Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-13 / 309. szám

2002. November 13., szerda HAZAI TŰKOR 3. OLDAL Januártól más kulcsok szerint adózunk Elfogadta az Országgyűlés az adótörvények módosítását és az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló jogszabályt. Az evára 196 igen, 155 nem, 3 tartózkodó szavazat, az adó- és járuléktörvény módosítására 195 igen, 173 nem szavazat érkezett. Személyi jövedelemadóban az adótörvény-módosítás szerint jö­vőre 650 ezer forintig 20 százalék, 650 ezer és 1 millió 350 ezer fo­rint között 30 százalék, efelett pe­dig 40 százalék lesz az adókulcs. Az adójóváírás havi maximum 9 ezer forint, a megszerzett bér 18 százaléka lesz. A teljes igénybe­vétel felső határa 1 millió 350 ezer forint, a részlegesé 1 millió 950 ezer forint. A 2004-ben alkalmazandó adókulcsok szerint az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 száza­lékra módosul, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárok­kal. Az adójóváírás a bér 16 száza­lékára, és legfeljebb havi 8 ezer forintra csökken. A biztosítási adókedvezmény 30 százalékra emelése az előző évi díjat meghaladó díjrészre, a kedvezmény éves összegének 50- ről 100 ezer forintra növelése, a felnőttképzés, a számítógépek, számítástechnikai eszközök bér­letének és lízingelésének kedvez­ménye, a felnőttképzés, illetve az oktatás 30 százalékos, maximum 60 ezer forintos adókedvez­ménye, valamint a' fogyatékos magánszemélyek jövedelemadó­kedvezményének 1500-ról 2000 forintra emelése új elem. Az étkezési hozzájárulás munkáltató által adómentesen természetben adható összege ha­vi 2200 forintról 4000 forintra, a fogyasztásra, a készétel vásárlá­sára jogosító utalvány adómen­tes értékhatára 1400 forintról 2000 forintra emelkedik. Az üdülési csekk értékéből adott adómentes engedmény százalékos mértéke 50-ről 100 százalékra, összeghatára pedig 20 ezer forintról a mindenkori havi minimálbér összegére vál­tozik. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kedvezményesen adha­tó összeg a korábban javasolt 300 ezer helyett 500 ezer forintra emelkedik. A tőzsdei árfolyamnyereség­adó jövőre nulla százalék lesz, és kamatból származó jövedelem­nek minősül a belföldön működő tőzsdén kötött ügylet jövedelme. Az őstermelők adómentes be­vételi határa 250 ezerről 400 ezer forintra nő. A mézőgazdasági kis­termelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelőnél 4 millióról - a családi gazdálkodók­hoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedik, a falusi vendégfoga­dás adómentes bevételi értékhatá­ra 400 ezerről 600 ezerre nő. Az 5 évnél hosszabb földbérleti jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. ________Apók________ A helyi adókról szóló törvény módosítása néhány agrárhaszná­latú építmény, illetve bizonyos te­vékenységek adómentességét pontosítja. Az elfogadott jogsza­bály intézkedik az önkormány­zatok által nyújtott és az uniós szabályokkal ellenkező adóked­vezmények visszavonásáról. A gépjárműadó rendszere is megváltozik, 2004. január 1-jétől már egységesen 100 kilogram­monként 1000 forintot kell majd fi­zetni erre az adónemre. Jövő év ja­nuár 1-jén a gépjárműadó minimá­lis mértéke 600 forintról 800 forint­ra emelkedik, miközben a felső ha­tár csak 2004. január 1-jén emelke­Szavaz a kormányoldal dik 1000 forintra, ezzel megszűnik az önkormányzatok adómérték­megállapítási jogosítványa. A társasági adóban hozott mó­dosítások közül a beruházások ösztönzését szolgálja a fejlesztési tartalék adómentes képzési lehe­tősége, illetve az, hogy az adó­évben lekötött tartalékba átveze­tett összeg, az adóévi adózás előt­ti nyereség 25 százalékáig, de leg­feljebb adóévenként 500 millió fo­rintig a társaságiadó-alap megha­tározásakor csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó beru­házásra köteles felhasználni a le­kötés évét követő négy adóévben. Az adómentes fejlesztési tartalék már a 2002. évi adózás előtti nyereség 20 százalékáig - legfeljebb 500 millió forintig - ér­vényesíthető. A társasági- és az osztalék­adó-szabályozásban változás, hogy a vállalkozások a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállí­tott új tárgyi eszközeik többségé­re, valamint az említett időszak­ban megszerzett, előállított szelle­mi termékekre gyorsított, 50 szá­zalékos értékcsökkenési leírást ér­vényesíthessenek a jelenlegi 14,5, illetve 33 százalék helyett. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Csökkent a széles sávú inter­nethálózat elterjedése érdekében a kedvezmény igénybevételére feljogosító beruházási érték. így a széles sávú internetszolgáltatást biztosító beruházásoknál a fej­lesztési adókedvezmény már 100 millió forintos beruházásnál is igénybe vehető. A mezőgazdasági termelők adósságrendezési prog­ramja keretében kapott támogatás adómentességet élvez, hasonlato­san a személyi jövedelemadóban meglévő kedvezményhez. Az általános forgalmi adóhoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány főként a jog- alkalmazást segítő, pontosításo­kat tartalmazó javaslatokat támo­gatta. Lényeges változás, hogy a távbeszélő- és mobiltelefon-szol­gáltatásnál az előzetesen fel­számított áfának csak a 70 száza­léka vonható le. Csökkent a pénznyerő automa­ták játékadójának összege, ez havonta 55 ezer forint lesz. _______JÁRULÉKOK_______ A tételes egészségügyi hozzájá­rulás 2003-ban a jelenlegi 4500 forintról 3450-re csökken, és 3 éven belül megszűnik. A 35 szá­zalékos szja-terhet viselő osztalék után megszűnik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Magánnyugdíjpénztár A nem magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kö­telezettsége a jelenlegi 8 százalék­ról 8,5 százalékra nő, de a járulék- emelést kompenzálja a munka- vállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra mérséklése. A magánnyugdíj-pénztári tag­díj jövőre 7, 2004-ben 8 százalék lesz, ennek megfelelően nyugdíj­járulékuk 2003-ban 1,5, 2004-ben 0,5 százalék lesz. Visszahozta a törvénymódosítás a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságát. Illetékek __ Az illetéktörvényben számos tétel emelkedik. Öröklés esetén az illeték álta­lános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz. Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 18 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változik. Más örökösöknél a 18 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lesz az illeték. Az örökléssel lakástulajdont szerzők illetéke az első csoport­ba tartozóknál 18 millió forintig 2,5 százalék, afölött 6 százalék, a második csoportnál 18 millió forintig 6 százalék, afölött 8 százalék, a harmadik csoport­nál pedig 8, illetve 12 százalék lesz. Ajándékozásnál az első cso­portba tartozó megajándékozott­nak az illeték általános mértéke 11, illetve 18 százalék, a lakás­tulajdon-szerzésnél 5 és 8 száza­lék lesz. A második csoport eseté­ben az általános mérték 15 és 21, a lakástulajdon-szerzés után 8, illetve 10 százalék. A harmadik csoportba tartozó megajándéko­zottaknak 18 millió forintig 21, afölött 30 százalék az illeték álta­lános mértéke, lakástulajdon ese­tében pedig 10 és 21 százalék. A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 fo­rintra nő. A tételes összegű állam- igazgatási eljárás illetékei is emelkednek: Az általános mérték 1500 forintról 2000 forintra emel­kedik, így a fellebbezés, ha értéke pénzben nem állapítható meg, 4000 forintos illeték fizetését kö­veteli meg. Érték megállapíthatósága ese­tén az illeték 4000 forinttól 400 ezer forintig terjedhet. Az adózás rendjéről szóló törvényben meg­határozott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 10 ezer, fo­rintra nő. A postaköltség a duplájára, 200 forintra nő, mivel a 100 forint alatti illetékbélyegek megszűn­tek. Az okmányok kiadása után fizetendő illetékek nem változ­nak, kivéve a sürgősségi eljárást útlevélkiadásnál, amiért a rendes eljárási illeték kétszeresét, 8, illet­ve 12 ezer forintot kell fizetni. A bírósági illetékek megemel­kednek, a házassági bontóperé például 7-ről 10 ezer forintra. Ha az eljárás értéke nem megállapít­ható, helyi bíróságon peres el­járás illetéke az eddigi 9 ezer fo­rintról 15 ezer forintra, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maxi­mális 750 ezerről, 900 ezer forint­ra nő. A cégbírósági eljárások illeté­ke is emelkedik, a cégkivonat el­készítése 5 ezer, a cégbizonyít­ványé 3 ezer, a cégmásolaté 7 ezer forint lesz. VÁLTOZÁSOK AZ ADÓTÖRVÉNYBEN ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A törvény kimondja: a vevőt nem érheti hátrány az áfa elszámolásával kapcsolat­ban akkor, ha nem értesülhetett arról, hogy az eladó a megfizetendő áfát nem fizette be. Ajándéknak minősül az aján­dékba adott szolgáltatás is. A vámszabad területen működő cégeknél szükül az áfa­mentesen beszerezhető termékek köre. Számos termék áfabesorolása módosul, például jövőre már nem vonható le az áfa a parkolási, úthasználati dij, a szállodá­ban, fizetővendéglátásban kifizetett össze­gek, a szórakoztatás ellenértéke, valamint az élelmiszer-beszerzés után. TÁRSASÁGI ADÓ Megszűnik a vállalkozási övezetekben mű­ködő cégek adókedvezménye, előrébb kerül a fejlesztési kedvezményről szóló koncepció hatálybalépése. Újdonságnak számítanak a fejlesztési tartalék adómen­tes képzésére vonatkozó szabályok. A mik­ro- és kisvállalkozások adókedvezményét ingatlanfelújításra, -bővítésre, valamint szoftvervásárlásra is igénybe tehet venni. A környezetvédelmi célra képzett céltarta­lékot le lehet majd vonni az adóalapból, megteremtve ezzel a kétszeres költség- elszámolás lehetőségét. Az elismert tőke­piacon kötött ügylet alapján elszámolt be­vétel fele levonható az adóalapból. Köz­hasznú szervezetek, közalapítványok, tár­sadalmi szervezetek 20 százalékkal csök­kenthetik nyereségadójuk alapját. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A legalsó sáv 600 ezerről 650 ezer forint­ra nő, míg a középső sáv 1,35 millió forin­tig tart. A 20, 30 és 40 százalékos adó­kulcs nem módosul. Jövőre az osztalék­ból származó jövedelem után a maga­sabb, 35 százalékos kulcs szerint adózó jövedelem után sem kell megfizetni a téte­les egészségügyi hozzájárulást. Csökken azon jövedelmek köre, amelyeket a tör­vény osztaléknak minősít. Kikerül például a magánszemély által a jegyzett töke eme­lésével megszerzett vagyoni érték. Az osztalékból, illetve árfolyamnyere­ségből származó jövedelmet nem kell be­vallani, ha az összesen kevesebb mint 50 ezer forint, és az adóelőleget korábban le­vonták. A hazai tőzsdéken kötött ügyletből származó árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. A nyugdíj- és életbiztosítás emelt mérté­kű adókedvezmény igénybevételére jogo­sít. Az adóévben megfizetett díjnak az elő­ző évit meghaladó részére - az egyébként is igénybe vehető 20 százalékos adó- kedvezményen felül - további 10 százalé­kos kedvezmény igényelhető. A kedvez­mény felső értékhatára százezer forintra emelkedik. Külön fejezet szól az értékpapírok adásvételéből származó jövedelem adózá­sáról. Azt is vizsgálni kell adásvételkor, hogy a felek között milyen jogviszony áll fenn. A pénzügyi hatósággal elismertetett, munkavállalói tulajdonlást célzó progra­mok kedvezményt kapnak. Vagyontárgy értékesítésének számít a csere is. A 200 ezer forintnál kisebb érté­kű cseréből származó bevétel adómentes marad. A felnőttképzésre fordított összeg 30 százaléka, valamint a számítógép-bérlési, -lízingelési kiadások kedvezményként el­számolhatók. Együttes összegük nem ha­ladhatja meg az évi 60 ezer forintot. Nem kell adót fizetnie a tulajdonosnak a legalább tíz évre haszonbérletbe adott föld után. Eva: a tizenöt százalékos adótábla Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetésével új adónemmel bővül a magyar adórendszer, amely az általános forgalmi adóval együtt számítottan 15 millió forintot meg nem haladó éves be­vételt elérő egyéni vállalkozók és társas vállalkozások számára választható. Az eva szerinti adókulcs a pozitív adóalap 15 százaléka. Az eva szerinti adózásra az egyéni vállalkozók, a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek, erdőbir­tokossági társulatok, végrehajtói irodák, ügyvédi és szabadalmi ügyvivői irodák térhetnek át. Az eva az egyéni vállalko­zók esetében kiváltja a vállalkozói sze­mélyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jö­vedelemadót (vagy a vállalkozói áta­lányadót), valamint a cégautóadót és az általános forgalmi adót. Társas vállalko­zások esetében az eva megfizetésével az adózó a társasági adóval, az osztalék utáni személyi jövedelemadóval, a cégautóadóval, valamint az általános forgalmi adóval összefüggő adókötele­zettségei alól mentesül. Vállalkozás csak akkor lehet eva- alany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben fo­lyamatosan - jogi személy és jogi szemé­Azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek bevételi nyilvántartást fognak ve­zetni (vagyis felhagynak a korábban köte­lező kettős könyvvitellel), az evára való át­téréskor a korábban felhalmozott ered­ménytartalékuk után - három év alatt há­rom egyenlő részletben - 20 százalékos adót kötelesek fizetni. Az evát választó vállalkozás minden év december 20-áig köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy ebben a formában kíván adózni. Amennyiben ezt elmulaszt­ja, a következő négy évben nem élhet új­ra ezzel a lehetőséggel. Az adót adó­évenként kell majd megállapítani és be­vallani. Az adóév első három negyedévé­re adóelőleget kell fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. A fennmaradó ösz- szeget a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig szin­tén a bevallásban lehet visszaigényelni a különbözetet. lyiség nélküli gazdasági társaság válto­zatlan szervezeti formában - működött, az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség - ismételt elmulasztása miatt nem szabott ki vele szemben mu­lasztási bírságot, áfa szempontjából Kritikus vélemények nem választotta a mezőgazdasági terme­lőkre vonatkozó különleges jogállást, valamint nem volt köteles különbözet szerint adózni vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó adózási szabá­lyokat alkalmazni, és nem állt végelszá­molás vagy felszámolás alatt. Emellett a vállalkozásoknak nyilatkozatot kell ten­ni arról, hogy nincsen végrehajtható köztartozásuk. További feltétel, hogy a vállalkozás áfával növelt összes éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) nem haladta meg a 15 millió forintot, és az aktuális adóévben ésszerűen várható áfás bevétele sem fog­ja meghaladni ezt az összeghatárt, emel­lett az aktuális adóévben nem folytat jö­vedéki tevékenységet a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselői tevé­kenységet, vagy olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy ezekhez a szervekhez való bejelentés szükséges. Az adóalanyok számára a helyi adók­ról szóló törvény is egyszerűsített adó­alap-meghatározási módot kínál. Az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható, amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel. 2003-BAM ÉRVÉNYES ADÓKULCSOK (SZÁZALÉK)-650 ezer forint 20 650-1300 ezer forint 30 1300 ezer forint­40 2004-BEN ÉRVÉNYES ADÓKULCSOK (SZÁZALÉK)- 800 ezer forint 18 800-1500 ezer forint 26 1500 ezer forint­38 Az Ipartestületek Országos Szövetsé­ge (Iposz) tiltakozik minden, az egyéni vál­lalkozások és a társas vállalkozások közötti megkülönböztető jellegű adóztatás - így a fejlesztési célú tartalékolás és az osztalék- adóztatás - miatt. Elfogadhatatlannak tartja az adójóváírás terén megnyilvánuló diszkri­minációt, amely az alkalmazottakkal szem­ben hátrányosan érinti a mikro- és kisvállal­kozásokat. Az egyéni vállalkozók és a társa­ságok személyes közreműködő tagjainak bérjellegű jövedelmei terén fennálló meg­különböztetésre is újólag felhívja a fi­gyelmet. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnök­sége szerint az adótörvény-módosítási javaslatok elsődlegesen a központi költ­ségvetés helyzetének javítását - vagyis bevételeinek növelését - célozzák. Az szövetség támogatja a tételes egész­ségügyi hozzájárulás megszüntetési szándékát, és annak .1050 forintos mérséklését a 2003. évben, továbbá a fejlesztések ösztönzését, a képzések támogatását, és az eva bevezetését is üdvözölte. Kevesli viszont a vállalkozói versenyképességet javító intézkedé­seket. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara (BKIK) pozitívumként értékeli a té­teles egészségügyi hozzájárulás 1050 fo­rintos mérséklését, az eva bevezetését, a beruházások ösztönzését és a tovább­képzés támogatását. Hiányolja viszont a vállalkozói versenyképességet javító - kor­mányprogramban is szereplő - ígéretek jogszabályi közvetítését. Mindhárom szervezet tiltakozott az áfa­visszaigénylésre vonatkozó szigorítá­sok ellen, amelyek rontják a vállalkozá­sok versenyképességét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents