Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-11 / 307. szám

Ül 2002. November 11., hétfő BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Hírek Mágocs GÁZ- ÉS VÍZCSŐFEKTETÉS. Még a hét végén is dolgoztak, hogy november 20-ig egy újabb szakaszát adhassák át a pécsi Mártírok út­jának. Addig csak a tömegközlekedés számára engedélyezett a be- hajtás a Kolozsvár utcai kereszteződés felől.______________fotót. l. Két befektetőt is érdekel a község termálvize idős, illetve beteg embert hozna Németországból Mágocsra rege­nerálódni. Ez a befektető csak egy forintot adna a területért, a kút nem is kell neki - vagyis vízdíjat fi­zetne -, viszont az infrastruktúrát saját beruházásban alakítaná ki. A német befektetőt egyébként nem érdekli különösebben, hogy a mágocsi víz még nincs gyógy­vízzé nyilvánítva, hiszen elsősor­ban pihenő- és rekreációs köz­pontot akar létesíteni. A termál­víz-hasznosítás oldalági tevé­kenység lenne, amelyből aztán tovább lehet lépni. Ha szinte az egész éven át hozna embereket Mágocsra, az önkormányzat már abból is igen szép idegenforgalmi adóbevétel­hez jutna. Elvileg nem is zárja ki egyik terv a másikat, a rekreációs köz­pont a fürdőt. A német befektető­nek azonban a 18 hektáros üdü­lőterületből 10 hektár már most kellene, és a többire is szeretne opciót szerezni, hiszen vállalná a továbbfejlesztést. ________dunai i. Ké t évtizede próbálkozik a kü­lönleges gyógyhatást ígérő, de hivatalosan gyógyvízzé nem nyilvánított termálvize hasz­nosításával a község. Most két befektető is bejelentkezett. Közel egy éve egyezkedik az ön- kormányzat egy befektetőjelölttel, aki 150 millió forinttal szállna be a fürdő kiépítésébe. Egy nagyobb befektető áll mögötte, aki később megvenné tőle a tulajdoni hánya­dot. A befektetőjelölt olcsón sze­retne hozzájutnia a földterülethez és a kúthoz, az infrastruktúra ki­építését az önkormányzatra hárí­taná. Egy ilyen beruházássor ösz- szege azonban meghaladná a község egyévi költségvetését - tudtuk meg dr. Czinege Imrétől, Mágocs polgármesterétől. Van egy külföldi jelentkező is. A német beruházó nem nyilvános fürdőt akar létesíteni: 2000 négy­zetméteres épületet húzna fel és kéthetes turnusokban 200-200 ORAVACSEHIBEN a tegnap részben megismételt önkor­mányzati választáson a követ­kező jelöltek jutottak be a kép­viselő-testületbe: Bárdonicsek Csaba, Szalai Tibor, Várhegyi Józsefné, Grünfelder Mátyás és Kasza Imre. A választást össze­férhetetlenség miatt kellett megismételni. (b) CSERKÚTON a polgármesteri hivatalban, valamint harminc csa­ládi házban kezdődnek el az internet eléréséhez szükséges kábelátalakítási munkálatok. A költségeket pályázati pénzből fe­dezi az önkormányzat, (csam) PÉCSETT a napokban a környe­zetvédelmi felügyelőség kezde­ményezésére Környezetvédelmi Szakértői és Tervezői Klub ala­kult. Az első összejövetelükön többek között a mérnöki, a keres­kedelmi és iparkamara, valamint a Pécsi Tudományegyetem képvi­selői vettek részt. A klub célja, hogy közösen vitassák meg az olyan, az uniós csatlakozással összefüggő kérdéseket és jogsza­bályokat, amelyek értelmezése nem egyértelmű. (mb) PÉCSETT az UNESCO szervezé­sében háromnapos szeminárium zajlott az elmúlt napokban, a té­ma a magántulajdonban levő mű­emlékek kezelése. A konferencia résztvevői bejárták a bárányai megyeszékhely több, a témában érintett pontját is. __________insi Né hány napon belül le kell szedni a plakátokat Az önkormányzati választás után minden pártnak és jelölő­szervezetnek kötelessége a kampány idején kifüggesztett pla­kátok, falragaszok begyűjtése. Baranyai körkép A választások után egy hónap áll rendelkezésére a közterületeken kiragasztott plakátok elta- karítására. A feladat a párto­ké, a jelölőszer­vezeteké, végső soron pedig azé, akinek az érdekében a reklámanyag készült. Mint azt Lászlóné dr. Kovács Ilo­na megyei főjegyző, a Területi Vá­lasztási Iroda vezetője elmondotta, a határidő tulajdonképpen novem­ber 19-e, az azt követő napokon Lászlóné dr. Kovács Ilona: pedig a helyi jegyzők (önkormány­zatok) feladata, hogy a település tisztasága érdekében intézkedje­nek. A plakátok határidőn túli kint- felejtése szabálysértés, ám ilyen szabálysértési bírságolásokra me­gyénkben még nem került sor. Pécsett az idén március 5-től lé­pett életbe a különféle hirdetmé­nyek elhelyezésével kapcsolatos új rendelkezés, melyben a bírsá­golás helyett valóban más utat vá­lasztottak. Eszerint minden ille­téktelenül és nem a rendeletnek megfelelő helyekre (hirdetőoszlo­pokra, hirdetőtáblákra) kirakott hirdetmény ügyében a városi köz­üzemi cége, a Pécsi Városüzeme­lési és Vagyonkezelő Rt. (PW Rt.) saját hatáskörében intézke­dik. A munka költségeit természe­tesen áthárítják a „szemeteidre”. A rendelkezés kapcsán dr. May Gábor, a hatósági főosztály veze­tője jelezte lapunknak, hogy a közterületekre kirakott hirdetési táblák begyűjtése, illetve a plaká­tok eltávolítása már megkezdő­dött. Ezzel a feladattal a PW Rt. illetékese többnyire a bíróság által közérdekű munkára ítélteket bíz­za meg. Az elsődleges cél tehát nem a bírság illetve a munkadíj behajtása - ami egyébként is meg­lehetősen nehéz ügylet -, hanem az, hogy mielőbb eltűnjenek a vil­lanyoszlopokról és a falakról a plakátok. May Gábor szerint az akció egyben megelőzés is, ugyanis gyakori, hogy az egyéb­ként tiltott helyekre - kandelábe­rekre - ragasztott választási pla­kátok láttán más „reklámanyagot” is melléjük ragasztanak. _____kf. Sz igorúan ellenőrzik az őrök a ludra és récére vadászokat A Duna-Dráva Nemzeti Park őrei az elmúlt héttől fokozottan ellenőrzik a lódra és récére vadászókat. Több kilőhető és vé­dett fajt jóhiszemű vadászok is könnyen összetévesztenek, az ezzel nem törődő orvvadászok pedig néhány lövéssel is milli­ós károkat okozhatnak. Baranyai körkép A kilőhető vadludak és récék va­dászidénye már október elején megkezdődött, ám csak a követ­kező időszakban várható megje­lenésük a megyében. A Du­na-Dráva Nemzeti Park őrei ezért mostantól egészen januárig, az idény végéig fokozottan ellenőr­zik a vadászokat. A vadludak vegyes csapatok­ban fordulnak elő, vannak köztük könnyen összetéveszthető va­dászható és fokozottan védett fa­jok. Ráadásul a vízimadarakat hú­zás, azaz a vízre repülés, és az on­nan való felszálláskor vadásszák. Mivel ez hajnalban, illetve szürkü­letkor történik, a látási viszonyok igen rosszak, így jóhiszemű vadá­szok is könnyen hibázhatnak. Megtévesztő tollviseletek A vegyesen repülő lúdcsoportokban több összetéveszthető vé- dett-vadászható pár is van. Míg a vetésilúd kilőhető, a hozzá na­gyon hasonló nyárilúd eszmei értéke 50 ezer forint. A különbség még markánsabb a nagylilik és a kisülik között: előbbi lelövése megengedett, utóbbié tiltott, eszmei értéke pedig 1 millió forint. A récéknél akkora a tollazat változatossága, hogy főleg szürkületkor 'szinte lehetetlen őket egymástól megkülönböztetni. A védett példányok lelövéséért járó büntetést nem csak az esz­mei érték, hanem a szándékosság és a módszer is meghatároz­za, így ez az okozott kár vagy többszörösének megtérítése, de akár börtönbüntetés is lehet. A fokozott figyelem természe­tesen a védettséget semmibe ve­vő orvvadászoknak szól elsősor­ban, akik mindenre lőnek, ami mozog. Tavaly olasz vadászok egy csoportja egy baranyai tanya házi szárnyasait irtotta ki. Attól, hogy a tulajdonost busásan kár­pótolták, az eljárás, azon felül, hogy kevéssé etikus, illegális is volt. Az orvvadászat honi társa­iknál sem ritka, a törvény azon­ban szigorú: egy magyar férfit nemrég egyéves felfüggesztett börtönre ítéltek egyetlen nyári­lúd lelövéséért. Az orvvadászok előszeretettel alkalmaznak tiltott módszereket. Külföldiek gyakran nagy teljesít­ményű, vadludak hangját utáno­zó magnóval és műmadarakkal tévesztik meg a leendő zsák­mányt. Sokan attól sem riadnak vissza, hogy a törvényt semmibe véve a Dunán pihenő madarakat lőjék halomra. Orvvadászok kö­rében divatos még a megenge­dettnél kisebb, így jobban terülő, de a récéknek gyakran csak sebe­ket és szenvedést okozó sörét használata is. ŐSZIES NAPSÜTÉS. Jól tették, akik a szabadban kirándulással, vagy sétálással töltötték a hét végét. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Internet: fej-fej mellett Bulgáriával Egyre több női felhasználó a világhálón - A netezők fele sokallja a költséget Magyarország az internethasználók szá­ma tekintetében még alapos elmaradás­ban van a nyugat-európai élmezőnytől, a szakemberek szerint talán az elkövetke­ző években számíthatunk nagyobb „rob­banásra”. Érdekes viszont, hogy növek­szik a középkorúak és a nők aktivitása a netre kapcsolódók között. Pécs-Budapest Hazánkban jelenleg mintegy 2,2 millió em­bernek van otthon személyi számítógépe, közülük 560 ezren férnek hozzá „házilag” az internethez - derül ki a Netsurvey Inter- netkutató Intézet friss felméréséből. A világ­Felhívás bojkottra A napokban sok felhasználó kaphatott elektronikus levelet, azaz e- mailt, amelyben az európai átlaghoz képest is magasnak tartott tele­fon- és intemetköltségek miatt egy ismeretlen író bojkottra hívja fel a netre kapcsolódókat. A levél eredete a számtalan továbbküldés miatt gyakorlatilag kinyomozhatatlan. A telefont és az internetet érintő, ter­vezett figyelmeztető „sztrájk” minden hónap első három napján tarta­na, amíg az árak nem csökkennek. Az azonban a szakemberek sze­rint kérdéses, mennyire lehet ereje egy ilyen mozgalomnak, hiszen egyelőre a népességnek csak egy kis százaléka értesül az ügyről, s az sem biztos, hogy mindenki be is tartja a bojkottot. hálót használók száma azonban ennél jóval magasabb, sokan ugyanis munkahelyükön, iskolában, közintézményben kapcsolódnak a netre. Azt azonban még így sem lehet állí­tani, hogy Magyarországon magas lenne az internet-felhasználók aránya. Nemhogy a nyugat-európai államok átlagát nem ütjük meg, hanem a hazánknál jóval fejletlenebb Bulgária adatai hasonlítanak leginkább a magyar statisztikákhoz (lásd térképünket). A szakemberek szerint az elkövetkező években várható az internet gyorsabb elterje­dése, a gazdasági, banki netes műveletek na­gyobb arányú beindulása. Ennek jele lehet, hogy a kimutatások szerint növekszik a női felhasználók száma (bár még mindig mintegy 60-40 százalék az arány a férfiak javá­ra), valamint a netre kapcsolódok életkora is emelkedik.' Ez utóbbi helyzetre ma­gyarázatot adhat, hogy lassacskán az internetet rutinszerű­en használó fiatalok is felnőttkorba érnek, és egyre szélesebb bá­zisa lesz ezáltal a vi­lághálónak. INTERNETHASZNÁLÓK EURÓPÁBAN 2001-BEN (A NÉPESSÉG %-ÁBAN) • Moldva, BoszniaTlercegovina, Macedónia és Jugoszlávia területéről nincs adat ► Jelentős problémaként kezelik ugyanak­kor az internetet hetente legalább kétszer használók (angol szakkifejezéssel heavy userek) a magyar világhálós tarifákat. Az ilyen jellegű netezők több mint 52 százaléka vélekedik úgy, hogy túl drága a szolgáltatás­hoz képest a költség, és mindössze 6 száza1 lékuk vállalna magasabb díjat. (Háttér, előzmények: www. dunantulinaplo. hu)

Next

/
Thumbnails
Contents