Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-03 / 299. szám

KORKÉP 2002. NOVEMBER 3. Költségvetés megszorítások nélkül? Bár a számok általában teljesen objektív adatok, ez nem igaz a politikára. A jövő évi költségvetési tervezetet ugyan­is homlokegyenest eltérően magyarázzák a kormánypárti­ak és az ellenzékiek. A pénzügyminiszter szerint szó sincs megszorításokról, folytatódik a kormányprogram, valamint a jóléti intézkedések végrehajtása, elődje viszont azt állít­ja, 2003-ban össze kell húznunk a nadrágszíjat, és veszé­lyesek a kormány privatizációs elképzelései is. 2002 2003 GDP növekedése Fogyasztói árak átlagos növekedése Államháztartás hiánya 3,5-4% 5,5% 8,7% 4-4,5% 5% 4,5% Az államháztartás sarokszámai Kondicionált bruttó bevételek Kondicionált bruttó kiadások 7966,8 milliárd forint 8807,2 milliárd forint Konszolidált államháztartás egyenlege -840,4 milliárd forint ■ A kétszer száznapos prog­ram után a Medgyessy-kabi- net immár egész éves terve­zetet készített azzal, hogy a héten benyújtotta a parla­mentnek a 2003. évi költség- vetési törvényjavaslatot. Eb­ből kiderül, milyen gazdasá­gi helyzetbe kerül az ország, ki jár jól és ki kevésbé. A nagy hiány miatt az ál­lam kiadásai a bevételeinél lassabban növekedhetnek, a megtakarítások azonban nem járnak együtt a lakosság számára megszorító intézke­désekkel - ígéri László Csaba pénzügyminiszter. Inkább a központi költségvetési intéz­ményeknek, minisztériu­moknak kell visszafogniuk a költekezésüket. Lesz pénz a családi pótlék 20, az anyasá­gi támogatás 50 és a kiegé­szítő családi pótlék 9,5 szá­zalékos emelésére, ezzel jö­vőre 12,5 százalékai több jut gyermek- és családtámoga­tásra. Biztosított a nagyma­magyes, a papák számára le­hetővé váló szülési szabad­ság forrása, és felemelhetik a gyerekek után járó lakásépí­tési kedvezményt. A közal­kalmazottak után július else­jétől a köztisztviselők is örül­hetnek a fizetésemelésnek, a bírák, ügyészek bére pedig két részletben 50 százalék­kal emelkedik. A nyugdíjak 8,4 százalékkal nőnek, s megkezdődik a 13. havi ellá­tás fokozatos bevezetése. A kulturális szféra is job­ban jár. A fümes közalapít­ványok folytatódó támogatá­sa mellett további 3,2 milli­árd forint jut a filmszakma támogatására, a közhasznú társaságok és a Nemzeti Színházra 6,4 millárdot for­dítanak. S a riogatások elle­nére továbbra sem kell tévé­használati díjat fizetni, átvál­lalja az állam. Harminc szá­zalékkal nő a felsőoktatási ösztöndíjkeret, 29 milliárdot szán a kormány informatikai programokra, a kutatásra, fejlesztésre 8,2 milliárddal lesz több pénz. Ám vannak kellemetlen hírek is. Biztos, hogy a kö­vetkező évben is lesznek központi áremelések, de még nem tudni, mely termé­keknél, szolgáltatásoknál és azt sem, hogy mekkora. To­vábbá több mint valószínű, hogy jövőre nem emelkedik a minimálbér, marad ötven­ezer forint; érjék be azzal a munkavállalók, hogy ősztől adómentes - ez az álláspont­ja a PM-nek. Az ellenzék persze a költségvetés árnyoldalait emeli ki. Varga Mihály ex- pénzügyminiszter úgy véli, egyértelmű, hogy megszorí­tásokat tartalmaz a javaslat, s - fogalmazása szerint - a kormány jövőre semmit sem ígér, de azt be is tartja. Hibának tartja a fideszes po­litikus a beruházások visz- szafogását, többek között azért, mert így korántsem épülhet meg a ciklus végéig a 800 kilométernyi autópá­lya, emellett aggasztónak tartja a privatizációs elkép­zeléseket, azt, hogy a kabi­net nemzetbiztonsági érde­keket szolgáló cégeket is áruba akar bocsátani. A független szakértők általában nem osztják sem a kormányoldal optimiz­musát, sem az ellenzék pesszimizmusát, ők összes­ségében a mostaninál is fe­szesebb, szigorúbb javasla­tot vártak, de elfogadható­nak tartják ezt is. Szerintük a GDP növekedése jó, ha el­éri a tervezett alsó határát, az infláció pedig valószínű­leg megint 5,5 százalék lesz, tehát meghaladja a tervezetben szereplő össze­get. Úgy fogalmaznak, pen­geélen táncol a költségve­tés, de ügyes gazdaságpoli­tikával és a külpiaci folya­matok kedvező alakulásá­val a legtöbb előirányzat tartható lesz. HÍREK • Mofaz tábornok lett Izrael hadura ■ JERUZSÁLEM: Saul Mofaz nyugalmazott tábornok, volt vezérkari főnök elfogadta a védelmi miniszteri tisztséget, amelyet Ariel Sáron izraeli miniszterelnök ajánlott fel neki az izraeli kormányválság nyomán. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal nyilatkozatban tudatta, hogy Mofaz - aki megfigyelők szerint a pa­lesztinokkal szembeni kemény kéz taktikáját pártolja - igent mondott Sáron felkérésére. Fegyveres harcok Afganisztánban ■ KABUL: Nyugat-Afganisztánban öt katona meghalt és kilenc megsebesült az egymással vetélkedő had­urak kiújult fegyveres viszályában. Hérát tartomány nagyhatalmú kormányzója, Iszmail Hán tádzsik ala­kulatai és Ammanullah Hán pastu parancsnok fegy­veresei között Sindand légibázis közelében robban­tak ki összetűzések még péntek este. A tádzsikok ál­lítólag a tüzérséget is bevetették. Megvan az egyik merénylő? ■ DENPASAR: Az indonéz rendőrség elfogta a Báli szi­getén október 12-én elkövetett, több mint 180 ember halálát okozó merénylet egyik gyanúsítottját. A csu­pán neve kezdőbetűivel, R. S.-ként említett 33 éves férfi kihallgatása Báli központjában, Denpasar város­ban folyik - közölte a nyomozást vezető rendőrtábor­nok. A rendőrség közölte: megkezdik annak a kór­házban őrzött, 64 esztendős muzulmán egyházi jog­tudósnak, Abu Bakar Baaszjirnak a kihallgatását is, akit terroristák támogatásával vádolnak. Kovács László az ellenzéki kudarcról ■ BÉCS: „Magyarország csak az uniós csatlakozás ügyében egységes” - ezzel a címmel közölt inter­jút Kovács Lászlóval szombaton a Kurier függet­len bécsi lap. „Más országokban a vesztes egy még oly szűk választási vereséget is tudomásul vesz, csak a magyar konzervatívok nem fogadják el az elszenvedett vereséget még hat hónappal a parlamenti választások után sem” - idézte a szer­ző a magyar külügyminisztert. 155 túszt ápolnak még Moszkvában ■ MOSZKVA: Még mindig 155 volt túszt ápolnak a moszkvai kórházakban, egy héttel a Dubrovka szín­házi központot hatalmukba kerítő csecsen terroristák elleni kommandós akciót követően. Andrej Szelj- covszkij, az orosz főváros önkormányzata egészség- ügyi főosztályának vezetője tegnap közölte, hogy a még kórházi kezelésre szoruló volt túszok közül hét­nek súlyos az állapota, ketten közülük az intenzív osztályon vannak. A kórházban ápoltak között négy gyermek és hét külföldi állampolgár is van. Munkavállalók tüntettek Bulgáriában ■ SZÓFIA: Legalább hatezren tüntettek Szófiában a bolgár kormány szociálpolitikája ellen. A demonst- rálók a munkavállalók helyzetének javítását, vala­mint a bérek 40, a nyugdíjak 12 százalékos emelé­sét követelték. Piámén Dimitrov, a tüntetést szerve­ző legnagyobb bolgár szakszervezet, a KNSB alel- nöke a megmozduláson rámutatott: ma a bolgárok 40 százaléka nyomorban él. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot juttattak el Georgi Parvanov elnökhöz és a kormányhoz, amelyben a bér- és nyugdíjemelé­sek mellett követelték, hogy olyan privatizációs ügyleteket hajtsanak csak végre az országban, ame­lyek nem vezetnek tömeges elbocsátásokhoz. Olaszország gyászol ■ A földrengés áldozatai előtt tiszte­legve Itália-szerte félárbocra eresztik a középületeken az olasz és az európai uniós lobogókat. A San Giuliano di Puglia-i iskola összeomlása miatt el­hunyt 25 kisdiákot gyászolva elmarad­nak a Quirinale-palotában (az állam­elnöki hivatalban) a hagyományos hangversenyek, és nem kíséri a szoká­sos rézfúvós katonazenekar a palota előtti déli őrségváltást. Az államfő, Carlo Azeglio Ciampi ma részt vesz a temetésen San Giuliano di Pugliában. Képünkön két pugliai asszony, akik­nek a gyermekeit már csak holtan tudták kiemelni a romok alól. Szobrot avattak ■ A Nobel-dfjas tudós, Szent- Györgyi Albert szobrát tegnap avatták fel a Nógrád megyei Terényben. Az ünnepségen Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára - Kertész Imre irodalmi Nobel- díjára utalva - egyebek között azt hangsúlyozta: Szent-Györ- gyi Albert máig az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas volt, aki hazai tevékenységéért kap­ta a rangos elismerést. Génmódosítás ■ Amerikai kutatóknak sike­rült génmódosítással kétszere­sére, 15 napról 30-ra növelni egy, a talajban élő, alig egymilli- méteres féreg életkorát. Az eljá­rás lényege a hormonműködést szabályozó gének módosítása. Minden esetben olyan génekről van szó, amelyek az emberben is megtalálhatók. Gorbacsov díjai ■ Mihail Gorbacsov volt szov­jet elnök tegnap Bécsben átadta a World Award (Világdíj) elne­vezésű kitüntetéseket. A gála­esten nem lehet jelen Michael Jackson énekes, a művészeti díj kitüntetettje, az idei divatdíjas Tom Ford divattervező, vala­mint II. János Pál pápa, aki idén a toleranciadíjat kapta. A katoli­kus egyházfő a Vatikánban már átvette az elismerést. Lyukas zászló a kastli gimnáziumnak ■ Ünnepség keretében emlékeztek meg az egyetlen magyar alapítású nyugati gimnázium működésének 45. évfordulójáról a bajorországi Kastlban. Sinkovics Gyula, az 56-os Szövetség országos elnöke a ma­gyar-bajor kapcsolatok eredményes ápolásáért a szövetség kitüntetését adományozta a német városnak. Egyidejűleg az ’56-os lyukas zászlót adományozta a ma is működő helyi magyar gimnáziumnak. A 800 éves egykori bencés várkolostor nagytemplomában tartott rendezvényen tisz­teletét tette Stefan Braun polgármester és az iskola 250 diákja is. ■ Várhatóan a Malév légiutas-kísérőinek mintegy 80 százaléka csatla­kozik a mai munkabeszüntetéshez. Mivel nem született megállapodás a légitársaság és a légiutaskísérők érdekeit képviselő Hunacca vezetői között a legutóbbi tárgyaláson sem, így a hajnaltól bejelentett sztrájk elkerülhetetlennek tűnik. A légutas-kísérők képviselője bejelentette: az érdekképviselet legutóbbi kompromisszumos javaslatában elfogadta a Malév jövő évre vonatkozó 8 százalékos napidíj-emelési javaslatát, és a következő évektől kért magasabb emelést, amit azonban a munkálta­tó elutasított. Az esetleges munkabeszüntetés idején a Malév tájékoz­tatása szerint a járatok menetrend szerint fognak közlekedni, a kiszol­gálás színvonala azonban elmarad majd a megszokottól. Kereszténydemokrata pártabszurd A Kereszténydemokrata Néppárt tegnapi országos választmányi ülé­sét a bíróság hívta össze, az öt év­vel ezelőtti napirendi pontokat tár­gyalták meg azok a küldöttek, akik már 1997-ben is részt vettek „ugyanezen” az ülésen, pártelnök­nek a fideszes országgyűlési kép­viselőt, Varga Lászlót választották meg, Bartók Tivadar szerint azonban ő a legitim elnök. ■ Az 1996-97-ben kettészakadt Ke­reszténydemokrata Néppárt törté­nete idén szeptember 26-án várat­lan fordulatot vett. A Legfelsőbb Bí­róság ekkor kötelezte a pártot, tart­son országos választmányi ülést azoknak a küldötteknek a részvéte­lével, akik 1997 júniusában is ta­nácskoztak, s a verdikt szerint ugyanazokat a napirendi pontokat kell megtárgyalni, mint aldcor, mi­után az azóta eltelt öt évben tör­vénytelenül működött a KDNP. Az ov ülésén az akkori delegátu­sok mellett föltűntek azok az ismert politikusok, akiket a korábbi vezetés kiszorított. Ott volt többek között Surján László, Latorcai János és má­sok. A 162 küldött módosította az Alapszabályt, majd megválasztotta elnöknek Varga Lászlót, a 92 éves fideszes országgyűlési képviselőt, az 1997-ben megalakult Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség elnök­ségi tagját, elnökhelyettes pedig az Orbán-kormány két minisztere, Mikola István, Harrach Péter és egyik államtikára, Semjén Zsolt lett. Mi­alatt mindenki a párt újjászületésé­ről, az egység megvalósulásáról be­szélt, addig - miután nem engedték a terembe - az aulában volt kényte­len a híreket lesni a magát szintén KDNP-elnöknek tekintő Bartók Tiva­dar. Lapunknak azt mondta, felül­vizsgálati és felfüggesztési kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen, mert az megalapozat­lan volt, s a mostani ülés is több ok miatt jogellenes; például nem hívták meg a ’97-es ov elnökét, Mizsei Zsu­zsannát. Ha pedig a bíróság jövő hét elején bejegyzi elnöknek Vargát, és törvényesnek fogadja el az itt történ­teket, újabb keresetet nyújtanak be. Varga László eközben elégedet­ten értékelte az újságíróknak a ta­nácskozást. Azt mondta, minden törvényesen zajlott le, s a mai köz­életből hiányzó kereszténydemokrá­cia - amelynek letéteményese ez a KDNP - a 21. évezred irányító esz­méje lehet. A pártelnök azt is kijelen­tette, az MKDSZ-szel együtt, szövet­ségben kívánnak dolgozni, de önál­lóságukat megtartják. Azt azonban még nem tudja, alakítanak-e a parla­mentben frakciót, ugyanakkor való­színűsítette, a körvonalazódó nem­zeti összefogásban, a pártok szövetsé­gét alkotó jobb­oldali unióban részt vesznek. 1989: újjáalakul a KDNP. Elnök: Keresztes Sándor. 1990: a párt a kormánykoalíció egyik tagja lesz. Elnök Surján László. 1994: a párt ismét bejut az Országgyűlésbe, de immár ellenzéki erőként. 1995: Giczy György lesz a pártelnök Surján László után. 1996: az országos választmány Giczyt megerősíti a posztján. 1997: Giczy marad az elnök. 1997: a KDNP-frakció Giczy-ellenes többsége kizárja elnök híveit. A többség a Fidesz frakciójába lép át. 1998: a KDNP nem jut be a parlamentbe. 2000: a Giczy-ellenes szárny ellenválasztmánya Varga állítja a párt élére. A bíróság azonban nem jegyzi be őt. 2001: lemond Giczy György, helyét Bartók Tivadar veszi át. ♦ A 1

Next

/
Thumbnails
Contents