Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-26 / 292. szám

2002. Október 26., szombat K U L T U R A R I P OR T 7. OLDAL Jobb minőségben, nagyobb körzetben sugároz a Pécs TV Leköltözött a Misináról a Pécs TV adója, amely teg­naptól nagyobb teljesít­ménnyel sugározva minden­hová jobb minőségű képet továbbít, az adás az egész vá­rost befogja. Az átállás 15 millió forintba került, ami­hez hitelt vettek fel. Mától új adóról sugároz a Pécs TV, ezzel vége a horvát háború befeje­zése óta tartó, rájuk uézve áldat­lan állapotnak - mondja Keresnyei János főszerkesztő. Attól az idő­szaktól ugyanis számos tévéadó indult, melyek erősen zavarták a Pécs TV 36-os csatornán sugárzott adását. Tegnap úgymond leköltöztek a Misináról a reménypusztai domb­tetőre, ahonnan az eddigiekhez képest Pécs irányába a korábbinál tízszer nagyobb térerővel sugároz­nak. Ezáltal a város minden pont­ját elérik, így az ürögi részen és Vasason, Hirden, valamint az agg­lomerációban is biztosan látható lesz a műsor. Sőt, a frekvencia ter­jedése miatt Reménypusztáról na­gyobb területet is képesek besugá­rozni, hogy pontosan mekkorát, az később derül ki. De a tv-adó jel­legéből adódóan, ahová optikai rá­látás nyílik, ott lehet fogni a műso­rukat, azaz akár Szigetvárra, a má­sik irányban pedig Mohácsra is „beköltözhetnek”. Hogy dél felé meddig jutnak el a hullámok, az egyelőre kérdéses. Akik kábelen kapták eddig a Pécs TV műsorát, azoknak nincs semmi tennivalójuk, a UPC auto­matikusan átállítja a csatornákat. Az egyedi antennákat azonban Harkány felé kell fordítaniuk a tu­lajdonosoknak. Az átállás 15 millió forintba ke­rült, amihez az üzemeltető kft. hi­telt vett fel. Ehhez az önkormány­zat vállalt garanciát, az összeget pedig beépíti a jövő évi költségve­tésbe, nyüvánvalóan abból a meg­fontolásból, hogy a saját televízió műsorát a többiéhez hasonló mi- nőségben láthassák a pécsiek, b. z. Könnyed romantika orgonán Romantika Light azaz köny- nyed romantikusok címmel rendez hangversenyt az igé­nyes kikapcsolódásra vágyók­nak Rákász Gergely, Magyar- ország legfiatalabb koncertor­gonistája ma este Mohácson, a Fogadalmi templomban (Szé­chenyi tér), majd hétfőn Pé­csett a Szent Ágoston temp­lomban (Ágoston tér). Rákász Gergely eddigi egyedüli ta­nítványa Xavér Varamnak, de ta­nult a bécsi Stephans Dom és a pá­rizsi St. Sulpice templom orgonis­tájától is, jelenleg a washingtoni egyetemre jár. A fiatalember 1992- ben, 15 évesen adta első hangver­senyét, és új koncertsorozata Ma­gyarország nyolc megyéjébe jutott el, a mohácsi előadás lesz a 26-dik Romatika Light est. Rendszeresen turnézik külföldön is - francia, amerikai, osztrák koncertkör- útakról van szó. Az előadásra kerülő művek közismert, népszerű témák, és a művész minden hangversenyen beszél a darabról, a szerzőről, az alkotói korszakról is, a nem zene­értőknek így teszi élvezhetőbbé a koncertet. A hagyományos orgo­nadarabok mellett orgonaátirato­kat is játszik, melyeket maga ké­szít. Olyan népszerű művekről van szó, mint: Dvofak Újvilág szimfóniája, Bartóktól a Román Népi Táncok, vagy Saint-Saéns Haláltánca, illetve musical-átirat­ok, például a Jézus Krisztus Szu­persztárból, vagy az Operaház Fantomjából. Nikolaj Rimszkij Korszakov Operájának részletét, a Dongót ugyancsak átírta és a vilá­gon elsőként szólaltatta meg or­gonán. ________________________________________M.B.E. | A GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR vendégszerepeit a PTE Orvostudományi Karának aulájában csütörtök este. A hangversenyen Liszt-művek hangzottak fel Medveczky Ádám karmester vezényletével. A zongorán a Franciaországból érkezett Jean Dube játszott.______________________________fotó= tóth l. Űr kutatás és csillagászat-hullás Már megint nem divat a természettudományos műveltség . A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idén is meghirdeti a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődő diá­kok részére a november elején induló csillagászat baráti körét. Futnak a képek Az éjszaka vándorai A hónap közepén zajlott az Őszi csillagászati hét a Mecseki Planetá­riumban. A közönség számát nem lehet kicsinyelni', de ha azt vesszük, hogy ilyen jelle­gű rendezvé­nyekből 20-40 éve nem lehe­tett eleget tarta­ni - és nemcsak a Dunántúlon egyedülálló pé­csi plahetárium- ban, a hanem közművelődési intézményekben és különféle klu­bokban -, akkor a mai érdeklődést társadalmi méretekben erősen megcsappantnak mondhatjuk. Három évtizede még úgy látszott - voltaképpen máig logikusan leve- zethetően - a csillagászat és űrkuta­tás lesz az ezredforduló körüli kor­szak divatos tudománya. Ezzel pár­huzamosan annak esélye is felvil­lant, hogy a természettudományos műveltség elismertsége felzárkóz­hat a humán műveltség presztízsé­hez. Nem így történt: ma még az okkultizmusban való jártasság is megelőzi.- A természettudományos mű­veltség hiányossága egyáltalán nem olyan restelkedésre okot adó, mint például az, ha valaki nem tud egy- egy zeneszerzőről, festőről valamit. Ellenben teljesen magától értetődő­nek veszik, hogy nem szükséges tudni a bolygók sorrendjét - szo- morkodik dr. Nagyváradi László, a PTE TTK Földrajzi Intézetének egyetemi docense, a Pécs-Baranyai TIT csillagászati szakosztályának elnöke. Mint mondja: hajdan rengeteg csillagászati szakkör, illetve sci-fi klub volt. Akkoriban minden máso­dik gyerek elment volna űrhajós­nak. Apai tapasztalat alapján is mondhatom, hogy ma a gyerekeket túlságosan is elvitte a számítógép. Ezzel letudni vélik az alapművelt­ségből a természettudományos mű­veltséget. Az a szégyenleni való, ha valaki a számítógéphez nem ért. Ezt a felfogást persze üzleti érdek és reklám táplálja. A paleontológia va­lamivel szerencsésebb: a dinoszau­ruszokról szóló filmek kapcsán eb­ben a témakörben gyerekek érdek­lődőbbek és tájékozottabbak.- Úgy tűnik, hogy az űrkutatás egy kicsit ki is pukkadt.- A szaktudósok is bevallják, hogy a korábbi hatalmas fejlődési ütem megtorpant. Az emberek te­hát most nem tartják annyira fon­tosnak, látványosnak az űrkutatást, hogy figyelemmel kísérjék. A Mars- expedíció feldobná az érdeklődést, csakhogy ez a program egyre ha­lasztódik. Pedig az talán eltéríthet­né azt a tendenciát is, hogy a sci-fi moziból és irodalomból hovato­vább eltűnik a tudományos elem, csak a meseszerű és akciódús fan­tasztikum marad. Hajdan voltak olyan filmek is, amelyekben nem­csak űrszömyek szerepeltek, ha­nem csillagászati érdekességek. Ak­koriban feljöttek a gyerekek a pla­netáriumba megkérdezni, az égi mechanika szerint lehetséges-e pél­dául, hogy egy bolygó három csil­lag körül keringjen.- Hogyan jelentkezik mindez az oktatásban?- A probléma gyökere az, hogy a számítástechnika és a nyelvtanulás miatt a természettudományok elég­gé háttérbe szorultak a közoktatás­ban. Ezen tantárgyak óraszáma annyira lecsökkent, hogy tanárok a csillagászatot többnyire elhagyják a fizikánál, földrajznál.- Van-e esély ezen valamit is iga­zítani?- Én ott látom a lehetőséget, hogy kapcsolni kell a csillagászatot azokkal tudományterületekkel, amelyek népszerűbbek jelenleg. Például a szibériai meteorlúáter-ku- tatás rejtélyekkel dús, vonzó témá­jába bele lehet csempészni a boly­gókutatást. Az oktatás hiányossága­it pedig az érdeklődők számára pó­tolhatják a Mecseki Planetárium­ban novembertől újra induló csilla­gászat baráti körének hetenkénti foglalkozásai. Ezekre október 31-ig lehet még jelentkezni. DUNAI I. Az Ébrenjárók Miklauzic Bence el­ső filmje. Tanárának, Simó Sándor­nak ajánlotta, aki fel is bukkan az egyik jelenetben, mint a különös áramközpont egyik munkatársa. Mellette Herskó János és Gothár Péter is eljátszik egy-egy epizódsze­repet. A szakmai folytonosság ezen hangsúlyos jelzése a fiatal rendező részéről egy eredeti, újító hang bá­tor megszólaltatásával társult. A film történetét egyetlen éjsza­ka eseményei alkotják. A rendező három, egymást előbb lazán ke­resztező, majd végül összekapcso­lódó szálból szöyi a cselekményt. Sándor (Gazsó György) egy pénz­beszedő cégnél dolgozik, ahonnét a film elején éppen elbocsátják (mert nem tudott kellően „felpö­rögni"), és most elindul saját kezű­leg barkácsolt lakókocsijával a ten­gerhez (nem jut messze), Anna (Márkó Eszter) cigarettás reklám- girl, őt a történet közepén dobják ki állásából, Bandi (László Péter) pe­dig villanyszerelő, aki nekivág az éjszakának, hogy elhárítsa a házu­kat vaksötétbe borító elektromos üzemzavart. Ez utóbbival kapcso­latos a képek főmotívuma: a veze­tékek, az áram, a feszültség világa, a fény és sötét ellentéte. Ők a vesztesek: munkanélkülivé váló, perifériára szorított figurák, akiknek a sorsa, úgy tűnik, villám­sújtotta hely, vonzzák a csapáso­kat. Bandit kalandjai során össze­verik, Sándor fennakad egy közúti ellenőrzésen (az egyik rendőr Go­thár Péter briliáns alakítása), majd vandálok feldúlják a lakókocsiját, a megalázott Annát kilökik egy autó­ból, majd utolsó tízezresét is elnye­li egy csalásra beprogramozott já­tékautomata. Végül mindhárman a rendőrségen kötnek ki. Szótlanul ülnek egy közös cellában, cigaret­táznak, mint Ottlik hősei, csak az égbolt hiányzik a fejük fölül. Ha ezek után azt állítom, hogy ez a film reményt és hitet sugároz, az bizonyára meglepő, pedig így van. Anna, beszennyezetten is, olyan tisztaságot őriz kék parókája alatt, amit környezete - gátlástalan ifjú főnöke, primitív fivére és link barátja - nem képesek felfogni, ezt csak Sándor és Bandi érzékeli. Ők az ébrenjárók, megfosztva még az otthoni pihenéstől is, de részeg, „betépett", megszállott társaik kö­zött a józan virrasztás képviselői. Ha valaki ennyire át tudja lényeglteni a cselekményt, így tud a dolgok mögé nézni és bizakodást sugározni a brutális gesztusok és durva beszéd világát megidézve, mint ez a pályakezdő rendező, arra oda kell figyelni. Miklauzic Bence hőseivel alá- száll egy pokoli éjszakába. A film jéghideg klipstílusban kezdődik, amelyet fokozatosan átmelegít va­lami ellentétes, emberi szólam, mint egykor a neorealisták sivárnak tűnő, szakrális delejű, olykor szür­realizmusba hajló képeit. Az opera­tőr, Miklauzic Márton pontosan ér­ti a rendező szándékait, mindket­ten tudják, hogy az elektromosság témája egyszerre fejezi ki a jelent, s képes sejtetni a múltat, a fények el­ső felgyulladásának még ártatlan világát. A befejezés is a régi filme­ket idézi: csoda történik, mint egy­kor Milánóban (Bandit egyszer megütötte a kétszázhúsz, azóta szemmel képes zárlatot előidézni), majd a hősök elindulnak, s fokoza­tosan távolodnak tőlünk az utolsó képen, mint hajdan Chaplin csavar­gói - miközben ezt a nosztalgikus szólamot mai tudás, tapasztalat, irónia ellenpontozza. Nem minden mellékszereplő egyformán erős: Lengyel Ferenc al­koholista orvosa kiváló, Pindroch Csaba egri vállalkozója vitatható, pestiesen előadott vidéki. A dialó­gusok szőttese is olykor fakultabb: a szleng illik a graffitis fiú szájába, máshol modorosnak hat. Ám eze­ket a kifogásolható elemeket in­kább csak a rend kedvéért említem. Mert az Ébrenjárók nagyon ígéretes első film. Annyira, hogy akár tize­diknek se lenne rossz. Nagy Imre Bandi: László Péter, Anna: Márkó Eszter ________________________________________________Egy öregember emlékirataiból ________________________________________________ Sz indbád törzsasztalának morzsái- Mi van az újságban?- Tö-ppör-tyű! Nagy kegy a Sorstól, hogy az em­ber nem kap meg minden nőt, akit élete során megkívánt. Ki bírna el annyi csalódást. Mindenütt jó, de legjobb más­hol, más feleségével, másként. Egy ideig. Addig jár korsó a kútra, míg meg­esik a cselédlány. Vagy a kisasz- szony. Tíz-egynéhány év múltán, ugyanazt gyűlöljük a feleségünk­ben, amiért beleszerettünk.- A legpompásabb szeretőből lesz a legelviselhetetlenebb feleség. Csak idő kérdése.- Nem jár így mindenki, csak aki megérdemli - reagált Esztella. Egész életemben kiszipolyoztak az önző nők. Vénségemre jöttem csak rá, hogy a győzelem a fontos, a részvétel nagyon fárasztó. Mindig hű voltam - az érzékisé­gemhez - mondta mélán Márta. Jurátus korom óta kísértenek az idősébb nők. Egyszer tudtam volna egy fiatal lányt szeretni, de kiderült, väöszinüleg a lányom. A közhelyet a zseniális igazságtól egy hajszál választja el. Néha az sem. Egy tökéletes szépségű és modo­rú nőt csak bámulni lehet, de ame­lyik kissé közönséges, s néhol elraj­zoltak alakjának, arcának vonalai, amellett úgy érzed, van feladatod. Megfogadtam: ezt túlélem, ha belehalok is - mesélte Zsuzsa. Ha döntenem kellett két asz- szony között, mindig azt választot­tam, aki nem égette oda a pirítóst ha velőskenyeret kínált. Fiatalon egyszer kitettem a szíve­met a tenyeremre, s az imádott nő elé nyújtottam: nézze, magáért dobog!- Ugyan - mondta, s elfordult. Másnap azzal álltam elő: vettem magamnak egy aranyórát.- Na mutassa - szólt csillogó sze­mekkel, s egy óra múlva már tege- ződtünk a pamlagon. Érdekes, mindenki csak a szép nők lelkét akarja megváltam. ,M mindig józan, az csak félig él” - ez Kislégi Nagy Dénes verséből van, de ne feledjétek. Az erkölcsös lányok haláluk után a mennyországba jutnak. De sokan nem akarnak várni mindhalálig. Az én érzéki zónám a fejem búb­jánál kezdődik, de sajnos csak a nagylábujjam hegyéig tart - mélá­zott Kocka. Egy állat sosem aljasul addig, hogy emberként viselkedjen. A férfiakat nemigen izgatta, amikor az eszemet csülogtattam, de tűzbe jöttek, amikor elvesztet­tem. Az ostoba férfiak arra figyeltek mit mondok, az igaziak arra, hogy hogyan - rebegte Maj- munka. Az élmény jön s elsuhan, az em­léknek száz ideje van - írta Weöres Sándor. Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak tudja fizetni a cechet. Közel hatvan évet éltem bohém felelőtlenségben, s nagyon boldo­gan. Most mindezt egészségesen teszem, tablettákat, magokat és zöldséget eszem, vizet iszom, tor­názom, kifejezetten kerülöm a könnyűvérű nőket... Csak tudnám minek? Szindbád, te vén lókötő! Ha már nem tudsz úgy simogatni, mint ré­gen, legalább hazudj úgy, mint ré­gen.- Míg férfi voltam, a magam örö­mével mit sem törődve csak arra koncentráltam, hogy a kedvesem nagyokat élvezzen.- Amíg megkívántak, kéjt hazud­va sikongattam, hogy a férfi boldog legyen. Szindbád: Ti ketten azonnal ülje­tek át egy másik asztalhoz! Lejegyezte: Bükkösdi László L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents