Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-24 / 290. szám

2002. Október 24., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Hat szobor hétvégi díszkivilágítást kap Október harmadik hétvégéjétől díszkivilágítást kapnak hétvégi es­téken, éjszakákon Patapoklosi köztéri szobrai. A község neveze­tessége, az 1794-ben épült, ba­rokk stílusú, műemlék jellegű pa­tai református templom már 1998-as felújítása óta ilyen megvi­lágítással mutatkozik. A település legújabb kori neve­zetessége, hogy az ötszáz főnél ki­sebb lélekszámú községnek a ma­ga kategóriájában alighanem pél­dátlanul, immár hat köztéri szob­ra van. Az elsőt Szegedi Kis Ist­vánnak, a reformáció kezdetén te­vékenykedő prédikátor költőnek állították, majd évről évre bővült a köztéri alkotások köre. A sorban a második mű Poklosi néveredetére utal az ápoló szerzetes és a leprás katona alakjával: a XIII. század elején a szentföldi kereszteshad­járatból visszatérő II. András ki­rály itt telepítette le a Közel-Kele­ten a rettegett fertőzésben, leprá­ban megbetegedett, vagyis akkori szóhasználatban bélpoklos kato­náinak egy részét. Aztán Petőfi Sándor, Árpád fejedelem, a sziget­vári hős Zrínyi Miklós, idén szep­tembertől pedig Kossuth Lajos ka­pott szobrot a kisfaluban. A szoborállítások java eddig je­les kerek évfordulóhoz kapcsoló­dott. Ez a hagyomány jövőre is folytatódik, amikor az 1703-ban kezdődött kuruc szabadságharc háromszázadik évfordulójára II. Rákóczi Ferenc kap majd köztéri szobrot Patapoklosiban. on. Illyés-vetélkedők Vers- és prózamondó versenyt hirdet Illyés Gyula születésének 100 éves évfordulójára a Pécsi Nőegylet. A zsűri elnöke Sólyom Katalin színművésznő lesz. A búsásan jutalmazott (60 ezer fo­rintért kap könyvjutalmat az el­ső három helyezett) vetélkedőt a Művészetek Házában tartják, és itt (vagy a 70/200-1650-es te­lefonszámon) várják egész októ­berben a 14-25 év közötti ver­senyzők jelentkezését. Megyei vers- és prózamondó verseng, internetes műveltségi vetélkedőt, sakk-kupát, KRESZ- versenyt hirdet a megye elemi is­kolásainak az Illyés Gyula Általá­nos Iskola, névadója tiszteletére. A centenáriumi rendezvénysoro­zat első két vetélkedésére (vers- és prózamondó, valamint internetes műveltségi verseny) ugyancsak októberben várják a jelentkezése­ket a szervezők. M. B. E. Térkép a kultúránkról Pécsi szerzők munkája: a Magyarság kulturális földrajza Milyen az iskolázottság, a kulturális élet hazánk régiói­ban? A jövedelmek mennyire tükrözik vissza a szellemi be­fektetéseket? Hogy állunk színházak, múzeumok terén vidéken és a fővárosban, és egyáltalán mekkora a kultu­rális szerepünk a világban? Ezekre a kérdésekre kínál vá­laszt olvasmányos formában két baranyai szerző új köny­ve, a Magyarság kulturális földrajza II.- Az előzmény az volt, hogy még angol-földrajz szakos egye­temistaként felkért dr. Tóth Jó­zsef professzor, a PTE mostani rektora, hogy az általa gyűjtött adatok, gondolatok segítségével a bölcsész és a geográfus látás­módjával adjak képet hazánk nyelvismeretéről - idézi a kötet születésének körülményeit dr. Trócsányi András docens. Aztán ez a terület egyre terebélyese­dett, előbb Magyarország kultu­rális földrajza kollégium, majd egy könyv lett belőle. Ez a kötet alapmű lett a tárgykört hallgató diákok részére, és nem csak Pé­csett, hanem az egész ország­ban. Most pedig a két kutató elké­szítette a folytatást is, mely a la­ikusoknak is általános képet mutat arról, hogy hazánk iskolá­zottsági helyzete és a régiók jö­vedelmi viszonyai hogyan kap­csolódnak, milyen az ország kulturális térképe, beleértve az analfabetizmust, a nyelvismere­tet, a tudományos élet aktivitá­sát. A könyvből olyan érdekessé­geket tudhatunk meg, hogy a mozik és a nézők száma har­minc év alatt a hatodára csök­kent az országban, holott a be­mutatott új filmek száma nem változott, vagy hogy színházból, múzeumból egyre több van, de a látogatói kör évtizedek óta azo­nos mértékű, a tudományos élet, a magyar kultúra pedig nem zárható le országhatárok­kal.- A kötetben jelképesen átlép­tük az ország határait, az emig­rációban élők és a környező országok ma­gyar kultúráját is bevontuk az elemzésbe, sőt a világhírűvé vált magyarok szerepével is foglalkoztunk - mondja dr. Trócsányi András. - Érdekes ha­zai sajátosság, hogy Magyaror­szágon azok a legiskolázottabb települések, amelyek a legfiata­labb korstruktúrával rendelkez­nek. Az úgynevezett szocialista városok - Dunaújváros, Várpalo­ta, Paks stb - például kiemelke­dő értékeket mutatnak, persze igaz ez a nagy kultúrvárosokra is, mint Pécs, vagy Debrecen. A médiaelemzésből pedig az látható, hogy a tévénézettség jó ideig növekedett, de 1997-ben a kereskedelmi csatornák megje­lenésekor mintegy másfél millió ember döntött úgy, hogy inkább olvas és nem néz tévét. A köny­vek és a sajtótermékek terén mennyiségi ugrás és minőségi visszaesés tapasztalható. Ez a többszörösen baranyai kötet - nem csak a szerzők pé­csiek, de a kiadó, a Pro Pannónia is - mindenkinek ajánlott, aki a műveltségét az országgal kap­csolatos kulturális információk­kal szeretné bővíteni, vagy aki szerepet vállal az ország hírének terjesztésében. MÉSZÁROS B. E. SZATIRKÁK Busholó juhász - az iraki hegyek­ben. A Kárpát-medencébe ugrálni ti­los! A betörők örömujjongásba törtek ki, hogy új börtönök építésével csökkentik a zsúfoltságot. Ő a szívinfarktus réme: hét roha­mot élt túl. Virágének: Százszorszép mobi- lom! Calgonnal a mosómedve tovább él. „Vigyázat! Őrzött területű ku­tyák!” Állaga: török álaga. A titkosrabszolgálatoknak dolgo­zott. Klónpolgárok, csak a DNS-lánca- itokat veszíthetitek! Dante Aligéri - el az átlagot. Marafkó László Intézményesített szegénység: világnap már van Annyit már sikerült tennünk a szegénység ellen, hogy az októ­ber 17-i világnap szintjén intézményesítettük - fogalmazott sarkosan a minap dr. Tistyán László szociológus, a pécsi Fact Intézet igazgatója. A probléma súlyáról annyit: módszertől függően van, aki 2,3 millió, más „csupán” 800 ezer szegényről beszél Magyarországon. A factosok olyan fórumot indítottak útjára, amelyen időről időre a társadalomtudományok által vizsgált társadalmi kérdéseket vitatnak meg, különböző szak­területek képviselőivel. Az első téma a szegénység volt, apro­póul a minapi világnap szolgált. A rendszerváltás előtt még a sze­génység fogalmának kimondása is tabunak számított, helyette a kutatók a „többszörösen hátrá­nyos helyzetűek” vagy a „társa­dalmi beilleszkedési zavarokkal küzdőkről” beszéltek. A köztu­datban is számon tartott szegény­ség a rendszerváltással keletke­zett, ugyanakkor összekapcsoló­dott az elszegényedés, a lesüllye­dés problémájával - mondja Mo­nostori Judit, a Központi Statiszti­kai Hivatal fővárosi munkatársa. - A társadalompolitikai válaszok ugyanakkor ez utóbbi, szélesebb tömegeket érintő gond felszámo­lására vonatkoztak, s úgy tűnt, hogy a kilábalás a ’90-es váltást követő gazdasági válságból meg­oldja a szegénység problémáját is. Pedig minden gondolkodó számá­ra világos volt, hogy legfeljebb a tömeges elszegényedést számol­hatta föl. Ki nevezhető szegénynek? Megközelítés kérdése, ebben nincs tökéletes objektivitás - foly­tatja a gondolatsort Bálint Lajos, a KSH pécsi munkatársa, a „kutatói önkény” szabja meg, kit tekinthe­tünk szegénynek. Az úgynevezett abszolút küszöb meghatározásá­nál - persze itt is befolyásoló a módszer - Magyarországon a lét­minimum-számítás a mérvadó, e tekintetben 2000-ben, amikor az országos átlag 25.600 forint volt, a családok 23 százaléka élt ez alatt. Ha ugyancsak a jövedelmeket te­kintjük, akkor a politika itthon a saját jogú öregségi nyugdíj mini­mumát veszi alapul, ebben az esetben viszont a lakosságnak csak 8 százaléka tekinthető sze­génynek. Ha már számháború­zunk: létezik a relatív szegénység fogalma is, a koncepció a társadal­mi egyenlőtlenségek - a jövede­lem-egyenlőtlenség - felől közelíti meg a problémát, és szegénynek a társadalom egytizedét, azaz ha­zánkban egymillió embert tekin­tenek. Ugyan 1989-ben megrendezték az első szegénység-konferenciát, a politika most sem szereti, ha bárki is a szegénységről beszél, mondja dr. Füzesi Zsuzsanna, a Fact tudományos igazgatója. Az elmúlt 12 év arról szólt, hogy a társadalmilag előnyös helyzetben lévő csoportok érdekei mind job­ban érvényesüljenek. Máig nem vesznek tudomást a döntéshozók arról, hogy milyen mértékben nőtt a gyermekszegénység, azt a demográfiaival azonosítják. Üzlet lett a szegénység - teszi hozzá Tistyán László -, a politikai erők legfeljebb érvként használják ese­tenként a választási kampányok­ban. A minisztériumok munkájába belelátva a legnagyobb gondot Monostori Judit abban látja, hogy a szociális területen a maradék­elv érvényesül a költségvetés szemléletének kialakításakor. Semmi jele, hogy szociálpolitikai rendszerek épülnének ki, amire a legjobban az világít rá, hogy az ál­lami gondoskodás az önkormány­zatokra testálódott, mégpedig a kiterjedt segélyezés formájában. Rájuk és a karitatív szervezetekre hárul minden, és ebben a folya­matban meghatározó az állami in­tézmények és a civilek kapcsola­ta. A létminimum számítása Elsőként meghatározzák az egyes demográfiai csoportok (gyere­kek, aktiv felnőttek, nyugdíjasok) élelmiszer-szükségletét, majd az adott időszakra vonatkozó árak alapján mellé rendelnek egy kiadási összeget. Ezt háztartási szinten összegzik. A létminimum értéke azoknak a családoknak az átlagos havi teljes kiadása, akik élelmi­szerre a fentebb kiszámolt összeget költik. A SZEGÉNYEK ARÁNYA AZ EGYES KORCSOPORTOKBAN korcsoportok az átlagos ek 1992 vivalensjövede 1994 em 50 százalék 1996 a alatt élők 1997 0-2 15,1 22,8 29,7 ' 33,7 3-6 13,7 11,7 24,7 26,0 7-14 12,0 16,4 21,6 22,3 15-19 13,0 15,9 19,1 18,2 20-29 11,3 9,5 13,2 15,2 30-39 7,7 13,4 13,6 12,1 40-49 7,3 9,3 15,5 12,1 50-59 7,4 11,3 7,3 8,6 60-69 10,5 7,4 4,3 2,7 70­11,1 9,1 8,9 4,3 Ez utóbbi­ra világít rá egy példával Szentgyörgy- vári Károly, a Máltai Szere­tetszolgálat pécsi képvi­selője. Évek­kel ezelőtt egy úr azzal jelentkezett a mentőszol- gálatnál, hogy ad egy 2 millió fo­rint értékű mentőautót az OMSZ- nek. Az adományozás meghiú­sult: nem tudták hová könyvelni a tételt... Pécsett öt karitatív szerve­zetnek van szerződése az önkor­mányzattal, de évekbe telt, mire dűlőre jutottak a szociális bizott­sággal abban, hogy miként történ­jen a pénzek elosztása. Egyene­sen harc folyik azért, hogy az ellá­tási szerződést kötők majdan leg­alább annyi pénzhez juthassa­nak, mint más szervezetek; úgy tűnik, nem mérték még föl igazán a döntéshozók, hogy a profik több pénzből magasabb színvo­nalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani - fűzi tovább kolléganő­je, Dúsa Ágnes. Mi lehet a végkövetkeztetés? Szentgyörgyvári Károly idézte a Bibliát, mely szerint „Szegények mindig is lesznek köztetek”. Bá­lint Lajos azt mondta: toleráljuk a szegényeket, de lehetőleg nagy tá­volságból tesszük ezt. Egy biztos: a magyar társadalom akkor fog előrelépni e kérdésben, ha az álla­mi akarat a nyugati példákhoz ha­sonlóan föl meri vállalni a problé­mát, s a nagy állami források nyújtotta lehetőségekbe ágyazód­hatnak bele a civil szervezetek. BALOGH ZOLTÁN KÉPEK ÉS SZÖVEGEK. Csoszó Gabriella fotóiból és Podmaniczky Szilárd tervezett könyvének részle­teiből nyílt tárlat a Közelítés Galériában (Pécs, Mátyás király utca 2.) kedden. Felvételünkön az egykor a PTE-n végzett, ma már Budapesten alkotó fotóművész képpárjai, melyek érdekessége, hogy azonos mo- delleket pár év elteltével újra megörökített-. _____________________________________________fotó, tóth l. Tu dásexport a Kárpát-medencébe Segítség Székelyföld fejlesztéséhez lesztési koncepciói megalapozásá­hoz, és ajánlásokat fogalmazzon meg a romániai regionális politika és területi statisztika EU-kompati- bilitásának erősítése érdekében. Legutóbbi kintjártamkor tárgyal­tam a román integrációs államtit­kárral és ő hangsúlyozta: Románia számít a magyar segítségre az EU- csatlakozásra való felkészítésben. Székelyföld három megyéje egy többmegyés romániai régió része. Megállapodás született arról, hogy román szakemberekkel hasonló szisztémával elkészül a régió másik felének, Fehér, Szeben és Brassó megyéknek az állapotfel­mérése is. A főigazgató jellemzőként emlí­ti, nemrég Bulgáriából is jelentkez­tek, hogy az RKK működjön közre régiófejlesztést előkészítő állapot- felmérés elkészítésében.- Ez a magyar területfejlesztési tudomány elismerése - hangsú­lyozza a főigazgató. - A tudást ex­portáljuk. Az Európai Unió jöven­dő tagországaként abba a szerep­körbe kerülünk, amelyben a kö­zelmúltig nálunk az írek és a por­tugálok voltak: szakembereink tanácsadóként járják az uniós csatlakozásra készülő országo­kat. _________________________________________DUNAI I. Az MTA Regionális Kutatások Központjának a regionális tu­domány fejlesztésére kidolgozott stratégiája az 1990-es évek végén e tudománynak a határon túli magyar tudományosság­ban való meghonosítását fogalmazta meg. A székelyföldi kí­sérlet sikere nyomán a program a Kárpát-medence többi ma­gyar lakta területeit is célba vette. A siker kapcsán kibővült a kon­cepció: az RKK a következő évek­ben az egész Kárpát-medence re­gionális fejlesztési, állapotfelmérési és stratégiakészítési programját lét­rehozza a többi magyarlakta terüle­tekre. Jövőre indul a munka a Felvi­déken, és a Vajdaság állapotát, fej­lesztési lehetőségeinek feltárását is hamarosan megkezdik. Felmerülhet azonban a kétely: a többségi nemzetek politikusai, szakemberei vajon nem eleve gya­nakvással, vagy helyből elutasítás­sal fogadják-e majd a magyarorszá­gi közreműködést. Erre különös Romániában látszik esély.- A román területfejlesztési szakemberekkel nincs gond - mondja dr. Horváth Gyula,az MTA Regionális Kutatások Központjá­nak főigazgatója, a program veze­tője. - A székelyföldi vállalkozás azt a célt szolgálta, hogy e térség egyre felkészültebben kapcsolód­hasson az európai területfejleszté­si programokhoz, módszertani se­gítséget nyújtson más térségek fej­Egyéves munkával a Regionális Ku­tatások Központja stratégiai prog­ramjának első nagy lépéseként az erdélyi Új Kézfogás Közalapítvány­nyal együttműködve a Székelyföld­höz tartozó három megye - Hargita, Kovászna és Maros - társadalmi- gazdasági és kulturális állapotának jellemzőit foglalta össze 12 fiatal er­délyi kutató közreműködésével. A programot a Határon Túli Magya­rok Hivatala is támogatta, ha nem is anyagilag. A székelyföldi kísérlet eredmé­nyéről az RKK szerkesztésében nemrég elkészült a monográfia, amely magában hordozza a fejlesz­tési stratégia alapelemeit is. A ki­nyomtatva mintegy 300 oldalas munka várhatóan jövő év közepén jelenik meg. A feltehetően Székely­föld a 21. század elején címet kapó monográfiát román és angol nyel­ven is megjelentetni tervezik, hi­szen az állapotfelmérés részben a szakpolitikusok, részben a befekte­tők, részben a tudomány és az ok­tatás számára készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents