Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-31 / 297. szám
Kóstoló Katalónia Vad-partjáról Gaudi Güel-parkja- Piaca de Catalunya - a kikötőig, a Kolombusz-emlékműig és Tengerhajózási Múzeumig húzódik a különböző korú és stílusú építészeti csodáktól övezett korzó, amelyen szinte minden napszakban emberek és különféle árusok, mutatványosok tarka forgataga gyűlik össze. Barcelona a gótikának épp úgy ékes tárháza, mint a szecesszióé, vagy a katalán modernisme stílusában alkotott épületeké. A katalán építész, Gaudi Güel- parkja, vagy a másik nagy műve, a halála után háromnegyed évszázada máig befejezetlen és szigorúan csak adományokból tovább épülő Szent Család Székesegyház szintén kihagy- hataüan látnivaló. Akárcsak a Montjuk: dombnak az 1929-es világkiállításra, illetve az 1992-es nyári olimpiára készült építményei. A Costa Bravától a világhírű búcsújáróhely, Montserrat bencés kolostora is csak néhány órányi autózásra esik, és a miniállam, Andorra sincs sokkal messzebb. Figueresban, szülővárosában igen látványos múzeuma van Salvador Dalinak, Cada- quésben pedig bohém villája látható. Mindezeken túl számtalan középkori várkastély - vápáték templom, ókori görög és római régészeti emlék kínálja magát megtekintésre. A szegény turista pedig meghasonlik: elvégre mégiscsak a tengerpartért autózott otthonról kétezer kilométert. Katalóniába azonban nem elég csak belekóstolni. Dunai I. Costa Brava az EU polgárai számára jelenleg az, ami az alig felhúzott vasfüggöny idején a Balaton volt az NDK-s, lengyel és csehszlovák turistáknak. Vagyis a legközelebbi, minden tekintetben elérhető, nagy, természetes strandhely. Franciaországban és Olaszországban jóval drágább a vakáció, mint Spanyolországban. Mindebből az is következik, hogy az árfekvése miatt a „Vad-parton” való tengeri fürdőzés szélesebb körben megfizethető a kelet-európai turisták számára is. Costa Brava az idei nyáron és még tartó utószezonban is abszolút nemzetközi vendégsereglettel büszkélkedhetett. Az árszint és a közelség miatt - mediterrán tengerpartjaik ellenére - franciák és olaszok is üdültek itt szép számmal. És persze a spanyolok és a katalánok. Barcelonától Costa Brava üdülőhelyeinek zöme közelebb van, mint Pécstől a Balaton. A hétvégi forgalmat tehát igencsak dúsítja a fővárosból érkezők tömege. Aki szereti a nyüzsgést, a szállodasorok utcáin esténként éjszakába nyúlóan hömpölygő tömeget, a bábeli nyelvzavart, annak ideális hely Costa Brava. A turizmus nagy üzlet és a kataló- niaiak - mert hiszen csak a népesség kétharmada katalán anyanyelvű - ki is szolgálják. Az utóbbi két évtizedben 100-300 ágyas modem egyen- szállodák sora épült - és még épül - a tengerpart mentén. Tízezer lakosú kisvárosok büszkélkedhetnek 10-15 ilyen hotellel. Újkeletű voltukat önmagában az is bizonyítja, hogy a Barcelonához közelebb eső Costa del Maresme-ként nevesített részen a vasútvonal a tenger és a szállodasor között húzódik. A strandra aluljárókon át lehet kijutni. A tengerpart homokos és zsúfolt a napozóktól. A víz tiszta és a hamar mélyülő meder miatt 10-15 méternél már legalább másfél méteres. Az erős hullámverés miatt partközeiben süp- pedős a folyton mozgásban lévő nagy szemcsés tengeri homok. A nemzetközi vendégforgalom mindenáron való kiszolgálásnak következménye, hogy az üdülőhelyek éttermei, ételbárja étlapjain igencsak keresni kell a helyi specialitásokat, viszont az elkészítés némi egyedi izeivel fűszerezve megtalálhatók az olasz tészták, a hamburger, a roston- sültek különféle változatai. Jellemző, hogy a nevezetes borvidéken menynyire előtérbe került a sörkínálat is. Costa Brava támaszpontnak is kiváló azok számára, akik kulturális kirándulásokkal szeretik gazdagítani a nyaralásukat. Az első közeli célpont természetesen Barcelona. Látnivalóival ebben a terjedelemben csak példálózni lehet. A látogatónak szinte kötelező végigmenni a Ramblán, az óváros 1,2 km hosszú sétaútján, amit gyakran többes számban Ramblas- nak is neveznek a beletorkolló több kis utcát is beleértve. A város főterétől Kleopátra élőszoborként a Ramblán üüpöiüy] MíJk)]» Spanyolország északkeleti csücskében a nagyfokú köz- igazgatási önállósággal bíró Katalónia területe Magyarországénak egyharmada. Lakossága hatmillió, ebből 1,8 millió Barcelonában, a fővárosban él. Katalóniának a Pireneusoktól 580 kilométer hosszú partszakasza van a Földközi-tengerrel. Légvonalban a part közepére esik Barcelona, a tőle délre eső rész Costa Daurada (Arany-part) azonban sokkal kevésbé csipkézett, mint a francia határhoz közelebb eső Costa Brava (Vad-part). Az utóbbié tehát a tengerpart közel kétharmada. A tengerparton évi 200 napsütéses napot jegyeznek. Az éjszakai minimumhőmérséklet egész nyáron 20 C-fok körül van, a nappali maximum átlagosan 25-29 fok. Július közepétől augusztus közepéig tart a legnagyobb hőség. A csapadék ritka - bár az idei augusztus ebben rendhagyó volt -, főleg márciustól májusig, illetve szeptember végétől november közepéig hull az eső. Az utazásra legalkalmasabb hónapok a tengerparton a június és a szeptember. Akkor a hőmérséklet a katalán tengerpartokon még nem, illetve már nem túl forró, a víz ugyanakkor kellemes hőmérsékletű. Június elején és október közepén is 20 C-fok körül van, július végétől augusztus közepéig pedig 23-24 fokos. 4 Utazás
