Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-27 / 293. szám
2002. OKTÓBER 27. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Végre egy „kisgonosz”! „Ha nagy leszek, rendező és színész akarok lenni!” jelentette ki a Barátok közt Imréje ötévesen. Ottó tartja magát ehhez az elhatározáshoz, hiszen az egyetemen magyar szakra Jár, és nap mint nap életre kelti Balassa Imrét a képernyőn. Úgy gondolja, az ismertség hátránya az, hogy szinte a nap huszonnégy órájában Balassa Imre, mindenki jó barátja, és csak otthon, a négy fal között lehet igazán önmaga.- Balassa Imre tipikus jó fiú.- Amikor Imre bekerült a sorozatba, lelkileg labilis fiatalember volt. Az elején egy kicsit gonoszra vették a figurát, de mostanra megjavult. Már helyesen látja a dolgokat, biztonságban érzi magát, hi- ', *■ {■* szén egy meleg csalá- S'' di hátteret tudhat ma- f ga mögött. Ez az Imre már hasonlít rám. Ő is elég korán elkerült a szüleitől, akárcsak én. 14 évesen költöztem fel Tatabányáról Budapestre, így elég hamar önállóvá kellett válnom. Először kollégiumban, majd albérletben éltem, élek.- Akárcsak a sorozatban, a színházban is jó fiúkat játszik.- Eddig minden rendező úgy gondolta, hogy a jó fiús karakter közelebb áll hozzám. Imre volt az első szerepem, aki az elején úgy tűnt, ő egy rossz fiú lesz. Ennek nagyon örültem! Játszottam Tom Sawyert is, aki viszont „tökös” gyerek volt.- Mennyire változtatta meg Balassa Imre a hétköznapjait?- Úgy érzem magam, mint az állatkertben a tigris. Ujjal mutogatnak rám az utcán, vagy arról beszélnek mellettem a buszon, hogy nézd már, ez az Imi a Barátok köztből. Úgy kezelnek, mintha mindenkinek a jó barátja lennék. Ezt sokszor nem tudom tolerálni, hiszen attól még nem ismernek, mert húsz perce láttak a tévében. így ha megyek az utcán, akkor is a munkámat végzem, akkor is Balassa Imre vagyok. A civil életem teljesen csak otthon a négy fal között működik.- Mivel telnek a szürke hétköznapok a színfalakon kívül?- Tanulok, készülök a kiselőadásokra, szemináriumokra. Ha épp nem forgatok, az egyetemnek élek, vagy a színházi előadásaimra készülök.- Rendezői pályára készül.- Már az egyetem is ennek az előkészítése, hiszen magyar szakra járok. A színház számomra Egyfajta vallás, egy templom. Már gyermekkoromban Tatabányán belekóstoltam ebbe a közegbe, és tudtam, hogy ezt az életet akarom élni. Eddig majdnem minden sikerült, amit akartam. Ám nem akarok belenyugodni, hogy még csak ennyit sikerült elérnem, rögtön a következőért hajtok. Állandóan mozgok, pörgők, képtelen vagyok nyugton maradni.- így hogy marad ideje mondjuk a szerelemre1- Az embernek mindig arra van ideje, amire akarja. Ha egy férfi azt akarja, a családra vagy a szerelemre is. Bagi LAszló Kinizsi Ottó Iskola: jelenleg az ELTE magyar szakos hallgatója Pályája: az Ml Kölyökidő, Nekem 8 és Repeta című gyermekműsorainak vezetője Színházi szerepel: Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk - Boka, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig! - Lisznyal úr, Mark Twain: Tom Sawyer - címszerep HÍREK Nagypapáját „viseli” Bomai 1 H Bomai Tibor, a KFT zenekar atyamestere Doina | Cornea asszony, Tőkés László Királyhágó-melléki | püspök és Tempfli József megyés püspök társaságában megkapta a Magyar Kultúráért 2002 emlék- § érmet. Az érmén látható Fadrusz-portrét annak ide- | jén az első világháborúban hősi halált halt Bomai f Győző, Tibor nagypapája, Fadnisz unokaöccse | készítette, aki maga is szobrászművész volt... Cenzúrázott Doktor Zsivágó HA Juhász Előd és Csiba Lajos szerkesztette Zeneközeiben holnap üli 25. születésnapját. A Pető- j fi Rádió népszerű műsora kísérőműsoraival eddig | 800 részt élt meg. „Csiba Lajos trombita, jómagam zenetudományi szakon végeztem - mondja Juhász Előd. - Le is árulózott minket a szűk szakma, miért nem maradunk meg a kaptafánál... Ám mi valahogy f megéreztük a műfaji átfedéseket.” A műfajokkal pedig volt gondjuk elég. A Doktor Zsivágó zenéjét például csak elnöki hozzájárulással adhatták le. Tordy Géza és a zsarnokság H Tordy Géza 46 évvel ezelőtt október 26-án a Fő utcán sétált, amikor a színháziak megkérdezték, tud- I ja-e a Szózatot, mert el kellene mondani a Petőfi- | szobornál rendezett tüntetésen. „Néhány perc múl- , va már a szobor talapzatánál álltam, és szavaltam | Vörösmarty versét. Azt láttam, tele a tér, több ezren | lehettek, s az emberek kezükben szorongatták a sapkájukat. Felemelő érzés volt. November 4-e után | igazgatóm mindenesetre beparancsolt a színész- § házba, mondván, ott biztonságban leszek...” Márai verse az ’56-os lemezen I fi Mennyből az angyal - versek és dalok ’56-ról a cí- | me annak a lemez- és kazettaváltozatban is megje- lent gyűjteménynek, amelyet Jeney Szilveszter zeneszerző adott ki. A címadó verset alkotó Márai Sándoron kívül Vas István, Csoóri Sándor, Faludy J I György, Sinka István, Kassák Lajos, és az akkori j idők egyik főszereplője, Obersovszky Gyula, kinek több apró verse is van, ihlették a szerkesztőt. „For- j rásom a Szabadtér Kiadó Szigorúan bizalmas című J összeállítása 1956-ról” - mondja Jeney Az előadók | között szerepel Varga Miklós, Koncz Gábor, Bács Ferenc, Gesztesi Károly, Raksányi Gellért. Frenreisz, az újonc H Nyugodtan főzi új tévésorozatát, a Teát Herendi Gábor rendező: a Valami Amerika a hazai filmek közül rekordidő alatt elérte a félmillió nézős álomhatárt. Sőt, megkezdte külföldi pályafutását is: fut már Bukarest, Kolozsvár, Krakkó mozgóiban, november 20-án pedig Los Angelesbe megy. Ä Tea viszont a (2) tévé képernyőjén startol szerdától. A Szeret, nem szeret után „halmozó Herendi” mondja, egyelőre 12 részt készítettek el, de ha sikeres lesz, évekig képesek folytatni. A budai teázóban sok minden történik majd a három fiúval és három lánnyal. Mellékszereplő lesz többek között Básti Juli, Kerekes Éva, Kardos Róbert és a színészként újonc Frenreisz Károly. Míg a Herendi-rajongók hörbölik a Teát, a Valami Amerika vándorútja mellett éli hazai utórezgéseit: Zenéje aranylemez lett, a film pedig a sok extra miatt szombaton dupla DVD-n jelenik meg werkfilmmél, riportokkal, karaokéval, videobetétekkel, sőt András, a legkisebb fiú, vagyis Hujber Feri még egy számító- gépes játékot is felvezet. Pál utcai variációk ■ Az egyik VIII. kerületi grundon forgatják a Pál utcai fiúk olasz tévéfilmváltozatát. Mint Maurizio Zaccaro rendező mondja, Molnár Ferenc 1907- ben megjelent ifjúsági regényét Olaszországban is nagy becsben tartják, Nemecsekék és a vörös- ingesek története Itáliában ajánlott olvasmány. A történetet mégis szabadon értelmezte, így a forgatókönyv több új elemmel is bővült. így például a grund őre, Janó - akit Mario Adorf alakít - nagyobb szerepet kap, s a filmes látványosság kedvéért a Pásztor-fivérek ikerként jelennek meg. A tévéfilmben a külföldi sztárok - Virna Lisi, Mario Adorf, Giuseppe Battiston, Nancy Brilli, Gabi Dohm - mellett magyar művészek is szerepelnek, például Mácsai Pál, Molnár Piroska, Harkányi Endre és Ónodi Eszter. A 44 gyermekszereplőt több mint négyezer jelentkező közül választották ki. Nemecsek Ernőt a tízéves Mesés Gáspár alakítja, akit a közelmúltban Gárdos Péter Az utolsó blues című filmjében láthattunk először. Koncz Gábor, a sérült kaszkadőr ■ - Ugyan ismét kórházas darabban játszom, de az már gyanús, hogy miért kérdez mindenki az egészségemről, talán hallottál valamit?! - gyanakszik Koncz Gábor, aki most ugyanazt a sérült kaszkadőrt játssza, mint 30 évvel ezelőtt. A Madách Színház stúdiószínpadán ismét játékba állították Gyurkovics Tibor Nagyvizitjét. Koncz nyakába most csak annyi pluszkolonc jutott, hogy ezúttal az alkotó betegsége miatt ő is rendezte a darabot.- Nem könnyű, de kihívás - fűzi hozzá. - Legalább közelről tudtam figyelni a helyzetet, s így kettős funkcióban minden próbán ott voltam... A múlt hét végi bemutató óta két nyílt színi tapsot már bezsákoltunk. Hiába, mindenki volt már kórházban. Az emberi lét fonákságai felnagyulnak. Komikusak az élethelyzetek, mint mikor a nővérke után vágyakozva néznek. Nem csodálkozom. Tóth Enikő alakítja, s így még a közönség is megemelkedik, ha feltűnik... Gyurkovics eredetileg kézsérültre írta a szerepet, de Koncz épp a bemutató előtt metélte le lábujját fűnyírás közben. így, ha már úgyis be volt bugyolál- va, ennyiben írta át a darabot. S mint mondja, sokkal eredetibb egy lábtöröttet küldözgetni pohár víztől kezdve mindenért.,. Koncz Gábor válópere után újra ereje teljében érzi magát. Készül a Kakukkfészket megrendezni, az Egerek és emberekben pedig „csak” játszani Lemmyt. Igaz, a vagyonmegosztási procedúra még tart az ex-Koncznéval, de már felszabadultabb, mert élete legnagyobb csalódásának tartja második házasságát. Ezért nincs pletyka szerinti rejtélyes barátnő. Több van. „Egy barátnő, nem barátnő”, tartja Koncz.- Még egyszer nem fogok ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Indul a szezon, s minden vadászbarátomat felhatalmaztam: lőjön le, ha elkötelezném magam! (sipka) Bari Károly: nem vagyok roma! Bari Károly Kossuth-díjas költő, műfordító, néprajzos, grafikus, október elején ülte 50. születésnapját. A 13 éves kora óta verselő művész most nem kevesebbet jelent ki, mint hogy ő nem roma! Ugyanis kiváló néprajzosként Is állítja: a romaság csak egy csoport a cigányságban, ezért a cigány elnevezést megfelelőbbnek tartja a románál. H „A roma szó néprajzi szempontból is körülhatárolt fogalom - mondja. Az Európa-szerte elismert, elkönyvelt cigány kifejezést nem érzem sértőnek, rosszízűnek, sőt nagyon is értékes nyelvi örökségnek tartom". A finomkodni akaró hivatalos „trendit” kiötlők és azt szajkózók körében minden bizonnyal sikerült újabb ellenségekre szert tennie... Tehát élete derekán sem tagadta meg azt a bükkaranyosi cigánysorról elkerült fiatalembert, aki „rebellis” verseivel nem egyszer kavart viharokat. A rendszert is pellengérezve így lett a ’60-as évek végén a lázadó fiatalok példaképe is. Korabeliek még jól emlékeznek, amikor Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! Című filmjében a félig-meddig hippi vándorköltő stopposként felszáll egy NDK csoda- Robur kisbuszba, amely éppen a Tolcsvayékat és a KEX-et szállítja koncertre. Itt találkozik a két kultúra, mikor például Baksa Sósnak, a KEX kulcsfigurájának mint cigány (tehát, nem roma...) költő mondja verseit. Kötete ma már ritkán lát napvilágot. Van, hogy sok-sok év is eltelik a megjelenések között, mert nem köny- nyen szüli a verseit, egynek-egynek az elkészültéhez sok belső érlelődés- re van szüksége. Ám 1970-ben megjelent, a Holtak arca fölé című első kötete óriási lökést adott a magyarországi cigány irodalomnak. A fiatal költő sikere egyúttal más cigány származár sú szerzőket is inspirált, felébresztve bennük az önkifejezés vágyát. További verseskönyvei közül nem egyet idegen nyelvekre is átültettek. Az ezer fokon izzó fiatalember 1972-73-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1975-77-ben a debreceni egyetem hallgatója volt. Azóta is szabadfoglalkozású. 1982-ben ő rendezte Gödöllőn az első cigány néprajzi kiállítást. Cigánymese- és cigánynépdal-gyűjté- sei eddig ismeretlen fénytörésben mutatják föl, hogy népe milyen gazdag, színes tudat- és képzetformákat alakított ki különös életútja során. Mikor az erősen archaikus erdélyi és romániai cigány törzseket is fölkereste, a Görgényi Havasokban éppúgy járt, mint a Duna-deltában. A grafikával is foglalkozó Bari műveiből a ’80-as évek eleje óta rendeznek kiállításokat itthon és külföldön. Visszahúzódó alkat: szerzői esteket, felolvasásokat nagyon ritkán vállal. Igyekszik távol tartani magát a politikától, a „cigánypolitikától” is. Ugyanakkor, amikor a cigányfolklórral foglalkozik, érzékeli, hogy nagyon mély előítéleteket kell megszüntetni a befogadó nemzet tagjaiban. Úgy gondolja, azzal közelíti egymáshoz a cigányságot és a többségi nemzetet, ha ezt a kultúrát mások számára is befogadhatóvá tudja tenni. A 2001-ben adományozott Kossuth-díj Bari Károly számára mintegy a betetőzése volt egy folyamatnak, amely az 1984- es József Attila-díjjal kezdődött, és több kitüntetésen, így a Kodály Zol- tán-díjon és Bezerédi-díjon át vezetett a koránt sem lezárt életmű méltó elismeréséhez. Úgy véli, nem valószínű, hogy az alkotás fölragyogása csak az alkotó akaratán múlik: „A tehetség fénye mellett talán kell ehhez valami más is. Persze lehet, hogy ezt a valamit Valakinek hívják.” S. T.
