Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-25 / 291. szám

3S fl 2002. Október 25., péntek 7. OLDAL K U L TÚRA RIPORT Lányok öröme Operettbemutató Pécsett Holdvilágos éjszakán, macska lóg a körte­fán - énekeltük gyerekkoromban és röhög- cséltünk. Eisemann Mihály bombasztikus slágereit falun is énekelték a negyvenes évek­ben, s mi hatévesek, mindent kiforgattunk. A Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott-at külö­nösen utáltam, azt hittem, nekem énekli a nagynéném. Kamaszként már dúdoltam e slágereket, később, amikor Eszenyi Enikő énekelte, hogy Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején... egy életre megszerettem őt is. A Pécsi Nemzeti Színházban bemutatták Eisemann Mihály - Zágon István - Somogyi Gyula: Fekete Péter című, operettnek mon­dott zenés komédiáját. A tartalmát nem mesé­lem. Aki nem ismeri, olvassa el a DN múlt pénteki előzetesét. A gyermekded mese és a dalszövegek szellemesen szövődnek, a zene a korai dzsessz jegyében fogant, ha fülbemászó is, mint az operett. A siker tehát garantált, ha csak nem abszurd drámaként értelmezi a mű­vet a rendező. Nos Halasi Imre a poénokat feltupírozva, a látványra nagyon ügyelve, a leghagyományo­sabb szellemben állította színpadra a Fekete Pétert, a bemutató közönsége pedig tombolt a gyönyörűségtől. Nekem az első nagy örömöt Krasznói Klári okozta. Rég és keveset láttuk színpadon. Most vele kezdődik az előadás. Kettőt kell pis- lantani, hogy elhiggyük, ő ez a fiatal, remek színésznő, nagyszerű táncos, aki Marie főko- morna szerepében elbájoló, ruganyos és üde, ezért el sem mondhatom, milyen kerek évfor­dulót ünnepel decemberben. Hisz, aki most látja először színpadon, életkorának csak a fe­lét hiszi el. A balettos lányok között sem tű­nik ki, hogy „csak színész”. Apropó balettosok. Jó volt, a megszokot­tól eltérő stílusú táncbetéteket látni. A siker szerves része a tánc. De mintha, a koreográ­fus, Krämer György, nem számított volna ilyen képességű tánckarra, s ilyen tánckész­séggel rendelkező színészekre, mint pl. Szél Horváth, Krasznói. Ők nagyobb bravúrra is képesek lettek volna. De ne legyünk telhe­tetlenek. Ez áll a zenekarra is. Csak az én jazzos lelkem mondatja, hogy lehetett volna dögösebb a hangszerelés. Stauróczky Balázs dirigált, kicsit magának valóan, bizonyta­lanságban hagyva sokszor a színpadot. Azért sem haragudtam volna, ha a rendező a zene érzékiségét a szituációkban is kifeje­zésre juttatja. De tudom, az előadást nem nekem címezték, hanem a tapsrend alatt, mögöttem teli torokból visítóknak. S így van jól. Ahogy az is jó, hogy Eisemann egyéb műveiből való hat számmal is gazdagították az előadást. Gusztusosnak, szellemesnek és kifejező­nek találom Laczó Henriett jelmezeit. Csak Si­mon Andrea második felvonásbeli házikabát­nak ható felsőjét és turbánját nem tartom sze­rencsésnek. Menczel Róbert játéktere, díszlete egyszerre praktikus és illúziókeltő. A darab tele van ziccer szerepekkel. A szí­nészek nem hagynak ki lehetőséget. Stenczer Bélának elég bejönnie, hogy tapsot kapjon. Őt is kevesebbet látja, mint szeretné, a közön­ség. Gaston nevetséges figuráját is szeretetre­méltóvá teszi. Urbán Tibor, Chineau-ként ré­szeg jelenetének elején túlzottan bohózatira veszi a figurát, de a duettől már, s a további­akban, ízlésesen „ittas”. Apró szerepben is fi­gyelemre méltó volt Kovács Dénes (államtit­kár) és Steiner Zsolt (Boy), de harmonikusan illeszkedett az előadásba Nagy Vera, Szabó Csaba, Miklós Gerda, Götz Attila, és Czakker Csilla játéka is. Kedves Simon Andrea, egyvégtében női tu­lajdonságokat mutató, pletykáló, kerítő, még­is, látszani férfiasnak akaró, Mme Lefebre-je. Szél Horváth Lajos tánctudása mellett, színpa­di levegője is elismerésre méltó. Sapiro, revü­táncost mértéktartó, de hatásos eszközökkel tette vonzóvá és komikussá. A nagy négyesfogatból Claire-t ketten játsszák. Sajnos Fábián Anitát nem láthat­tam. A bemutatón Stubendek Katalin kápráz­tatta el a nagyérdeműt, modern Hamupipőke­ként. Muzikalitása, humorérzéke, komédiázó készsége jól kamatozott, gyönyörű nővé vál­tozásában sokat segített a ragyogó jelmez. Lesznyák Katalin alakította az elkényeztetett úri húgot, Colette-et. Nem erőssége a tánc. Nem szubrett, primadonna. De állta a sarat minden szinten. Különben is, mintha a mű­vésznő figyelemre méltó dekorativitásához igazították volna az elegáns előadást. Csak azt nem szeretem, ha éles hangon nyafognia kell. Kellemes hangszínben is tud ő kényeskedni. A dúsgazdag, épp ezért szőrösszívű Luden szerepében Fillár István délcegeskedett. A szerep minden lehetőségét kihasználva épí­tette föl a feltámadó szerelem felismerésének állomásait. Ő lesz a nézőtéren ülő lányok örö­me. Énekben, táncban, játékban egyaránt profi. Kár, hogy néha a nézőknek háttal állva, halkan kell beszélnie. Az elmúlt évek teljesítményei alapján Li- pics Zsolt megérdemelte a most megkapott címszerepet. ízléssel bohóckodik. Nem esik a hatásvadászat kísértésébe. De nem is hagy ki megjátszható labdát. A nagy komikusok em­lékét idézi. Korábbi, elsősorban antipatikus karakterfiguráinak láttán, ezt nemigen gon­doltam róla. A Fekete Péter megtekintését, idegszanató­rium és pszichoterápia helyett is ajánlom. Azért is, mert mire ez az írás megjelenik, bi­zonyosan zeneileg is összeérik az előadás. Bükkösdi László Lesznyák Katalin és Fillár István jelenete fotó: müller andrea A természet varázsa Háromévnyi utánjárás egy felvételért Természetszerető amatőrök felvételei szerepelnek a Mecse­ki Fotóklub Halász Rezső ter­mében megrendezett országos kiállításon, amelyen 29 szerző 50 képe tekinthető meg. Artíatőr és hivatásos természet- szeretet? Ilyen nincs - tanúsítja ama fotókiállítás is, amely A ter­mészet varázsa címmel nyílt meg sze a teljes embert kívánó termé­szetfotózásnak. Tudományos szintű ismeretek, hely- és terepis­meret, időigényes helyzettanul­mányok, speciális fölszerelések, tartozékok kellenek a természet­fotózáshoz. A műtermi körülmé­nyek közepette is gyakorolható fényképezés más dolog. Ennek - bármilyen tökéletes is az imitáció - nincs köze a természetfotóhoz. Az egyik díjazott alkotás Kántor Sándor felvétele a Mecseki Fotóklub Halász Rezső termében. Dékány Zsolt fotómű­vész, Az év természetfotójaként legutóbb díjazott mű alkotója nyitotta meg a kiállítást. A Szend- rő László mérnök, fotóklubelnök vezette Matáv SE idén másodíz­ben hirdette meg természetfotó­pályázatát. A beérkezett mun­kákból 29 fotográfus 50 alkotása került ezúttal - a hamarosan or­szágjáró körútra induló - kiállí­tásra. Dékány Zsolt kiemelte: ez esetben nem a technika háborúja érzékelhető a kiállítóterem falain, hanem a minden emberben ott lakozó egyszerű természetszere­tet. Mindennek a fotósok a lehető legolcsóbb eszközökkel adtak hangot. Kérdésünkre elmondta, hogy ma egy nyugati profi termé­szetfotós fölszerelésének értéke 20-30 millió forint körül mozog. Mindez csak egy fontos alkotóré­Dékány maga is a lehető legol­csóbb megoldások híve. Mintegy félmillió forint körüli felszerelé­sével éri el országos sikereit. A megannyi irányba elágazó termé­szetfotózás a les-sátort is szüksé­gessé teheti. Ezt legjobb a terve­zett fotografálás előtt több nappal elhelyezni a helyszínen." így az állatok, a madarak megszokják a jelenlétét. A les-sátorban elhe­lyezkedő fotográfus olykor napo­kat tölt mozdulatlanul, amíg ex­ponálhat.- Az én felszerelésem 10-20 ki­logrammot nyom - mondja Dé­kány Zsolt. - Időbeli témarekor­dom, a Hattyúszív című képhez fűződik, amelyhez 3 évig jártam ki rendszeresen a malomvölgyi tóhoz. Eddig kellett figyelnem, készülnöm, várnom, amíg végre exponálhattam. BEBESSI K. Győztes csaták a gyermekhalál ellen Ez a betegség olyan, mint az akna a föld alatt, bármikor robbanhat A rosszindulatú daganat évről évre 300 újabb gyermeket hoz élet- veszélyes helyzetbe hazánkban. Nem szömyülködnie kell ezen a társadalomnak, hanem segíteni, mondják a szakemberek, mert a gyermekdaganatok közel háromnegyede gyógyítható! Zsolti kétesztendős, és korához képest szokatlanul nagy gyerek. A kislegény azonban igen félénk, neve hallatán anyja ölébe fúrja magát, láthatóan egyedül ott érzi magát biztonságban. Nem csoda, hiszen rövid élete során több volt körülötte a fehér köpenyes ápoló, mint a játszótárs.- Egyszer csak belázasodott, és a nyakát nagyon nehezen moz­gatta, majd a lábát is fájlalta - mondja Mariann, az édesanyja. - Orvos, kórház, műtét követte egy­mást, mert a csontvelővizsgálat rosszindulatú daganat áttétes for­máját mutatta ki a hasüregben. A kemoterápia, a sugárkezelést most féléves gyógyszeres utóke­zelés követi. A férjemmel egymás­nak adjuk a kilincset, hogy valaki mindig itt legyen mellette.- A köztudatban a rosszindula­tú daganat szörnyülködést vált ki, s rögtön mentheteüennek bélye­geznek minden beteget. Pedig a gyermekeknél ez a betegség ma már 70 százalékban gyógyítható - tudtuk meg dr. Kajtár Páltól, a Dél­dunántúli Regionális Gyermekon­kológiai Központ vezetőjétől. ­Nem arról van szó, hogy a fiatalok­nak jobb a regenerálódási képessé­gük. Egyszerűen ezek másféle be­tegségek, mint a felnőttkoriak, jól reagálnak gyógyszeres kezelésre, másrészt sokat fejlődött az orvos- tudomány, hiszen harminc éve még ezen a területen is csaknem minden esetben a betegség győ­zött. A gyógyulás azonban küzdel­mes, hosszú folyamat, és nehéz teljes gyógyulásról beszélni, mert ez a betegség olyan, mint az akna a föld alatt, évekig jele sincs, de mégis bármikor robbanhat. Akkor is kezelni kell, ha már eltűntek a betegség jelei, hogy csökkentsük a kiújulás kockázatát. Hiszen még néhány ezer kóros sejt is kimutat­hatatlan a szervezetben, holott egyetlen ilyen is képes a betegség feltámasztására. Sanyi Kaposvárról érkezett a pécsi kórházba. A 16 éves fiú nem kergetheti a haverokkal a labdát, bal combján jókora hegek jelzik, hogy gyakori vendége a műtőnek.- Otthon egy évvel ezelőtt meg­csúsztam, és elkezdett fájni a lá­bam. A baleseti ambulancián azt mondták, izomszakadás, keneges­sem, majd elmúlik. Hiába telt azonban az idő, egyre rosszabb lett. Kiderült, hogy a bal combom­ban daganat van, kiszedték hát be­teg csontot, és egy csípőprotézissel pótolták. Ezt a betegséget örökölni nem lehet, a rossz sejt mindenki­ben benne van, ezt mondta a dok­tor bácsi, csak nálam egy rossz mozdulat elindította a bajt. Egy éve fekszem itt, csak ritkán és rövid időre engednek haza. Leginkább csak olvasgatok, beszélgetek a hoz­zátartozóimmal, mert mászkálni nemigen tudok, így itt sem találko­zom a többi gyerekkel. Nem vá­gyom már arra, hogy focizzam, de azért néha szeretnék nagyokat sé­tálgatni a fák alatt a parkban. Évente 30-40 új gyermekbeteg kerül a pécsi gyermekklinika on­kológiai osztályára rosszindulatú daganattal. Az országban pedig újra és újra mintegy háromszáz 0- 15 éves fiatallal gyarapszik a da­ganatos betegek száma. A gyerek­kori sejtburjánzások közül a leg­gyakoribb a leukémia - az esetek egyharmada -, annak is a nyirok­sejtes változata. Tudni kell, hogy többnyire nem örökletes bajról van szó. Sejtmutációk túlnöveke- dése okozza a gondot, mert ben­ne rejlik a szervezetben a tévesz­tés lehetősége. Gyermekeknél (15 év alatt) ötéves korig keletkezik a rosszindulatú daganatok fele. Bi­zonyos, hogy a fertőzések is sze­A gyógyítás fedezete A hazai fekvőbeteg-finanszírozás rendszere a gyermekkori daganatos betegségek sajátos gyógyítási stratégiáját nem tudja jól leképezni, ezért gyakran nem térül meg a teljes kezelés költsége. A kemoterápia gyógyszerei a legdrágább kategóriába tartoznak, ampullánként több ezer forintba kerülnek. Tapasztalatok alapján egy átlagos leukémiás gyermek meggyógyítása hárommillió forintba kerül, de a komplikációk drágítják a kezelést. A megoldást nem az adományok jelentik, hanem a finanszírozást kellene átalakítani: előre biztosítva a kezelések szüksé­ges keretösszegét, nem pedig a jelenleg érvényes utólagos finanszí­rozást működtetni. A gyermekhalálozás túlnyomó többsége napjaink- ban balesetek és daganatos megbetegedések következménye, utób­bi gyógyíthatósága azonban folyamatosan fokozható, ezért szükséges társadalmi összefogás az anyagi háttér biztosításához. repet játszhat­nak egyes kór­képek kialaku­lásában. Dóri 15 múlt. Pécsi gimnazis­ta, és két éve kezdődött a kál­váriája.- Sima felfá- zásra gondoltunk először - em­lékszik a kezdetre Zsuzsa, az édesanyja -, de sajnos kiderült, hogy daganat. Valamilyen vírus- fertőzés következményéről van szó, immungyengeségről. Kilenc hónapig jártunk kezelésre, és tü­netmentesen elmúlt a baj, de idén tavasszal megint kiújult. Az orvo­sok szerint emellett környezeti ár­talom, stresszes életmód lehet a sejtburjánzás kiváltója. De hát mondja meg, milyen stressz ér egy 15 éves kislányt vagy például a csecsemőket, akiket ugyancsak nem kímél a daganat, fakad ki az anyuka.- A sulit nem hagytam ki, a kli­nikán is működik egy iskolai ala­pítvány, helybe jönnek a tanárok. Elkérem az osztálytársaim füzete­it, bemásolom a leckéket, próbá­lok velük együtt haladni - veszi át a szót Dóri. - De találkozni egy­előre nem szeretnék senkivel. Nap mint nap bejárok kezelések­re, esténként pedig hazamehetek. Hogy mi szeretnék lenni a későb­biekben? Orvos és ápolónő sem­miképp, és kerülni fogok minden olyan foglalkozást, amellyel má­soknak fájdalmat okozok.- Számtalan példa van arra, hogy akár élsportolók is lehetnek ezekből a fiatalokból - teszi hozzá dr. Kajtár Pál. Például Morariu a teniszezőnő, vagy Armstrong, a kerékpáros is végigjárta ezt a gö­röngyös utat. Hogy mi az, amiben a társadalom segíthet nekik? A be­teg gyerek a lehető legnormálisabb szeretne lenni, az a fő baja, hogy nem olyan, mint a többiek. De a szülők sem szeretik, ha a bánatuk­ról túl sokat beszélnek. Leküzdhe­tő ez a baj, de igen körültekintően kell a környezetnek segíteni. Ren­geteg alapítvány gyűjt a betegek megsegítésére, és szükség is van erre a pénzre, ebből telik egyes fel­szerelések korszerűsítésére, de legfőképp a betegek életkörülmé­nyeinek javítására, a családok re­habilitációjára fordítják ezt az ösz- szeget, hiszen sokba kerül a játék­szobák, a külön iskola fenntartása, és a szülők elszállásolása is. Tudo­másul kell venni, hogy együtt kell élni ezzel a problémával, de nem távolságtartó szánalommal, ha­nem megértő szeretettel. MÉSZÁROS B. ENDRE í

Next

/
Thumbnails
Contents