Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-18 / 285. szám

2002. Október 18., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Fekete Péter, a balszerencse fia Hiánypótló 'Zrínyi-énekek Kircsi László Weiner-díjas Könnyed kikapcsolódást és nagy slágereket ígér a PNSZ mai bemutatója A Pécsi Nemzeti Színházban ma este lesz a Fe­kete Péter című operett bemutatója. Az Eise- mann Mihály slágerek hatvan év elteltével sem koptak el, ezeket a dalokat ma is ismeri az ország. Halasi Imre rendező arra töreke­dett, hogy a darabot eredeti hangulatában ál­lítsa színpadra. Fekete Péter figurájába nap mint nap belebotlunk az utcán. Arról a kisemberről van szó, aki bármi­be is kezd bele, a lehető legrosszabbul csinálja a rábízott feladatokat. Mindig balszerencsésen nyúl a dolgokhoz, és rendre nagyobb bajt csinál mint hasznot. Egy ilyen emberre figyel fel Eise- mann Mihály operettjében egy üzletember, és vállalkozást alapít a legendás balszerencsére. Hi­szen a konkurenciához beépítve az illetőt biztos a másik cég sikere, másrészt fogadások köthetők, hogy éppen hol fogja elszúrni a teendőit.- A történetet nyugodtan írhatták volna napja­inkban is. Igen aktuális a mondanivalója, még­sem emiatt poroltuk le ezt a darabot, hanem a ki­vételesen jó zenéjéért - mondja Halasi Imre, a Já- szai-díjas rendező. - Eisemann ugyanis a XX. szá­zad egyik legismertebb zeneszer­zője, és ez az operettje tele van nagy slágerrel. Jó néhányat ma is fütyülünk közülük, éppen csak nem tudjuk, hogy innen való. Pél­dául a Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lányt bizonyosan min­denki ismeri. A harmincas évek Párizsában játszódik a cselekmény, melyhez valódi hátteret teremtenek az ugyancsak Jászai-díjas Menczel Ró­bert díszletei. A táncok koreográfu­sa a Harangozó-díjas Krámer György, aki egykor maga is táncos volt.- így, hármasban évek óta együtt dolgozunk, teszi hozzá Halasi Im­re, és ez a biztosíték arra, hogy az eredeti történetet fogjuk visszaad­ni. Ez egy nagyon jól kitalált elő­adás, vélekedik a rendező, nincs szükség az újraértelmezésére, kel­lemes, könnyed két ,és fél óra vár a nézőkre. A Fekete Pétert egyébként ha­zánkban számtalanszor bemutat­ták már, legelőször 1943-ban, s most is nagy sikerrel megy a Víg­színházban Rudolf Péter és Eszenyi Enikő főszereplésével. A pécsi be­mutatón Lipics Zsolt lesz a balsze­rencsés főhős, akire Fillár István fi­gyel fel, mint élelmes üzletember. A női főszerepekben pedig Stuben- d.ek Katalint (a későbbiekben Fábi­án Anitával felváltva játszanak) és Lesznyák Katalint láthatjuk. MÉSZÁROS B. E. Stubendek Katalin és Fillár István jelenete fotó, müller andrea Hiánypótló kötet jelent meg egy pécsi kutató jóvoltából, amely horvát, szerb, bős-’ nyák és szlovák népi éneke­ket tartalmaz Zrínyiről és a szigeti csatáról. A könyv ma­gyar nyelvű, Frankovics György, Jung Károly, Kiss Károly és Molnár Imre fordí­tásainak köszönhetően. Zrínyi-énekek és feljegyzések cím­mel jelent meg Frankovics György szerkesztésében az a kiváló kötet, amelynek célja a magyar és horvát nép történeti személyiségének sokrétű bemutatása. Frankovics Szigetvár ostromával és a Zrínyi­vel kapcsolatos legkorábbi tudósí­tásokat adja közre, továbbá a hor­vát, szerb, bosnyák és szlovák né­pi énekek sorát, s jónéhány frissen fordított mondát. Az ostromot és a török rabsá­got túlélő öt-hat szigeti védő egyi­ke volt Cserenko Ferenc, Zrínyi komornyikja, akinek „Sziget várá­nak elfoglalása” című műve 1568- ban jelent meg Bécsben latin nyelven. Ezt a munkát a Ljublja­nában élő Budina Sámuel is köz­zé teszi, kiegészítve a bevezető és befejező részt, s jellemző a felfo­kozott igényekre, hogy még 1568- ban két német és két olasz nyelvű változata is . ismertté vált. Frankovics kötete közreadja Budina munkáját, továbbá helyet biztosít Mos de Chantona spanyol nagykövet a szigeti csatával kap­csolatos beszámolójának, ame­lyet II. Fülöpnek küldött 1566 szeptemberében. A kötet, amelyet István László szép rajzai illusztrálnak, ajánlha­tó az általános iskolák felső tago­zatosainak, középiskolásoknak és egyetemistáknak, s azoknak a fel­nőtteknek, akik érdeklődést mu­tatnak a szigetvári események iránt, amelyekről - a könyvet átla­pozva rádöbbenhetünk - nagyon keveset tudunk. cs. l. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának döntése alapján Weiner Leó zenepedagógiai díjjal tüntették ki Kircsi Lász­ló oboaművészt, a Pécsi Tu­dományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézeté­nek igazgatóját. Irodalmi esten, Csontváry-hang- versenyen, szimfonikus zenekari koncerteken - az elmúlt évtize­dek pécsi zenei életében gyakran láthattuk és hallhattuk Kircsi László oboamű­vészt, a Pécsi Tudomány- egyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézeté­nek igazgatóját. Élete egy­beforrt a város kulturális, szellemi életével. Emellett tanított is. A mostani ki­tüntetés a zenepedagó­gusnak szól, de mint az indoklásban elhangzott, a zenében a pedagógusi pá­lya, munkásság is alkotás­nak számít. Már a 60-as években a kortárs zene ér­dekelte, annak elkötele­zettje, képviselője volt az országos és a nemzetközi zenei fórumokon egy­aránt. Önálló oboaszólistaként és a Pécsi Szimfonikus Zenekarban évtizedekig szólamvezetőként vált széles körben ismertté. Sze­replései olyan különlegességek­hez is kapcsolódtak, mint példá­ul a Csontváry-hangverseny ke­retében a rádióban egyenesben közvetített 20. századi zenei program, amivel később hallga­tóként is találkozhatott. A Bartók Rádió „Nagy siker volt” című programjában ismételték.- Emlékezetes élményem volt az idő tájt például egy Pilinszky Jánossal való találkozás is a Csontváry Múzeumban - mond­ja. - Ez volt az első ottani matiné, amely 10 éven át az egyetlen hangversenysorozat volt, ame­lyet nem Budapestről szerveztek. Hasonlóan nagy élmény volt Weöres Sándor társasága is. A minap újravetítették Kismá- nyoky Károlynak azt a Martyn Ferencről készült kétrészes film­jét, amelynek komputer-zenéjét Kircsi László jegyzi. A művész­tanár elmondta: - A komputer fontos volt az életemben. Hason­ló szerepet töltött be, mint egy hangszer. Az emlékezetes film kapcsán elmondhatom, mindig is megpróbáltam zenéket kitalálni, zenét szerezni. Hogy eredménye­sen-e? Úgy érzem, meghallgatha- tóan és a kort majdan kutatók örömére. Egyetemi munkájáról szólva, kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta, az igazgatói meg­bízatást nem „eredménynek” ha­nem vállalásnak tekinti. - A kér­désre, hogy sikerélménnyel is együtt jár-e mindez, mármint az oktatás, azt mondhatom: igen. Olyan nagyszerű kollégákat sike­rült ide, az intézetbe gyűjtenem magam köré, hogy velük és a nem kevésbé rátermett tanítvá­nyokkal együtt dolgozni magá­ban sem akármilyen élmény. BEBESSI K. Kircsi László oboaművész ígéretek helyett tettekkel a kulturált mindennapokért... Most vasárnap egyetlen fordulóban dől el minden: nincs elveszett szavazat, minden voks hasznosul! ... hogy Pécsnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen! MEGHÍVÓ Kamhányzáró gyűlésre vendég: Varga László, az oi szággyülés korelnöke október 18. (MA) 18.00 óra Nagy Lajos Gimnázium A legszélesebb polgári együttműködés polgármester­jelöltjeként köszönöm az Önök eddigi támogatását mind a 24 egyéni képviselőjelöltünk nevében. Pécsett a városvezetést leváltani akaró valamennyi szavazatra szükségünk van ahhoz, hogy városunkat végre egy jobb, valóban fejlődő irányba fordíthassuk! Ezért kérjük Önt, barátait és ismerőseit, hogy vasárnap szavazatával is támogassa a FIDESZ-MDF jelölteket! 2002 Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület Esztergár Lajos Konzervatív Kör Pécsi Polgári Szalon Egyesület több mint 200 pécsi polgári kör Fidelitas Kisgazda Polgári Egyesület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents