Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-13 / 280. szám

6 ELETMOD 2002. OKTOBER 13. KÖNYVAJÁNLÓ Napjaink betegsége: a szorongás ■ Görcsbe szorul a gyomor, gombóc a torokban, kiüt rajtunk a hideg veríték. Nem feltétlen a félelem je­gyei, hiszen nem értjük, mi riasztott meg. És mégis rettegünk valami ismeretlentől. A pontosan leírható félelem határmezsgyéjén kezdődik a szorongás. Zárt tértől, nyílt tértől, sötéttől, világostól, mélység­től, magasságtól való érthetetlen iszony. Kortünet, népbetegség. Igen ám, de milyen típusú a szoron­gás, mi rejtőzik a háttérben? Erről szól a Háttér Ki­adó Lélekkontroll sorozatának legújabb kötete, A szorongás alapformái. írója, Fritz Rieman, a híres német pszichoanalitikus nem csupán az alap­formák labirintusában kalauzol megdöbbentő ér- zékletességgel, de a beszűkítő éntől való szabadu­lás lehetséges útjait is bejáratja az olvasókkal. HÁZI KEDVENCEINK Sündisznóknak macskaeledel ■ Egyre többen tartanak otthon sündisznókat, de ke­vesen tudják, hogyan kell őket gondozni. Ahogy cseperednek az állatok, kaphatnak húst is gyü­mölccsel, mogyoróval és szotyolával, főtt halat, macskaeledelt, de csak borjú- vagy marhahúsosat. Kedvelik a sünpalánták a tartósítószerektől mentes kutyakolbászt is. Időnként nem árt őket állatorvos­sal is megvizsgáltatni, mert a sünök életét számta­lan élősködő nehezíti. Lakni tágas ketrecben szeret­nek, amelyben legyen egy sötét zug is. A nagyob­bacskáknak sötétedés után jár egy kis kimenő a la­kásban, de egy ketrecben csak az édestestvérek fér­nek meg egymással. A fél kilónál nehezebb „sün­süldőket” azzal is segítheti az ember, ha a kertben összerak néhány halmocskát levelekből vagy ágak­ból. Aki nem bírja a rendetlenséget a pázsiton, az kis fadobozt is felkínálhat a tüskés vendégeknek. ERDEKESSEG Epilepsziások múzeuma ■ Németországban, Kehiben epilepsziamúzeum mű­ködik. Megalapítója, Hansjörg Schneble azzal a cél­lal hozta létre, hogy elvegye az epilepsziáról szóló rémtörténetek élét. Számos tárgyat gyűjtött össze, betegek által írott leveleket, műalkotásokat. Meg­ismerhetők a betegség gyógyításának módszerei is. A betegek hatvan százaléka eredményesen kezelhe­tő gyógyszerekkel, további húsz pedig műtéti eljá­rással. A középkorban kirekesztették az epilepsziá­sokat a társadalomból, a hitleri birodalomban soka­kat meggyilkoltak. Külön teremben mutatja be a múzeum azokat a személyiségeket, akik epilepsziá­ban szenvedtek - Julius Caesartól IX. Pius pápán, Van Goghon és Napóleonon át egészen Leninig. CSAK FÉRFIAKNAK Három év múlva antibébi férfiaknak ■ Öt országban folynak kísérletek egy amerikai gyógy­szergyárnak azzal a hormonkészítményével, amely sikere esetén lehetővé tenné férfiaknak a fogamzás- gátlást. Belgiumban önként jelentkezők felkarjába ültettek be egy kapszula etonogesztrel hormont, amely egyenletesen felszívódva a szervezetbe leállít­ja a férÉvarsejtek termelését. A készítményt az edinburghi egyetemen már kipróbálták szájon át be­vehető formában. Mellékhatásként a szervezetben csökken a libidót szabályozó tesztoszteron hormon termelése is, tehát az ilyen fogamzásgátlásra vállal­kozóknak hormonpótló kezelésre is szükségük van, ha meg akarják őrizni nemi vágyukat. Az eszköz 2-3 év múlva kerülhet felhasználásra. Füstös Hamvadó cigarettavég, énekelte Karády, és fújták a slágert a pékinasok évtizedekkel ezelőtt. De fújták a füstöt is lép- ten-nyomon, mert a múltban is a dohányos nemzetek közé tartoztunk, nemcsak most. Mára azonban az élbolyba küz­döttük fel magunkat. Elég, ha iskolák környékén sétálunk, láthatjuk hány diák gyújt rá. Egyszer húsz tanulóból tizen­hatot számoltam meg, mind lány volt. Szerencsére ma már törvény védi nyilvános helyen - főleg éttermekben - a nem dohányzókat. Mozikban, színházakban, munkahelyeken ki­jelölt helyeken szívhatják. ■ Újabb cigarettaár-eme- lés elé néznek a bagósok. A dohánygyártókat meg­lepte az időpont, hiszen szokás szerint az év elejé­re várták az emelést, rá­adásul a kormány nem je­lezte számukra, hogy el­tér ettől a gyakorlattól. A fogyasztók pedig már megszokták, hogy „rend­szeresen” drágul a cigi, és nem úgy tűnik, hogy emi­att radikálisan csökkenne az eladott cigarettameny- nyiség.- A dohányipart kemé­nyen érintette a költségve­tési döntés, azaz a soron kívüli áremelés, de ez nem jelenti azt, hogy a fo­gyasztók tartósan lemon­danának erről az élveze­tükről - tájékoztatott Bede Rita, a British American Tobacco Hungary sajtó- szóvivője. - Néhány na­pig, legfeljebb hétig csök­ken csak ilyenkor a forga­lom, de utána visszaáll a „rend”. A fogyasztási szo­kások változnak meg egy időre, előtérbe kerülnek az olcsóbb vagy közép- kategóriájú termékek, de később a jól bevált aromá­ra térnek vissza. A vásár­lók többsége ugyanis már­kahű. Az utóbbi években csökkent az elszívott ciga­retták száma, évi 25 mil- liárdról 21,5 milliárdra, de ez nem az áremelések számlájára írható elsősor­ban, sokkal inkább a do­hányzásellenes kampány hatékonyságának. A ma­gyar felnőtt férfilakosság 60, a nők 50 százaléka szívja továbbra is a ciga­rettát. A nagy dohányosok közé tartozik dr. Ransch- burg Jenő pszichológus, aki általában naponta egy dobozzal szív el, de ha dolgozik, akkor kettővel. Szerinte az áremelés nem riaszt el senkit a dohány­zástól, sőt inkább dac- reakciót vált ki.- Nem szoknak le emi­att az emberek a cigiről, inkább máshonnan von­ják el a rávalót vagy elő­szeretettel vásárolnak a fekete-, zárjegy nélküli áruból - mondta. - Eddig még minden áremelést si­keresen átvészeltem, nem vitás, az elején elfog a két­ségbeesés, és vágy ébred bennem, hogy leszokjak a dohányzásról, de mielőtt ez végleg megtörténne, gyorsan rágyújtok. Török Judit adminiszt­rátort sem rémíti el az ár­emelés, harminc éve szív­ja a bagót szinte azonos szenvedély ven éve cigarettázik, adagja napi két doboz. Török Ádám, a Mini együttes vezetője viszorít nem dohányzott. Mint mondta, régebben spor­tolt, azért nem, most meg már minek. Fia, aki a világ élvonalába tartozik az egyik távol-keleti küzdő­sportban, szintén nem do­hányzik, pedig a zenész soha nem tiltotta el ettől. Illés Béla volt válogatott labdarúgó, az MTK játé­kosa sohasem gyújtott rá, és elmondása szerint a ba- gós nőket mindig kerülte.- Szerencsére a felesé­gem sem dohányzik, és olyan csapatban játszom, ahol a húszas keretből jó ha hárman-négyen ciga­rettáznak - mondta. (temesi) mennyiségben - hangula­tától függően 15-20 szálat naponta.- Nem vagyok gazdag, de nem vonom meg ma­gam más dolgoktól csak azért, hogy cigizhessek. Erre mindig jut, mert szükségem van rá. Lorán Lenke színmű­vészt sem riasztja el az, hogy drágább lett a füstöl­nivaló.- Taxiról és cigiről soha nem mondok le. Nekem papírom van róla, hogy én még a színpadon is dohá­nyozhatok. A tűzrendé­szen papíron jeleztem, hogy én nagy dohányos vagyok, így engedélyt kaptam rá, hogy szív­hatom akár fellépéskor is. Tűzoltóvédelem mellett már csak lehet, nem? A művésznő, mielőtt jelenése van, a függöny mögött füstöl, majd mikor végez a jelenetben, azon­nal rágyújt, a kis hamutál­ca mindig vele van. Négy­Évi harmincezer infarktus ■ Ä koszorúér-betegség és az agyi ér­katasztrófák (agyvérzés) a világon évente mintegy 15 millió ember halálát okozzák. Ez az iparilag fejlett orszá­gokban a halálozási lista első helyét je­lenti a mortalitás 30 százalékával, azonban a közép- és kelet-európai ré­gióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus okozta halálozásának az ará­nya. Kutatók szerint negyven éven felül a férfiak felénél és a nők egyharmadá- nál kialakul a szívkoszorúér betegsége. Jelentős változást ezen a téren csak a megelőzés, az életmódváltozás hozhat. Magyarországon évente harmincezer friss szívinfarktusos beteget regisztrál­nak, s a betegek csaknem fele egy éven belül meghal. Minden második felnőtt - köztük jelentős számban fiatal férfi - halálát okozza. A rizikófaktorok: a ma­gas vérnyomás, a dohányzás, a túl- tápláltság, a mozgásszegénység, a stressz. Ott, ahol komolyan vették a gyökeres életmódváltást, az eredmé­nyek sem maradtak el. A svédeknél áz átlagéletkor 78 év, amely az Egyesült Államokban 76 évre tolódott ki. Az in­farktuson átesetteknek Magyarorszá­gon külön szervezete is van, a Magyar Szív Egyesület, amely segít a betegek rehabilitációjában. RECEPTAJÁNLAT Magyaros káposztagombóc Hozzávalók; • 40 dkg fejes káposzta • só • 2 db zsemle • 2 db tojás • 30 dkg liszt • 10 dkg vöröshagyma • 8 dkg zsír ■ A káposztát finomra vágjuk, megsózzuk, ezután gyúródeszkára tesszük, és áztatott, jól kicsavart zsemlével, 2 egész tojással, liszttel tésztává gyúr­juk, majd gombócokat formálunk belőle. Negyed­óráig sós vízben főzzük, leszűrjük, zsírban pirított hagymával forrón tálaljuk. Elkészítési idő: 45 perc Egy adag: 1558 kJ/360 kcal MUHELYSAROK Rossz gyerekek? Szülői rémálom: a család szemefénye szokat­lanul reagál az eseményekre, nem úgy visel­kedik, ahogy elvárható lenne. Míg a csecse­mőknél az alvászavar, s az étkezés gondjai a leggyakoribbak, addig az iskoláskorúaknái a tanulási nehézségek viszik a prímet, serdü­lőknél pedig a drog, az alkohol, az öngyilkos­ság, nem egyszer a gyilkosság veszélye fe­nyeget. Ami a devianciák kialakulását illeti, arra már kétszáz évvel ezelőtt Rousseau, a felvilágosult francia filozófus figyelmezte­tett: „a gyermek nem kicsinyített felnőtt”. ■ - A szülők, olykor nevelők mindmáig nem vesznek erről tudomást - fűzi hozzá dr. Szokoly Mária klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő. - Ingerülten reagálnak, ha a gyermek nem érti azt, ami számukra nyilvánvaló és evi­dens. Ilyenkor gyakran elhangzik a „hülye vagy?!” ítélet. Esetleg csattan a pofon, és a gyerek azt sem tudja, miért kapta. Szerencsére tűnőben a szemlélet, hogy aki pszichológushoz viszi gyer­mekét vagy maga is jár hozzá, nem normális. Ma már a fővárosban a kerületekben és minden me­gyeszékhelyen, de a nagyobb városokban is működnek tanácsadók, ahol pszichológu­sok fogadják a hozzájuk fordulókat. Ezentúl a gyermekkórházakban is in­tenzív pszichológiai munka folyik. Persze kérdés, hogy mindig devian­ciával állunk-e szemben? Gyak­ran kiderül ugyanis, hogy a szülő még nehezebb eset. így van ez a lehetséges első zava­rok idején, az elválás korsza­kában. Amikor például a gye­rek bölcsődébe megy. Az egészséges leválás csak folya­matos szoktatással lehetséges, de előfordul, hogy pont a szülő nem akar leválni... A kiskori alvás­problémáknál kiderül, hogy a szülők rendszeresen veszekednek, alkoholi­zálnak, verekednek, de az is elég, ha csak rémisztő filmet nézett a gyerek. A hiperaktivitásról gyakran kiderül, hogy „túlragozzák”, amikor azt mondják, semmi­re sem tud figyelni a gyerek. Ellenben gyak­ran azt tapasztaljuk, hogy ami érdekli, arra igenis oda­figyel. Magyará­zatként csak a csa­ládi háttérrel lehet előhozakodni. Ahol kapko­dó, figyel­metlen a környe­zet, senki nem figyel > a másikra, ott a gyerek is képtelen kon­centrálni. A csalá­dok tömegénél el­marad az esti mese, a közös étkezések. Pedig ez lenne a beszélgeté­sek ideje is. Az idejében jövő jelzések felfedezé­sének ideje. f t i t 4

Next

/
Thumbnails
Contents