Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-05 / 272. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2002. Október 5., szombat Es On szerint? A múlt héten azt kérdeztük olvasóinktól, mit szólnak ahhoz, hogy a két ókeresztény sírkápolnát csak azért temetik vissza, mert 15 millió forint hiányzott ahhoz, hogy bemutatható legyen. A szavazók elsöprő többsé- | ■ .. ■ ,, ge úgy döntött, hogy 15 millió I ' y,/ v forint nem lehet akadály, ami- I •' ' kor a másik oldalon felbe­csülhetetlen értékekről van ^ szó. Szűk 15 százalék szerint 1 be kell látni, hogy korlátánk vannak, hiszen ennél sürge­több dolgokra sem jut a váró- MT ' JmBM si költségvetésből. Alig néhá­nyan úgy gondolták, hogy elég egy kápolna, a másik kettő úgysem hozna még két világörökségi rangot. 15 millió forint nem lehet akadály: 83% Ennél sürgetőbb dolgokra sem futja: 14% Már van egy kápolnánk: 3% Jövő heti kérdésünk: Ön szerint Pécs és Baranya számára mely autó­pálya megépítése lenne a kedvezőbb?- Az M6-os, a jelenlegi 6-os vonalán, ahogy ezt korábban tervezték.- Az M7-esbe torkoló Pécs-Komló- Dombóvár-Kaposvár vonalú Dunántúl Autópálya.- Mindegy, csak történjen már valami. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu Tovább bővülhet a nemzeti park A védett területek arányát uniós normák határozzák meg Hivatalosan még nem kapott tájé­koztatást a Mecseki Erdészeti Rt. (MERt.) arról, hogy erdeikből több tíz ezer hektár kerülhet természet- védelmi oltalom alá. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) viszont már jelezte: a dél-dunántúli régióban a jelenlegi 6 százalékról 12 százalékra kell emelniük a vé­dett területek arányát. Baranyai körkép A DDNPI védett területeinek nagysága a dél-dunántúli régióban jelenleg összesen 89 500 hektár, ami a három megye terüle­tének mindössze hat százalékát teszi ki. Mivel ezt az arányt az uniós normák sze­rint belátható időn belül a kétszeresére kell növelni, a DDNPI-nél újabb területek oltalom alá helyezését tervezik. Mint Le- hoczky István erdészeti vezetőtől meg­tudtuk, több mint 30 ezer hektárt érintő­en kezdődött el a védettségi eljárás elő­készítése. Az igazgatóságon elkészült egy lista, amely az ilyen szempontból ki­emelt területeket tartalmazza. Elsősor­ban a Nyugat- és Közép-Mecsekben, a Dél-Zselicben és az Ormánságban várha­tók újabb védelem alá helyezések. Vár­hatóan védett lesz például a most veszé­lyeztetett nyugat-mecseki nyílt karsztte­rület, és az ormánsági Dráva holtág­rendszer. Már a közeljövőben várható a Tenkes-hegy védetté nyilvánítása. A lista élén áll két erdőrészlet Vajszló-Páprád határában, illetve a Kőszegi-forrás kör­nyéke a Középső-Mecsekben. A MERt. kezelésében lévő 52 ezer hek­tárból (Baranya területe 440 ezer hektár) eddig 12 ezer volt védett. Papp Tivadar, a részvénytársaság termelési vezérigazga­tó-helyettese az előzetes információk alapján úgy tudja, hogy a tervek szerint összesen csaknem 45 ezer hektár kerül majd ki a kezelésük alól, így gyakorlatilag csak 7000 hektár tényleges gazdasági er­dejük marad. A vé­szakember” nem eltart - Lehoczky 6-8 évet említ -, így egyelőre nem kell szem­be nézniük a létszámleépítés problémá­jával sem. A védelemre javasolt mecseki területek közjóléti célú hasznosításának a jövőben sem lesznek korlátái, vagyis az erdők továbbra is nyitottak lesznek a ki­rándulók, természetkedvelők számára. MÉSZÁROS A. Útlevél nélkül a Dráván - Új hajózási egyezmény készül Elkészült az új drávai hajózási egyezmény tervezete, amely várhatóan megoldást jelent an­nak a problémának a megszün­tetésére, ami a Dráva idegenfor­galma körül kialakult. Az elkép­zelések szerint a sport- és kirán­dulóhajók szabadon közleked­hetnek majd a folyón a másik ország határőrségének jóváha­gyása nélkül is abban az eset­ben, ha nem kötnek ki a határ túlsó oldalán és nem érintkez­nek, más hajókkal. A határőrség tájékoztatása szerint hamaro­san megkezdődnek az erre vo­natkozó egyeztető tárgyalások, és az egyezmény hatályba lépé­se után útlevél nélkül is vízre szállhatnak a sétahajók utasai. A jelenleg érvényben lévő hor- vát-magyar egyezmény szerint ugyanis érvényes úti okmá­nyokkal kell rendelkeznie min­den egyes turistának, aki kenuz­ni, illetve sétahajózni szeretne a határfolyón. Míg 2001-ben a horvát hatóságok elfogadták a személyi igazolványt, addig idén a horvát főkonzul ezt az el­járást megszüntette. Az idei szezon második fe­lére kis híján összeomlott az idegenforgalom, hiszen a ter­mészetjáróknak csak töredéke rendelkezett útlevéllel. Ezért érdeke a folyóhoz kapcsolódó jelenlegi és leendő idegenfor­galmi vállalkozásoknak, vala­mint a turizmusból hasznot re­mélő part menti falvaknak az egyeztnény mielőbbi megvál­toztatása. S. A. __________Hírek__________ VI LLÁNYBAN tegnap ünnepé­lyes keretek között avatták fel a város központjában a közel­múltban épült postahivatalt, amely a belváros képének egyik meghatározó épülete lesz a jö­vőben. (kj) A SIKLÓS és Vidéke Horgász­egyesület által kezelt mattyi ta­von és a Hótedrán az őszi hal- telepítés miatt legközelebb csak hétfőtől nyílik mód a pe- cázásra. . (kj) BICSÉRDEN első alkalommal tartottak pécsi és debreceni egyetemisták részvételével ur­banisztikai tábort az önkor­mányzat kezdeményezésére. A diákok dolgozataikba foglalják a falu számára megfogalmazha­tó település- és iparfejlesztési, turisztikai javaslataikat, ame­lyeket a testület megszívlel, s a hasznosíthatókat felhasználja. Jövőre a falu az ország összes egyetemének és főiskolájának felajánlja e sajátos táborozási lehetőséget. (a) ABALIGETEN a helyi óvodát és iskolát ellátó, illetve a la­kossági szociális étkeztetést segítő, századagos óvodai., konyha felújítása megtörtént. A munkálatok nagy részét a helybeli mesteremberek in­gyen végezték el. ___________________________w Faaprítékkal fütenek ________Szigetvár________ Te gnap adták át a városban a megye első, megújuló energia- források felhasználását célzó fűtőművét. A hőenergiát első­sorban faapríték eltüzeléséből nyerik, de földgázfűtéssel is tudnak meleget szolgáltatni. A beruházás értéke több mint 100 millió forint. A teljesen automati­kus üzemelésű fűtőműben na­ponta 50-70 köbméter erdészeti és bútoripari famaradékot tüzelnek el. A rakodótérben 160 köbméter, egy további tárolóban pedig egy hétre való faaprítékot tudnak elhe­lyezni. A tüzelőanyag nagy részét hosszú távú szerződés alapján a közeli erdészet szállítja. A fűtőmű teljesítménye változ­tatható. Jelenleg a Szent István la­kótelep lakásainak mintegy felét fűtik a környezetbarát energiafor­rással, ám ha a körülmények úgy hozzák, a kazán kisebbre cserél­hető, vagy éppen újabb telepíthető a már meglévő mellé. Az üzemel­tető Magyar-Therm Kft. ígéri, az újfajta hőszolgáltatás eredménye­ként a lakásonként fizetendő fűté­si költséget 4-4,5 százalékkal fog­ják csökkenteni. Erre való tekintet­tel Vermes László, a kft. ügyveze­tője az olcsóbb energiaforrás irán­ti igények növekedésére számít. M. A. MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK lesznek ma és holnap, szerte Európában. A nagy nemzetközi akció ko­ordinátora idén Magyarország. Baranya a madárvonulási útvonalak szempontjából kiemelt régió. Nálunk három helyszínen várják mindazokat, akik szakértők közreműködése mellett egy kellemes napot szeret­nének eltölteni. Ma reggel 7-15 óra között a pellérdi, illetve a csertői halastavaknál lesz a találkozó, a pusztakisfaluinál holnap is, ugyanebben az időben végezhetnek madármegfigyelést. Bank László, a Ma­gyar Madártani Egyesület megyei alelnöke szerint a jó költési időszaknak köszönhetően sok ezer madár- ra számíthatnak az önkéntes ornitológusok. M. A.______________________________________________■ A táblabíróság önmagában nem képes csodákra Pécs Kihelyezett ülését tartotta tegnap Pécsett az Országgyű­lés Alkotmányügyi Bizottsá­ga. A testület elnöke a bírósá­gi állomány létszámgondjai­ról, az EU-s jogrendszer átvé­teléről tartott beszámolót. A bíróság, az ügyészség és a bün­tetés-végrehajtás képviselőivel tárgyalt tegnap az Országgyűlés Alkotmányügyi és Igazságügyi Bizottsága kihelyezett pécsi ülé­sén. Dr. Vastagh Pál, a testület el­nöke a pénteki ülés után hangsú­lyozta: fontos, hogy helyben is megismerjék a honatyák az igaz­ságszolgáltatás gyakorlati műkö­dését, így jelentősnek ítéli az ilyen jellegű tárgyalásokat. A képviselő szerint a mostani megbeszélések is megerősítették, hogy a bírói és az ügyészi kar je­lenleg nem küszködik létszámhi­ánnyal, annál nagyobb szükség lenne viszont új munkaerőre a technikai és adminisztratív dol­gozók körében. Vastagh Pál a Pécsi Táblabíró­ság felállítása kapcsán kijelen­tette: sajnálja, hogy erre a lépés­re nem került sor már 1999-ben. Az ugyanakkor tény, hogy az íté­lőtábla önmagában nem jelent csodaszert az ügyek csökkené­sére, a bíróságok leterheltségé­nek enyhítésére. Ez csak egy ösz- szetett program révén valósul­hat meg, amelybe beletartozik az úgynevezett elterelő eljárások beindítása (peren kívüli megol­dás, egyeztetések), az ingyenes és általános jogi tanácsadás lét­rehozása. Sürgető feladat az Európai Unió jognormáinak átvétele, hi­szen a csatlakozás időpontjától ezek a szabá­lyok hazánk­ban is érvé­nyessé válnak. A parlamenti testület elnöke szerint emiatt szükséges len­ne egy bíró­képző intéze­tet létrehozni, amit az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács felügyelhetne. Ez az iskola folyamatosan oktat­hatná a bírákat, ügyészeket az EU-jogra,. így elérhető lenne, hogy néhány év alatt meggyöke­rezzen a magyartól sokszor alapjaiban eltérő igazságszolgál­tatási rendszer. NYAKA SZABOLCS Dr. Vastagh Pál Falkában támadnak a kóbor kutyák Abaligeten kistérségi sintér státus felállítását javasolnák Baritz István, Abaliget polgármestere az utóbbi időben több bejelentést is kapott a falu környékén kóborló kutyák miatt. Legutóbb éppen a helyi állat- és természetvédő egyesület elnö­két tartották sakkban a gazdátlan ebek. Az állatok kilövését szorgalmazók tábora napról napra erősödik. Abaliget Szalai Istvánná, a Tappancs Állat- és Természetvédő Egyesület abaliget! elnökasszonya a minap felment a település temetőjébe, a fia sírjához, s már indulni készült volna hazafe­lé, amikor észrevett néhány szaba­don lődörgő, nagytestű kutyát.- Nem moccantam, mert nem akartam, hogy észrevegyenek, de az egyik rám ugatott és erre mind odajöttek - idézi fel a történteket. - Nem hiszi, hogy mit éltem át. Vicso­rogtak, de szerencsére nem ugrot­tak rám és nem is haraptak meg. Nem tudom, hogy mennyi ideig tar­tott amíg elkotródtak, de bizony fél­ve indultam haza. Az elnökasszony - mint elköte­lezett állatvédő - természetesen nem a kutyákat hibáztatja, hanem a gazdáikat, de tisztában van azzal, hogy Abaligeten már szinte lincs- hangulat uralkodik, és sokan azt szeretnék, ha az ebeket mielőbb ki­irtanák. Mint elmondta, a bandába verődött kutyák nem mindegyike kóbor állat, akad közöttük olyan is, amelyikről tudják, hogy a tulajdo­nosa Pécsett lakik, de rá se néz a „kedvencére”.- Kérdezzen meg bárkit, este fe­lé lassan már a faluba sem lehet gyalog kimenni, nem beszélve a környező földekre, erdőkbe - mondja Szalai- né. - Jön a halot­tak napja, a síro­kat kellene ren­dezni, az öreg­asszonyok men­nének ki a teme­tőbe, de kérdem én, mi van ak­kor, ha valame­lyiket megtá­madják és elkezd a bottal hado­nászni... még halálra marják. Szól­tunk már a rendőrnek, de ő nem tud mit tenni, a kóbor állatok befo­gása nem rá tartozik. Sintér pedig nincs a környéken. Hasonlóan vélekedik Béres Ist­vánná, aki egyszer szintén farkas­szemet nézett már a csaholó, vicsor­gó falkával.- Abaliget környező erdeiben sok a turista, a bakancsos sétáló ember, az üdülők lakói is szeretnek sétálni, s közülük is sokakat megriasztottak már. Éhesek a szegény párák, nem le­het rájuk parancsolni. Csupán azt kérdezném, mindig meg kell várni, amíg egy tragédia bekövetkezik, vagy talán lehet előre is tenni valamit? Baritz István polgármester a kis­településeket érintő általános gond­ként említi a kialakult helyzetet. Több helyről hallott már hasonló gondokról. Sintére viszont csak Pécsnek van, a kistelepülések szá­mára luxus volna ilyen állást fenn­tartani. A sintérkedés is szakma, ér­teni kell az altató lövedékekhez, a kutyák befogásához, tartásához vagy elaltatásához.- Beszéltem az erdészettel, szá­mukra is nagy gondot okoznak az erőkben csatangoló kóbor ebek - mondja a polgármester. - Csapatok­ban támadják a vadakat is. Baritz szerint valakinek intézked­ni kellene végre. Ha kilövik az állato­kat, az állatvédők szisszennek fel, ha nem, akkor előbb-utóbb a lakosság kerül bajba. Hiába írnak jegyzőköny­veket a történtekről, hiába a sok beje­lentés. Szerinte az lenne a megoldás, ha kistérségenként legalább egy-egy sintért alkalmaznának. Ehhez azon­ban megyei, vagy kormányzati segít- ségre volna szükség. _______kozma f. El vezetik a belvizet Magyarbóly A település az esős évszakokban rendszeresen válsághelyzetbe került az elmúlt évek során, a probléma hosszú távú orvoslá­sához a közelmúltban látott hozzá az önkormányzat. Amint azt Blázsovits Attila polgármes­ter elmondta, a közel 20 milliós beruházás költségeinek egy ré­szét az önkormányzat fedezi, a fennmaradó összeget a Közút­kezelő Kht. hozzájárulásából, il­letve a területfejlesztési tanács­nál, pályázaton elnyert támoga­tásból biztosítják. Tájékoztatása szerint a munkálatokkal novem­ber végéig végezni tudnak. Mint megtudtuk, a közel öt kilométe­res vízelvezető rekonstrukciója során kitermelt - mintegy 22 ezer köbméter - földet a helyi téglagyári gödör rekultivációjára használják fel. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents