Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-26 / 292. szám

2002. Október 26., szombat HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Jön a 13. havi nyugdíj Budapest _________ Tö bb egészségügyi és szociális ellátást érintő törvénymódosí­tás előkészítésével foglalkozik a szakminisztérium, egy ré­szük még a szakmai és a társa­dalmi viták szakaszában tart - jelentette be tegnap a mi­nisztérium két államtitkára. Elkészült a törvényjavaslat a 13. havi nyugdíj jövő évi bevezeté­sére - tudtuk meg Göncz Kingá­tól, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politi­kai államtitkárától. A társadalombiztosítási nyu­gellátásról szóló jogszabály mó­dosítástervezetét a jövő héten nyújtják be az Országgyűlésnek. Amennyiben a képviselők elfo­gadják a kormányprogram sze­rinti törvénymódosítást, akkor 2003-ban - a 13. havi juttatás bevezetésének első ütemében - mindenki megkapja a nyugdíja 25 százalékát. A teljes havi, 100 százalékos 13. havi illetmény be­vezetését 2006-ig tervezi a tárca. Kökény Mihály tájékoztatása szerint társadalmi vitára kész az Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja, amely a korábban kormányhatározat formájában kihirdetett népegész­ségügyi prpgram megújított vál­tozata. Kökény Mihály államtitkár új­ságíróknak elmondta, hogy az Országgyűlés elé december kö­zepéig benyújtandó népegész­ségügyi program kilép az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretei közül, a koráb­binál fokozottabban épít a civil szervezetekre. Hozzátette: foly­tatódnak a népegészségügyi program keretében megkezdett szervezett szűrővizsgálatok. A politikai államtitkár közlése szerint várhatóan mintegy tíz nap múlva kezdődik az egész­ségügyet és a társadalombiztosí­tást érintő törvények módosítá­sáról szóló javaslat parlamenti általános vitája. A módosító cso­mag tartalmazza a többi között a megyei egészségbiztosítási pénz­tárak önállóságának visszaállítá­sát, illetve az egészségügyi és a szociális ellátást igénybe ve­vők jogainak képviseletére létre­jövő intézményrendszer törvé­nyi alapjait. Kökény Mihály elmondta: az egészségügyi közszolgáltatások­ról szóló, közismert nevén kór­háztörvény készülő új változata kibővíti az egészségügyi szolgál­tatások szervezeti formáit. EUROPRESS/MTI Cigány gyerekek segítése Budapest Tanulónként 50 ezer forintos, úgynevezett integrációs nor­matívát vezet be jövő szeptem­bertől az oktatási tárca. Ez az intézkedés is a halmozottan hátrányos roma tanulók integ­rált oktatását segíti majd. Egy 2001. évi szociológiai felmé­rés a vizsgált majd’ 200 általános iskolában 700 olyan osztályt talált, amelyekben csak cigány gyermekek tanultak. Az elkülö­nítés, a szegregáció nem megol­dás a hátrányos helyzetű cigány diákok felzárkóztatására, ezért a szaktárca olyan oktatási progra­mokat dolgoz ki, amelyekből azt igénylők szabadon kiválaszthat­ják a nekik legmegfelelőbbet. Er­ről Magyar Bálint miniszter be­szélt az Integrációs oktatás az egyházi iskolákban című pénteki konferencián. Az oktatási tárca vezetője el­mondta: 2003 szeptemberétől a kiegészítő családi pótlékra szoru­ló családok gyermekeinek ingye­nessé teszik az óvodai étkezést. Ezzel is arra szeretnék ösztönöz­ni őket, hogy minél több gyer­mek járjon az iskola előtt óvodá­ba, hiszen ezzel is csökkenthe­tők a társadalmi különbségekből adódó hátrányok. A gyermekek esélyegyenlőségének növelése érdekében jövő szeptembertől tanulónként 50 ezer forintos in­tegrációs normatívát vezetnek be, amellyel Magyar Bálint remé­nyei szerint visszavezethetők az oktatási közösségekbe az onnan le-, illetve kimaradók. Ezt a nor­matívát minden olyan óvoda, is­kola igényelheti, amelyekben je­lenleg szegregációs oktatási for­ma is működik. A magyar oktatási rendszer nem biztosítja az esélyegyenlősé­get, az ország különböző telepü­lésein működő iskolák tovább élezik a társadalmi egyenlőtlen­ségből fakadó szakadékot - fo­galmazott Mohácsi Viktória, a hátrányos helyzetű és roma gyer­mekek felzárkóztatásáért felelős miniszteri biztos. Miközben a fel- emelkedés egyetlen útja a tanu­lás, ma Magyarországon a roma gyerekeknek ötvénszer kisebb az esélye a diplomaszerzésre, mint másoknak. Ezen a helyzeten kí­ván könnyíteni a tárca az orszá­gos oktatási integrációs központ és hálózat jövő év eleji beindítá­sával is. A hálózatnak Magyaror­szág leghátrányosabb helyzetű régiói közül 53 kistérségben lesz koordinátora, akik együttműköd­nek majd a megyei önkormány­zatokkal és megyei pedagógiai intézményekkel, civil szerveze­tekkel. Feladatuk az, hogy szak­mai segítséget nyújtsanak a ci­gány gyerekek felzárkóztatását végző intézményeknek, feltárják az iskolai elkülönítéseket, nyo­mon kövessék a hátrányos hely­zetű tanulók iskolai éveit. HORVÁTH MAGDOLNA Drága Bánk Budapest A jövő héten derül ki, érke- zik-e pénz az Ezüsthajó Kft.- től a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) számlájára; a tárca a Bánk bán című operafilm gyártásával összefüggő, 213 millió forintos követelését kí­vánja behajtani. A minisztérium azért nyújtott be inkasszót az operafilmet készítő Ezüsthajó Kft.-vei szemben, mert a cég nem tett eleget a fel­szólításnak, miszerint részletes számlákkal igazoljon 213 millió forintnyi gyártási költséget. A NKÖM az előző kormányzat ide­jén 647 milliót folyósított a kiti­nek, s október elején hozta nyil­vánosságra azt, hogy 213 millió forintos produkciós költséget nem fogadott el jogosnak az Ezüsthajó Kft. által készített el­számolásából. A film minden­esetre nem volt olcsó, hiszen Káéi Csaba rendező, illetve az Ezüsthajó Kft. a forgatás végén 717 millió forint kiadásról nyúj­tott be számlákat. A részletes számlák benyújtá­sával október 18-ig kellett volna a vitatott költségekről elszámolni. Az Ezüsthajó Kft. ehelyett a Kitka ügyvédi iroda közreműködésével levélben közölte: a film elkészült, ezért úgy tekintik, hogy teljesí­tették vállalásukat, és nincs el­számolási kötelezettségük. Ezzel szemben a minisztérium szerint a film készítői több költséget két­szer is elszámoltak, néhány kel­léket pedig ötször-hétszer drá­gábban vettek meg. A tárca szóvivője kijelentette: amennyiben az inkasszó révén nem jutnak eredményre, a mi­nisztérium bírósági útra tereli az ügyet. A NEMZETI EGYSÉG FÉNYEI. Az 1956. évi forradalomra és szabadságharcra emlékeztek pénteken a Kossuth Lajos téren lévő emlékműnél mécsesgyújtással Budapesten. Este pedig kigyulladtak a nemzeti egység fényei. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Népszavazás - időpont nélkül Elkészült az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymó­dosítás új tervezete a négy parlamenti párt és az igazságügyi tárca között csütörtökön folytatott megbeszélés alapján. A korábbi, már a parlament előtt fekvő változattal ellentétben ebben a dokumentumban nem szerepel a csatlakozásról szóló népszavazás dátuma. __________Budapest__________ Üg ydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaság­nak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról - áll a távirati iro­da által közzétett módosításterve­zetben, amely leszögezi: a nép­szavazás időpontját és a nép­szavazásra bocsátandó kérdést az Országgyűlés határozza meg. Az előterjesztés szerint az Ország- gyűlés döntésével szemben jog­orvoslatnak nincs helye. A népszavazásra vonatkozó szövegrész „a Magyar Köztársa­ság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény ha­tályba lépésének napján hatályát veszti”. A tervezetbe bekerült a kor­mány és az Országgyűlés viszo­nyának szabályozása is.- A kormány felelős az Európai Unió intézményeinek döntésho­zatali eljárásban való részvétele előkészítéséért - olvasható. A dokumentumban szerepel, hogy a kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javas­latokat, amelyek az EU intézmé­nyeinek döntéshozatali eljárásá­ban napirenden szerepelnek, to­vábbá, hogy a parlament, vagy annak kijelölt bizottsága a javas­latokkal kapcsolatos álláspontjá­ról tájékoztatja a kormányt.- Azon tárgykörökben, ame­lyeket az alkotmány szerint tör­vényben kell szabályozni, a kor­mány az Országgyűlés, vagy an­nak kijelölt bizottsága álláspont­ját képviseli az EU intézményei­nek döntéshozatali eljárásában - áll a tervezetben. A módosítás értelmében be­kerülne az alkotmányba, hogy a kormány az EU intézményeinek, döntéseit követően soron kívül tájékoztatja az Országgyűlést azok tartalmáról, illetve a döntés- hozatali eljárásban képviselt ál­láspontjáról. A parlament előtt fekvő javas­lathoz képest szűkült a jegybank­ra vonatkozó szövegrész, amely most azt mondja ki: „a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztár­saság központi bankja”, amely külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politi­káért. A dokumentum rögzíti, hogy a jegybank elnöke külön törvényben meghatározott kör­ben rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A tervezet alapján a Magyar Köztársaság valamely nemzetkö­zi szervezetben való részvétele érdekében, nemzetközi szerző­déssel az abban meghatározott célok teljesülése érdekében - a jogalkotó hatáskör kivételével - egyes, alkotmányból eredő hatás­köreinek gyakorlását a nemzetkö­BIZTOSÍTOTT JOGOK A csatlakozáshoz elengedhetetlen az alkotmány módosítása. Ha Magyaror­szág az Európai Unió teljes jogú tag­jává válik, az Országgyűlésnek le kell mondania számos, az alkotmányból eredő hatáskörének gyakorlásáról. El kell fogadnia például azt, hogy a kö­zösségi jogszabályok elsődlegessé­get élveznek a hazai joggal szemben. A csatlakozás pillanatától biztosítani kell az Unió állampolgárainak azt a jo­got, hogy választóként részt vehes­senek, illetve jelöltethessék magukat a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokon. A közhivatalok továbbra is állampolgár­sághoz kötöttek lesznek. zi szervezet részére átengedheti, vagy azokat a nemzetközi szerve­zet többi tagjával közösen gyako­rolhatja.- A Magyar Köztársaságban a közösségi jog és' az Európai Unió egyéb vívmányai az EU alapító szerződéseinek és az azokból fa­kadó jogelveknek megfelelően érvényesülnek - olvasható a do­kumentumban. A módosítástervezet a korábbi­nál részletesebben rögzíti az unió más tagállamai, illetve Magyaror­szág állampolgárainak választás­sal kapcsolatos jogait. A csütörtöki négypárti megbe­szélést követő nyilatkozatok sze­rint a parlamenti frakciók illeté­kesei jövő szerdán egyeztetnek a most elkészült alkotmánymódo­sítás tervezetéről. Az alkotmány módosításához a képviselők két­harmadának igen szavazata szük­séges. ___ __■ TO BORZÓ. A Honvédelmi Minisztérium nyílt nap keretében állásbörzét rendezett a Zrínyi Miklós Nem­zetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai karán. A látványos akciójeleneteket köve­tően délután Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tartott tájékoztatót a tárca új ifjúsági kezdeménye­zéseiről. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Hírek ROMAPANASZ. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Bíró­sághoz nyújtott be pénteken keresetet Kállai László, a jás- zladányi cigány kisebbségi ön- kormányzat volt elnöke, mert nem tudja elfogadni a megyei területi választási bizottság (tvb) az általa benyújtott választási kifogásról hozott határozatát, mti FELJELENTÉS. A rákoske resztúri temetőben az október 23-ai nemzeti ünnepen történt események miatt egy magán- személytől csütörtökön feljelentés érkezett a Legfőbb Ügyészséghez (LÜ), amit továb­bítottak az illetékes rendőrség­nek - közölte pénteken az LÜ. A médiából is ismerten több incidens is történt a Rákos- keresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál szerdán; egy 150- 200 fős csoport széttépte az MSZP koszorúját, és folyamatos fütyüléssel, bekiabálással pró­bálta meg belefojtani a szót az SZDSZ megemlékezőibe. A be­kiabálok az 1956-ban halálra ítélt Mécs Imrét hazaárulónak nevezték, mti TÍZ ÉVE. Az európai uniós csatlakozás küszöbén Szlová­kiának és Magyarországnak egyaránt érdeke a megegyezés a hősi erőmű és a Duna hasz­nálatának ügyében, nem lenne szerencsés ilyen konfliktussal terhelni a közösséget - mondta Droppa György, a Duna Kör ügyvivője a Duna elterelésének 10. évfordulója alkalmából Dunakilitin tartott konferencián pénteken. Droppa György emlé­keztetett arra, hogy a hágai nemzetközi bíróság határozat­ban mondta ki, hogy ami meg­épült, azt nem kell lebontani, de a két ország közötti meg­egyezésnek a környezetvéde­lem érdekeit szem előtt kell tartania, mti ÚJJÁSZÜLETÉS. Ötvenegy évnyi szünet után ismét ülése­zett a Szent István Akadémia; a katolikus tudomány és iroda­lom képviselőit tömörítő szer­vezet pénteken ünnepi köz­gyűlést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mia (MTA) épületében. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, a Szent István Akadémia tagja jelezte: valamikor az MTA-nak is része volt a teológia, mti ALKOTMÁNYOS VOLT. Az ál lampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint nem jelentett alkotmá­nyos visszásságot az az intéz­kedés, amikor a 2001. szeptem­ber 11-ei amerikai terrorcselek­ményeket követően külön szál­láshelyet jelöltek ki a debreceni menekülttáborban az afgán me­nekülteknek. Az ombudsmani vizsgálat tapasztalatait Takács Albert ismertette pénteken Deb­recenben az Országgyűlés Em­beri Jogi, Kisebbségi és Vallás­ügyi Bizottságának kihelyezett ülésén, mti ÚJ IGAZGATÓ. A Nemzeti Színház igazgatói posztjára be­nyújtott pályázatokat értékelő bizottság hétfőn teszi meg ja­vaslatát a kulturális miniszter­nek a teátrum vezetésére java­solt direktor személyére, mti PÁLYÁZAT. Jó tanuló-jó spor­toló” cím elnyerésére írt ki pá­lyázatot az oktatási, az ifjúsági tárca több más szervezettel kö­zösen. A pályázat célja - a ki­írás szerint - a tanulóifjúság ösztönzése a szellemi és fizikai képességek folyamatos fejlesz­tésére, a fair-play szellemének ápolására, az eredményes tanu­lásra és magasabb szintű spor­tolásra. A pedagógusok, intéz­ményvezetők november 11-ig terjeszthetik fel diákjaik ered­ményét, a pályázatokat decem­berben értékelik, europress ■ á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents