Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-04 / 271. szám

2002. Október 4., péntek BARANYA I 5. OLDAL TŰKOR RÓKÁK A VÁROSBAN. Az időjárás hidegebbre fordultával a rókák gyakrabban húzódnak be a lakott területekre, ahol nem is a puskás emberek, hanem a járművek jelentik számukra az igazi veszélyt. (Képünk Pécsett, a Hársfa úton készült.) ________________fotó; tóth l. Ism ét fizet a bányászpénztár Komló-Pécs A bányaipari dolgozók önsegé­lyező pénztárának szeptember­re ígért kifizetései ugyan kés­nek, ám néhány napon belül minden igénylő hozzájut a pén­zéhez. Már az úgynevezett 12. csomag is elbírálás alatt van, a 13. csomagra pedig november­ben hívják be a soron követke­zőket. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által né­hány éve alapított önsegélyező pénztár azért jött létre, hogy se­gélyt, kiegészítő ellátást nyújtson a bányabezárások miatt munkájukat elveszítő dolgozóknak. A bányászkassza ma már a 11. kifizetésnél tart, amelynek összege közel 21 millió. A pénztár kom­lói területi irodájának képviselője, Radios Kál­mán elmondta, mindösz- sze az ÁPV Rt. hozzájá­rulása kell ahhoz, hogy az esedékes összeget az önsegélyezésben részt vevők napokon belül megkapják. A következő akció - amelynek adatai már a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központjában vannak elbírálás alatt - több műit 10 milliót tesz ki. Ezt az elszámolá­si csomagot a tervek szerint a kö­vetkező év első negyedévében oszt­ják szét.- Az önsegélyező pénztár már készül a következő segély-, illetőleg támogatási csomagra - hangsú­lyozta Radics Kálmán. - Novem­berben mindazokat behívjuk, akik érdekeltek a jövő nyári kifizetés­ben. Ők zömében egyébként a pé­csi külfejtés dolgozói, közel negy­ven munkatársunk. Radics Kálmán az elmondottak­hoz annyit tett hozzá, hogy azok a dolgozók, akik már kézhez kapták a mindenkori inflációval növelt tel­jes összeget, ne csak számlavezető bankjuknál, hanem a területi irodá­nál is mindenképpen jelentkezze­nek ki, hiszen a regisztrációból csak így törölhetők. DEÁK GÁBOR Már több mint egymilliárdot kiosztottak Az-önsegélyező pénztár eddigi működése alatt a legújabb adatok szerint több mint 1900 bányában dolgozónak 1 milliárd 46 millió forintot fizettek ki. A pécsi, Pécs kör­nyéki volt bányaipari munkások ebből 50 milliónyit kaptak, míg a Komló és környéki dolgozók közel egymilliárdnyit. Autópálya: egy olcsóbb megoldás? Kisebb beruházással is bekerülhet a térség az országos vérkeringésbe A Dunántúl Autópálya kht. vezetője sze­rint Pécs és Baranya számára nem feltét­lenül jelentheti a minden szempontból legüdvözítőbb megoldást az M6-os autó­pálya esetleges megépítése. Olcsóbb és gyorsabb megoldás lenne, ha Pécsről Komlón, Dombóváron és Kaposváron át az M7-es felé vezetne az út. Pécs Amint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a pillanatnyi állás szerint kétséges, hogy mi­kor kezdődik el az M6-os jelzésű gyorsforgal­mi út építése, amely Budapesttől vezetne a déli országhatárig, s egy leágazóval elérné Pé­cset is. A beruházás időpontja mellett - a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a baranyai kormánypárti képviselők ellentét­ben álló nyilatkozataiból következően - az is bizonytalan, hogy hány sávos pályát építe­nek, ha sor kerül a beruházásra. Dévényi Sándor, a Dunántúl Autópálya Kht. ügyvezető igazgatója szerint olcsóbb és gyorsabb megoldással is elérhető lenne a me­gye bekapcsolása az országos közlekedési há­lózatba. A szakember hangsúlyozza, nem az M6-os autópálya megépítése ellen emel szót, azon­ban szerinte néhány évtizeden belül nincs re­alitása annak, hogy valamennyi, a megyét is érintő üteme megépüljön. Dévényi Sándor úgy véli, a Pécsett, illetve Baranyában élő lakosságnak az lenne a leg­jobb, ha a Dél-Dunántúl tengelyében, a régió fontos városait is érintve (lásd térképünket) készülne új út, s így a legrövidebb vonalon csatlakozhatna a térség a már meglévő autó­pálya-hálózathoz, esetünkben az M7-eshez. Az