Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-11 / 278. szám

MOST KERESI ÁLMAI HÁZÁT, LAKÁSÁT? 1 tempó Apróban óriás ™ VELÜNK BIZTOSAN MEGTALÁLJA! EG JELENT! Mai számunkból Minisztériumi terv: kétszer SZEKSZÁRD Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter és szakértő munkatársai tegnap egy szek­szárdi fórumon nem cáfolták azt, hogy a tárca az új 6-os út tekin­tetében nem autópályával, és nem is kétszer kétsávos autóúttal - mint az Medgyessy Péter mi­niszterelnök szombati pécsi látó­egy sáv gatása alkalmával említette - számol az elkövetkező években, hanem később autópályává bő­víthető kétszer egysávos gyors- forgalmi úttal, amely több helyen kap leálló- és előző sávot. Az új 6-os építésének 2003-tól 2008-ig tartó programja jó esetben két év­vel lerövidíthető. (írásunk a 7. oldalon) Kertész Imre Nobel-díjas Kertész Imrének ítélte oda a Svéd Királyi Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat „mun­kásságáért, amelyben a törté­nelem barbár önkényének ki­szolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel”. Első regénye, a Sorstalanság több­évi várakozás után 1975-ben je­lent csak meg, s osztatlan sikert aratott. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci ha­láltábor szörnyű tapasztalatai érlel­tek felnőtté. A Kad- dis a meg nem szü­letett gyermekért 1990-ben látott napvilágot, és az első regény folyta­tása, de válasz is az első regényre, amennyiben fősze­replője a gyermek­telen, és ezáltal be­fejezetett sors mellett dönt. írásai­nak fő témája a XX. század ször­nyűséges története, a gyűlölkö­dés, a népirtás, az emberi lélek­ben élő embertelenség. A Svéd Ki­rályi Akadémia indoklásában ki­fejtette: Kertész Imre munkássága azt kutatja, lehet-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan kor­ban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom aláve­tettjeként élnek. Az első magyar irodalmi No­bel-díjas Kertész Imre óriási meg- üszteltetésnek minősítette a ki­tüntetést. Medgyessy Péter minisz­terelnök telefonon gratulált Kertész Imrének, közlemé­nyében pedig azt hangsúlyozta: „kü­lönösen fontos, hogy Kertész Imre egyebek mellett egy magyar sorstra­gédia, a magyar zsidóság elpusztí­tása általános érvé­nyű tapasztalatá­nak irodalmi meg­fogalmazásáért kapta a legjelentő­sebb irodalmi elis­merést”. A díjakat decemberben az ala­pító Alfred Nobe> halálának évfor­dulóján adják át Stockholmban. (Jegyzet a 2., részletek és háttér az 5. oldalon.) Alapművek, több nyelven A Kertész Imre müveit gondozó Magvető Kiadó közleményben gratu­lált ahhoz, hogy a magyar író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat. A kiadó hangsúlyozta, hogy Kertész Imre olyan neveket utasított maga mögé, mint Philip Roth vagy John Updike. A Magvető értékelése szerint a Sorstalanság a kortárs európai irodalom alapműve. Kertész Imre regényei, esszéi, tanulmányai több mint egy tucat nyelven olvashatók. A Sorstalanságot a németen kívül angol, dán, francia, héber, holland, olasz, spanyol, svéd és szlovák nyelvre is lefordítot­ták. Kertész Imre másik, külföldön legismertebb regénye, a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) angol, cseh, francia, holland, német, norvég, portugál, spanyol és svéd nyelven jelent meg. Búcsúzott a közgyűlés PÉCS Az immár hagyományos me­gyenapi ünnepséggel - négy esztendőre szóló megbízatá­suk lejártával - búcsúztak el tegnap a Baranya Megyei Köz­gyűlés képviselői. A színes irodalmi és zenés műsorral fű­szerezett program során átad­ták a megyei önkormányzat elismerő kitüntetéseit is. .Áldalak búval, vigalommal” - Jó­zsef Attila soraival foglalhatók össze leginkább a tegnapi, megye­napi ünnepség történései. „Búval” azért, mert mandátuma lejárta előtt az ünnepélyes búcsú erejéig utolsó alkalommal ült össze ebben az összetételben a baranyai közgyűlés, míg „vigalommal” azért, mert az eltelt négy esztendőt Kékes Ferenc, a testület elnöke be­szédében eredményesnek ítélte. Amint fogalmazott, véleménye sze­rint a korrekt módon megvívott vi­ták ellenére valamennyi képviselő becsületére válhat az elmúlt ciklus­ban elvégzett munka. A következő négy esztendő egyik legfontosabb feladata a közgyűlés elnöke szerint az lesz, hogy az uniós csatlakozás­ból a megye maga számára a lehe­tő legtöbb előnyt szerezze meg. A közelgő választásokra utalva az el­nök úgy fogalmazott, hogy remé­nyei szerint hangulatában az nem kocsmai verekedéshez, hanem egy szépségversenyhez fog hasonlítani. A honi hétköznapi valóságba dr. Kiss László alkotmánybíró zökken­tette vissza a résztvevőket, ugyanis a közigazgatási struktúra reformjá­ról szólva kifejtette, ezúttal nem­csak annak egyes elemeit kell átala­kítani, hanem az egész rendszerét. Az alkotmánybíró kiemelte azt is, kíváncsian várja, hogy a helyható­sági választások majdani kimene­telének függvényében változik-e a politikai szándék szintjén koráb­ban többször is erőteljesen kinyil­vánított reform iránti igény. Kékes Ferenc - a hagyományok­hoz hűen - átadta a közgyűlés elis­merő kitüntetéseit is. A képviselőknek sem kellett üres kézzel távozniuk, ugyanis az elnök valamennyiüknek ténykedé­süket elismerő plakettet, valamint a megye településeiről szóló alma­nachot adott át. A megyenapot igazán ünnepivé a megye különböző településeiről verbuvált fellépők varázsolták: töb­bek között a bólyi zeneiskola, és a Személyi Általános Iskola tanulói adtak zenés, irodalmi műsort. A program végén Kékes Ferenc azt is bejelentette, hogy az idei ver­senyben Baranya nyerte el „Az or­szág legvirágosabb megyéje” cí­met. MÁTÉ BALÁZS NYAKA SZABOLCS KOMMENTÁRJA A pécsi Ágoston téren gyakran lá­tok egy hajléktalant. Egy kis fe­dett házikó, afféle ücsörgő van ott, a templom mellett - ő gyakor­latilag abban lakik. Nem esik be az eső, ágyként a pad szolgál, a szatyrai, szütyői olyanok, mint a bútorok, ahogy körülötte vannak letéve. Otthont teremtett az ott- hontalanságban. Ez a „lakás” azonban csak idényjellegű lehet, lévén teteje ugyan van, falai azonban nincse­nek, így hamarosan meglehető­sen hideggé válik. Sorstársaihoz hasonlóan annak a fedél nélküli­nek is keresni kell valami állandó, meleg hajlékot, különben a követ­kező tavasszal már nem lesz lakó­ja az Ágoston téri házikónak. így a tél közeledtével egyre so­kasodnak azok az akciók, ame­lyek hol erre, hol arra, hol ruhára, hol ételre gyűjtenek. Jó, hogy Az egész társada­lomnak kellene változnia. Erre alig van esély. vannak ezek a rendezvények (már persze ha a szándék tiszta és becsületes, és nem a használt­ruha-butikok állnak mögötte), de ha csak úgy általában tör rá az emberre a jótékonykodás, gond­ban lehet. Más városokban ismer­Munkajog EU-színvonalon PÉCS A kormány szándéka, hogy a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszéd, kollektív meg­állapodások lehetőségét teremtse meg a jövőben - hangsúlyozta Kiss Péter munkaügyi és foglal­koztatási miniszter a PTE Állam- és Jogtudományi Karának „10 éves a Munka Törvénykönyve” című nemzetközi konferenciáján. A miniszter kiemelte, hogy az egy évtizedes, a piacgazdaság kere­tében történő foglalkoztatás feltét­eleit megteremtő jogszabályt a gaz­dasági és szoci­ális hangsúlyok mentén több­ször is módosí­tották. A hazai jogalkotókat is dicséri, hogy az elmúlt évben és idén eszközölt változások ré­vén a munka, a foglalkoztatás sza­bályozása az elsők között érte el az EU által támasztott szintet. (Miniszter az állásbörzén című írásunk a 6. oldalon.) ___________________________________HE. Dr . Kékes Ferenc elnök eredményesnek ítélte az elmúlt négy esztendőt A kitüntetettek Pro Comitatu Baranya Díjat kapott Zvonimir Marie, a Horvát Köztársaság pécsi főkonzulja, Baranya Turizmusáért Díjat a Mohács- Boly Térségi Fehérbőrűt Egyesület, az Egészségügyi Díjat Horváth Zoltán, a megyei kórház főigazgatója vehette át. A Felsőoktatási Dijat dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár, a gaz­daságfejlesztésit Varga Péter, a Boly Fit. vezérigazgatója, a közoktatásit Merényi Lászlóné, a pedagógia szakszolgálatok központjának volt igazgatója, a Közrend-Közbiztonsági díjat Deák Imre, a Komlói Polgárőr Egyesület vezetője vehette át. Közszolgálati Díjat kapott dr. Czakóné Ferge Ilona csoportvezető, kul­turálisát Lehel György, a mohácsi művelődési központ igazgatója, művészetit Bosnyák Mihály grafikus, míg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért járó dijat Németh Tibor zenetanár vehette át. A Sajtó Díjat Ungár Tamás újságíró kapta, a Sport Dijat Lakatos Tamás edző, a szociálisát Lankó József plébános, a területfejlesztésit dr. Fodor István, a PTE professzora, a Tudományos Díjat pedig dr. Hajdú Zoltán, a PTE docense kapta. tek azok a gyűjtőpontok, ahová az ember lerakhat egy-egy sza­tyor ruhát, ami akkor került elő a lakásból, amikor nincs éppen jó­tékonysági akció. Nem vitatva azt, hogy a jószándék és a sok munka ott van a segítő szerveze­tek mögött, talán erre még futná. Volt is néhány ilyen konténer, de valahogy eltűntek. Pedig nem volt az rossz ötlet. Az igazán jó ötlet persze az vol­na, amivel az egész haj­léktalanságot lehetne megszüntetni. Csak ezt a feladatot jelenleg lehetet­len megoldani. Most le­hetne szépeket írni, . együttérzésről, szolidari­tásról papolni, pedig egy­szerűbb kimondani, hogy a nyomor ilyen foka bizony egy­előre köztünk fog maradni. Persze addig is lehet tenni: vinni egy-egy halom ruhát, segíteni túlélni a kö­vetkező telet. S már ez sem kevés. Túl kevés... £d6. oldal IDŐJÁRÁS Felhős, esős Idő 5,15 °C

Next

/
Thumbnails
Contents