Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-12 / 279. szám

2002. Október 12., szombat B O G Á D 9. OLDAL B E U T A T K O Z Bogád bővülő lakótelepe Töretlen a lakásépítési kedv. Házakat emelnek a foghíjtelken is. Magánerőből lakópark kialakítása kezdődött a felhagyott lőszerraktár területén. Az új lakótelepet szilárd burkolatú út­tal kötik össze a 6-ossal. A futballpályánál a lakótelepiek jobb ellátására szolgáltatóházat létesítenek, amelyben gyógyszer- tár, fodrászat és étterem kap helyet. A hangulatos küllemű helység egyik érdekessége, hogy már majdnem egybeépült a szomszé­dos Romonyával. Sorban állnak az emberek, hogy új otthont ala­kíthassanak ki. Naponta érdek­lődnek az eladható telkek és por­ták után. Egy négyzetméter por­tarész 900-1000 forintért kél el. Érthető, hogy gondosan készítik elő a rendezési tervet, tudtuk meg Czár János polgármestertől, akinek elődje négy esztendőn át Horváth Tibor volt. Az öreg falu­ban az elkövetkezőkben csaknem 30 néprajzi értékű házat, kerítést, gangot, istállót, illetve utcai hom­lokzatot védelem alá helyeznek. Számolnak ugyanis az idegenfor­galom fellendülésével, a falusi tu­rizmus jegyében készül az első vendégszoba magánerőből. Szin­te mindenki büszke az új, városi­as küllemű lakónegyedre. Czár János polgármester Nagy eredmény, hogy az ön- kormányzat vállalkozásban mű­ködő postahivatalt hozott létre, melynek vezetője Mánfai Józsefné. Új az orvosi rendelő, ahol dr. Lovász Lilian, helyben vizsgálhatja a cukor- és szívbete­geket. Az elmúlt évek során há­rom játszóteret adtak át. Három­millió forintért megszépült a kul- túrház, amelyben a fiataloknak egy helyiséget hoztak létre. Vala­mennyi mellékutcában aszfalttal burkolták a földes utat, a patak­part elpusztított öreg fűzfái helyébe pedig nyírt és céd­rust telepítettek. A jövőben, amennyiben elegendő pénzhez jut a fa­luirányítás, bővül a műve­lődési ház. Az iskola két, míg a községháza egy szá­mítógéphez jut még idén. Három szomszédos telepü­léssel összefogva 2005-re szeretnék a szennyvízháló­zatot létrehozni. Nem tit­kolt cél, hogy a hatéko­nyabb pénzgazdálkodás érdeké­ben önálló jegyzőséget és óvodát terveznek. Hosszúhstény f"''—j y Pécsv^rad A, Vasas LbvSszhetíny c Somogy Na8ypa" ... , > ^Fazekasboda Hírd / , \ V Martonfa Kéke=d JQgl* BOGÁD ' Szíá0'/ >,teába!-T*rv^™»cü Berkesd l Romomra £> < o ONagykozár ' Kátojy 0 Szellő Mate Sok a beköltöző Számos idegenből érkező család tele­pül le. Köszönhető ez annak, hogy Pécs pár kilométerre található, szép a természeti környezet, a falu romanti­kus hangulatú és olcsók a telkek. Vonzerőt jelent a négy szőlőhegy is. A modern lakótelepen még idén har­mincán jutnak új otthonhoz. A jelen­legi lélekszám 760, az egy évtizeddel ezelőtti 510 volt. 1930-ban 570 magyart és 15 néme­tet tartottak nyilván, míg 1970-ben 607 a magyarok és 7 a németek szá­ma. Az utóbbi időben évente többen születnek, az elhunytak száma csök­ken. A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1058-ban jelezte a települést Bogad for­mában, a pécsi püspökség birtokaként. Az alapszó régi magyar személynévnek számít, bizonyára a falualapító birtokos neve. Ősszláv eredeztetése is létezik, ebben az esetben az értelme: gazdag. Az 1300-as években egy nagyobb kőegyházáról tudósítanak az iratok, aminek a helye lehetett a mai templom területén is. Mindez azon­ban feltételezés, ugyanis ez idáig régé­szeti feltárás nem tisztázta, merre kere­sendők a középkori falunyomok. Néphie­delem és helytörténeti kutatás alapján úgy vélik, hogy a korábbi Árpád-kori helységek Danitz-puszta körül létezhet­tek, amit sejtet a Pusztafalu, Puszta, Bogád-puszta, Nagy-Bogád, valamint a Kis-Bogád dülőjelölés is. Faluelőd terül­hetett el a Tószél-dűlőben is, ahol szán­tás alkalmával időnként edénytöredékek, cserepek és téglák kerülnek a felszínre. A lokálpatrióták­nak akad mit kideríteniük a későbbiekben is. A múlt tisz­tázásában sokat segített a néhai Kretz József, legutóbb pedig Varga Boglárka. A helységet egykor jelentős pan­nonjai római útvonal érintette, ami mellett korabeli tele­pet és temetőt tártak fel az archeológusok. A Romonyá­val és Péccsel szomszédos határrészekben gazdag a római és a népvándorlás kori leletanyag. Találtak egye­bek között ezüst csatokat, az egyik például a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. A TÉRJÉK CSALÁD a községgel együttműködve több millió forin­tért felújította a Szent Vendel kápolnát. Éjjelente díszkivilágításban a búcsúhely. A lokálpatrióta família harangozót is alkalmaz. Az egy­házi létesítmény körül magánerőből készült mutatós új családi házak sorakoznak. ■ Hagyománytisztelők Az intézményben rendszeresen megemlékeznek a névadó Berze Nagy János néprajzkutatóról. A jelenkori iskolaépítés kezdemé­nyezőjének, Zákonyi Lászlónak emlékét egy kegyeleti tábla idézi. Őrzik azokat a majdnem ember­méretű bábukat is, amelyeket he­lyi népviseleti ruhákba öltöztet­tek be. Egyszer helytörténeti mú­zeumot szeretnének berendezni. A kultúrházat Bogáthy Réka szo­ciálpolitikai közösségszervező vezeti, aki a népi ünnepek egyik felelevenítője. A folklórápolás je­gyében működik a községi lap is, amelyet Kukor Zoltán szerkeszt. A község gazdái A főállású polgármester: Czár János (55 éves) nyugdíjas. Al­polgármester: Balázs János (62) nyugdíjas. Képviselők: Borbás Nándor (50) étteremvezető, Ha­rangozó Zoltán (40) gépkocsi­szerelő, Varga Lászlóné (47) zöldségkereskedő, Sebők Jenő (43) lakatos. A körzeti plébános: Ravasz Csaba (35). Táncos menet A nyugdíjasklub, melynek a né­hai Krizsán Jenőné után a mos­tani vezetője Kovács Gyuláné, arató és szüreti bált, fesztivált, főzőversenyt, valamint felvonu­lást szervez népviseletbe öltö­zött gyerekek és felnőttek rész­vételével. Szeretnék a megszűnt néptánccsoportot és dalárdát új­jászervezni. Van mire. alapozni, hisz hajdan népi színjátszó kör is működött. Viseleti ruhák és hímzések maradtak meg Vörös- Bene Józsefné, Vörös-Bene Jánosné, Simon Józsefné és Horváth Józsefné hagyatékából. Csukáné Simon Ilonka a jeles napokra régi ruhába öltözteti Dalma lányát. EGY KEDVES GYEREKCSAPAT az oktatási intézmény emléktáb­lájánál. Az iskolába Nagykozárból, Romonyáról, sőt Pécsújhegyről is járnak diákok. ________________________________________ ■ Za jos főúti forgalom Javítják a padkákat Nagy zajjal, tartós robajjal jár a zsúfolt főutcában az átmenő for­galom. A község régóta szeretné elér­ni, hogy a nagy teherautók, fő­ként a kőszállító járművek csak a megengedett súllyal és sebesség­gel haladhassanak át a falun. A felfröccsenő sártól néprajzi érté­kű házhomlokzatok károsodnak, a kerekektől pedig rongálódik a vízelvezető árok. Keskeny az út­felület, szűk a járda is, és nem egyszer nehezen járnak a gyalo­gosok is. Sportszeretet A labdarúgócsapat, amelyet Auth József sportkörvezető irányít, jól szerepel a megye I. osztályban. Együttműködik a sombereki ifi- és serdülő-csapattal. A község évente 1,2 millió forinttal támogatja a fut- ballsportot. Emellett 3-4 vállalko­zó is segít. Az emberek szeretik Tököli Attilát, a Ferencváros játé- kosát, aki a falu szülöttje._____■ Kú t és kígyó Már alig ismerik a híres Várdi- kutat, ahol a pécsi vásárra igyek­vők pihentek meg állataikkal. Egykor egy hagyomány is élt. Lakodalom előtt ugyanis a nász­nép az ifjú párt kikísérte a kút­hoz, ahol az új asszony a vízzel telt fazekat felrúgta. A hiedelem szerint ez szerencsét hozott az újdonsült családnak. Zilinszky Györgytől, aki a vízadót emlék­hellyé alakította, megtudtuk, hogy a múlt század ötvenes éve­iben a tucatnyi merítőkanál még forrásvizet hozott fel. A gazda az azóta felszínre tört és pata­kot tápláló forrást kitisztította és nagy kövekkel kibélelte. A köze­li főtéren magasodik egy hálake­reszt, amelynek oldalában kékre festett és villámalakban cikkanó kígyó ábrázolása látható. Az ál- líttatók azért emelték a kegyele­ti keresztet, hogy fiúk szeren­csésen hazatérjen a második vi­lágháború keleti frontjáról. A rangos pékség egy évszázados A most már 102 esztendős pék­ség messze a környékben híres a termékeiről. Túrajáratok vi­szik a friss portékákat a megye- székhely üzleteibe is. A molnár- és pékmester-dinasztia hírnevét Kis-Balázs János alapozta meg a XIX. és a XX. század fordulóján. A sütöde 1936-tól működik a mostani helyén, a községháza szomszédságában. Jelenlegi irá­nyítója Horváth Tibor korábbi polgármester, akinek a felesége az udvaron több tucat meseszép virágfajt telepített. AZ ÖNKORMÁNYZAT legkevesebb harminc műemléki és néprajzi értékű házat, út menti keresztet, homlok­zatot, kovácsolt kaput, valamint kerítést akar védetté nyüvánítani. A díszes kovácsolt remekeket jó száz esz­tendeje Eiter János pécsi kovácsmester alkotta. Hangulatos és látványos egyebek között a Szebeni-, a Kiss-, a Balázs- és a Kulcsár-porta. Képünkön a gondosan óvott oszlopos és boltíves Nagy-ház látható.__________■ Fe lújításra vár A galamboktól és széltől veszé­lyeztetett XVIII. századi templom gyors felújításra vár. A tető ugyanis beázik, a hatalmas üveg­ablakok némelyike pedig betö­rött. Nehéz emiatt befűteni a lé­tesítményt. A kivitelezéshez a község bármikor egymillió forin­tot biztosítana. Mutatós a közép­kori és a hódoltsági szenteltvíz­tartó, a Radnics-, a Thököly és a Horvát- márványsír a falban, az orgonával ellátott kóruskarzat, valamint a helyi születésű Bodor János feltámadási freskója. ■ bogad. dunantalinaplo. hu Az oldal a bogádi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A VOLT PLÉBÁNIAKERTBEN ma is szép az ősi arborétum, ahol játszótér, két iskolaépület, gesztenye- és fenyősétány, sok kereszt, háborús emlékmű, ülőfülkés kapualj is látható. Szeretnek itt a kirán­dulók is megpihenni. Érdekesség a volt papiakhoz vezető, öreg fákkal szegélyezett kis út.________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents