Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-02 / 269. szám
10. OLDAL HIRICS BEMUTATKOZIK 2002. Október 2., szerda A FALU TÖRTÉNELME A helységet oklevélben először 1346-ban említették, az ekkori névalakok: Kuhyrych, Kwherych, Kwhyrech (mai nyelven: Kőhi- rics). Kétféle néveredeztetés létezik. Az egyik szerint az alapszóban a hír magyar főnevünk maradt fenn, utalva arra, hogy ehelyütt határvidéki hírszerzők éltek, akik a megfigyeléseikről a közeli Kémesen számoltak be. Más vélemény az ismeretlen eredetű délszláv herici szóból származtatja a községjelölést, aminek szintén van létjogosultsága, hisz a kora középkori településen a X. és XI. században ősszlávok éltek. A szláv hatást sejteti a népi vélekedés is, miszerint a drávai komphoz a következő felkiáltással terelték az elszállítandó jószágokat: Hi, ridzsa. A ridzsa horvátul szarvasmarhát jelent. A hajdani idős lakók, mint Böde István, eltűnt Árpád-kori faluról tudtak a Darvas-völgyben, a Kertek aljában, valamint a Gyidis-dombon. Régi magyar temetőt tártak fel az archeológusok a mostani református sírkertben. A hódoltság után érkezett lakók viszont az Ótemetőben helyezték el halottjaikat. Utóbbi helyen föld alatt alakították ki a ravatalozót. Középkori településnyomokról tud a népi emlékezet is, amelyekre dűlőnevek utalnak, így a Szétsány, a Szolcsan-puszta, Apáti-puszta, a Negyedhely, Karikó, Pusztavég, Lázak. A Forró-szögben és a Vajszlóhoz közeli dombokon a régészek őskori településnyomokat fedeztek fel. o * Sámod Lúzsok 4 o ,. i.o r'V j Baranyahtdveg k S6sv",il'e ^ HIRICS • rf-i Drávasztára Kiss»-!pjgj. bvejti mtoon ODrávaiványt Zatäta A község gazdái Polgármester főállásban: Böde Lajos (52 éves) gazdálkodó. Alpolgármester: Kovács Lajos (39) állattenyésztő. Képviselők: Molnár Károly (63) nyugdíjas és állattenyésztő, Varga Jenőné (44) munkanélküli, Bana Tibor (42) autószerelő és sofőr, Kiss Margit (36) munkanélküli. A hivatalsegéd: Böszörményi Lász- lóné (53) rokkantnyugdíjas, gyors- és gépíró. A vajszlói körjegyzőség vezetője főállásban: Papp Csilla (29). A lelkész: Kovács János (53). KORÁBBAN FÁBÓL ALAKÍTOTTÁK KI a könnyen menekíthető imahelyeket. A mostam kő egyházat 1880-ban emelték, de az Úr-asztala 1867-ből való. A létesítmény jelenkori modernizálására, így a külső és a belső tatarozásra 14 millió forintot szerzett a község pályázat útján, de sokat segítettek adományaikkal a lakók is. Sikerült elérni az újjáalakítás során, hogy a szószék ismét megkapja az eredeti barna és kék színét. Most szeretnék elérni, hogy a bástya-kerítés ismét hófehér lehessen , a tetejében a téglaszegélyt pedig vérvörösre festhessék. A későbbiekben viszont az imahely belsejében emléktáblákat helyeznek el a világháborúkban elesett személyek tiszteletére. _________________■ Ne m mennek el Nem költöznek el az utóbbi pár esztendőben, sőt új lakások épülnek. A mostani lélek- szám 260, amiből 29 az iskolás és 22 az óvodás. A vészes lé- lekszámcsökkenés, amit főként a munkalehetőség hiánya váltott ki, megállt. A községben egykor többen laktak, így 1970- ben 380-an, 1940-ben 554-en, 1930-ban 376-an, 1787-ben pedig 372-en. Az elmúlt évtizedek során az őslakosság száma erősen megcsappant, jelenleg már csak 40%. Számos család érkezett idegenből, nem egyet úgy telepítettek be. Régi famíliák például: Bíró, Böde, Fóris, Kis-Nagy, Kamu, Magdó, Put- noki. Agancsjelkép a címeren Most készül a község címere, amelyben a legfőbb motívumnak a szarvasagancs számít. A jelkép emlékeztet az erdei vadra és egy fára is, kifejezve a község közelében fekvő területek magas arányú erdősültségét és vadban való gazdagságát. Az őslakók, akik elődei a hódoltság idején is éltek, mind kevesebben vannak. Emiatt érthetően erős bennük a lokálpatriotizmus. Amikor a faluszimbolika megszületett, az ő véleményüket is kikérték a tervezéskor. Lelkes helyszerető lakók többek között Bálint Dezsőné, Bíró Lajosné, Magdó Pálné, Nemes Lajosné, Sandó Béla. Magdó Pálné még most is tud arról, hogy az ő famíliájuk az egyik kertek aljai régvolt faluból legutoljára költözött át a mai portára. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ és a községükhöz hű embereket úgy is segíti az önkormányzat, hogy számukra a jutányos árú lakásépítési program keretében otthonteremtési lehetőséget biztosítanak. így épít, illetve épített lakást az utóbbi időszakban többek között Kalányos Tamás, Kiss József, Kovács Lajos és Virág János egy, a templommal szembeni utcarészben. A községvezetőség sokat segített, hisz in- gyen adta a telket, a kivitelezés során pedig ingyen szállított egyebek között építőanyagokat. _____________■ Hirics új családi házai A település önkormányzata legfontosabb feladatának tekinti, hogy maximálisan törődjön a hátrányos helyzetű emberekkel, és enyhítse a súlyos munkanélküliséggel járó gondokat. Szeretnék elérni, hogy a meglévő majd húszfős kisüzem jelenlegi dolgozó létszáma megduplázódjon. Megszervezik két személy bevonásával a szociális gondozó-hálózatot. Pécsről elindulva jó másfél órát utazik az ember, mire átszállással eléri a Dráva-parti települést. Megérkezés után azonnal meg- igézik a látogatót a nagy gazdasági egységekkel rendelkező porták. A hajdani jómód emlékét idézik a falak, az istállók, ólak és a kőkerítések. Az utcai homlokfelületek közül nem egy kopott, nem véletlen, hogy a községvezetőség hamarosan legalább félszáz néprajzi értékű épületet újít fel a tulajdonosokkal együttműködve, altik anyagilag segítik a kivitelezést. A széles főutcában a fehérre meszelt hidak a porták előtt szintén szembetűnnek, melyeket kiemel a gondozott füves köztéri rész. Böde Lajos polgármester, aki 12. esztendeje áll a faluirányítás Böde Lajos polgármester élén, kérdésünkre elmondja, hogy alapos pénzügyi szervezéssel szinte valamennyi célkitűzés megvalósulhat. Nem panaszkodik, pedig a faluja a többszörösen hátrányos helyzetű helységek közé tartozik. Bekötötték ingyen az ivóvizet mindenkinek, energiatakarékos utcai lámpákat szereltek fel. A kultúrház belülről megszépült, az elkövetkezőkben kívülről is kifestik, a tetőzetét pedig megerősítik. Úgy újították fel a gázcseretelepet, hogy oda egy tolvaj sem hatolhat be. A temetőt, ahová új út vezet, évente kétszer takarítják. Csinosodott a községháza, mellette bolt, orvosi rendelő és minipark lett. Az utcákon több mint félezer gyümölcsfát ültettek el. A község a volt tsz-ma- jorban a marhacsordának pihenőhelyet hozott létre. Megépült 230 méternyi új járda. Elkészült öt szociális lakás, melyek telkét ingyen adta a község, biztosította az ingyenes építőanyag-szállítást. A PARÓKIA ELŐTTI RÉGI JÁTSZÓTERET PARKOSÍTJÁK. Magát a református lakot pedig újjáalakítják, amelyben helyet kap egyebek között a nyugdíjasklub, egy konyha, valamint a különféle programoknak helyet adó rendezvényterem. A későbbiekben faluházként funkcionál az épület, amely az oszlopos bejáratával hajdanvolt nemesi kúriára emlékeztet. A telket a létesítményeivel nemrég vásárolta meg a községvezetőség._______________________________________ ____ _ _________________________■ Vo nzó nevezetességek Vállalkozók Pár éve majdnem százra rúgott az állástalanok száma, most már csak félszáz, ami a térségben még most is meghökkentő. Érthető, hogy a községvezetés a mintegy 60 gyereknek ingyen biztosítja az étkezést, az utazást és a tankönyveket, karácsonykor pedig minden lakó pénzt kap az ajándékvásárláshoz. Sokat jelent az állástalanoknak is, hogy a szociális földprogram keretében vetőmagot és műtrágyát kapnak a kertjüket művelők és földművelő gépek könnyítik a kerti munkájukat. A gépek, gépsorok és adapterek kezelője Kiss István. Örvendetes, hogy Szava Zsuzsa és Virág László kosárkötéssel, míg Bogdán János teknő- vájással próbálkozik. Példának tekinthetők ők, ahogy Varga Jenőné is, aki azon fáradozik, hogy berendezze a helység első vendégszobáját a hajdani Tóth- házban. Jelentősnek számít Péter Krisztián és Berta Sándor vállalkozása is, akik most hozzák létre a félszáz férőhelyes magán marhatelepet. Az emberek bíznak a tehéntartás sikerében. Bogdán Lajos csordás jelenleg 6 gazda 55 jószágát legelteti. hirics. dunantulinaplo. hu Az oldal a hiricsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Falusétánk során a 66 éves Kiss József hobbifotós, a hivatal által kirendelt kísérőm nem egy érdekességre hívta fel figyelmünket. Népszerű a majd kéthektáros horgásztó, amelynek vízébe évente 5 mázsa új halat telepít a község. Különös látvány a község segítségével létesített konditerem, ahol Orsós István és Bogdán Attila vezetésével gyakorolnak a fiatalok. Népszerű a létesítmény, leköti az ifjakat, ezért újabb gépet szerez be az önkormányzat. El lehet menni a Gilics- dombhoz és a Hosszú földekhez is, ehelyütt régi szőlőhegy nyomai látszanak. ■ BÖSZÖRMÉNYI LÁSZLÓNÉ és leánya csaknem másfél száz ritka növényfajt telepített a lakásukban, valamint az udvarban az elmúlt 30 év alatt. Különlegességnek számít egyebek közt a kastély-, a papagájvirág, a piros sünike, a frézia, az angyaltrombita, a császárkorona. Ritkaság helyi viszonylatban, hogy a dália 11, míg a nőszirom 13 színben pompázik. A hobbikertész mindene, hogy egy-egy faj külön- féle változatait szerezze be, vagy épp hozza létre. __________________■ > \ 4 A község felmérette az ősi portákat. Kiderült, hogy csaknem harminc ház, vagy gazdasági egység műemléki és néprajzi értékű. Hamarosan megkezdődik ezek felújítása Phare-tőke bevonásával a védettségi szempontok szerint. Felsorolunk néhány telket, ahol védendő értékeket lehet felfedezni. Ezek: a Kiss-, a Misinecz-, a Nemes-, a Kincses-, a Kissnagy-, a Fóris-, a Púnak-, a Gáspár-, a Csőszi-, a Sandó-, a Kovács-, Geri-, a Denke-, valamint a Magdó- ház. ____________________________■ Ős i porta homlokzata