M6-os megépítése, amely a pécsi bekö­téssel is számolva 240 kilométer hosszúságú lenne, mai árakkal számolva 408 milliárd forintba ke­rül. A fentebb vázolt „Dunántúl autópálya” ennél jóval rövidebb, 110 kilométeres lenne, és ebből adódóan a költségei is jóval szeré­nyebbek. A szakember szerint a kiadásokat az is csökkentené, hogy az érintett városok közelé­ben a közlekedési tárca már amúgy is tervezett elkerülő uta­kat, amik esetleg félautópályaként is megépíthetők. A mecseki átke­lést megoldó, Pécs és Dombóvár közötti szakasz hossza mindössze negyven kilométer, onnan viszont A „DUNÁNTÚL" AUTÓPÁLYA NYOMVONALA már - kisebb módosításokkal - használható a 61-es számú út. Kérdésünkre, miszerint mennyire kell mér­tékadónak tekinteni az Európai Unió által el­fogadott, úgynevezett V/C közlekedési folyo­sót - amelynek honi szakaszát képezné a ter­vezett Mó-os -, Dévényi Sándor kifejtette: az Unió mindössze az európai nyomvonalat je­lölte ki, de azt, hogy országokon belül merre vezethet az út, már az államok dolga eldön­teni. (Háttér, előzmények: unmv.dunantidinapb.hu) MÁTÉ BALÁZS Nem volt szó az M6-osról Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap a Somogy megyei Nemeseden tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány szándékai szerint a ciklus vé­gére a határig az M7-es, az M5ös és az M3-as autópá­lya készül el. Ez összesen mintegy 300 kilométer hosz- szú, új autópályaszakaszt jelent, aminek tervezett költsé­ge kilométerenként 1,2-1,8 milliárd forint. Az autópályák építésével kapcsolatosan a szaktárca vezetője annak a vé­leményének adott hangot, hogy az elkövetkező év e tekin­tetben meghatározó lesz, ugyanis annak érdekében, hogy időre elkészüljenek, fel kell gyorsítani a műszaki elő­készítést. Az M6-os vonalról Csillag István a tájékoztatóján nem tett említést. Tüntettek a felüljáróért Pécs A vasúti pályaudvarnál évekkel ez­előtt elbontott felüljáró újraépítésének érdekében demonstráltak tegnap a környéken élők. Az ígéretek szerint jövőre elkészülhet az új, korszerű híd. Demonstrációt tartottak tegnap délután az pécsi Indóház téren azok a lakók, akik a vasúti pályaudvar túloldalán élnek, hi­szen megoldatlan a közlekedésük. A sí­nek felett átívelő hidat négy éve bontották el. Véleményük szerint azóta csak ígérete­ket kaptak mind a MÁV Rt., mind a helyi önkormányzat részéről, problémájukon azonban a mai napig nem segített senki sem. A tiltakozók tegnap aláírásgyűjtésbe is kezdtek, a petíciót a napokban juttatják el Toller Lászb polgármesterhez. Kukái András, a pécsi önkormányzat kommu­nális bizottságának elnöke az önkor­mányzat részéről lapunknak elmondta, a 2003-as költségvetés támogatja a beruhá­zást, valamint a MÁV Rt. is már elkülöní­tette az ehhez szükséges összeget. így jö­vő év végére megépülhet az új híd. (Ebzmények: www.dunantuUnapb.hu) S. A. Négy éve várunk a döntésre! FOTÓ; TÓTH LÁSZLÓ Interjú: az igazságszolgáltatásról és új intézményeiről „A táblabíróságok tradícióira szükség van... Tegnap Pécsett járt dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter, s programja során előbb megyei összbírói értekezleten vett részt, majd a cégbírák országos konferenciáján köszöntötte a megjelenteket, említve néhány kormányzati célkitűzést. A két esemény között lapunknak adott interjút. DN: - Ön éppen egy összbírói értekezletről jön. A közalkal­mazotti bérrendezésekhez ha­sonlóan mikor emelik majd a bírók fizetését?- Jövőre. És mivel a bírák fize­tése együtt szokott változni az ügyészekével, utóbbiakis komoly emelésre számíthatnak. Nem ti­tok, hogy a szűkebben vett igaz­ságszolgáltatásban dolgozók bé­reinek rendezése a programom alapvető része. DN: - Mit várhatunk a jövő­ben a táblabíróságok felállítá­sától?- Csodában nem kell remény­kednünk. Csupán a hagyomá­nyos ítélkezési rendszer visszaál­lításáról és azoknak az értékek­nek a visszaszerzéséről van szó, amiért ezt a valaha volt rendszert újraélesztjük. DN: - Milyen értékekről van szó?- Arról, hogy bizonyos fokig felgyorsuljon és egységesebb le­gyen az ítélkezés. Hiszen a kiala­kítandó öt tábla az ország öt régi­óját öleli fel, s ezeknek kell bizto­sítaniuk azt, hogy a megyei bíró­ságok összehangoltabban mű­ködjenek. DN: - Új pártfogói rendszer ala­kul, és egy pártfogói iroda Pécs­re is kerül.- A rendszerváltozás előtt a pártfogói rendszer teljesen más környezetben, de hatásosan mű­ködött, majd elhalt. Igen ám, de a modern büntetőjogi felfogásban is nélkülözhetetlen a pártfogók megléte. Az elítélt az ő segítségé­vel kaphat lehetőséget arra, hogy büntetését letöltve visszatérhes­sen a társadalomba. Másrészt a pártfogói szervezet esettanul­mányt készíthet, bizonyos adato­kat szolgáltathat az igazságszol­gáltatás számára, ami kvázi-szak- értői véleményként elfogadható és így igazságosabb és megalapo­zottabb döntések születhetnek. DN: - A társadalomba való visszailleszkedés nemcsak az elítélt problémája.- Mindannyiunk érdeke, hogy a börtönből kiszabadult személy lehetőséget kapjon arra, hogy be­illeszkedjen és jobb híján ne újabb bűncselekmények elköve­téséből tartsa fenn magát. DN: - Az ellenzék a drogtörvény enyhítésének szándéka miatt drogliberalizációval vádolja a kormányt.- Aki nem tud olvasni, az ne is kísérletezzen vele, s főleg tör­vénytervezetet ne olvasson. Eztán is minden kábítószer engedély nélküli kezelése bűncselekmény marad, a különbség csupán any- nyi, hogy megpróbáljuk nagyon konzekvensen szétválasztani a kábítószer-kereskedőt és a kábító­szer fogyasztóját, vagyis a forgal­mazót az áldozattól. Utóbbinak szeretnénk lehetőséget biztosíta­ni arra, hogy a büntetőeljárás minden terhétől megszabadul­hasson, ha kibújik abból a hurok­ból, ami rákerült. A kereskedőt éppen úgy elítélem én is, mint bárki ebben a társadalomban. DN: - Pénteken viszi be Ön az Alkotmány módosításának ter­vezetét a kormány ülésére. Mi történik, ha az ellenzék nem bólint rá?- Ez olyan felelőtlenség lenne, ami nehezen minősíthető. Ugye minden jogász nagy álma, hogy egy új alkotmány létrehozásában közreműködjön, s valóban az én életem szép része lehetne, ha igazságügy-miniszterként asszisz­tálhatnék benne. Mivel azonban erre a jelenlegi parlamenti kons­tellációban semmi esély sincs, nagy-nagy önmérséklettel csak azt a módosítást próbálom előter­jeszteni, ami feltétlenül szüksé­ges az uniós csatlakozáshoz. KOZMA FERENC Dr. Bárándy Péter Bárándy Péter 1949. június 12-én született Budapesten, 1974-ben diplomázott az ELTE Állam és Jog- tudományi Karán. 1992 óta a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara főtitkára, 1993-ban édesapjával, Bárándy György ügyvéddel megalapította a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodát. 1992-től 1996-ig a Köztársaság Párt alelnöke, 1994-ben a párt or­szággyűlési képviselőjelöltje volt, de nem jutott mandátumhoz. Tanít a Pázmány Péter Tudományegyete-. men, tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak. Párton kívüliként lett 2002. május 27-én igazságügy­miniszter. Hírek PÉCSETT zajlik a Magyar Par­kolási Szövetség „Útban Európa felé” című konferenciája és köz­gyűlése, melynek házigazdája a Pécsi Városüzemelési és Va­gyonkezelő Rt. Tegnap a külföl­di meghívottak tartottak elő­adást a szomszédos országok parkolási gyakorlatáról, ma pe­dig a pécsi rendszer bevezeté­sének és tapasztalatainak be­mutatására kerül sor. (sa) PÉCS-VASASON emlékművet állítottak a városrésznek nevet adó egykori vasbányászat emlé­kére a Szövetkezet utca sarkán. Az alkotás leleplezésének ün-. népségére szombaton délelőtt 10 órakor kerül sor. (a) MECSEKNÁDASD környékén, a 6-os út kapaszkodósávjának építése miatti balesetveszélyes helyzetről és keréktörő csapdá­ról írt cikkünkre reflektálva a Vegyépszer Rt. illetékese írás­ban jelezte, hogy a munkák ki­vitelezőjét Körösi Károly, a • Nemzeti Autópálya Rt. képvise­lője tévesen nevezte meg. A ki­vitelező ugyanis a Betonút Szol- gáltató és Építő Rt, ___________w * 1

Next

/
Thumbnails
Contents