Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-25 / 291. szám

HÁZ A I TÜKÖR 3. OLDAL 2002. Október 25., péntek Módosul a módosítás Budapest Közeledtek az álláspontok a parlamenti pártok alkot­mánymódosításról szóló teg­napi egyeztetésén. A megbe­szélés alapján az igazságügyi tárca ma új normaszöveget készít. Nem volt olyan pont, amelyben ne közeledtek volna az állás­pontok - jelentette ki Bárándy Péter igazságügy-miniszter az alkotmánymódosítással kap­csolatos négypárti egyeztetést követően. Hozzátette: ma délig a tárca elkészíti azt a norma­szöveget, amelybe már a meg­beszélésen elhangzottak is be­kerülnek. Új elemként jelenik meg a kormány és a parlament viszonyát szabályozó rész, és a felek megállapodtak abban is, hogy a módosításban szűkeb­ben kell szerepeltetni a Magyar Nemzeti Bank szabályozott­ságát. Az egyeztetésen kiderült, hogy az előterjesztés normaszö­vegét az IM munkatársain kívül szakemberek nem látták - mondta Áder János. A Fidesz frakcióvezetője szerint folytatni kell a szakmai és politikai egyeztetéseket, és utalt arra, hogy a kifogásaikat a tárgyalá­son a felek elfogadták. Hozzá­tette: egyértelművé vált, hogy a népszavazás március 15-ei idő­pontját az SZDSZ sem támogat­ja, ezért az igazságügy-minisz­ter hajlott arra, hogy a voksolás­ra a parafálást követően kerül­jön sor. A ma elkészülő normaszö­vegről jövő szerdán tanácskoz­nak ismét a pártok. Bárándy Péter hangsúlyozta: nem vonják vissza a már benyújtott terveze­tet, hanem új formában terjesz­tik elő. NAGY ED Kulcs a tanárképzés Budapest A magyar közoktatási rend­szer úgy rossz, ahogy van - vont mérleget egy friss felmé­rés eredményéből az Oktatási Minisztérium politikai állam­titkára. Sipos János a háromnapos II. Or­szágos Neveléstudományi Kon­ferencia tegnapi megnyitóján ar­ról is szólt, hogy a tanárképzés rendszerének radikális változta­tásától remélhető csak ered­mény, de a látható jelekre így is legalább tíz évet kell várni. Kell-e, lehet-e, szabad-e ugyanazt, ugyanúgy tanítani a mai középiskolásoknak, egyete­mi és főiskolai hallgatóknak, mint 15-20 évvel ezelőtt - tette fel a később megválaszolt kérdést az oktatási tárca politikai államtitká­ra a Magyar Tudományos Akadé­mián nemzetközi és hazai okta­tási szakértőkkel megrendezett tanácskozáson. Míg 1990 előtt az adott korosztály 40, addig ma 75 százaléka érettségizik. Emellett a felsőoktatási intézményekben végzettek tíz évvel ezelőtt az adott korosztálynak csupán 17 százalékát, ma pedig csaknem fe­lét teszik ki. Nyilvánvaló, hogy nem lehet ugyanazokkal a mód­szerekkel felkészíteni az életben való boldogulásra a diákokat ma, mint korábban - fogalmazott a politikus. A kétszintű érettségi és a többszintű felsőoktatás beveze­tése mellett megoldást a tanár­képzés megreformálása hozhat - véli Sipos János, aki a napok­ban vette kézbe az úgynevezett időmérleg-vizsgálat részeredmé­nyét. Ebben a felmérésben azt kutatták diákok, szülők bevoná­sával, hogy korosztályonként hány órát kell tanulniuk a diá­koknak. Az eredmény: a fiatalok egyre több időt töltenek tanulás­sal, miközben ennek eredménye egyáltalán nem látszik, sőt telje­sítményük fokozatosan romlik. A tanárképzés megújítása lehet a kulcs a helyzet javítására, ám ennek eredményére legalább 10 évet kell várni. Akkorra vár­ható ugyanis, hogy folyamato­san olyan tanárok kerülnek ki a felsőoktatási intézményekből, akiknek nem csak szaktárgyi, hanem pedagógiai, mesterség­beli tudásuk is van. Mert ez utóbbi a politikai államtitkár szerint jórészt hiányzik a taná­rokból, ugyanakkor ez kell leg­inkább ahhoz, hogy a gyereke­ket felkészítsék az életben való boldogulásra. Bizonyos kutatások azt bizo­nyítják, hogy egy ember érvé­nyesüléséhez az értelmi intelli­gencia mindössze 10 százalék­ban járul hozzá, az érzelmi intel­ligencia viszont - például az al­kalmazkodóképesség, az embe­rekkel való bánásmód, a megér­tés, beleélő képesség - 90 száza­lékban segítik érvényesülésün­ket. Finnország 20 évvel ezelőtt küszködött azokkal a gondok­kal, mint amelyekkel most Ma­gyarország, ám a tanárképzés át­alakításával és az oktatásba ölt sok pénzzel mára világelsőnek számítanak tanulóik képesség- felmérésekor. Az iskola nem öncélú intéz­mény, az a dolga, hogy azokat a képességeket fejlessze, amelyek a diákok életben való boldogulá­sát segítik - vélte az államtitkár. Például azt a képességet, amely- lyel folyamatosan új dolgokat tudnak megtanulni, amellyel ké­pessé válnak a változtatásokra, a változó viszonyokhoz való állan­dó alkalmazkodásra. HORVÁTH MAGDOLNA Mádl Ferenc (jobbról) dolgozószobájába invitálja Glemp bíborost és kíséretét FOtÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A lengyel prímás hazánkban Háromnapos látogatáson hazánkban tartózkodik Józef Glemp, Lengyelország prímása. A főpap a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vendége. Budapest Lengyelország prímását csütör­tök délután fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök; a találkozón jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia elnöke is. Józef Glemp látogatást tett a Patrona Hungáriáé Katolikus Leánygimnáziumban, este pedig közös szentmisét tartott Magyar- országért, Lengyelországért és Európáért a Magyar Szentek Templomában. A lengyel bíboros pénteken Esztergomba látogat, ahol meg­tekinti a Keresztény Múzeumot, a Mindszenty-emlékkiállítást és a Bazilikát. A budapesti Olasz Kul­turális Intézetben Varsó-Buda- pestnek 1956 címmel rendeznek JÓZEF GLEMP BÍBOROS Varsói érsek, primás, a lengyel Püspöki Kar elnöke. 1929-ben született, 1956-ban avatták pap­pá, 1979-ben szentelték püspök­ké. Filozófiát és teológiát, majd Rómában polgári és kánonjogot tanult. Jelmondata: Caritati in iusti- tia - Az igazságosság által a sze- retetre. emlékkoncertet péntek este, s azon Józef Glemp bíboros is részt vesz. . Adó, adat, névadó A képviselők tegnapi ülésükön több nagy horderejű vitát is le­folytattak, emellett a hazánkban élő nemzetiségeknek tett gesztusértékű törvényt alkottak. A legnagyobb figyelem az egy­szerűsített vállalkozói adóról intézkedő törvény vitáját kísérte. Budapest Az Országgyűlés csütörtökön le­folytatta az egyszerűsített vállal­kozói adóról (eva) szóló törvény- javaslat részletes vitáját. Ennek során Farkas Imre (MSZP) hang­súlyozta: értelmetlen az a javas­lat, hogy két éve változatlan szer­vezetei formában kell működni egy vállalkozásnak ahhoz, hogy az evát válassza. Mint mondta, sokat segítene ezen az adózási módon, ha ezt a kétéves kritériu­mot elhagyná a törvény. Tállai András (Fidesz) szerint a szolgál­tatást végzőkre korlátozást kelle­ne bevezetni, ami kimondaná, hogy ha kizárólag szolgáltatást végző adóalany összesen vagy egyszeri alkalommal 100 ezer fo­rintot meghaladó értékben szám­lát bocsát ki, akkor erről szerző­déssel is kell rendelkezni. Hozzá­tette: ezzel bizonyítanák a tényle­gesen elvégzett szolgáltatást. Általános vitára alkalmasnak találta a bűnüldöző szervek nem­zetközi együttműködéséről, a mi­niszterek feladat- és hatáskö­rének változásával összefüggés­ben szükséges jogszabály-módo­sításokról és a közvetítői tevé­kenységről szóló törvényjavasla­tot csütörtöki ülésén az Ország- gyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága. A testület ugyanakkor arról határozott, hogy később ismételten napi­rendjére tűzi az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő tör­vények módosításáról szóló tör­vényjavaslatot, miután az ülésen Péterfalvi Attila adatvédelmi biz­tos jelezte, nem állt rendelkezésé­re elegendő idő, hogy kialakítsa részletes álláspontját a napokban megkapott anyagról. Az adatvé­delmi biztos ugyanakkor kifogá­solta, hogy a jogszabály törvény­erőre emelne egy, évekkel ezelőtt az Alkotmánybíróság által meg­semmisített, adatkezeléssel és -továbbítással kapcsolatos mi­niszteri rendeletet. A bizottság egyhangúlag támo­gatott több, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényjavas­lathoz benyújtott módosító indít­ványt. Ezek között szerepelt, hogy a kisebbség nyelvén is tart­A Magyar Nemzeti Bank felü­gyelőbizottságának elnökévé vá­lasztotta csütörtökön az Ország- gyűlés Akar Lászlót, tagjává pedig Baranyay Lászlót, Kajdi Józsefet és Várhegyi Évát. Az Országgyűlés elnökének személyi javaslatát a képviselők 317 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el. hassanak esküvőt, amennyiben a házasulandók, a tanúk és az anyakönyvvezető egyaránt be­szélik az adott nyelvet. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága következő ülésén a Magyar Honvédség több, a közel­múltban végrehajtott gyakorlatá­ról tájékozódik, köztük a Mistral éleslövészetről is. Keleti György, a testület szocialista elnöke el­mondta, hogy a jövő hét szerdai ülésen a szaktárca, illetve a hon­védség képviselői adnak tájékoz­tatást a Szablya hadgyakorlatról, egy éjszakai lövészetről, illetve a Mistral rakétarendszer október 9-ei éleslövészetéről. Mint isme­retes, a Drégelypalánkon megtar­tott éleslövészeten kilőtt három rakéta közül az egyik a cél eléré­se előtt felrobbant, egy másik kilövése pedig csak másodszorra sikerült. ■ Milliárdok kellenének az ügyészségre Az ügyészi munka hatékony­ságának, színvonalának csök­kenését, egyes ügyészségek fizetőképtelenné válását emlí­tette tegnap a legfőbb ügyész. A vádhatóság a jelenlegi infor­mációk szerint nem kapja meg az igényelt 6,2 milliárd forint költségvetési támogatást. Az ítélőtáblákhoz kapcsolódó fel- lebbviteli főügyészségek felállítá­sát, valamint a jövő évi ügyészi alapilletmény-emelés többletkölt­ségeit fedezi majd a költségvetési tárgyalások során az ügyészség­nek ígért 2 milliárd forint, a mű­ködés színvonala, hatékonysága azonban jövőre csökkenhet - fo­galmazott Polt Péter. A legfőbb ügyész szerint jövőre legalább 6,2 milliárd többlettámogatás kellene ahhoz, hogy a vádhatóság a ko­rábbi években elért színvonalon folytathassa munkáját. Pénzhiány miatt még az is előfordulhat, hogy egyes ügyészségek fizetésképte­lenné válnak a jövő év végére. Az ügyészségi vezetők átszervezé­seivel, költségcsökkentéssel igye­keznek majd elérni, hogy mindez ne következzék be, de például a büntetőeljárási törvény változásá­ból az ügyészségre háruló több­letfeladatok további, legalább 145 fős létszámnövelést tennének szükségessé. Ennek hiányában nőni fog a munkateher, s így az el­intézési idő is. Ennek elkerülésére az ügyészség mindent megtesz majd, annál is inkább, mert az uniós országjelentés igen kedve­ző képet fest az ügyészi szerve­zetről, dicséri a 2000-ben meg­kezdett ügyészségi reformot - mondta Polt Péter. horváth Hogyan lett Katalinból Zsanett Évente 4-5000 ember beadvánnyal fordul a Belügyminisztéri­umhoz, amelyben nevének megváltoztatását kéri. Ma már ter­mészetes, hogy az ifjú pár esküvő után a férfi, vagy a nő csa­ládnevét viseli, de az sem tartozik a megcsodálandók közé, ha mindkettejük nevét használják, kötőjellel összekötve, kettős névként. Budapest Az ipszilont kérők vannak a leg­többen, utánuk azok jönnek, akik szeretnék a nevüket régie­sen th-val, ch-val írni; az sem rit­ka, ha valaki egészen más nevet választ, sőt még a keresztnevét is lecseréli. Védett nevek nincse­nek, de klasszikus történelmi ne­vekre nem adnak engedélyt. Kos­suth, Rákóczi nevet nem lehet felvenni, csak akkor, ha az illető igazolni tudja, hogy a család le­származottja. Nem olcsó mulatság a névvál­toztatás. Ki kell cserélni a sze­mélyi igazolványt, az adó- és vállalkozói engedélyt, az egész­ségügyi igazolványt, a jogosít­ványt, a forgalmi engedélyt. Az időről nem beszélve. S mindez pénzbe is kerül. Minden okirat­ért fizetni kell. Mindjárt az ele­jén a névváltoztatási kérelemhez 5000 forint illetékbélyeget kell csatolni. A második névváltozta­tás már 10000-be kerül. Mert so­kan másodszor is változtatni kí­vánnak. Volt, aki az esküvő után egy hónappal a férje nevétől akart megválni, s visszavette leánykori nevét. Más valaki rossz hangzá­sú vezetéknevével volt elégedet­len, de úgy gondolta: ha már változtat, változzon a kereszt­neve is! És lett Katalinból Zsa­nett. A nő hat hét múlva sírva jött vissza:- Minden hiába! Nem megy ez a Zsanett, továbbra is minden­ki Katinak szólít. Kérem a régi nevem! A rekordot az a férfi tartja, aki évekkel ezelőtt - akkor még díj­mentesen lehetett nevet változ­tatni - Kertesi nevét ipszilonosí- totta Kertesyre. Néhány hét múl­va azt kérte, hogy lehessen a ne­vét két s-el írni, és lett Kertessy. Később, visszajött azzal, hogy az ősei nevüket „h” betűvel írták és ezért kéri a Khertessyt. De­mokrácia van, törvény nem tilt­ja, megkapta! Három hónap sem telt el, újra megjelent, mondván tévedett, ősei nem ott viselték a „h” betűjüket. Legyen az ő igazi neve Kerthessy! KOÓSTAMÁS _________Hírek_________ VE NDÉG TIBETBÖL. Nem té­ríteni érkeztem Magyarország­ra, hanem a buddhizmust be­mutatni és más vallások kép­viselőivel találkozni - mondta Szakja Trizin, a tibeti szakja irányzat vezető lámája, aki val­lási értelemben egyenrangú a dalai lámával, a rangidős hierar­chiában utána foglal helyet, mti LOBBITÖRVÉNY. Magyaror- szágon egyre inkább szükség lenne egy lobbitörvényre, amely átláthatóvá tenné az ér­dekérvényesítést, és csökkente­né a korrupciót - hangoztatták A lobbizás szabályozása Közép- és Kelet-Európábán című nem­zetközi konferencia szervezői. Berki Zolna, a Transparency International magyar tagozatá­nak elnöke utalt arra, hogy Magyarországon az érdekérvé­nyesítés eszközei szabályozat­lanok. MTI KISGAZDAREMÉNYEK. A Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) országos sikerei az ön- kormányzati választások kedve­zőtlen adatai ellenére a telepü­léseken végzett munka eredmé­nyeként a jövőre nézve biztató­ak - közölte Túri-Kovács Béla, a KPE elnöke, aki szerint fel kell gyorsítani a polgári oldalon mű­ködő összes politikai erő egy­más kölcsönös tiszteletén és egyenrangú félként való elfoga­dása melletti egyesítését, mti TISZTÚJÍTÁS. Thürmer Gyu­la, illetve Karacs Lajosné, Vajda János és Vajnai Attila nyújtotta be pályázatát a megjelölt határ­időig a Munkáspárt elnöki és három alelnöki posztjára. A párt december 14-én tartja tiszt­újító 20. kongresszusát, és azt megelőzően pártszavazás kere­tében választják meg a szerve­zet elnökét és alelnökeit. mti ROMA INTEGRÁCIÓ. Hosszú távon sokkal kifizetődőbb, ha a ma elkülönített roma gyerekek együtt tanulnak a többi nem ro­ma vagy nem hátrányos helyze­tűekkel - jelentette ki tegnap Mohácsi Viktória miniszteri biz­tos. Hozzátette: a bevezetendő integrációs normatíva minden eddiginél több pénzt, tanulón­ként 50 ezer forintot fog biztosí­tani azon intézménynek, ame­lyekben szegregációs oktatási forma is működik, mti ÖNÁLLÓ NYUGODT ERŐ. Az idei önkormányzati választások visszaigazolták: helyes az a stratégia, amely az MDF-et önálló politikai erőnek tekinti, és nem veti alá egyetlen más párt politikai érdekeinek sem - áll a stratégiai alapelveket rög­zítő dokumentumban, amelyet azon megyék MDF-elnökei fogalmaztak meg, ahol a párt önállóan indult. Az a törekvé­sük, hogy az MDF lehetőség szerint önálló frakciót alakítson a megyei közgyűlésekben, mti TROMBITAVERSENY. Har­mincnyolc zeneiskola hatvan növendékének részvételével megkezdődött a IX. Országos Lubik Imre Trombitaverseny Zalaegerszegen. A város három­évente rendezi meg a fúvós tehetségfelmérés legnagyobb hazai seregszemléjét a Magyar Állami Operaház egykori első trombitása, a zeneművészeti főiskola volt tanára emlékére, a zeneiskolák 10-22 éves növendékei számára, mti VERSMONDÓK. Radnóti-em- lékéremért és Radnóti-diplomá- ért versenyezhet 53 versmondó pénteken és, szombaton Győrött; a versenyen a Radnóti Miklós Emlékbizottság és a Ma­gyar Versmondók Egyesületé­nek felkérésére azok a hazai és határokon túli amatőr versmon­dók indulhatnak, akik két éven belül országos versenyeken helyezést értek el. mti __________■ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents