Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-14 / 281. szám

10. OLDAL HÓBÓL BEM UTATKOZIK 2002. Október 14., hétfő HMM Hóból kilépett az árnyékból A település 1966-tól 1992-ig Szigetvárhoz csatoltan, ám mégis mostohagyerekként pergette éveit, hogy csak a rendszervál­tást követő években álljon talpra. Úgy tűnik, az anyagiakban mérhető fejlesztéseken túl most kezdi megtalálni önmagát szellemi értelemben is.- Mások is megkérdeznek; a na­gyon jól fizető vezető állásomat miért cseréltem fel a polgármes­teri munkára. A faluban tudhatják rólam, hogy már 18 éves korom­tól végig vezetőként dolgoztam, közben hajnalban kelve disznó­kat etettem és neveltem, és tanul­tam is folyamatosan - mondja Joós Tibor polgármester. Gödöl­lőn, az agrártudományi egyete­men szereztem anyag-, áruforgal­mi szakképesítést. Vezetőként is mindenütt elégedettek voltak a munkámmal - a téglaipartól a Möbiusig mindenütt. Aztán jött a válás, súlyos betegségek, de értel­met adott az életemnek, hogy a fi­am velem maradhatott... Hoboli születésű vagyok, azt hiszem, szeretnek itt az emberek, ezért szívesen vállaltam a polgármeste­ri munkát, amikor elődöm, Vass Joós Tibor polgármester László 1994-ben azt mondta, hogy azon a választáson már nem indul. De ez a feladat sem jár kisebb feszültségekkel, mint a ter­melésben, sőt, ott a siker gyorsab­ban lemérhető. Itt ezer ember kí­vánságának kell eleget tenni, és nem is érzékelik sokan, mekkorát léptünk előre a rendszerváltás óta, hogy a környezetünk átfor­málódott.- Egyedül a vízvezeték épült meg 1986-ban, de a falu halott volt, tönkrement kultúrházzal, utakkal. Szigetvár csak munka­adóként játszott szerepet. Már 1992 és 1994 között - önállóvá vá­lásunk első két évében - vadonat­új iskola épült, orvosi rendelő, óvoda, amit szeretnénk bővíteni, mert mostanra szerencsére kinőt­ték a gyerekek... Ez azzal is járt, hogy azóta évente 8-9 millió hi­ányzik a költségveté­sünkből. Az iskolát is - amelyhez ragaszkodunk - évi 15 millióval kell tá­mogatni a normatíván felül. Azóta elkészült a kultúrházunk, rendbe­hoztuk az útjainkat - egy fél utca van hátrakö­zel 6 kilométer járda épült. Iijiaszobát nyitot­tunk a katolikusoknak. Az önhikis pályázatok révén igyekszünk pénz­hez jutni, amit kérünk, Somogyhatvan Séiggyapáti Csertß . Patapoktosi __ Zstoót sze^1' Merenyep 0r oBasall azt általában meg is kapjuk tisz­tességgel. Szigetváron temetkez­tünk huszonhat éven át: most a lakosság kérésére új ravatalozó készül oda vezető úttal, vízzel, villannyal a településen. Hatlaká­sos szociális bérlakásra nyertünk pénzt - gyönyörű kétszintes há­zak épülnek: többgenerációs csa­ládok élnek együtt Hobolon, és ez a kedvezményes bérleti forma az NagydoBsza ;iÖ O Klsdobsza [Szigel öMolváfiy ßecefa ? —JL, keresztúr Nyűgöt­M p Nagy­pel \ Botykapeterd K •HÓBÓL Rózsafa </ 6 Kistamási lám titkárral és Wekler Ferenc or­szággyűlési képviselővel, de erre egyelőre még nincs pénz. Először a nagyobb települések kerülnek sorra - mi az 1050-es lélekszá­múnkkal hiába számítunk Bara­nyában nagy településnek. És itt a következő négy év: sürgető az A faluközpont a templommal itteni fiatalok letelepedését, ké­sőbbi házépítését is segíü. Négy év alatt 125 millió forintot nyer­tünk, amit az önrésszel együtt mind fejlesztésekre fordítottunk. Az energiatakarékos lámpák fel­szerelésétől a művelődési ház be­bútorozásáig hosszan lehetne so­rolni, hol, miben változott az éle­tünk. A gázberuházás 1999-ben valósult meg. A Sziget-Víz Kht. 97 települést fog össze a csatorna- építés megvalósítására, sok milli­ót költöttünk eddig a tervezésre is, és épp a napokban tárgyaltunk Kiss Zoltán környezetvédelmi ál­óvoda bővítése, a régi járdák cse­réje, be kell fejezni az útburkolást és a bérlakásépítést, számos új telket alakítunk ki, és egy össze­szerelő üzem telepítésére is szá­míthat a falu. ■ A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 1900 1997 2000 2002 A FALU TÖRTÉNELME A község egykori területén újkőkori lakókra utaló nyomokat találtak, itt a Lengyeli kultúra népe élt. Neve írott forrásban először Hoboyként fordul elő 1342-ben, a magyar Huba személynevünk szárma­zéka. A török hódoltság alatt is lakott hely, lakói ma­gyarok. 1830 körül magyar és német zsellérek, ha- muégetők és téglavetők népesítik be és hozzák lét­re Kishobolt, szomszédságában a hobolpusztai majorság is rövide­sen kialakul. A községet 1966-ban Szigetvárhoz csatolják, a lélek- szám emelkedésével segítve Szigetvár várossá válását, majd csak 1992-től lesz független önkormányzat. Ezután rövidesen felújítják az 1000 fős település intézményeit, új iskola és sportpálya épül. La­kossága református és katolikus - református temploma van. Ma már fejlett infrastruktúrával rendelkező, Szigetvár közvetlen közelé­ben fekvő település, nagy telkekkel, a községet átszelő főútvonallal, ahová egyre szívesebben költöznek ki az emberek. Az élet nem áll meg Népes nyugdíjasklüb, Az új civil egyesületek, klubok közt kiemelkedően aktív a nyugdíjasoké, amely több mint hatvan tagot számlál.- Az „Életet az éveknek” nevű nyugdíjasklubunkat 2000. január elsején alakítottuk meg - mondja vezetőjük, Dómján Józsefné. - Ek­kor készült el a kultúrház is, ahol minden hónap első péntekjén ta­lálkozunk. Az idősek körében mindig volt érdeklődés a klubélet iránt, jelenleg 64-en vagyunk, de most is vannak új jelentkezők. Az idősek a zenés, műsoros estéket, a közös kirándulásokat kedvelik a legjobban. Ópusztaszertől Tiha- nyig és Bükfürdőig sok helyen jár­tunk már eddig is, de több közös programunk van az ifjúsággal - óvodával, iskolával, ifjúsági klub­szervezett programok bal. Hónapokra lebontott éves terv szerint dolgozunk, és szer­vezzük szabadidős programjain­kat. Fő szervezői vagyunk az ün­nepeinknek - karácsony, május elseje, falunap, anyák napja. A közművelődési munkába másho­gyan is bekapcsolódunk, például most próbálkozunk egy kórus lét­rehozásával; az énekes-műsoros estek során több alkalommal is bebizonyosodott, hogy van köz­tünk sok igen jó hangú asszony is.- A kultúrházban nagyon jó klubhelyiségünk, berendezett konyhánk van, de az önkormány­zat anyagilag és más módon is tá­mogatja a klubunk életét, a kirán­dulásunkhoz buszt biztosít, sőt, még magánszemélyek is segíte­nek bennünket. Talpra álló vállalkozások Szigetvár közelsége egyszerre volt átok és áldás a községbe­liek számára: ma 52 vállalko­zás jelzi az önálló település életrevalóságát. Mindaz, ami munkaerő-piaci szempontból a térségre jellem­ző volt a rendszerváltás első éveiben, még fokozottabban jel­lemezte a város déli csücskében meghúzódó települést. Szinte minden idegszálával Szigetvár üzemeihez kötődött mind az északi falurész - hajdan a „gaz­dák” Hobolja, mind a déli Kishobol, melyet a „katolikus zsellérek”, a szegények faluja­ként emlegettek régmúlt törté­nelmük során. A falu a rendszerváltással já­ró munkaerőpiac sokkja után ma talpra állni látszik: ezt 52 különböző adottságú és persze váltakozó szerencséjű vállalko­zás jelzi. A nagyobbak közül említsük a két baromfitelepet, a tehenészetet - melyek a helyi ál­lattartó hagyományokra is utal­nak - de munkaadó egy helyi asztalosüzem, a terményszárító és egy cipőüzem is. Sőt, egy rö­videsen letelepedő német-ma­gyar vegyesvállalat - egy össze­szerelő üzem - újabb családok megélhetéséhez járul hozzá. Öt italbolt, négy vegyesbolt, taka­rékpénztár, postaügynökség ta­lálható a faluban, melyet helyi buszjárat is összeköt Szigetvár­ral. A javak védelméről is gon­doskodnak, a Molnár István ve­zetésével most újjászerveződő polgárőrség még a kilencvenes évek közepén alakult. Mindenesetre a szerény jöve­delmi viszonyokról sokat elárul az, hogy jelenleg a kiegészítő családi pótlékra szorulók száma 158, rendszeres szociális segélyt kapnak 30-an, közel ugyaneny- nyien kényszerülnek átmeneti segélyre. Másfelől a jelenleg 1048 lel­kes község korösszetétele ki­mondottan kedvező, hiszen a 0- 14 évesek 197-en, a 15-29 évesek 224-en vannak, a 30-59 éves de­rékhad száma 479, és csak 149- en lépték túl a régi nyugdíjkor­határt, a 60 éves életkort. A község vezetői Polgármester: Joós Tibor (főállá­sú). Alpolgármester: Mencigár Ferenc (55, vállalkozó). Képvise­lők: Boda Tamás (53, rokkant- nyugdíjas), Farkas Ferenc (53, lakatos), Molnár István (60, nyugdíjas), Pap Ferenc (58, nyugdíjas), Pénzár Mihály (57, nyugdíjas), Vas László (50, vál­lalkozó). Önálló jegyzőség: jegy­ző Mecseki Péter. Háziorvos: dr. Kiss Rózsa. Iskolaigazgató: Keszeg Károly. Óvodavezető: Szabó Dénesné. A Hóból SE elnöke Tóth István. If­júsági klub: Kapoli Antal. Nyugdíjasklub: Dómján József­né. Művelődésszervező: Fábián Szilárd. Horgászegyesület: Vas László. Polgárőrség: Molnár Ist­ván. hóból, dunantulinaplo. hu Az oldal a hoboli önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A leendő tájház margójára Emlékezetes lehet az a hatalmas torta, melyet augusztus 20-ra készített Marosi Adrienn helybéli cukrász, és amelyből min­denkinek jutott egy szelet. A torta az idén 660. évfordulóját ünneplő falu tiszteletére és kö­szöntésére készült, tudom meg Fá­bián Szilárd művelődésszervező­től, emellett természetesen szent­misével, emléktűzgyújtással is hi­tet tettek a szülőföld szeretete, az élni akarás mellett, fölidézve a ha­gyományokat is. Az esemény rangját jelzi, hogy a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumától is támogatást nyertek a háromna­pos ünnep méltó lebonyolításá­hoz, amelyről nem hiányoztak a Retina Nemzetközi Video- és Kis- filmfesztivál programjai és a tánc­gála sem. Szeptember 22-én, a Dél- Zselici Települések Napján Szent- lászlón mutatkozott be a honisme- reü tárlatuk, amely döntően Czakó Emőné pedagógus szakavatott, szépen rendszerezett gyűjtése, és amely egy leendő falumúzeum alapja lehet. Régi tárgyak, faragott ládikák, kifakult és frissiben ké­szült fényképek, elsárgult doku­mentumok közt tallózva tapogat­hatjuk ki a falu múltját egyre élet­revalóbb jelenéig. Ami a gyönyörű mester Magda Zoltán és faragásai­val Szentes László is. Az élénk közösségi élet és a ha­gyományőrző erő jele a szüreü mulatság szeptember végén, októ­ber pedig már a bálok Dómján Józsefné és Fábián Szilárd a múzeumi anyagot tekintik át faragásokat illeti, a híres somogyi Kapoli-család leszármazottai élnek itt, a faragóiról egyébként is neve­zetes Hobolon - itt látjuk Kapoli Jó­zsef gyönyörű fakupáját, és az ifjú Kapoli Antal kis ládáját is. Kopjafái és más munkái révén neves hoboli amely az óvodásokéval vette kez­detét október 12-én. Az idei fenyő­ünnepre a művelődésszervező meglepetéssel, egy saját szerzésű faluhimnusz zenekari előadására készül. Telekkínálat letelepedőknek Az önálló önkormányzatiság éveiben 21 telket adott el a falu A falunak van lehetősége a növe­kedésre, törekvés is a lélekszám gyarapítása, amely a költségvetés és a helyi adottságok tükrében ki­egyensúlyozottabb fejlődéssel ke­csegtet. A letelepedők számára a Mátyás király utca déli szakaszán 12 új telek, a Szamuely utcában kettő, a Jókai utca alsó szakaszán 6, a felsőn egy telek került eladás­ra, gondolva a közművek kiépíté­sére is. Az eddigi 21 hozzávetőleg 2500 m2 körüli házhely ára négy­zetméterenként 110 forint volt. A vevők közt van egy német-ma­gyar vegyesvállalat, amely két tel­ket vásárolt összeszerelő üzem telepítésére. El kell készülnie a fa­lurendezési tervnek is, amely a falu fejlődésének szabályozott kereteket ad. Egy ilyen szakszerű terv Hóból esetében hozzávető­leg 2 millióba kerül. A hat ked­vezményes bérű szociális bérla­kás, amely a fiatal házasokat segí­ti az önálló élet megkezdésében illetve a letelepedésben, a hor­gásztótól északra épül fel. A szép iskola a megtartó erők egyike Templom, Canossa-járással Te, miért nem csináltatod meg a templomodat? - szegezik a nyerjen, mindössze 4-5 milliós kérdést a polgármesternek az ide látogatók, amikor végigsé- támogatásra lenne szükség... tálnak a falun. ____________________________1- Ez egy különös történet - do­hog a polgármester. - A faluban járó barátaimnak, itt megforduló kollégáimnak tényleg az az első kérdésük igen gyakran még most is, hogy „Te, mondd, miért nem csináltatod meg a templomodat? Mert a tatarozására mindenképp módot kell találni, amit az évi többmilliós forráshiány mellett, saját erőből nagyon nehéz, a for­ráshiányt tovább növelve lehet­ne csak megtenni.- Már három éve nyüstölöm ezzel az illetékeseket - fogalmaz nem kevés keserűséggel. - Elő­ször a Nemzet Kulturális Örök­ség Minisztériumához fordul­tam, ahol mindjárt el is utasítot­tak azzal, hogy adjam be a kérel­münket a következő évben. Majd ismét elutasítottak. Akkor fordultam Orbán Vik: tor miniszterelnök úrhoz. Ő azt mondta, leköszönőben van, így már nem áll módjá­ban segíteni. Ekkor fordul­tam az NKÖM-hez harmad­szor is, amikor Kocsi László államtitkár forráshiány mi­att kért türelmet. Akkor már az új miniszterhez, Med- gyessy Péterhez vitt az utam, aki ismét csak visszautalt a NKÖM-hez, ahol kezdődött minden élőiről... Na most hát a tetőszerkezetet közben valahogy, a szponzorok és a lakosság segítségével rend­behoztuk, és ahhoz, hogy a falu református temploma végleg megnyugtató külsőt A felújítandó templom * ♦ I l » J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents