbe. Jönnek valahonnan. És valahova tarta­nak. Hova? Meg kellene talán kér­dezni a gyerekektől. BEBESSI K. Szűkebb Kispál-koncert? Veszélybe került a Kispál és a Borz együttes szombati, pécsi 15 éves ju­bileumi koncertjén a kiemelt ven­dégsztár szereplése. Rátgéber Lász­ló basszusgitárosról és a magyar női kosárlabda-válogatott szövetsé­gi kapitányáról van szó, a koncertet megelőzően ugyanis edzése van Budapesten a válogatottnak, havasi András lapunknak elmondta, pró­bálják már a közös (Iggy Pop) szá­mot, és a „Mester” azt ígérte, meg­próbál egy sofőrrel hazaszaladni a bulira. Az viszont bizonyos, hogy Csülök, a csapat korábbi dobosa visszamondta tegnap a fellépést, mert túl frissen él még benne a sza- kítás fájdalma.____________m. b. e. Tényi, a nyughatatlan közegészségvédő Ha fogadni kellene a korára, biz­tosan elbuknám. Szinte rugó löki a székéből, a tartása semmit nem változott az eltelt húsz évben, a hangja sem öregedett. Akkor meg hogyan lett hetvenéves?!- Van aki azt mondja, hogy fia- talabbnak nézek ki, meg hogy jól tartom magam, viszont a belgyó­gyászok, amikor a lábamat vizs­gálják, mert cukorbeteg vagyok, azt mondják: az biztosan hetven­éves. Tényi Jenő orvoskari profesz- szor közelgő születésnapja és nyugdíjba vonulása tiszteletére jubileumi tudományos ülést szer­vezett az egyetem. Ez a nyugdíjba vonulás külön megér egy misét: ott a négy unoka, szeret olvasni, kertészkedni, tehát igencsak le tudná magát kötni. Csak egy a bökkenő: ha példának okáért nem tudná, hogy a jövő májusi WHO- közgyűlés mivel foglalkozik és milyen álláspontot foglal el, akkor biztosan rendetlenkedni kezdene a vérnyomása és a cukra... Nyil­ván tudja ezt Ember István pro­fesszor is, a munkahelyi közvet­len főnöke, aki - nyilván nemcsak ezért - továbbra is számít az elő­adásaira, a kutatásaira, a részvéte­lére a szakorvosképzésben.- Elvileg most a fölmondási időmet töltöm - mosolyodik el a szokottnál is szélesebben Tényi Jenő -, mert kaptam ugye a rektor úrtól a papírt: tekintettel arra, hogy december 20-án születtem, augusztus 21-től „sétálón” va­gyok. De mint látja, nem változ­tattam a munkarendemen, fél nyolckor menetrendszerűen itt vagyok, belebújok a folyóiratok­ba, tartom az előadásokat. Két­ségkívül igaz viszont: ahogy az idő múlik, az ember teherbírása csökken, két óra angol nyelvű elő­adás után már muszáj egy kis le­vegőt vennem. Maradok tehát, amíg az erőm engedi és amíg a közösség igényt tart rám. Negyven éve dolgozik az úgy­nevezett közegészségtan terüle­tén, jelen nevén a Humán Köz­egészségtani Intézetben. Előtte öt évig „belgyógyászkodott”, mert azt tartotta olyan átfogó tudo­mánynak, ami nem elsősorban manualitást, hanem gondolko­dást igényel. S - mondja - ezért hálás a sorsnak, mert nagyon so­kan dolgoznak olyanok a nép- egészségügy területén, akik klini­kán eddig legfeljebb betegként fordultak meg, gyógyító orvos­ként sok mindenről egészen más az ember vélekedése. Hogy miért lépett át? Jobbára azért, mert úgy vélte: egy osztályon egy gyakor­nok vagy tanársegéd tíz-tizenöt emberrel tud foglalkozni. Ellen­ben, ha neveli a hallgatót, meg­próbálja érzékennyé tenni a meg­előzés kérdései iránt, ha valami­lyen módon alakíthatja a közvéle­ményt, akkor százakra, esetleg ezrekre tud hatást gyakorolni. Népegészségügy. Ha lehet ilyent mondani, ez az a területe az orvostudománynak, amelyik emberközpontúbb a többinél.- Az egészségről harminc évvel ezelőtt úgy vélekedtek, hogy ha a doktor, miután megvizsgálta a pá­cienst, nem talált semmit, azt a di­agnózist állította föl: betegség nél­küli. Aki pedig betegség nélküli, az egészséges. Ma már azt mond­juk, hogy az egészség nem a be­tegség hiánya, hanem a szociális, szellemi és lelki jólét állapota, vagyis messze komplexebb vala­mi. Az egészség és a betegség nem az orvoslás kérdése. A medi­cina rendkívül fontos szerepet játszik, de szerepet játszik a pe­dagógus, aki megtanítja a gyere­ket egészségesen és normálisan élni, a közlekedésmérnök, aki el­fogadható utat tervez, az élelmi­szeripar, a kereskedő, a polgár- mester. Tehát az egészség valahol ennek az egésznek az együttes ügye, a jó egészségpolitika jó közpolitikán alapul, ahol a tör­vényhozást, a végrehajtó hatal­mat, mindent áthat az, hogy egy- egy lépésnek vajon mi lesz a kö­vetkezménye az egészségre néz­ve? Az egészséggel való törődés te­hát kilépett a rendelő ajtaján, tár- sadalmasodott, és a népegészség­ügy a nevében is jelzi, hogy e te­rületnek nem csupán a természet- tudományi, hanem a társadalom­tudományi vetületeit - a szocioló­giát, a demográfiát, a közgazda­ságtan néhány részterületét - is fölvállalja, és megpróbálja adap­tálni az egészség problémáira. A genetika biztosan ad valami­lyen alapot, de a magas vérnyo­más, a szívbetegség, a daganatok, az úgynevezett krónikus betegsé­gek életmódbetegségek. Falun kö­zülük a magas vérnyomás domi­nál, ez a kulcsprobléma - ezért is vállalta föl a nyolcvanas évek vége felé a hipertónia elleni országos fellépés szervezését. Az utóbbi két évben úgy változott a szemlé­lete, hogy egyszerre mindenkin nem lehet segíteni, ezért a legel- maradottabbakat kell megnézni: a kisfalvakban lakókat, a hátrá­nyos helyzetűeket. Úgyhogy van mit bepótolni, mondja Tényi Je­nő. BALOGH ZOLTÁN * f í A * A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents