Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-05 / 272. szám
2002. Október 5., szombat DRÁVAFOK BEMUTATKOZIK 15. OLDAL Drávafok: rend és tisztaság ^Kákics DRAVAFOK* A FALU TÖRTÉNELME Dráu'jfrrAk Bogdása £ ~ _ ß ” Csányoszró A településre általában a tisztaság, a gondosság jellemző, amelyre az önkormányzat és a lakosság is sokat áldoz. Odafigyelnek a falu kulturált megjelenésére. A parkok rendezettek, az utak, járdák aszfaltozottak, a belvízlevezető árkok tiszták, a házak legtöbbje előtt még most ősszel is virágoskertek pompáznak. Valamennyi beruházásukat pályázati pénzekből finanszírozták. A település mindig is a térség központjának számított, a tanácsi rendszerben önálló közhivatallal rendelkezett, volt iskolája, óvodája, egészségügyi intézménye, és - a többi településtől eltérően - még jelenleg is rendkívül sok civil szervezettel, alapítvánnyal rendelkezik. Az egészséges ivóvizet még 1987- ben vezették be, a kilencvenes évek elején csak azért kellett a rendszerhez „hozzányúlni”, mert a kút vize a megengedettnél magasabb vastartalmú volt, szűrőt kellett beépíteni, tehát az egészségre enyhén káros vastartalom csökkentésére. Abban az időben a crossbar-központ kialakítása miatt is sokan irigykedtek a falura, hiszen akkoriban csak igen kevesen juthattak telefonhoz még a megyeszékhelyen is. Az előny viszont mostanság hátrányra változott, ugyanis az akkori, modemnek számító központ mostanra elavult, többek között ez a legnagyobb akadálya a tájékozottságban annyira fontos internetes hozzáférések bővítésének. Az elektromos hálózat felújítása is megtörtént, először 1994-ben A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA bővítették 7 oszloppal a közvilágítást, itt már energiatakarékos lámpafejeket alkalmaztak. Tavaly pedig a teljes rendszert átalakították, m írat J _\ 604 6M 5« 1930 1970 1994 1996 2002 Kovácsevics Pálné polgármester asszony ezzel a közvilágítás éves költsége jelentősen csőidként. A megtakarítás viszont m'ajd csak akkor mutatkozik meg a falu költségvetésében, ha a szerelést, valamint a lámpafejeket teljes egészében kifizetik a Dédásznak. Az utak - mármint az önkormányzat kezelésében lévők - , járdák többnyire rendben vannak, természetesen az időjárás viszontagságai által megrongált szakaszokat évenként kijavítják. Egyetlen utcában, a Bem apóról elnevezettben még nincs út, sem járda. Itt négy ön- kormányzati, nem közművesített telek található, az ötödiken - amely magántulajdonban van - építkeztek, a felépült házba, már be is költöztek. A belvízelvezető árkokat is kitisztították, az átereszek felújítására minden érintett ingatlantulajdonos, aki igényelte, ingyen 3 betongyűrűt kapott az önkormányzattól, feltéve ha azokat beépíti. Szinte mindenki élt a lehetőséggel, hiszen érdeke, hogy a házát, pincéjét egy- egy nagyobb zápor után lezúduló esővíz az átereszek eldugulása miatt ne öntse el.-A Zrínyi utcával viszont bajban vagyunk. Ott ugyanis a három ingatlant 1999 nyarán árvízi védelemben kellett részesítenünk, mert árok sem volt - magyarázza a polgármester, Kovácsevics Pálné, miért is halogatódik a vízelvezető megépítése.- Az árkot már kiépítettük, ám a víz elvezetését a fő- közlekedési út keresztezi, a biztonságos megoldáshoz alatta át kellene fúrni. A járműközlekedési pálya ezen szakasza viszont már nem az önkormányzat tulajdona, hanem a Közútkezelő Kht.-é, aki kérésünkre mind ez idáig nem végezte el ezt a munkát. Várhatóan még a tél beállta előtt megcsinálják - bizakodik a polgármester asszony. Sikerül viszont pályázati pénzekből hamarosan megépíteni a játszóteret. Az önkormányzat megvásárolja a felszámolásra ítélt termelőszövetkezet vagyonából a bolt és a tejbegyűjtő között lévő telket, itt építik fel a játszóteret. Kovácse- vicsné szerint a vízbázis védelme érdekében igen nagy szükség lenne ' V \ / Felsőszentmárton / Drávakeresztúr o Markóc Sellye ODrávaifányi L Sósvertike Kerme Q ' xT Drávasztára * Zaláta a csatornázásra is, ám az itt élők ennek bekerülési költségét nem tudják kifizetni. Az egyik megvalósítási terv már elkészült, hét falu (Drávafok, Drávakeresztúr, Felsőszentmárton, Markóc, Bogdása, Drávaiványi és Drávasztára) fogott össze, egyelőre azonban hiányzik az állami támogatás.- Minden lehetséges pályázaton részt veszünk, csakhogy finanszírozni tudjuk a falu megtartóképességének erősítését. Persze, pontosan látjuk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére csökken a lakosság létszáma, öregszik a község. A fiatalok csak úgy maradnának a településen, ha javulna a környék eltartóképessége. Erre viszont vajmi kevés a reményünk, nagyon sok a munkanélküli, s reményünk sincs a tömeges munkahelyteremtésre. Pedig az önkormányzat minden lehetőséget megragad, amely számára elérhető, de ez csak csepp a tengerben. Sajnos az utolsó öt évben lakóház sem épült, viszont reméljük, hogy az új lakástámogatási rendszer segítségével élénkülni fog a letelepedési vágy. Elégedettségre semmi okunk, rengeteg tennivaló vár még az önkormányzatra az elkövetkező években is. ■ dravafok. dunantulinaplo. hu Az oldal a drávafoki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgármester Kovácsevics Pálné (49 éves, főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Kolarics János (50, postavezető). A település ön- kormányzatának tagjai: Éles István (59, iskolaigazgató), Fridrich László (48, kőműves), Lőricz Sándomé (55, védőnő) és Ovary Pál (49, nyugdíjas). Körjegyző dr. Miklósy Gábor. A Drávafoki Körzeti Általános Iskola igazgatója Éles István, az óvodavezető Pálfyné Kenedy Éva. A falugondnok Flaska Ambrus. Háziorvos dr. Bocsa Barnabás. A Lungo Drom cigányszervezet vezetője Búzás Sándor és Búzás Sándomé. A nyugdíjasklub vezetősége Horváth Kálmán és Szilágyi Sándomé. A sportegyesület elnöke Véber Tibor, gazdasági vezetője Kolarics János, szakosztályvezető Bizderi János, edző Gah János. A Drávafok Községért Közalapítvány elnöke Unger Károly református lelkész. A Kispad Alapítvány vezetője Faludi Erika. Az Ormánság Alapítvány vezetője Lantos Tamás. Szabadidő-szervező Pandúr Beáta. A katolikus plébános Petkó Tamás. m Kisebbségi önkormányzatok A falu lakosságának 73 százaléka magyar, 12 százaléka horvát és 15 százaléka cigány. Ez utóbbi nemzetiség egyik népcsoportja, a beás cigányok élnek itt, akik a 19. században vándoroltak Magyarországra és telepedtek le többek között ezen a környéken. Kulturális hagyományaikat teljesen elvesztették, s a főleg kézműves (kosárfonás, teknővá- jás) termékek készítéséből, valamint forgalmazásából éltek. A dárvafoki cigányok az elmúlt évtizedekben főként mezőgazdasági munkából éltek, igyekeztek asz- szimilálódni a magyar lakosságba. A termelőszövetkezet, valamint a falutól távolabbi munkahelyek megszűnésével szinte valamennyien munkanélkülivé váltak, tartósan segélyekből, állami támogatásból élnek. A drávafokiak az elmúlt választáson nem tudtak önBuzás Sándomé kormányzatot alakítani, ezért, hogy mégsem maradjanak képviselet nélkül, megalapították Lungo Drom helyi csoportját. Arra gondoltak, hogy az országos cigány önkormányzatban többséggel bíró szervezet által majd a felemelkedéshez szükséges információkhoz és támogatáshpz juthatnak. Búzás Sándorné, a szervezet titkára azonban jócskán csalatkozott reményeiben, hiszen támogatást egyáltalán nem kaptak, az 50 forintos tagdíja az egyedüli bevételük. Azért a szervezet igyekezett betölteni hivatását, szervezett gyermeknapot, jótékonysági bálokat, tevékenyen részt vettek a tehetséges gyermekek ösztöndíjpályázatának kidolgozásában. 14 gyereknek sikerült több mint egymillió forint ösztöndíjat szerezni. Búzásné szerint sincs sok remény az itteni cigányságnak a munkahelyre, abban bíznak, és azért tenni is szeretnének, hogy a felnövő generáció már jobb körülmények közé kerüljön. A mostani önkormányzati választ ások után horvát és cigány kisebbségi önkormányzatok alakulnak. A község neve Fukó alakban egy 1257-ből származó határjárás jegyzőkönyvében bukkant fel először az írott forrásokban. Drávafok neve a Dráva folyónévnek és a fok, magas vízállású folyóág, vagy tó vizét elvezető ér, csatorna főnévnek a összetétele. A török hódoltság alatt valószínűleg lakott helyiség volt. A 18. században magyarok lakták. Csak a múlt század közepén élt a faluban néhány német és horvát anyanyelvű. A nem magyar anyanyelvűek aránya 4-5 százalék fölé sohasem emelkedett. A falu környékén valamikor nagy erdőség volt, benne és körülötte tanyaszállások álltak. Nevezetes volt az Ybl Miklós tervei alapján 1896-ban épült Bittó- kastélyáról, amely ma romos állapotú. Fodor-kúria A falu egyik legszebb épületét országszerte ismerten Fodor-kúriának hívják. A múlt században tevékenykedő dr. Fodor József, a közegészségtan magyarországi megteremtője ebben a szép épületben töltötte gyermekéveit. A sokáig lakatlan, csaknem teljesen lepusztult épületet 1995-ben építették újjá, jelenleg az önkormányzat tulajdona, de az Ormánság Alapítvány használja. Volt itt próbálkozás a biokultúrás termelés meghonosítására, ám állami támogatás híján ez a kezdeményezés elhalt. Itt van az Ormánsági Szabadiskola központja, amely hivatásának tekinti a lakosság informálását, értéknek a műveltséget és annak terjesztését, a fönntartható társadalom rendjének tanulmányozását, tanítását. Rendszeres vendégei a kúriának felsőfokú oktatási intézmények hallgatói. így többek között a Szent István Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály karának hallgatói nyári gyakorlati idejüket a település és tájai értékvizsgálatával. Renoválták a templomokat Az elmúlt években ütemezett program keretében - természetesen pályázati pénzekkel - felújították az önkormányzat és körjegyzőség épületét, a kultúr- házat és az óvodát, valamint az idősek klubját. Az iskola konyháját 3 millió forintért az ÁNTSZ-követelményeknek megfelelően építették át, az ételkészítés és tálalás körülményei jelenleg már a HACCP minőség- biztosítási rendszernek is megfelel. Közel 20 millió forintot költöttek a régi szeméttelep rekultiválására. A község hulladékát a több településsel közösen kialakított sellyei szeméttelepre szállítják. Szemétdíj nincs, a lakosság kedvezményesen jutott hozzá a kukákhoz, a Drávafok Közalapítvány ezer forinttal járult hozzá a vásárláshoz. Mind a katolikus, mind a református templomot felújították, a költségekhez az önkormányzat is hozzájárult. A református templom Csak a foci A település sportegyesülete több mint harminc évvel ezelőtt alakult, akkoriban a ternlelőszövetkezet sportszerető vezetősége bőségesen ellátta támogatási pénzekkel a szervezetet. Megépült a pálya, az öltöző, voltak kiváló játékosok, mert ugye azt mondani sem kell, itt is, mint sok helyütt a megyében, Drávátokon is a labdarúgásra volt csak igény. Olyan nagy magasságokba nem jutott el a csapat, ám nem voltak anyagi gondjaik, a szurkolók nagy tábora kísérte meccsről meccsre a fiúkat, mindenütt zengett a „Hajrá, Drávafok!”. A rendszerváltást követően tönkrement a szponzor, a termelőszövetkezetet felszámolták, az egyesület egyedüli támogatójának az önkormányzat maradt, bár néhány lelkes szurkoló is segítette az egyesületet némi pénzadománnyal. Az egyesület pénztámo- ka, de mondhatnánk azt is, mindenese Kolarics János azt mondja szűkösen elegendő az egyesületnek juttatott pénz, arra gondolni sem mernek, hogy csapatuk a jelenlegi Czihulka-csoportból magasabb osztályba, kerüljön. Azt viszont célként jelölték meg a bajnokság indulása előtt, hogy az első ötben kell végezniük. A pénztárnok szerint továbbra sincs igény más sportágakra, ők sem nagyon erőltetik, ugyanis nem tudnák az anyagiakat előteremteni. A fiatalok egyedül a kultúrházban lévő konditermet látogatják, a hiúság itt is erősebbnek mutatkozott a testmozgásra alapozott egészséges életmódnál. Csökken a gyermeklétszám Az iskola igazgatója, Éles István szomorúan jegyzi meg, hogy olyan vészesen csökken évről évre a gyermeklétszám, hogy az elkövetkező években már az intézmény fennmaradását is veszélyezteti. Jelenleg ugyan még 80 gyerek jár a 3 település (Drávafok, Bogdása és Markóc) által fenntartott általános iskolába, de az óvodáskorú gyermekek (jelenleg 29- en vannak) fogyatkozása már jelzi a bajt. Hiába, elöregedtek a falvak, fiatalok meg nem telepednek le a községekben. A nem túl rózsás jövőkép ellenére igen színvonalas oktatás folyik a település általános iskolájában. Az igazgató ezt alátámasztandó elmondja, hogy az innen kikerülő továbbtanulni szándékozók többsége az elsőként megjelölt iskolába nyert felvételt. Négy évvel ezelőtt a középiskolákban kezdő 14 általános iskolás gyón sok a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekünk. Éppen ezért tovább folytatjuk az isko- latej-akciót, uzsonnát pedig minden gyerek kap, még azok is, akikközül az idén 12 le is érettségizett. Az Arany János tehetséggondozó pályázatán minden évben részt vesznek, jelenleg kistérségi szinten 5 tanulójuk van. Az ön- kormányzat támogatásával a Bursa Hungarica ösztöndíjban eddig 7 felsőfokú iskolába járó gyerek részesült, az idén még hárman jelentkeztek. A sportban is jeleskednek a drávafoki iskolások: kispályás labdarúgásban például az országos döntőn, harmadik helyezést értek el. Á körülményekhez képest jó a felszereltségünk, a számítástechnikai oktatást is sikerült öt pályázaton nyert géppel megoldani - dicsekszik az igazgató. - Sajnos, na- Uzsonnára iskolatejet kapnak a gyerekek nek szülei nem fizetik a menzát. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy sok gyerek úgy jön el hazulról, hogy még reggelit sem kap. I J
