Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-11 / 307. szám

HI 2002. November 11., hétfő

KULTÚRA

R I P 0 R T

7. OLDAL

A VÁROS FELETT LEBEGVE. A hét végén zárult a Közelítés Egyesület többnapos művészeti fesztiválja. A multimédia-előadásokon és per- formance-parádén francia és magyar képzőművészek szerepeltek. Felvételünkön az egyik happening hőse, Gyenis Tibor himbálódzik a Tv- torony teraszán az őt nézők vetített arcmását őrző léggömbbel.

____________________________________________________fotó: tóth László

Ni

ncs akarat független médiára

Baló György ismét pályázik, de nem sok esélyt lát a kinevezésre

A hazai közszolgálati tévécsatornák műsorait elemezve az a legmegdöbbentőbb tény, hogy minden második perc ismétlésből áll, mondta az elmúlt héten Pécsett Baló György, aki ismételten pályázott az MTV elnöki pozíciójára. Lapunknak kifejtette, nem sok esélyt lát arra, hogy kinevezzék, de bárki lesz is a nyertes, igen sok a tennivalója.- Szükséges három közszolgálati csatorna?- A jelenlegi helyzeten csak megfelelő politikai akarattal és elhatározással lehetne változtatni. A három közszolgálati csatornát kettőre kellene redukálni, melyből az egyik sokkal több vitaműsort és beszélgetést adna, de nem a napi politikáról, hanem olyan témákról, mint például az eutanázia, a drogozás, vagy az abortusz. A másik pedig műholdas adóként válogatott ismétléseket sugározna. . Minderre sokkal több pénz kellene. Egy normális műsormenetet 30- 35 milliárd forintos éves költségvetéssel lehet megvalósítani.- Eszerint nem túlzott a tévénél a foglalkoztatottak száma, és a jelenlegi bérek?- Az MTV nincs napjainkban túlfinanszírozva, és a foglalkoztatottak létszáma is alatta marad a környező országok hasonló funkciójú csatornáinak. Még a szlovák tévé is nagyobb kerettel gazdálkodik, mint mi. A jelenlegi gazdálkodás egyedül a vidéki szerkesztőségeknél futott el. Ott gondok voltak a privatizálás körül is, és több ponton is változtatni kellene a rájuk bízott feladatok arányain. Ugyanakkor sokkal több vidéki szaktekintélyt kellene bevonni a vitaműsorokba, mert az teljesen belterjes lett a

A kegyetlenség megértése felé- Mit változtatna meg elnökként a műsorrenden?- A közszolgálati sugárzás gyökeres átalakításra szorul, mert egész Európában sehol nincs ennyire hátul a nézettségi versenyben, mint hazánkban. Magyarországon ugyanis a nézők kevesebb mint 16 százalékát vonzza az MTV1, MTV2 és a Duna TV. Ezt a vetélkedést az MTV sohasem fogja megnyerni, de legalább a tévézők negyedét meg kell fognia. A köztévében színvonalas szórakoztató műsorok is kellenek, kevesebb hírműsor, és több közéleti vita. Az például abszurd helyzet, hogy ma egy eseményhez két közszolgálati hírstáb is egyszerre megy tudósítani. Az is elgondolkodtató, hogy a rendszerváltással a kulturális átalakulás legnagyobb vesztesei a tévédrámák, és gyermekfilmek. A nyolcvanas években még 60-80 tévés játékfilm készült évente, napjainkban legfejebb 5-7. Másrészt nagyobb hangsúlyt kellene kapjon az uniós csatlakozás propagálása.- Utóbbit miért tartja fontosnak?- A magyar média teljesítménye igen szerény európai összevetésben. Tizennégy hónap múlva itt a csatlakozás, és mi egy igen hosszadalmas folyamat legelején állunk, de erről nem veszünk tudomást. Az uniós tagság kérdéseit nem sikerült még a kocsmai beszélgetések, a konyhai társalgások témájává tenni, pedig hamarosan mindenki életét megváltoztatják az új körülmények. A médiának ugyanis nemcsak az a feladata, hogy a közönség igényeit kielégítse, legalább ilyen mértékben igényeket is kell teremtsen.

___________________________MÉMÁBOt B. i.

Da

ra is visszaKoveteine.- Mi a véleménye Orbán Viktor javaslatáról, a balos és jobbos egymással párhuzamosan működő közszolgálati csatornákról?- Technikailag kivitelezhetetlen. Úgy gondolom, hoev a szakértői rosszul

Bitó László életútjára könnyűszerrel rámondhatná bárki, (az egyik) tipikus életút egy 20. századi magyar számára: polgári család, háború, kitelepítés, kényszermunka, forradalom, emigrálás, amerikai karrier, hazatalálás. Ám mindezek csak klisék. Semmit sem árulnak el abból, hogy valaki, aki gyerekkora óta csakis író szeretne lenni, miképp lesz a zöldhályog gyógyszerének felfedezője, és aztán, mindennek ellenére, író. Aki műveiben egyetlen dolgot szeretne megérteni: az emberi kegyetlenséget.- Az otthon egy napsütéses, kertes villa volt a Gellérthegy lábánál, ahol 1934-ben születtem és éltem nagy boldogságban, míg el nem kezdődtek a „nicht vor dem Kind”- , típusú sugdolózások a háborúról, fenyegető bombázásokról. Szeretnem járni a hírmondó moziba, de «érdekes módon nem a rajzfilmek, hanem a híradók miatt. Fontos él- ! ményem volt még a képes Biblia, "mindig döbbenettel szemlélten} Abrahámot, aki épp fel akarja áldozni fiát, Izsákot. Egy felülről jövő hang, ami ráparancsol egy apára, hogy ölje meg a gyermekét! Eszembe jutott, hogy Hitler is mindig felülről beszélt, és akkoriban már kezdtek eltünedezni egyes gyerekek a környékről. Hirtelen saját házunkban is megszűnt a biztonság, ültünk az alagsorban. Anyám arra buzdított,

hogy imádkozzak, én viszont arra gondoltam, hogy a szomszédaink is imádkoznak, akkor most melyikünk imádkozza odébb a bombát, hogy ne az ő házára hulljon. Azt is sokszor hallottam, hogy majd Szűz Mária megvédelmez minket, hiszen ő Magyarország nagyasz- szonya. Ekkoriban fedeztem fel, hogy keresztapámnak gazdag ikongyűjteménye van, és mit láttam: Szűz Mária minden mennyiségben. Hát az oroszok is szeretik Szűz Máriát, kérdeztem megrémülve, még az is lehet, hogy mivel sokkal többen vannak, sokkal jobban szeretik, és ő is az oroszokat?- A háború után a családom „hivatásos aütikommunista” lett, én magam sem vettem részt szinte semmiben, mert az mind a kommunistáktól származott, így hát maradtam otthon, olvastam, hallgattuk a BBC-t, készültem az hói pályára.

De az írói pálya nem hogy közeledett volna, inkább távolodott. Bitó Lászlóékat Jászkisérre telepítették ki 1951-ben. Igaz, itt olyan emberekkel találkozott, akiknek a társasága három egyetemmel is felért. A kitelepítés megszüntetése után szinte rögvest besorozták, és munkaszolgálatosként a komlói szénbányába küldték. Ugyan kettős műszakot vállalt, arra gondolván, hogy emellett tud majd végre írni, de még mindig nem ez volt a kezdet. Aztán jött 1956, amikor is egykettőre a forradalmi bizottság elnöke lett a 22 éves fiatalemberből. Szöktek, masíroztak egy Csepel teherautóval át a Dunántúlon, az oroszok fogságába estek, börtönbe csukták, kénsavas fürdővel ijesztegették őket, míg egy nap egy magyar tiszt végül nagylelkűen elzavarta őket. Ausztria: menekülttábor, Amerika: újabb tábor.- Nekem akkor már annyira elegem volt a kitelepítésekből, lágerekből, hogy azt mondtam el innen. Mindenkinek lehetett kérni egy patrónust. A legtöbben hollywoodi színészeket, mágnásokat szerettek volna. Na, mondom, ezek elég sokáig itt fognak ülni, én azt kértem, ahhoz szeretnék kerülni aki a következő a listán.

így jutott Clevelandbe, ahol előbb angol nyelvtanfolyamon vett részt, majd ösztöndíjjal tanulni kezdhetett. Világ életében író akart lenni, de az nyilvánvaló volt a számára, hogy ott az nem lehet. Maradt a tudomány, sőt miután rájött, hogy ugyanolyan, családtagnak számító háziorvos az USÁ-ban sose lehet belőle, mint az ő családjuknál volt Kiss doktor, Szent- Györgyi Albert tanácsát megfogadva kutatónak állt. Ezúttal is azt hitte, hogy a kutatás mellett tud majd írni, ám újból csalatkoznia kellett, mert rájött, a tudományban a 150 százalék a minimum. Mondjuk, meg is lett az eredménye, mert Bitó László a 80-as évek elejére felfedezte a zöldhályog (glaukoma) elleni cseppet. S csak ezután, amikor ezt a „feladatot” elvégezte, lépheAz érzelmektől fűtött Vezér

Gömbös-kép az életrajzi kötet témavezetőjétől

A közelmúltban Gömbös-síremléket avattak Budapesten. Az ünnepségen magasztaló megnyilatkozások hangzottak el meglepő értékelésekkel. Dr. Vonyó József történész, a PTE docense Gömbös kutatójaként viszont meggyőződéssel állítja: a hajdani fajvédő miniszerelnök nem jó példakép.

Országosan egyedülálló módon a Baranya Megyei Levéltárban maradt fenn a Gömbös Gyula által létrehozott Nemzeti Egység Pártja (NÉP) teljes iratanyaga. Dr. Vonyó József 70 -es években kezdte meg a tanulmányozását, ebből a témakörből doktorált, és számos publikációja jelent meg. A Nemzeti Egység Pártja dokumentumait vaskos kötetben adta közre 1998-ban, tavaly pedig tanulmánykötete jelent meg a NÉP -ről, illetve vezéréről. Témavezetőként egyik részese egy most készülő háromszerzős nagy Gömbös-életrajznak, másrészt történészi műhelyében félig kész állapotban van a NÉP történetének monografikus feldolgozása.- Gömbös iránt az keltette fel az érdeklődésemet, hogy a Hor- thy-korszak egyik meghatározó

j személyisége hogyan kerülhetett miniszterelnöki pozícióba, és az általa vezetett fajvédő irányzat miért nem tudott igazából érvényre jutni. A korábbi torzítások miatt indokolt Gömbös megítélésének újragondolása, de nem érzelmi alapon, nem politika megfontolásoktól indíttatva - vallja dr. Vonyó József.- Miért most és miért így kerül előtérbe Gömbös alakja, ahogy síremléke avatásának felhangjai mutatják?- A hatalom által elfojtott, ezért sérült és indulatokkal telítődött nemzeti érzések robbanás- szerű felszínre kerülése a rendszerváltást követően természetesnek tekinthető volt. Cseppet sem meglepő, hogy a nemzeti jelszavakkal politizálók, nemzeti érzések alapján a politikai jobboldalt követők számára a „nemzeti öncélúság” megvalósítását hirdető Gömbös példakép lehet. A tények ismeretében azonban az a kérdés: jó példakép-e?- Milyen volt Gömbös valójában?- Politikai tevékenységének egyik magyarázata a személyiségével függ össze: racionalitás helyett érzelmi alapon politizált. Számára a nemzet, a faj szeretete

volt a kiindulópont, de rosszul értelmezte e szeretet követelményeit. Nem volt gonosztevő, de politikája - pozitív elemei ellenére - kedvezőtlenül befolyásolta az ország sorsát. Nem tekinthető sem ideológia- , sem programteremtő személyiségnek. Mások nézeteit tette magáévá, és kiváló szervezőkészsége révén alakított, vezetett mozgalmakat azok megvalósítása érdekében. Fajvédőként politizált, és az újabb kutatások bizonyítják, hogy még miniszterelnökként is. Az ő fajvédelme azonban nem azonos az antiszemitizmussal. Több annál. Elsősorban a magyarság pozícióinak megerősítését, kizárólagos politikai hatalmának biztosítását kívánta szolgálni. Ennek szerves része volt a zsidóság korlátozása jogi eszközökkel. Gömbös azonban sohasem hirdetett erőszakot velük szemben.- Miben testesült meg politikájának ma - látatlanban - újra vonzalmat keltő jelszava, a „nemzeti öncélúság”?- Gömbös értelmezésében a

„nemzeti öncéIfP^X lentette, hogy a

közös nemzeti

nia egyéni törekvéseit, érdekeit. A nemzeti cé- lpkat pedig - a Gömbös vezette - végrehajtó hatalom hivatott meghatározni, és a társadalmat ennek szolgálatára megszervezni. Ennek jegyében szervezte meg - az 1935 tavaszáig megfelelő parlamenti támasszal nem rendelkező - Gömbös a Nemzeti Egység Mozgalmát (és Pártját, a NEP-et). Terveik szerint a-Vezér szolgálatába állítva a mozgalom/párt helyi szervezeteinek, a keretükben szervezett társadalmi tevékenységi csoportoknak kellett volna szervezniük a települések életét minden területen. Gömbös nem volt a parlamenti politizálás híve. Ideálja a központi hatalom által totálisan megszervezett társadalom volt. A NÉP Országos Központi Irodájának 1933-as szabályzata szerint:

....egész állami

él

etünknek mihamarabb elválaszthatatlanul egyet kell jelentenie a Vezérnek az ország jövőjét biztosítani hivatott Nemzeti Mozgalmával.” Ő lenne a jó példakép?

____________ • DUNAI I.

Bitó L

ászló FOTÓ: TÓTH L.

tett elő a tudósból az író. Előbb részben önéletrajzi ihletésű, történelmi regényei jelentek meg, majd az utóbbi néhány éve, immár újra itthon, bibliai trilógiája, amelyben Izsák történetét dolgozza fel.- Mindig is az emberi kegyetlenséget szerettem volna megértem, ami, persze nem a második világháborúval kezdődött. Mert abban biztos vagyok, hogy az ember genetikailag jónak születik, enélkül nem lett volna belőle társas lény.

Az ószövetségi történet szerint az angyal az utolsó pillanatban lefogja Abrahám kezét, és nem öli meg a fiát. Sajnos, az életben nem így szokott történni. Hitler atya, Sztálin atya és most Bush atya is azt mondja: menjetek, áldozzátok fel a fiaitokat, mert akkor jó lesz, csak még ez a kis áldozat, és eljön a béke. De a béke csak akkor fog eljönni, ha nem lesz több áldozat.-Jó lenne végre tisztába jönni vele: felelősséget kell vállalni a tetteinkért, mert nincs olyan Isten, aki lefogja a kezünket.

MÉHES K.

súgtak neki, nem véletlen, hogy egy ideje már senki nem hangoztatja ezt az ötletet. Erre nincs frekvencia, legfeljebb azt lehetne megcsinálni, hogy bizonyos napokon jobbos, más napokon pedig balos lenne a tévéprogram. Szerintem a független média megteremtése a cél, és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb valakinek lesz rá pénze, hogy elindítson egy olyan országos napilapot, amelyik politikailag nincs elkötelezve. Bár itt nem is a tőke előteremtése a legnehezebb, hanem ösz- szehozni egy ütőképes, neves személyiségekből álló független újságírócsapatot.

magyar tévében, ugyanaz a harminc pesti kap állandó szereplési lehetőséget.- Másutt is elrontották a tévé privatizációját?- Én az angolszász típusú média híve vagyok, amelyik megpróbálja beszámoltatni, ellenőrizni, számon kérni a hatalmat, és sokkal függeüe- nebb a politikától, mint a kontinentális modell, mely finoman felépített kapcsolatra törekszik az illamirányítással. Gond az is, hogy magyar tulajdon alig maradt a médiában, főleg német és svájci tulajdonú a bevitt tőke. Azt gondolom, bogy a hazai média 1989-ben szabadabb volt, mint azelőtt vagy azóta bármikor, és nem látom, tiogy ezt a függetlenséget