Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-12 / 308. szám

6. OLDAL B E S E N C E 2002. November 12., kedd B E UTAT KOZ K Besence megszépül A régi, vagyis a történelmi időket idéző falukép megőrzésére törekszik a községvezetőség nem­csak esztétikai, de turisztikai céllal is. Most szerveződik a faluszépítő közösség, kialakíta­nak egy parkot, megerősítik a buszforduló te­rületét, a temetőben hűtőkamrás ravatalozó lesz. Ha előteremtik a szükséges összeget, ak­kor a kultúrházat és a színpadot felújítják. Az egész település egy alig fél kilométer hosszú és a domblejtőn lassan ereszkedő főutcából áll, ahol hangulatosan kötődnek egymáshoz a zömében néprajzi értékű épületek. Maga az önkormányzat is egy mutatós hajdani parasztépületben lett ki­alakítva a Palotai-portán. A festett falapokkal dí­szített mennyezetét nagy mestergerendák tartják, az ablakokat mívesen faragott zsalugáterek fedik. Különféle, főként geometriai és virágformákat fi­gyelhetünk meg a legtöbb utcai házhomlokzaton. A korábbi polgármester: Virág János, miként a mostani: ifjú Ordas József is a faluküllem csino­sítását tűzte ki feladatául. Egy kilométer hosszan árkoltak, járdát alakítottak tó, hidakat építettek a porták előtt, átadták az utcai közkifolyót. Felújí­tották a református templomot, amelynek a bejárati oldalában jól mutat az első vi­lágháborús hősi em­léktábla, a tornya fa­lán pedig a virágokat mintázó kerek porce­lán motívum. Létre­hozták a gázcseretele­pet, amely modern formáival hangulato­san mutat az ódon házak között. Az új vízmű kapacitása oly nagy, hogy kútjából bőven jut a közeli Nagycsány lakókö­zösségének is. A gyerekeket most már községi is­kolabusz viszi. A jövőben teleházat, helytörténeti állandó be­mutatót rendeznek be, de tervezik egy játszótér létesítését is a község belterületén. Ordas József polgármester Ódon díszek Van, ahol a homlokzatot Nap- és virágforma díszíti, másutt oszta­got utánzó minták sorakoznak. Érdemes az egykori parókiát és iskolát, valamint a kereskedelmi egység utcai részét megtekinte­ni. Az utóbbi létesítmény udva­rán az olvasóköri színpad volt. Régi házak Szinte majdnem valamennyi portán évszázados ház vagy gazdasági egység található. Ér­dekes, hogy magtár és istálló egyetlen egységet alkot, mint a Szojkó-telken. B. Nagy Józsefék éléskamrájának vastag tölgyfa ajtajába rózsákat vésett a néhai építő. Látkép a főutcáról Gilvánfa Kákteo BESENCE m Csányoszró SeBye:'\ Nagycsány Lúzsofc 'o Sósvertike A falu gazdái A polgármesteri teendőket ifjú Ordas József (30 éves) vállalko­zó látja el. Az alpolgármesteri posztot Bóka Jenő (33) munka- nélküli tölti be. Képviselők: Bóka István (37) falugondnok, Győri Gyula (50) vájár, ifjú Szűcs Lajos (25) gondnok, Gergics Melinda (18) operátor, Belső István (34) mun­kanélküli. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Kerényi László (25) nyugdíjas. Tagok: ifjú Győri Tibor (23) munkanélküli, vala­mint Ignácz János (43) munka- nélküli. Nem mennek el A jelenlegi lélekszám 142, míg 1997-ben 165-en laktak a falu­ban. Megállt az elvándorlás, sőt idegenből, így Budapest környé­kéről is érkeznek új lakók. Ősi famíliák: Futó, Nagy, Lukács, Tóth. A legidősebb emberek Varga Józsefné (82) és Fóris Je­nő (81). Az elöregedés veszélyé­től nem kell tartani. 1930-ban a lakók létszáma 251 volt. besence. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a besencei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János ____________A FALU TÖRTÉNELME________________ Az 1338-beli első okleveles említésben Olbescen alakban szerepelt az akkori helység, amely kifejezés hasonlít a délszláv Besinci helynévhez. Ennek jelentése: besenyők. Nem egy történész azt feltételezi, hogy a királyi testőrséget alkotó katona besenyők éltek itt. Hajdani létükre utal­hat a Várhely, a Kétárok-köz és a kör alakú Ördöglyuk határrészjelölés. Középkori falunyomot sejtet az Óteleki legelő, a Nádasdi-puszta, Kis- becsere és a Becsere dűlőnév. A Szabó-dombon a földbolygatás so­rán parittyaköveket, valamint buzogányos sarkantyúkat, míg a török korban lakott Szaporca-pusztán törött agyagedényeket lehet találni. A falubeliek azt tartják, hogy a középkori faluelöd a Kisbesence-dülőben található. Ezt a részt mély vízzel övezett sáncrendszer védte, amelyet Besancnak neveztek. A hozzá vezető egyetlen utat úgy alakították ki, hogy azt az ellenség ne fedezhesse fel. A település históriájával Kodolányi János is foglalkozik A vas fiai című regényében, említi a nap­jainkban is népes ősi Futó-famíliát. A Puszta-malom területén római te­lep terült el, amit bizonyít az is, hogy erre ezüst érmékkel teli cserép­edényt leltek még 1852-ben. Szinte biztos, hogy a mai temető magas dombja mesterséges, és kisebb földvárként funkcionálhatott. A templom egyik falában emléktábla márványába vésték azok nevét, akik a világháború ban meghaltak. _____ _____ ___ ■ GI LVÁNFA BE MUTATKOZIK ____________A FALU TÖRTÉNELME________________ Ok levél először 1410-ben említette Gylwanfalwa formában. Az alapszó­ban a régi magyar Gilván személynév rejlik, a név viselője birtokolta a te­rületet. A népi hiedelem abból is eredezteti a nevet, hogy a határban még napjainkban is sok gilva laskagomba terem. Egyes névkutatók valószínű­nek tartják, hogy az alapszó délszláv eredetű és értelme: golyvás. A kö­zépkori faluelöd feltehetően a Haraszti-, illetve Pusztai-dűlőben létezett a mai falumagtól keletre. Tán középkori falunyom lehet a Puszta Pajta föld­rajzi jelölés is. A faluról, mely hosszú időn át a kisasszonyfai központú Istvánffy-birtokhoz tartozott, említést tett az 1332-35-ben keletkezett pá­pai tizedjegyzék is. A helység keleti részében, ahol két vízfolyás találko­zik, valószínűleg egy őskori erődített telep keresendő. Innen egy kora réz­kori kétélű csákány került elő, melyet a balatoni-csoport helyi tagjai ková­csolhattak. A Fő utca némelyik portáján, a járdába beépítve római korban égetett padlótéglák fedezhetők fel. A helytörténelmet sokat kutatta Sebő Károly falukrónikás. A mostani cigányok elődei a határbeli Géza- és Var­ga-telepről költöztek be. Az azóta megszűnt apró helységeket Varga Já­nos tanácselnökről és Milus Géza bíróról nevezték el. Martosa GILVÁNFA* Kákics c ------------­?á vaf0k Csányoszró Besence 4; -iSSSSLJL. ‘ " mH Sellye" í.„0.w„ Nagycsány : Markóc; Gfávakeresztfr QDrávaiyányi Lúzspk c Sósvertike A község gazdái A polgármester: Orsós János (50 éves) nyugdíjas. Alpolgár­mester: Ignácz Csaba (25) bolt­vezető. Képviselők: Ignácz N. János (41) segédmunkás, Kis József (44) nyugdíjas, Derdák Tibor (41) tanár, Nagy Nándor (60) nyugdíjas. Az önálló jegyzőség irányítója dr. Szabó Sándor (67) jogász. A plébános: Molnár Já­nos (47). A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Ignácz János (46) munkanélküli, tagok: Cson­ka Sándor (45) munkanélküli, Kis István (35) munkanélküli. Múltat mentenek Gilvánfa megóvott házai Az elköltözött magyar őslakosság hajdani pa­rasztportáit szépen gondozzák a cigány be­vándorlók. A községvezetés a faluképet szépí­tendő folytatni akarja a szociális lakásépítési programot. Ugyancsak szociális céllal szorgal­mazzák a földművelést. Falugondnoki buszért pályáznak és ismételten szorgalmazzák a gáz­bekötést. A községküllem-csinosítást fontosnak tartotta a korábbi polgármester, Palkó László is. A falu mostani első embere, Orsós János kérdésünkre elmondta, hogy példamutatónak tartja többek között Orsós János, Balogh Sándor, Bogdán Imre, Orsós Antal helyszeretetét, akik folyamatosan rendben tartják a néprajzi értékű öreg családi há­zukat. Ezen épületek egyik becses értéke például a homlokzati dísz vagy a boltíves gang. A múlt eredményei kapcsán kiemelte, hogy részben kö­zösségi munkában megszépült a világháborús emlékmű és a kanyarbeli kereszt, melyeket pél­dául vakító hófehérre meszeltek le. A temetőben a megrongált fejfákat és feldúlt kriptákat helyre­állították. A fákat rendszeresen nyesik és kaszál­ják a köztéri füves részeket. Nyolcszáz méter hosszúságban árkoltak az utcákban és járda épült. Létrehozták a csaknem 40 férőhelyes óvo­dát, a női és férfi közfürdőt, részben önkormány­zati beruházás­ban mintegy 20 szociális lakást építettek. Léte­sült egy mű­anyag-feldolgozó üzem, ahol csak­nem 20 rokkant munkanélküli­nek biztosítottak állást. A létszám, ha sikerül, négy­szerese lesz a mostaninak. Az ipari létesítmény helyét a község biztosította, de azzal is segít a fa- Orsós János polgármester luirányítás, hogy nem kér magas összegű bérleti díjat. A jövőben, amennyiben pályázati pénzhez jutnak, kis hida­kat fektetnek le a házak előtt, de új buszmegállót is terveznek. Pénzt teremtenek elő ahhoz, hogy felújítsák a járdákat és támogassák az egyéni ház- felújítást. Címert alkotnak, valamint megírják a falutörténetet. Kezdeményezik a hajdan híres tánccsoport és énekkar újjászervezését. Fábrik Miklós, Ignácz Csaba, Or­sós Imre, Orsós Sándor, Ignácz János, Márkus Ferencné, Kovács József, Nyerges László és Vokó István különösen sokat tesznek azért, hogy portájuk takaros le­gyen. Megmentik a néprajzi ér­tékű épületeket, valamint gazda­sági egységeket. A legtöbb léte­sítményt az egykori módos gaz­dák alakították tó. gilvanfa. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a gilvánfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Mind többen születnek Az utóbbi időszakban évente át lag 10-15 csecsemő látja meg , napvilágot. Nem véletlen, hog; újból nő a lélekszám, ami idéi 400. A fél évtizeddel ezelőtti 371 volt, de az 1975-ös adat 70C 1966-ra azonban elköltözött , magyar őslakók zöme, ma az i arányuk mindössze 3%. Jó pá ran távoztak a közeli Csán\ oszróra és Besencére. A megma radt magyarok között őslakóna számít a Bence, a Kisbáró, a Ke vács, a Márkus, a Varga, a Peti valamint a Fábrik-család. A la kosság száma 1930-ban 382-re míg 1970-ben 601-re nőtt. Az óvodában Becze Zsuzsa és Moldoványi Istvánné a játszadozás, a játékkészítés és a mesehallgatás segítségével is neveli a mintegy 40 apróságot. _ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents