Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-17 / 284. szám
M 2002. Október 17., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L TÚR A RENDHAGYÓ TANORAK. A pécsi Felsővámház Utcai Általános Iskolában már hagyománya van annak, hogy a tanulók rendhagyó órák keretében közelebbről ismerkednek meg egy-egy különleges témakörrel. A múlt héten Gyúrok János szociológus, egyetemi oktató tartott előadást Indiáról. Ismertetőjét egy alkal- mi tárlattal tette még érzékletesebbé.__________________________________________________foto tóth t. Európai körutazás liszt Ferenccel Koncertsorozat kezdődik ma este a Művészetek Házában, melynek keretében Bánky József zongoraművész újra eljátsz- sza Liszt Ferenc Zarándokévek című háromkötetes munkájának teljes anyagát - a művészt korábban Ciffra-díjjal jutalmazták ezért a programért. A zongoraművekről minden alkalommal részletes háttérmagyarázatot is hallhat a közönség. Zarándokévek (Années de Pélerinage) címmel Liszt Ferenc három kötetben jelentette meg a svájci, és az olaszországi útiélményeinek hatására született kompozícióit. Ezekben a zongoraművekben mindenütt helyett kap a társművészet is: költeményekre, képzőművészeti alkotásokra hivatkozik a zeneszerző. Talán nem véletlen, hogy Bánky József zongoraművész most négy koncerten újra eljátssza a Zarándokévek 26 darabját - a kilencvenes évek elején hallhatták már tőle a pécsiek, s olyan nagy sikere volt, hogy a Liszt Ferenc Társaság akkor Ciffra-díjjal jutalmazta érte. Bánky József ugyanis keresi az átjárókat a különböző művészeti ágak között, írt már verset zenedarabokra, és zeneművet is versekre. Most azonban szigorúan Liszt útmutatásaihoz igazodott, hiszen a zeneszerző írta elő, hogy több alkotását is versidézetek elmondásával kezdjék. Ma este a Zarándokévek svájci kötete hangzik el a Művészetek Házában, és a természeüeíró címek önmagukért beszélnek (A forrásnál, Teli Vilmos kápolnája, Vihar stb.). Csupán az Obermann völgye lóg ki a sorból, mert ez címével ellentétben nem tájról, hanem egy regényről szól, az 1800as évek elején népszerű francia Senancour munkájáról. Bánky József a zongoradarabok megszólaltatását megelőzően és azt követően tájékoztató előadást is tart minden alkalommal, a mű keletkezési körülményeiről, a korabeli fogadtatásról. A Zarándokévek olaszországi ciklusa december 10- én következik, majd annak függeléke, a velencei és a nápolyi rész márciusban, Liszt idős korában született Zarándokévek III. műveivel együtt. Ugyanakkor februárban lesz egy ünnepi h-moll szonáta előadás is, mivel a közismert kompozíció kiadásának ekkor lesz a 150 éves jubileuma. MÉSZÁROS B. E. „A színház évezredes perverzitás” Bemutató a 10 éves Pécsi Horvát Színházban _________Magyarul - magyarán__________ Ös ztönösség - tudatosság Élvezet lapozgatni a Pécsi Horvát Színház tízéves működését bemutató albumot. A dr. Sokcsevics Dénes szerkesztette, Bagossy Levente tervezte reprezentatív könyv, nem csak az elmúlt évtized színházi bemutatóit dokumentálja, de világos képet ad az intézmény sajátos profiljáról, vállalt missziójáról is. A magyarországi horvátok anyanyelvi kultúrájának ápolásáért sokat tettek. Különösen fontosak az országos tájolásra született gyerekeknek szóló előadások. Még fontosabb talán, hogy híd akartak és tudtak lenni a horvát és magyar kultúra között. A horvátországi fesztiválokon való folyamatos sikeres jelenlét rangot, erkölcsi támogatást szerzett számukra az anyaországban. A kétnyelvű előadások, a nyári színházi hagyományok folytatása, a kortárs magyar művek bemutatása holdudvart teremtett a színház körül nem csak a horvát származásúak, de a magyarok köréből is. Sokat tett ezért néhány könyv megjelentetése, s a Csopor(t) Horda Galéria működése is. A produkciók nagy része színháztörténeti értéket képvisel. Krleza: Szentistvánnapi búcsúja, Bresan: Paraszthamletje, Moliere: Képzelt betege, Fösvénye, Shakesperare: Mac- bethje, Tábori: Mein Kampfja, Eck Imre balettjei, Gogol: Egy őrült naplója, Karagic darabjai fémjelzik a műsorpolitika igényességét. A jubileumra, az osztrák drámairodalom fenegyerekének, Thomas Bernhardnak, Színházcsináló című komédiáját mutatták be, horvát nyelven, zágrábi vendégművésszel a címszerepben, ifj. Bagossy László rendezésében. A szerző, a rendező kedvence. Sajnos a magas költségek nem tették lehetővé, hogy a színház vezetése, eredeti terve szerint, tolmácskészüléket biztosítson a nyelvet nem értő nézőknek. így a beszédközpontú, elsősorban a meghökkentő nyelvi humorra építő darab előadását teljességgel csak a horvát anyanyelvűek elvezhetik. Különösen az előadás első harmadára igaz ez. Később, amikor a dilettáns pojáca, családtagjain való élős- ködését látjuk, a színház már mindenki számára élvezhető. Bagossy László jr. legutóbb a Kamara Színházban, a Revizorból rendezett parádés előadást, olyant, amit nehéz túlszárnyalni. Most is precíz, világos felépítésű, látványos színházat teremt. Színészvezetését is eredményesnek érzem. Bernhard bombasztikus szövege mégis kevesebb nevetést fakaszt a vártnál. Talán túl belterjes a témája. Darko Curdo, a Zágrábi Nemzeti Színház művésze, önálló estjével, és az Őrült naplója előadásával már mély nyomot hagyott a pécsi közönségben. Most a porfészekbe érkezett állami színészként és az antitalentumok számára írt, a Történelem kereke című mű szerzőjeként, talán túl tiszteletreméltó zsarnokot teremt. Gyönyörűen beszél, túlzásaiban is elegáns minden mozdulata, kis aljasságainak is méltóságteljes külsőt ad. A nyelvet értők is komolyan veszik hatásvadász szövegeit. Hiába mondja, „amit a színész játszik, mind hamis” vagy, hogy „a színház évezredes perverzitás melynek bolondja az emberiség”, a közönség áhítattal hallgatja szóáradatát, csak a helyzetkomikumok során kacag. Lehet, hogy így jó, de én nem bánnám, ha legalább egy picit hagyná, hogy megutáljuk. Vidákovics Szláven a másik profi a színpadon. Megejtő ügyefogyottsággal igyekszik kiszolgálni apja folyamatos önzését és terrorizálását. Finoman érzékelteti, hogy szereti az apját, ha sajnálja is, hogy ilyen jutott neki. Szolgálatkész, mégis érzékletesen őrzi méltóságát a méltatlan viszonyban. A tíz év rutinos horvátnyelvű színjátszókat nevelt. Grisnik János vendéglőse tetszett a legjobban. Finom arcmimikával teremti meg a figura hitelét. Látszólagos bambasága mögött ott van a falusi kocsmáros tapasztalata, a félbolond művészfélék bogarasságát illetően. Polgár Éva színházcsinálónéja egytömbből faragott megalázottság. Zsárácz Erika az apját feltétel nélkül kiszolgáló lány szerepében ko- mikusságában is hiteles. Grisnik Petra, a vendéglős lányaként alakított figurája talán túl karikírozza a „falusi libát”. Biikkösdi László Darko Curdo és Grisnik János A színházcsináló című darabban fotós t. l Egy orvosi rendelő kálváriája Okiratot hamisított-e a garéi polgármester? Jogerős bírósági ítélet született a garéi orvosi rendelő és szolgálati lakás felújításával kapcsolatban: a kivitelezőnek a kamatokkal együtt több'mint kétmilliót kell visszafizetnie túlszámlázás miatt. A bírósági procedúrával párhuzamosan futó okirat-hamisítás ügyében azonban a rendőrségi nyomozás furcsa eredményt hozott: nem azt vizsgálták, hogy meghamisítot- ta-e valaki a bírósághoz benyújtott dokumentációt, hanem hogy eredeti-e rajta az aláírás és a pecsét. Még 1997-ben történt, hogy a garéi önkormányzat pályázatot írt ki az orvosi rendelő és a hozzá tartozó szolgálati lakás felújítására, amelyet egy ócsárdi vállalkozó, Herke József nyert el, aki fix ötmillióért vállalta a feladatot. Néhány hónapra rá a meglepetés erejével hatott, hogy Lowe- scher János polgármester a szerződést a testület tudta és beleegyezése nélkül tételes felméréssel történő elszámolásúra módosította 800 Ft plusz 25 % áfa rezsi óradíjjal és több mint hárommillió forint többletköltséggel. A testület ezt az új szerződést később a műszaki ügyintéző rábeszélésére elfogadta ugyan, de egyben megtiltotta a további számlák kifizetését a hiánypótlás befejezéséig. A polgármestert azonban nem zavarta a tiltás, kifizetett egy 700 ezres és egy 630 ezres számlát is. Egyre szélesedő körben nyilvánvalóvá kezdett válni, hogy a nyolcmilliót meghaladó költség és az elvégzett munka nincs arányban egymással. Ezért a testület úgy határozott, hogy szakértőt kér fel a tisztán látás érdekében. Miután rendőrségi feljelentés is történt az ügyben, a felkért építész szakértő, Erb Jenő, a rendőrség által megbízott igazságügyi szakértővé minősült át. Erb alapos munkát végzett. Bekért minden fellelhető iratot, helyszíni szemlét tartott, s az összes felet megkérdezte arról, tud-e olyan munkálatokról, amit ő nem vett fel. A végeredmény: két és félmillió forintos túlszámlázás. Miután a Siklósi Rendőrkapitányság a rendelkezésre álló adatok szerint nem talált olyan személyt, akivel szemben a bűn- cselekmény alapos gyanúját meg lehetett volna állapítani, polgári peres úton próbálták a pénzt visszaszerezni. A peres eljárás kezdeményezése azonban nem volt egyszerű, tekintettel arra, hogy a hét fős képviselő-testület három tagja akarta volna, három viszont nem, a hetedik pedig azt mondta: döntsön a falu. Ekkor falugyűlést hívtak össze, majd ennek eredményeképp keresetet nyújtottak be hárommillió forint megfizetése tárgyában hibás teljesítés miatt. A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő, Weisz Lajos azonban lényegesen kevesebb plusz költséget állapított meg, s végül a bíróság a vállalkozót közel másfél millió forint és annak kamatai megfizetésére kötelezte, Herke Józsefnek így most összesen több mint kétmillió kétszázezret kell előteremtenie. A két szakvélemény közti tetemes, több mint egymilliós különbség a testület feltételezése szerint abból adódhatott, hogy amíg Erb egy 15 oldalas, a megrendelő részéről nem igazolt anyagból, addig Weisz egy 19 oldalas dokumentációból dolgozott, amelyet Lowescher polgár- mester aláírása és pecsétje hitelesített. Ez utóbbit a szakértő az „önkormányzat által befogadottnak” minősítette. A testület Sipos Jenőné jegyzővel együtt azonban úgy gondolta, hogy a bírósági tárgyalásra olyan átjavított iratok kerültek, amelyek nem egyeznek a rendőrségi vizsgálat során rendelkezésre állt anyaggal, ráadásul a „javítódat” a képviselők soha sem látták, így elfogadni sem volt módjukban. így aztán 2001 decemberében okirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett a jegyző és a testület, utóbbit Hitre Sándomé polgármester helyettes képviselte, miután Lowescher polgármesterre az érintettség gyanúja vetült. A nyomozást a Pécsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ez év júliusában megszüntette arra hivatkozva, hogy a polgári peres eljáráshoz csatolt iratok nem minősíthetők hamisnak, hiszen az azon lévő bélyegző eredeti, és az aláírás is a polgármestertől származik, érdemi eltérést pedig a két dokumentáció között nem leltek föl. A két szakértő két különböző értékelési szisztéma alapján állapította meg az elvégzett munka értékét és a munkáért kifizetett ellenérték közötti különbséget állapították meg. A rendőrség érvelése, mondja érdeklődésünkre a jegyzőnő, mellbevágó volt ugyan, de miután legalább a bíróság döntése jogerős, és várhatóan a napokban meg is kapják, azonnal felszólítják a kivitelezőt a fizetésre. Herke József véleménye szerint a per alapvetően nem ellene, hanem a polgármester ellen irányult, s annak valójában nem volt nyertese. Lowescher polgár- mester pedig állítja, a két dokumentum, leszámítva az aláírást és a pecsétet, a számadatok tekintetében teljesen megegyezik egymással, a rágalom tehát véleménye szerint nem bizonyosodott be. Ám dr. Temesi Tibor ügyvéd, aki a garéi önkormányzatot képviselte a procedúra során, úgy gondolja, a rendőrségnek nem azt kellett volna vizsgálnia, hogy eredeti-e az aláírás és a bélyegző, hanem azt, hogy azok mikor kerültek az ügyiratokra, s ezek után lehetne egyértelműen kijelenteni, hamisítvánnyal áflunk szemben vagy sem. Szerinte a két dokumentum a számadatok tekintetében sem egyezik meg. CSERI LÁSZLÓ > K ) Begyakorolta, automatizálta, reflexszerűvé érlelte cselekvésének minden mozzanatát, azaz a tudatosság nélküli mozgása a tudatosság fokán át és annak segítségével vált azzá. Mint minden hasonlat, úgy ez is sántít egy kicsit, de sok megszívlelni való rejtőzik benne. Gondoljunk csak arra, hogy milyen óriási a különbség a helyesírási érzékére hagyatkozó, ösztönösen cselekvő ember és aközött, akinek nem a fejében (tudatosság), nem is az ujjábán, hanem a tolla hegyében van a helyesírási szabályrendszer. Az élőbeszéd, amely nem ad lehetőséget a töprengésre, találgatásra, még inkább megköveteli az automatizáltság fokát. Azt, hogy a naponta előforduló, a nyelvi közlekedésben bekövetkező koccanásos, kisebb-nagyobb sérüléssel (egymás félreértése vagy meg nem értése) járó balesetek a készség melyik szintjén következnek be, csak találgathatjuk. Néhány példán azt szemléltetem, hogy a hibázók viszonya milyen lehet az alaphoz, a nyelvi rendszert bemutató grammatikához. PL. „Annyit ér, mint holt lón a patkó” - A hasonlat használata stílusérzékre vall. Egyszerűen: Semmit sem ér. De a holt szó használata indokolatlan finomkodás a megszokott döglött helyett. Állatra, még ha nagyon kedves volt is, ritkán mondjuk azt, hogy meghalt, esetleg így: elpusztult vagy még tapintatosabban: kimúlt. Az árnyalt kifejezés feltétele e példa alapján is a rokon értelmű szavakban való jártasság. Feltűnő végül a ló tárgy rágós alakja így: lón. „A sült galamb senkinek se hullik az ölébe” - ez a bölcsnek szánt mondás felemásra sikerült, mégpedig annak a másik szókapcsolatnak a rokon jelentése alapján, hogy valami, pl. érett gyümölcs valakinek az ölébe hull, azaz fáradozás nélkül könnyen jut hozzá valamihez. Az átvitt értelemben használt szólásmondások keveredése figyelhető meg ebben a megállapításban is: „Nem vitatom, hogy 'ragadós' volt (ti. a privatizáció), akik közel ültek a tűzhöz, azok bele tudtak nyúlkálni.” A tűzhöz való közelség és a húsos fazék melletti hely egyaránt azt jelenti, hogy jogtalan (anyagi) előnyökhöz jut. De hogy a húsos fazék helyett a tűzbe nyúlkáljanak, az már mérhetetlen kapzsiságra vall. Tehát, aki képszerűségre törekszik, annak ismernie kell a magyar nyelv „virágait”. Rónai Béla Egy neves nyelvész az anyanyelvét használó (beszélő, író) embert a nyelvi műveltség eltérő szintjeit tekintve a gépkocsi- vezetőhöz hasonlítja, akinek a cselekvése a kielégítő biztonság fokán már öntudatlan.
